A
kardszarnyu delfin
(Orcinus orca)
az
eml?sok
(Mammalia)
osztalyanak
parosujju patasok
(Artiodactyla)
rendjebe
, ezen belul a
delfinfelek
(Delphinidae)
csaladjaba
tartozo
faj
. Egyeb nevei:
orka
? vagy (angol neve, a
killer whale
alapjan)
gyilkos balna
.
Korabban a ma mar nem letez?
gomboly?fej?delfin-felek
(Globicephalidae)
koze soroltak. Manapsag nemenek az egyetlen
el? faja
es egyben a
tipusfaja
is.
Egyes ujabb genetikai kutatasok szerint nem egy, hanem tobb fajt alkotnak. Az eddigi harom ? A, B, C ? valtozathoz talan csatlakozik majd egy D-tipus is.
[1]
A kardszarnyu delfin a legnagyobb test? delfinfaj. Az oceanokban vilagszerte el?fordul. Ragadozo eletmodot folytat, es nagytest? allatokat is megtamad. Kozismert, nepszer? allatfaj, delfinariumokban sok helyutt bemutatjak.
[2]
Valamennyi
ocean
teruleten el?fordul, de a legtobb peldany az
Antarktiszt
korulvev?
tengerekben
el. Sekely oblokben, folyok torkolatvideken is gyakran vadaszik. Atlagosan 100 kilometert tesz meg naponta.
A kardszarnyu delfin az
okor
ota ismert, megemliti
Plinius
Termeszetrajzanak IX. kotete is. A him atlagos hossza 6?8
meter
, tomege 6
tonna
, a n?steny atlagos hossza 5?7 meter, tomege 3?4 tonna.
[3]
A legnagyobb ismert him 9,8 meter hosszu es 10 tonna tomeg?, a legnagyobb ismert n?steny pedig 8,5 meter hosszu es 7,5 tonna tomeg? volt.
[4]
Teste vaskos, de aramvonalas, ezert kit?n? uszo. Feje lekerekitett, ?cs?re” alig vehet? eszre. Hatuszonya es ?szarnya” hosszu ? ezert nevezik kardszarnyunak ?, a himek hatuszoja haromszoglet?, a n?stenyeke kisebb, hatrafele hajlo. A hatuszony magassaga 1,8 meter is lehet. A fogsagban tartott allatok hatuszonya ? eddig ismeretlen ok miatt ? egy id? utan lehajlik.
A tengeri allatokhoz hasonloan a hata sotet, a hasi resze pedig vilagos, igy felulr?l es alulrol is nehez eszrevenni. Testen jellegzetes nagy feher foltok is talalhatok: a tengerbiologusok az egyes allatokat ezek reven es az egyedenkent valtozo hatuszo alakja es merete alapjan azonositani tudjak.
A
feher capa
es a kardszarnyu delfin meretet osszehasonlito rajz
A kardszarnyu delfinek igazi ragadozok, szinte minden kell?en nagy tengeri allatot megtamadnak es elfogyasztanak. A
halak
mellett megeszik a delfineket, fokakat, tengeri madarakat, de meg a naluk sokkal nagyobb balnakat is. Emberre ritkan tamadnak, nem tekintik predanak.
Kivetel lehet Scott kapitany - vegzetesse valt - antarktiszi expedicioja naplojaban 1911. januar 5-en csutortokon Scott altal leirt eset, melyben az Orca Gladiatorral tortent majdnem vegzetes talalkozasrol ir: ennek soran a vastag jeget alulrol attor? ragadozok kis hijan a vizbe rantottak es elragadtak az expedicio fotosat, Herbert Pontingot azzal a vadaszati technikaval, amikor a csoportba ver?dott kardszarnyu delfinek a majdnem egy meter vastag jeget alulrol attorve rantjak a vizbe azt, aki a jegen all. (Scott utolso utja, Wodianer F. es fiai kiado, 1923)
Az els? ev soran a fiatal allatok 43%-a elpusztul. A n?stenyek 10-12 eves koruktol, a himek pedig tobbnyire csak 20 eves koruk utan szaporodnak, de allatkertben volt mar pelda arra, hogy egy n?steny 7 eves koraban egeszseges utodot hozott a vilagra. A n?stenyek atlagosan 50 evig elnek, a himek viszont csak 29 evig. Termeszetesen elelhetnek joval hosszabb ideig is, a n?stenyek 80-90, a himek 50-60 evig. A negyedik evtizedukon tuljutott n?stenyek altalaban mar nem fogamzokepesek. Mivel ket elles kozott 4-5 ev is eltelik, egy n?stenynek elete soran 4-6 borja szuletik.
Tarsas lenyek, 5-20 tagu csaladokban elnek. Az els?sorban az amerikai kutatasok szerint egy-egy ilyen csalad tobbnyire egy id?sebb n?stenyb?l, utodaibol all; a csalad n?steny tagjai egesz eletukon at egyutt maradnak, a kifejlett himek masik csaladba vandorolnak. Alapvet?en monogam eletet elnek.
A leggyorsabban uszo tengeri eml?sok koze tartoznak, 50 km/h-s sebessegre is kepesek. Mint minden cet, farkukkal hajtjak el?re magukat, a melluszonyok csak kormanyzasra valok. Teljes tomegukkel kepesek a viz fole ugrani. Gyakran fugg?leges helyzetben allnak, es fejuket a viz fole emelik; ez a viselkedes a kemleles
(spyhopping)
. Maskor farkukkal, vagy melluszonyaikkal csapkodjak a vizfelszint.
Altalaban 1-4 percet toltenek a viz alatt, majd 3-5 alkalommal, 10-35 masodperces id?kozokben a felszinre jonnek leveg?ert. Amikor kiszuszogtak magukat, johet az ujabb merules. Az eddig mert leghosszabb merules 17 percig tartott. Mesterseges korulmenyek kozott egy allatnak sikerult 260 m melyre lemerulnie; termeszetben 173 m-es melyseget mertek.
A kardszarnyu delfinek, mas delfinekhez hasonloan, hangjeleket bocsatanak ki, es a visszaver?d? hanghullamok alapjan tajekozodnak, talaljak meg zsakmanyukat. A visszaver?d? hanghullamok alapjan kepesek azonos nagysagu, de kulonboz? faju halakat megkulonboztetni. Egymas kozotti kommunikaciojuk soran tobbfele hangjelet is kibocsatanak. Ezek egy resze az ember szamara is hallhato. Minden peldany hangjelei masok. A hangjelek hasonlosaga alapjan kovetkeztetni lehet az allatok rokonsagi fokara.
Az ongyilkossag a kardszarnyu delfinek kozott viszonylag ritka, f?leg him peldanyokat erinthet.
Uj-Zelandon
es a
Vancouver-szigeten
fordult el?, hogy kardszarnyu delfinek tomegesen partra vet?dtek.
[5]
A kardszarnyu delfin taplalkozasa
[
szerkesztes
]
A kardszarnyu delfin a cetfelek kozul a leginkabb ragadozo termeszet?, es az egyetlen olyan, amely meleg ver? allatokat is megtamad. Etrendjet a tudomany kell? reszletesseggel ismeri; az adatok reszben a vadaszo allatok megfigyeleseb?l, reszben a cetvadaszok altal elejtett delfinek gyomortartalmanak vizsgalatabol szarmaznak, de ma mar ertekes adatok nyerhet?k a delfinek urulekenek elemzesevel is. A kutatasok szerint a kardszarnyu delfin szinte minden kell?en nagy allatot elfogyaszt, meg a nala joval nagyobb balnakat is. Vitathatatlanul a tengeri taplaleklanc csucsan all.
A nagy szilascetek kozul bizonyitottan szerepel a kardszarnyu delfin etlapjan a
gronlandi balna
(Balaena mysticetus),
az
eszaki simabalna
(Eubalaena glacialis),
a
szurke balna
(Eschrichtius robustus),
a
hosszuszarnyu balna
(Megaptera novaeangliae),
a
csukabalna
(Balaenoptera acutorostrata),
a
t?kebalna
(Balaenoptera borealis),
a
kozonseges barazdasbalna
(Balaenoptera physalus),
es Foldunk legnagyobb allata, a
kek balna
(Balaenoptera musculus)
is. Megoli a
nagy ambrascetet
(Physeter macrocephalus),
a kulonfele cs?ros ceteket, a
feher delfint
(Delphinapterus leucas),
a
narvalt
(Monodon monoceros)
es a gomboly?fej? delfint; a kisebb delfinek kozul a barna delfineket, a
csikos delfint
(Stenella coeruleoalba),
a
kozonseges delfint
(Delphinus delphis)
es a
sotet delfint
(Lagenorhynchus obscurus).
A fokak kozul a kardszarnyu delfin megeszi a
rozmart
(Odobenus rosmarus),
az
elefantfokakat
,
oroszlanfokakat
, medvefokakat, a
szakallas fokat
(Erignathus barbatus),
a
rakev? fokat
(Lobodon carcinophagus),
a
borjufokat
(Phoca vitulina),
a
leopardfokat
(Hydrurga leptonyx)
es a
Weddell-fokat
(Leptonychotes weddellii).
A
menyetfelek
kozul a
tengeri vidra
(Enhydra lutris)
eshet a kardszarnyu delfin zsakmanyaul.
Kedveli a madarakat is,
pingvineket
, a
karokatonakat
es a
tengeri receket
is elfogyaszt.
Mint az egy delfint?l elvarhato, a kardszarnyu delfin
halakat
is eszik, igy peldaul
bonitot
(Sarda spp.)
,
t?kehalat
(Gadus spp.)
,
elektromos rajat
(Torpedo californica),
laposhalakat
(Heterosomata spp.)
,
heringet
(Clupea spp.)
,
makrelat
(Scombridae)
,
holdhalat
,
lazacot
(Oncorhynchus spp.)
,
chilei szardiniat
(Sardinops sagax)
,
b?zoslazacot
(Osmeridae)
es
tonhalat
(Thunnus spp.)
; de megeszi a
capakat
, igy a hatalmas termet?, bar artalmatlan
oriascapat
(Cetorhinus maximus)
is. Elfogyasztja a
tengeri tekn?soket
, valamint kulonfele
fejlabuakat
is. Olyanra is akadt mar pelda, amikor feher capat tamadtak meg csoportosan, es el is fogyasztottak.
Ezt egeszitik ki az olyan szokatlanabb zsakmanyallatok, mint a tengerszorosokon atuszo
javorszarvasok
, a parthoz tul kozel mereszked?
birkak
, valamint a delfinariumok latogatoinak
kutyai
, es bar rendkivul ritka eset, de emberek megtamadasara is volt mar pelda. Nem tulzas kijelenteni, hogy a kardszarnyu delfinek a mai oceanok es tengerek intelligens csucsragadozoi.
Az ivarerettseget nyolceves korban eri el. A parzasi id?szak a tel kezdeten van, a vemhesseg 16-17 honapig tart, amelynek vegen egy borju szuletik. A borjak szuletesukkor 2-2,4 meter hosszuak. Fiatal allatokon a fekete reszek szurkes, a feher reszek sargas arnyalatuak lehetnek.
A kardszarnyu delfin es az ember
[
szerkesztes
]
Termeszetvedelmi helyzete
[
szerkesztes
]
A kardszarnyu delfin ma is viszonylag gyakori; hivatalos statusza vedelemre szorulo
(conservation dependent)
. Allomanya 100 ezer peldanyra becsulhet?. A cetvadaszat ezt a fajt is erintette, bar mas fajoknal kisebb mertekben. Kereskedelmi celu vadaszata
1960
es
1980
kozott volt a csucsponton. Ebben az id?szakban mintegy 6000 allatot oltek meg. Egy kardszarnyu delfinb?l 750-950 liter olajat lehet el?allitani.
A kardszarnyu delfin allomanyait ma mar nem a vadaszat veszelyezteti, hanem a tengerek novekv? szennyez?dese es zsakmanyallataik tulzott lehalaszasa. Az allatokra veszelyt jelent a megnovekedett hajoforgalom is:
2006
-ban a nepszer? kanadai delfint, Lunat, egy teherhajo gazolta halalra.
A kardszarnyu delfin es a cetvadaszat
[
szerkesztes
]
A kardszarnyu delfin sohasem tartozott a cetvadaszok f? zsakmanyai koze. Termete sokkal kisebb a nagy balnakenal, utvonalai kiszamithatatlanok, azonkivul nehezebb a viznel, tehat halala utan elsullyed, emellett embereket szetszaggato ragadozo hireben allt. Mindez eleg volt ahhoz, hogy a balnavadaszok ne kivanatos zsakmanykent, hanem esetleg kellemetlen konkurenskent tekintsenek a delfinekre. Az elejtett balnakba belekostolo delfineket neha megszigonyoztak, de nemigen dolgoztak fel ?ket.
Fogsagban tartott kardszarnyu delfinek
[
szerkesztes
]
2016
-ban vilagszerte 13
allatkertben
tartottak kardszarnyu delfineket. Ez a szam korabban joval magasabb is volt. A 13 intezmeny kozul negy talalhato az
Amerikai Egyesult Allamokban
; ebb?l harom a SeaWorld halozatahoz tartozik. Ket-ket allatkert van
Japanban
,
Oroszorszagban
, egy-egy
Kanadaban
,
Argentinaban
,
Kinaban
es
Franciaorszagban
es a
Spanyolorszaghoz
tartozo
Kanari-szigetek
Loro Parque nev? allatkertjeben.
A 13 allatkertben 56 kardszarnyu delfin el. Kozuluk 23-an szabadon, 33-an fogsagban szulettek. Harom kivetellel olyan intezmenyekben elnek, ahol tobb kardszarnyu delfint tartanak, igy fajtarsaik tarsasagaban lehetnek.
Mintegy 140 kardszarnyu delfin pusztult el fogsagban. Tizenkett? visszaterhetett termeszetes el?helyere. Ezek kozul tizet nehany heti vagy havi fogsag utan, befogasuk helyet?l nem messze engedtek szabadon, gyakran azert, mert kozeli halalukra kellett szamitani, es ezzel artottak volna befogoik jo hirnevenek. Masoknak, mint Charlie Chinnek es a hegyesorru n?stenynek, sikerult eletben maradniuk. Ishmael maga vette kezebe sorsat; hogy milyen sikerrel, nem tudjuk. A delfinariumok vilagabol egyedul Keikonak sikerult kiszabadulnia, de ezt kovet?en szov?dmenyes tud?gyulladasban elpusztult.
[6]
Egy masik vilaghir?ve valt kardszarnyu delfin ? akit Tilikumnak hivtak ? 2017. januar 6-an pusztult el a SeaWorld delfinbemutatokra szakosodott szorakoztato kozpont egyik medencejeben. Tilikum a rossz tartasi korulmenyekb?l fakado stressz miatt 2010-ben megolte gondozojat, es ezt kovet?en 2013-ban Blackfish cimmel dokumentumfilm keszult rola. Ebben reszletesen bemutatjak az embertelen banasmodot, amelyet a fogsagban tartott kardszarnyu delfinek elviselni kenyszerulnek. A filmben nyilvanossagra hozzak azt is, hogy Tilikumot az eset utan nagyon hosszu id?n keresztul egy termetenel alig nagyobb medenceben tartottak, amelyben sem alamerulni, sem megfordulni nem volt lehet?sege. Vegul egyfajta tetszhalott allapotba kerult, es a hasaval felfele mozdulatlanul lebegett, amit azel?tt kardszarnyu delfineknel meg sem termeszetben, sem fogsagban nem figyeltek meg. A film szeleskor? tiltakozast valtott ki a SeaWorld ellen, amelynek hatasara a vallalat kardszarnyu delfin-programjanak kivezeteser?l kenyszerult hatarozatot hozni. Tilikum halalat megel?z?en kozadakozasbol penzt gy?jtottek ossze, hogy Tilikumot legalabb utolso napjaira visszaengedhessek az oceanba, de a SeaWorld elutasitotta a kezdemenyezest, holott ez neki egyaltalan nem kerult volna penzbe.
[7]
- Csodalatos allatvilag
,
(Wildlife Fact-File)
. Budapest: Mester Kiado (2000).
ISBN 963-86092-0-6
- John Ford, Graeme Ellis, Kenneth Balcomb:
Killer Whales
. University of Washington Press, 2000
ISBN 0-295-97958-5
- Erich Hoyt:
Orca - The Whale Called Killer
. Firefly Books, 1990,
ISBN 0-920656-25-0
- Peter Knudtson:
Orca - Visions Of The Killer Whale
. Sierra Club Books, 1996,
ISBN 0-87156-906-X
- Alexandra Morton:
Listening To Whales
. Ballantine Books, 2002,
ISBN 0-345-43794-2
- Elisabeth Lehmke, Jean C. Roche:
Wale - Giganten der Meere
. Kosmos (Franckh-Kosmos), 2002 -Greenpeace-Buch + CD mit Walgesangen-
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]