Ennek a szocikknek a cimeben vagy szovegeben a kinai nevek nem a magyar nyelv? Wikipedia atirasi iranyelve szerint szerepelnek, es/vagy nincs feltuntetve a pinjin es a magyaros alak a {{ kinai }} (?) sablon segitsegevel. Ezeket potolni, illetve javitani kell.

Ehhez a szocikkhez tovabbi forrasmegjelolesek , labjegyzetek szuksegesek az ellen?rizhet?seg erdekeben. Emiatt nem tudjuk kozvetlenul ellen?rizni, hogy a szocikkben szerepl? allitasok helytalloak-e. Segits a szocikk fejleszteseben tovabbi megbizhato forrasok hozzaadasaval.

A kinai naptar egy luniszolaris naptar, mely a holdnaptarra es a szolaris naptarra jellemz? tulajdonsagokkal is rendelkezik. Ezt az id?meresi rendszert el?szor a babiloniaiak vezettek be i. e. 2500 korul. ^[1] Nemcsak Kinaban , hanem szamos mas azsiai kulturaban is hasznaljak. A nyugati kulturaban azert nevezik kinai naptarnak, mert el?szor a kinaiak fejlesztettek ki i. e. 500 korul. ^[1] A legtobb kelet-azsiai orszagban a mindennapi tevekenysegekhez ma mar a Gergely-naptart hasznaljak, de a hagyomanyos kelet-azsiai unnepek pontos idejenek meghatarozasahoz ma is a kinai naptarat hasznaljak. Ilyen unnep peldaul a kinai ujev, (春? vagy tavaszi fesztival, de nem osszetevesztend? a holdujevvel ami szamos holdnaptar kezdeti datuma), a sarkanyhajo-fesztival es az ?szkozepi fesztival , az asztrologiaban pedig ehhez kotik az eskuv?k vagy a hazavatok id?pontjat. Mivel minden honap a hold valamelyik ciklusat koveti, hasznaljak ezt a holdfazisok megallapitasakor is.

Kinaban a hagyomanyos naptarat gyakran nevezik Xia naptarnak ( hagyomanyos kinaiul 夏曆 egyszer?sitett kinaiul 夏? pinjin atirassal xiali), aminek az az alapja, hogy A tortenetiro feljegyzeseiben azt lehet olvasni, hogy a Xia-dinasztia ideje alatt az ev a teli napfordulot kovet? masodik ujhold utan kezd?dik. (Mas okori kinai dinasztiaknal az ev a teli napfordulot kovet? els? vagy harmadik ujhold utan kezd?dott) Ismert meg " mez?gazdasagi naptar " (tradicionalis irassal 農曆 egyszer?sitett irassal ?? pinjin atirassal nongli) neven is, s ett?l megkulonboztetve a Gergely-naptart hagyomanyos naptarnak (tradicionalis irassal 公曆 egyszer?sitett irassal =公? pinjin atirassal g?ngli) nevezik. A kinai naptar egy ujabb neve a jin naptar (hagyomanyos irassal 陰曆 egyszer?sitett irassal ?? pinjin atirassal y?nli), amivel a naptar holdas jellegere utalnak, mig a Gergely-naptar a jang naptar (hagyomanyos irassal 陽曆 egyszer?sitett irassal ?? pinjin atirassal yangli), s ezzel a napra torten? alapozasra utalnak. A kinai naptart neveztek meg regi naptarnak (hagyomanyos irassal 舊曆 egyszer?sitett irassal ?? pinjin atirassal jiuli), s ezzel akartak megkulonboztetni a kes?bb bevezetett peldaul Gergely-naptartol, amit uj naptarnak (hagyomanyos irassal 新曆 egyszer?sitett irassal 新? pinjin atirassal x?nli) hivnak. Hani Wu csaszar uralkodasatol szamitva tobb mint ketezer even at az volt a megszokott, hogy az ujev a teli napfordulot kovet? masodik ujholdat kovet?en kezd?dik.

A 2009. ev a kinai naptarban az okor eve, amely 2009. januar 26-tol 2010. februar 14-ig tart A hagyomanyok szerint naptart valamilyen formaban mar ot evezrede hasznalnak. Regeszeti maradvanyok harom es fel evezredes hasznalatra talaltak jeleket. Ugy gondoljak, ha folyamatosan szamoznak az eveket, most korszaktol fugg?en 4705, 4706 vagy 4645 lenne.

Tortenete [ szerkesztes ]

Korai tortenete [ szerkesztes ]

A kinai naptar legregebbi nyomait az i. e. 2. evezredben uralkodo Shang-dinasztia idejeb?l fennmaradt joscsontokon talaltak meg. Ugy t?nik, ez egy tizenket honapbol allo luniszolaris evet mutat meg, de neha egy tizenharmadik, esetleg tizennegyedik honapot is beiktattak, hogy megel?zzek a naptar elcsuszasat. A napok feljegyzesehez mar ekkor is hasznaltak a hatvanas rendszert . A hagyomanyok szerint ebben az id?ben az ev a teli napfordulot kovet? els? ujhold utan kezd?dik.

A tavaszi es ?szi evkonyvekhez hasonlo, a Zu-dinasztia idejen keszult feljegyzesekb?l jobban meg lehet ismerni az akkor hasznalt naptart. Egy ev ekkor tizenket honapbol allt, mely felvaltva 29 es 30 napos volt (amihez id?nkent hozzaadtak meg egy napot, hogy athidaljak a holdfazisok es a naptar kozti elterest). Az evek vegen kiegyenlitesul szerepelhetett esetleg szok?honap is.

Egy id? utan ezek a sajat elhatarozas alapjan hozzaadott tovabbi napok vagy honapok a kulonboz? allamok kozott jelent?s elterest tudtak okozni. Emiatt fordul el?, hogy az evkonyvekhez hasonloan tobb mas kiadvany is feltunteti, hogy az altala alkalmazott naptar osszhangban van az uralkodoi naptarral.

Habar a hagyomany ugy tartja, hogy a Zhou-naptarban az ev a teli napfordulot megel?z? ujholddal kezd?dik, a tavaszi es ?szi evkonyvek azt mutatjak, hogy a Jin-naptar (amit a Shang-dinasztia hasznalt es amiben az ev a teli napfordulot kovet? els? ujholdkor kezd?dik) hasznalatban volt a Kr. e. VII. sz. kozepeig es az ev kezdete egy honappal visszatolodott kb. i. e. 650 korul.

A Hadakozo fejedelemsegek koranak kezdetevel az asztronomia es matematika fejl?dese lehet?ve tette a kiszamitott naptarak kesziteset (amibe szabalyok szerint iktatnak be honapokat, napokat es nem onkenyesen). A Kr. e. 484-ben kezd?d? sif?n 四分 (maradek negyed) naptar volt az els? kiszamolt kinai naptar. Neve onnan ered, hogy szolaris evet hasznalt, ami 365 ${\displaystyle {\frac {1}{4}}}$ napbol allt (hasonloan a Kr. e. 1. szazadi romai Julianus-naptarhoz) es egy 19 eves (235 honapos) periodust, amit nyugaton Meton-cikluskent ismernek.

Kr. e. 256 -ban, mikor az utolso Zhou kiraly atadta teruleteit Csinnek , egy uj naptart (a csin-naptart) kezdtek hasznalni. Ez megtartotta a Sifen-naptar alapelveit, kiveve, hogy az ev egy honappal korabban kezd?dott (a teli napejegyenl?seg el?tti masodik ujhold, ami most az ev masodik honapjara esik). A csin-naptart a csin-dinasztia alatt hasznaltak es a nyugati Han-dinasztia kezdeten.

Taichu-naptar [ szerkesztes ]

Wu csaszar a nyugati Han-dinasztiabol i. e. 104 -ben reformokat vezetett be amik a mai napig iranyitjak a naptart. Az ? Taichu- 太初 (Nagy Kezdes) naptara szerint az ev 365 ${\displaystyle {\frac {385}{1539}}}$ nap es a holdhonap 29 ${\displaystyle {\frac {43}{81}}}$ nap.

Nap es Hold [ szerkesztes ]

A jezsuitak altal megjelent a nyugati Gergely-naptar Kinaban es igy a Nap es a Hold mozgasat is bekalkulaltak a Csing-dinasztia 1645 -os Shixian-naptaraba (時憲書, Az id? osszhangjanak konyve), amit a jezsuita Adam Schall keszitett.

A Gergely-naptar reform [ szerkesztes ]

A Gergely-naptart a szulet? Kinai Koztarsasag 1912 . januar 1-jet?l kezdte el hasznalni a hivatalos ugyekben, de a lakossag meg a hagyomanyos naptart hasznalta. A Gergely-naptar helyzete 1916 es 1921 kozott tisztazatlan volt, mikor Kinat egymassal verseng? hadurak iranyitottak, akiket kulfoldi gyarmati er?k tamogattak. 1921 -t?l 1928 -ig a hadurak folytattak a harcokat Eszak-Kinaban, de a deli reszeket a Kuomintang , a nemzeti kormany iranyitotta es a Gergely-naptart hasznalta. Miutan a Kuomintang ujraalkotta a Kinai Koztarsasagot, 1921. januar 1-jet?l a Gergely-naptar ujra hivatalos lett.

A naptar szabalyai [ szerkesztes ]

A kovetkez? szabalyok Kr. e. 104 -t?l iranyitjak a kinai naptart:

1. A honapok holdhonapok. Ez azt jelenti, hogy minden honap els? napja az asztronomiai ujhold ejjelen kezd?dik (mindamellett, hogy a kinai naptarban a ?nap” ejjel 11-kor kezd?dik es nem ejfelkor).

2. Minden ev 12 honapbol all, amelyek sorrend szerint vannak szamozva (1-t?l 12-ig), es alternativ nevuk is van. Minden masodik vagy harmadik evnek van egy beiktatott honapja ( hagyomanyos kinai irassal 閏月, egyszer?sitett kinai irassal ?月 pinjin atirassal runyue), ami barmelyik szabalyos honap utan kovetkezhet. Ugyanaz a szama, mint az el?z? honapnak, de kozbeiktatottkent van jelolve.

3. A kinai napev minden jieqi-je azonos azzal, amikor a nap belep egy tropusi allatovi jegybe.

4. A Nap mindig a 11. honap alatt lep be a teli napforduloba (a Bakba).

Az allatovi jegy, amibe a Nap belep es a belepesi pont ekliptikai hosszusaga hatarozza meg a szabalyos honap sorszamat. Az 1. honap (正月 zh?ngyue) szo szerint legels? honapot jelent. Az osszes tobbi honap ez utan van szamozva: els? honap, masodik honap stb.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forditas [ szerkesztes ]

• Ez a szocikk reszben vagy egeszben a Chinese calendar cim? angol Wikipedia-szocikk forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• holdujev
• kelet-azsiai eletkorszamitas