Kepvisel?haz (Egyesult Kiralysag)

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Kepvisel?haz
Orszag Egyesult Kiralysag
Tipusa Az Egyesult Kiralysag parlamentjenek alsohaza
Letrehozva 1801 . januar 1.
A Kepvisel?haz elnoke Sir Lindsay Hoyle
Politikai csoportok
Kormanypart (359)
     Konzervativok (359)
Ellenzek (200)
     Munkaspart (200)
Egyeb ellenzek (83)
     Skot Nemzeti Part (44)
     Liberalis Demokratak (14)
     Demokratikus Unionista Part (8)
     Plaid Cymru (3)
     Szocialdemokrata es Munkaspart (2)
     Alba (2)
     Szovetseg (1)
     Anglia es Wales Zold Partja (1)
     Fuggetlenek (8)
Tartozkodok (7)
     Sinn Fein (7)
Kepvisel?haz weboldala
A Wikimedia Commons tartalmaz Kepvisel?haz temaju mediaallomanyokat.
Az ulesterem a Westminsterben

Az Egyesult Kiralysag Kepvisel?haz a ( angolul House of Commons of the United Kingdom (kiejtes: / ha?s ?v ?k?m?nz ?v ðiː j??na?t?d ?k?ŋd?m /). Az Egyesult Kiralysag kozrend?inek haza (bet? szerint ? Kozrend?haz ”), teljes neven The Honourable the Commons of the United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland in Parliament assembled ) az Egyesult Kiralysag ketkamaras parlamentjenek az alsohaza (a masik kamara a fels?haz: Lordok Haza ). Mindket kepvisel?haz a Westminster-palotaban ulesezik.

Ez a parlament nagyobb hatalmu kamaraja, a torvenyhozas folyamatanak legfontosabb dontesei itt szuletnek es itt zajlanak a legnagyobb politikai vitak is. A Lordok Haza kisebb szereppel bir: Az 1911-es parlamenti torveny ota a Lordok Haza csak kesleltetheti a torvenyeket, nem vetozhatja meg azokat. A kormany els?sorban a kepvisel?haznak felel?s, es a miniszterelnok addig maradhat hivatalban, amig ?rzi az Alsohaz tobbsegenek bizalmat.

A kepvisel?haz valasztott testulet 650 kepvisel?vel. Tagjait, a kepvisel?ket (angolul Member of Parliament , roviditve MP, ejtsd: empi , am. parlamenti tag) egyeni valasztokeruletekben valasztjak relativ tobbsegi, maskent ?a gy?ztes mindent visz” (first-past-the-post) valasztasi rendszerben . A kepvisel?k mandatuma a parlament feloszlatasaig szol.

A 13?14. szazadban kifejl?dott angol kepvisel?haz 1707-ben, a Skociaval valo egyesulessel lett Nagy-Britannia Alsohaza. Jelenlegi nevet az Irorszaggal 1800-ban tortent jogi egyesulest kovet?en kapta. Az Egyesult Kiralysag kezdetben Nagy-Britannia es Irorszag egyesult kiralysagat jelentette 1800-tol, 1922-t?l ? az Ir Szabadallam kiszakadasatol ? pedig Nagy-Britanniaet es Eszak-Irorszaget .

Elnoke [ szerkesztes ]

A testuletnek valodi elnoke nincs, csak egy levezet? elnok (angolul Speaker ), aki nem vesz reszt a vitakban, f?szabalykent nem szavaz, csak a vita rendjere ugyel.

Felepitese [ szerkesztes ]

Forditas [ szerkesztes ]

  • Ez a szocikk reszben vagy egeszben a House of Commons of the United Kingdom cim? angol Wikipedia-szocikk ezen valtozatanak forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.

Forrasok [ szerkesztes ]

  • Farnborough, T. E. May, 1st Baron. (1896). Constitutional History of England since the Accession of George the Third , 11th ed. London: Longmans, Green and Co.
  • Mackenzie, K.R. , "The English Parliament", (1950) Pelican Books.
  • "Parliament" (1911). Encyclopædia Britannica , 11th ed. London: Cambridge University Press.
  • Pollard, Albert F. (1926). The Evolution of Parliament , 2nd ed. London: Longmans, Green and Co.
  • Porritt, Edward, and Annie G. Porritt. (1903). The Unreformed House of Commons: Parliamentary Representation before 1832. Cambridge: Cambridge University Press.
  • Raphael, D. D., Donald Limon , and W. R. McKay. (2004). Erskine May: Parliamentary Practice , 23rd ed. London: Butterworths Tolley.

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

2010