Karl Donitz

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Karl Donitz
A Nemet Birodalom elnoke
Hivatali id?
1945. aprilis 30.  ? 1945. majus 23.
Kormanyf?k Joseph Goebbels
Johann Ludwig Graf Schwerin von Krosigk
El?d Adolf Hitler
Utod Theodor Heuss (NSZK elnokekent)
Wilhelm Pieck (NDK elnokekent)
Katonai palyafutasa
Csatai
Szuletett 1891 . szeptember 16.
Német Birodalom Berlin , Nemet Birodalom
Elhunyt 1980 . december 24. (89 evesen)
Német Szövetségi Köztársaság Aumuhle , NSZK
Sirhely Aumuhle Cemetery
Part Nemzetiszocialista Nemet Munkaspart
Hazastarsa Ingeborg Weber
Gyermekei
  • Klaus Donitz
  • Peter Donitz
Foglalkozas katona (f?admiralis)
Iskolai Naval Academy at Murwik
Halal oka szivinfarktus
Vallas evangelikus
Dijak
  • NSDAP arany part jelvenye
  • Tolgyfalombokkal ekesitett Lovagkereszt (223, 1943. junius 4.)
  • Order of Michael the Brave
  • Clasp to the Iron Cross
  • Wehrmacht Long Service Award
  • Sudetenland Medal (1939. december 20.)
  • Memel Medal
  • Voros Sas-rend 2. osztaly
  • House Order of Hohenzollern
  • Az 1914/1918-as vilaghaboru jutalomkeresztje
  • Katonai erdemkereszt
  • Royal Order of the Sword
  • Gallipoli Star
  • Liakat Medal
  • Order of the Medjidie
  • a Magyar Erdemrend nagykeresztje
  • Knight Commander of the Military Order of Savoy
  • Grand Cross of the Military Merit - red badge
  • Order of the Rising Sun, 1st class
  • Grand Cross of the Order of the Cross of Liberty (1944. aprilis 11.)
  • U-boat War Badge (1940. februar 27.)
  • Vaskereszt 1. osztalya (1916. majus 5.)
  • Iron Cross 2nd Class (1914. julius 11.)
  • Military Order of Italy
  • A Vaskereszt Lovagkeresztje (1940. aprilis 21., Adolf Hitler)
  • Frederickscross
  • 4th class, Order of the Medjidie
Karl Dönitz aláírása
Karl Donitz alairasa
A Wikimedia Commons tartalmaz Karl Donitz temaju mediaallomanyokat.

Karl Donitz ( kiejtese ⓘ ); ( Berlin , 1891 . szeptember 16. ? Aumuhle , Nemetorszag , 1980 . december 24. ) nemet f?tengernagy , a masodik vilaghaboru idejen a Nemet Haditengereszet f?parancsnoka es Adolf Hitler ongyilkossagat kovet?en 23 napig a Nemet Birodalom elnoke.

Berlinben szuletett, 1911 -ben csatlakozott a csaszari haditengereszethez (Kaiserliche Marine). Az els? vilaghaboru alatt kezdetben felszini hajokon, kes?bb tengeralattjarokon szolgalt. A haborut brit hadifogsagban fejezte be. 1918 utan is a haditengereszetnel ( Reichsmarine , 1935 -t?l Kriegsmarine ) maradt. Annak ellenere, hogy soha nem volt a Nemzetiszocialista Nemet Munkaspart tagja, gyors karriert futott be, elerve a f?tengernagyi rangot (Großadmiral) a tengeralattjarok f?parancsnokakent ( Befehlshaber der Unterseeboote , B.d.U. ) majd kes?bb a Nemet haditengereszet f?parancsnokakent szolgalt (Oberbefehlshaber der Kriegsmarine) .

A tengeralattjaro-flotta az ? parancsnoksaga alatt vivta meg a hires Atlanti csatat .

Fiatalkora [ szerkesztes ]

Donitz Berlin Grunau nev? varosreszeben szuletett Emil Donitz mernok es Anna Beyer fiakent. Csaladja az allamhoz lojalis porosz burzsoaziahoz tartozott, apja a Zeiss Optikai M?vek alkalmazasaban allt. Alig negyeves koraban veszitette el edesanyjat. Ezutan apja egyedul nevelte ?t es batyjat Fredericket. [1]

A buvarhajo-haboru [ szerkesztes ]

A "tengeralattjaro" kifejezes helyett a buvarhajot kell hasznalnunk, hiszen a ket vilaghaboruban bevetett dizelelektromos hajtasu "tengeralattjarok" csak buvarhajok voltak. A felszinen dizelmotor hajtotta ezeket, es ez egyidej?leg az akkumulatort is feltoltotte. A viz alatt a feltoltott akkumulatorok energiajaval haladt a hajo, ami ezert a viz alatt csak korlatozott ideig maradhatott, es kulonosen nagyobb sebesseggel csak rovid id?t mehetett a viz alatt. Ennelfogva ha az ellenseges hajo felfedezte, nehez volt elmenekulnie.

Donitz, a nemet buvarhajok parancsnoka Nagy-Britannia ellen 300 hajot kovetelt, azonban 57 buvarhajoval kezdte Nemetorszag a haborut, ebb?l 26-ot lehetett az Atlanti-oceanon bevetni. A gyartas fokozasaert sokat tettek a nemetek, Donitz havi 30 uj hajot kert, hogy havi 700 ezer tonna ellenseges hajoteret elsullyeszthessen. A legjobb gyartasi eredmeny is csak az 1943-as 284 buvarhajo volt, es tobbsegeben ez is elavult hajo volt. A legjobb eredmeny az elsullyesztes teren az 1942 . juniusi valamivel tobb, mint 700 ezer tonna 3 buvarhajo elvesztese aran, de ez nem multa felul az ellenseg ? kulonosen az Egyesult Allamok ? hajogyartasat.

1943. tavaszan a brit es amerikai ellenintezkedesek (tobb szaz, nagy teljesitmeny? fenyszoroval felszerelt repul?gep , hatasos radarkeszulekek, csak talalat eseten robbano vizibomba, repul?gepekr?l kil?tt aceltest?, robbanoanyag nelkuli, a buvarhajok burkolatat 50 m melyen is attor? raketak) fordulatot hoztak. 1943 majusaban Nemetorszag meg elsullyesztett 34 szovetseges szallitohajot (163 507 t vizkiszoritas), de 41 buvarhajo aran. Donitz, aki ekkor mar Raeder utodakent a nemet haditengereszet f?parancsnoka, majus 24-en leallittatta a csoportos tamadasokat. Ezt kovet?en mar csak kisebb sikerek voltak.

A haboru legvegen, Hitler halala utan, 23 napig a Nemet Birodalom elnoke lett.

A nurnbergi perben es elete a kiszabadulasa utan [ szerkesztes ]

Karl Donitz f?admiralis

A haboru utan haborus b?nokkel vadoltak es 10 evig hadifogsagba kerult. A vadak szerint a korlatlan tengeralattjaro-haboru elrendelesevel az eszak-Atlanti tersegben Nemetorszag megszegte az 1936 -os Masodik Londoni Flotta-egyezmenyt . Bar a nurnbergi per torvenyszeke a tu quoque elvet nem vette altalaban figyelembe, Donitz eseteben azt mondhatjuk, hogy megis szamitasba vette. A vedelem, amennyire lehet?sege volt, a brit es mas alakulatok elleni buvarhajo-tamadasok, illetve az utas es kereskedelmi hajok elsullyesztese vadja vonatkozasaban, igazolta, hogy a haboru els? eveiben a nemet buvarhajo-parancsnokok betartottak a nemzetkozi hadijog szabalyait, es lehet?ve tettek, hogy a kereskedelmi hajok legenysege a hajo elsullyesztese el?tt a ment?csonakba beszalljon. Miutan azonban kiderult, hogy a kereskedelmi hajok legenysege ? fels? parancsra ? a haboru els? napjaitol fogva radion jelentette a nemet buvarhajok helyzetet, es a kereskedelmi hajok gyakran fel voltak fegyverezve, es tuzeltek a buvarhajokra, vagy megkisereltek meglekelni ?ket, ez valtozott. Eleinte ennek ellenere ovatos volt az angolokkal kulonbekere vagyo Hitler , azonban a kes?bbi miniszterelnok Churchill tengereszeti miniszter e teren agresszivan lepett fel, mert a haborut meg kivanta nyerni.

Chester Nimitz a per folyaman kitoltotte a Donitz ugyvedje, Otto Kranzbuhler altal keszitett kerd?ivet, es ebben elismerte, hogy az amerikai tengeralattjarok a csendes-oceani konfliktus elejet?l fogva figyelmeztetes nelkul sullyesztettek el a japan hajokat, es ha ez a tengeralattjarot, vagy tovabbi kuldeteset veszelyeztette, nem mentettek ki a legenyseget. Ezek a korulmenyek nyilvanvaloan hozzajarultak ahhoz, hogy Donitz viszonylag enyhe buntetest kapott.

1956 -ban, szabadulasa utan egy Hamburg melletti kis faluban, Aumuhleben telepedett le, ahol ket oneletrajzi temaju konyvet irt, Zehn Jahre, Zwanzig Tage (Tiz ev, husz nap) es Mein wechselvolles Leben (Orokke valtozo eletem) cimen. 1980 karacsonyan halt meg szivrohamban .

Forrasok [ szerkesztes ]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ Gerd Sandhofer (1967): Dokumente zum militarischen Werdegang des Großadmirals Donitz. Militargeschichtliche Mitteilungen (MGM). Heft 1/1967, 59 o.; Herbert Kraus: Großadmiral Karl Donitz. Gerd R. Ueberschar (2011): Hitlers militarische Elite. 68 Lebenslaufe. Primus, Darmstadt. ISBN 978-3-89678-727-9 , 316. o.

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

  • Bernard Edwards: Donitz farkasfalkai. Az Atlanti-csata, 1939?1945 ; ford. Totisz Andras; Lap-ics, Bp., 1998 ( Aquila konyvek )

Forditas [ szerkesztes ]

  • Ez a szocikk reszben vagy egeszben a Karl Donitz cim? nemet Wikipedia-szocikk forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.
A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Karl_Donitz&oldid=26557382 ”