Ez a szocikk a miniszterelnokr?l szol. Hasonlo cimmel lasd meg: Karolyi Gyula (egyertelm?sit? lap) .

Grof nagykarolyi Karolyi Gyula
az 1930-as evek elejen
Az aradi, majd els? szegedi ellenforradalmi kormanyok miniszterelnoke
Hivatali id? 1919 . majus 5.  ? 1919 . julius 12.
El?d	uj tisztseg
Utod	P. Abraham Dezs?
A Magyar Kiralysag kulugyminisztere
Hivatali id? 1930 . december 9.  ? 1931 . augusztus 24.
El?d	Walko Lajos
Utod	Walko Lajos
A Magyar Kiralysag 28. miniszterelnoke
Hivatali id? 1931 . augusztus 24.  ? 1932 . oktober 1.
Kormanyzo	Horthy Miklos
El?d	Bethlen Istvan
Utod	Gombos Gyula
A Magyar Kiralysag penzugyminisztere (miniszterelnokkent, ideiglenesen)
Hivatali id? 1931 . augusztus 24.  ? december 16.
El?d	Wekerle Sandor
Utod	Koranyi Frigyes
Szuletett	1871 . majus 7. Nyirbakta
Elhunyt	1947 . aprilis 23. (75 evesen) Budapest
Part	Szabadelv? Part
Szulei	Degenfeld-Schonburg Emma Zsuzsanna Karolyi Tibor
Hazastarsa	Countess Ermelinda Karolyi (1894?)
Gyermekei	Karolyi Margit Gabriella Grafin Karolyi de Nagykaroly Countess Emma Karolyi
Foglalkozas	kozgazdasz politikus diplomata
Iskolai	Eotvos Lorand Tudomanyegyetem (?1891) [1]
A Wikimedia Commons tartalmaz Grof nagykarolyi Karolyi Gyula temaju mediaallomanyokat.

Grof nagykarolyi Karolyi Gyula ( Nyirbakta , 1871 . majus 7. ? Budapest , 1947 . aprilis 23. ) ^[2] magyar politikus, 1931 augusztusatol 1932 oktobereig Magyarorszag miniszterelnoke .

Csalad, tanulmanyok, politika [ szerkesztes ]

Regi arisztokrata csalad sarjakent, a Szabolcs varmegyei Nyirbaktan latta meg a napvilagot. Edesapja, grof nagykarolyi Karolyi Tibor ( 1843 ? 1904 ), a kiegyezes utan politikuskent tevekenykedett: az 1870-es evekt?l szabadelv? kepvisel?kent, majd titkos tanacsoskent m?kodott, 1898 ? 1900 kozott pedig a f?rendihaz elnokenek tisztet toltotte be. Edesanyja Degenfeld-Schomburg Emma grofn? ( 1844 ? 1901 ) volt. Apai nagyszulei grof nagykarolyi Karolyi Gyorgy ( 1802 ? 1877 ) f?ispan, kiralyi valosagos bels? titkos tanacsos, magyar kiralyi f?udvarmester, politikus es grof zicsi es vazsonyke?i Zichy Karolina ( 1818 ? 1903 ) voltak. Anyai nagyszulei grof Degenfeld-Schonburg Imre ( 1810 ? 1883 ), foldbirtokos es bokonyi Bek Paulina ( 1815 ? 1856 ) voltak.

Az ifju Karolyi a budapesti Piarista Gimnazium elvegzese utan a budapesti tudomanyegyetem jog- es allamtudomanyi karan szerzett diplomat. Ezt kovet?en a bonni es a berlini tudomanyegyetemeken volt hallgato. Hazaterese utan, 1905 -ben a fels?haz tagjakent bekapcsolodott a politikai eletbe. 1906 ? 1910 -ig Arad varmegye , valamint Arad varos f?ispanja volt, majd 1910 utan visszavonult a politikatol es a csalad tobb ezer holdas Arad varmegyei birtokain gazdalkodott. 1915 -ben a Magyar Tudomanyos Akademia tagjava valasztottak.

Hazassaga es leszarmazottai [ szerkesztes ]

Budapesten 1894 . oktober 20 -an felesegul vette unokahugat, grof nagykarolyi Karolyi Melanie (1872?1955) kisasszonyt, akinek a szulei Karolyi Istvan (1845?1907), politikus, foldbirtokos es grof sombolyai es janovai Csekonics Margit (1848?1936) voltak. ^[3] A hazassagkotesnel negy tanu szerepelt: grof Karolyi Sandor, baro Podmaniczky Geza , grof Csekonics Endre es grof Dessewffy Aurel . Karolyi Gyula grof es Karolyi Melanie frigyeb?l szuletett:

• grof Karolyi Margit Emma Leona Karolina Paulina (1896?1975), aki grof galanthai Esterhazy Morichoz (1881?1960) ment ferjhez.
• grof Karolyi Gabriella Emma Stefania (1899??), aki grof csikszentkiralyi es krasznahorkai Andrassy Mihaly (1893?1990) felesege lett.
• grof Karolyi Emma Leona Berta (1902??)

Az ellenforradalom elen [ szerkesztes ]

Az els? vilaghaboru kitorese utan jelentkezett onkentesnek, es tartalekos huszarhadnagykent az orosz fronton teljesitett szolgalatot. A haboru utan Arad melletti birtokaira tert vissza, itthon azonban kaotikus allapotok fogadtak. Unokatestvere, Karolyi Mihaly 1918 ?szen az ?szirozsas forradalom elere allt. Az uj vezetes bekes szandekait jelzend? a hadsereg letszamat er?sen lecsokkentettek, amit a szomszedos allamok, Romania es Csehszlovakia kihasznaltak, hogy ervenyt szerezzenek teruleti igenyeiknek. 1919 tavaszara a romanok megszereztek Erdelyt , es aprilis kozepere a Partiumot is elfoglaltak. Kozben 1919. marcius 21-en kikialtottak a Magyarorszagi Tanacskoztarsasagot , es kezdetet vette a kommunistak 133 napig tarto uralma.

A forradalom majd a proletardiktatura el?l a vezet? magyar politikusok egy resze Becsbe menekult, es grof Bethlen Istvan vezetesevel megkezd?dott a szervezkedes a bolsevik hatalom felszamolasara ( Antibolsevista Comite ). Ezzel parhuzamosan 1919 tavaszan Karolyi Gyula Aradon alakitott ellenkormanyt a kommun megdontese erdekeben. Majus elejen roman csapatok megszalltak Aradot, es Karolyit kormanyanak tobb tagjaval egyutt internaltak. Kiszabadulasa utan a franciak altal megszallt Szegedre ment, es itt alakitotta meg 1919. majus 30-an az uj kormanyat . A ket ellenforradalmi gocpont, Becs es Szeged hamarosan osszehangolta munkajat a kozos celok elerese erdekeben.

Karolyi Szegeden kerte fel nagybanyai Horthy Miklost , hogy vallalja el az uj Nemzeti Hadsereg felallitasat az ellenforradalmi kormany hadugyminiszterekent. Itt szov?dott az a baratsag, amely (rokoni szalakkal is meger?sitve) eletuk vegeig kitartott, s miutan Horthy az orszag kormanyzoja lett, Karolyi mellette allt az egesz korszakban, bizalmasakent es tanacsadokent.

A miniszterelnoki szekben [ szerkesztes ]

Passzivitastol a kormanyalakitasig [ szerkesztes ]

Karolyi Gyula 1919 utan majdnem egy evtizedre teljesen visszavonult a politikatol. Trianon utan a csalad Szabolcs es Szatmar varmegyei 12 ezer holdas uradalmara tert vissza gazdalkodni, es csak az evtized vegen hallatta ismet a hangjat. 1927 -ben a fels?haz tagja lett, 1928 -ban pedig a korona?ri cimet kapta meg. A nagy gazdasagi vilagvalsag hatasara 1930 decemberet?l aktivabb politikai szerepet vallalt es a Bethlen-kormanyban rovid id?re kulugyminiszter lett. Walko Lajos utodakent 1930. december 9-en neveztek ki kulugyminiszternek. E min?segeben jart Romaban Mussolininel 1931 marciusaban. Augusztus elejen tett kijelentese, miszerint ?[…] Magyarorszagot az erzelmek, az esz, es az erdek szalai f?zik egyuve Franciaorszaggal” ? nagy port kavart idehaza, es felt?nest keltett a francia sajtoban is.

1931 . augusztus 19-en , amikor Bethlen benyujtotta lemondasat, a kormanyzo grof Karolyi Gyulat bizta meg kormanyalakitassal. Augusztus 24-en alakult meg az uj kormany, melynek szemelyi osszetetele alig kulonbozott az el?z?et?l.

Takarekossagi intezkedesek [ szerkesztes ]

Magyarorszagon a gazdasagi katasztrofa elhuzodo agrar- es hitelvalsagkent jelentkezett. Mivel a magyar export nagy reszet a mez?gazdasagi termekek jelentettek, melyek ara a vilagpiacon elerte az 50-70%-os melyrepulest, a hazai mez?gazdasag es a parasztsag helyzete katasztrofalissa valt, de az ipar es kereskedelem is megszenvedte a valsagot.

Karolyi nagyszabasu takarekossagi programmal akarta csokkenteni az allami kiadasokat. Az 1931. augusztus 31-en kiadott kormanyrendelet ertelmeben csokkentettek az allami alkalmazottak (vasutasok, postasok, tisztvisel?k, a honvedseg, csend?rseg, a folyam?rseg es a vam?rseg) fizeteset. Tovabb sz?kitettek a szocialis juttatasokat, es mersekeltek a nyugdijakat is. A sulyos gazdasagi problemakra azonban ez nem volt megoldas. Az sem segitett sokat, hogy Karolyi onmagat es minisztertarsait sem kimelte, es megvonta az allami gepkocsik hasznalatanak jogat, ami azt jelentette, hogy neki, miniszterelnokkent, tavoli pesti lakasabol gyalog kellett feljarnia a budai varban lev? hivatalaba.

A statarium [ szerkesztes ]

Az 1931 -es biatorbagyi vasuti merenylet utan a Karolyi-kormany 1931. szeptember 19-en kelt rendeletevel elrendelte a statariumot , korlatozta a gyulekezesi jogot, betiltott minden politikai jelleg? nepgy?lest, felvonulast, kormenetet. A szervezked? kommunista mozgalom vezet?it ( Furst Sandor , Sallai Imre ) elfogtak es 1932 -ben kivegeztek. A szuksegallapot azonban nem javitott a helyzeten, amellett nem volt olyan tomegmozgalom, amely realis fenyegetest jelenthetett a fennallo rendszerre nezve.

Karolyi Gyula bukasa [ szerkesztes ]

A gazdasagi valsag kozepette, amelyet a miniszterelnok megszorito intezkedesei tovabbra sem tudtak enyhiteni, fokozodott az elegedetlenseg mind a tarsadalom szeles retegeiben, mind a hatalmi elit berkein belul is. Az ellenzek a szabadsagjogok kiterjeszteset, az altalanos es titkos valasztojog bevezeteset es a berb?l el?k kezzelfoghato, hatasosabb vedelmet, mig az agrarlobbi az agrarvalsag csokkentesere ?gazdavedelmet” es piacok szerzeset kovetelte. Miutan itt sem szulettek konkret eredmenyek, ez a csoport is a miniszterelnok ellen fordult.

A kormanypartban dont? befolyassal biro Bethlen, latva Karolyi kormanyzasanak cs?djet, 1932 szeptembereben nyilt levelben szolitotta fel a lemondasra. Karolyi Gyula, aki a kormanyzast kezdett?l fogva vonakodva vette at, ennek mondhatni orommel tett eleget (mar 1931 vegen beadta lemondasat Horthynak, aki akkor meg maradasra birta). 1932. szeptember 21-en lemondott es ismet visszavonult Szatmar varmegyei birtokaira gazdalkodni. A miniszterelnoki szekben Gombos Gyula kovette.

Utoelete [ szerkesztes ]

Bar Horthy 1936 -ban titkos tanacsossa nevezte ki, a nyilvanos politikai szerepvallalastol mar tavol tartotta magat, es csak arra szoritkozott, hogy a kormanyzo legbels? tanacsadoi korehez tartozva a lenyeges kerdesekben velemenyt alkosson. Miniszterelnoksege utan elnokkent aktiv szerepet jatszott a fels?haz eleteben. 1939-ben a masodik zsidotorveny elleni tiltakozaskeppen lemondott e posztjarol, s?t fels?hazi tagsagarol is. ^[4] A masodik vilaghaboru idejen tamogatta a Kallay Miklos nevevel femjelzett, kiugrast megcelzo politikat. 75 evesen halt meg Budapesten szivizomelfajulas kovetkezteben.

M?vei [ szerkesztes ]

• Darinka. Regeny ; Hungaria Ny., Bp., 1896
• Karolyi Gyula grof jelentese az Erzsebet emlek orszagos bizottsagahoz az Erzsebet kiralyne emlekm? targyaban. 1932. majus havaban ; Allami Ny., Bp., 1932

Szarmazasa [ szerkesztes ]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Karolyi Gyula miniszterelnok ? Mult-kor
• 1919. majus 5. ? Karolyi Gyula megalakitja aradi ellenkormanyat (Rubicon)
• A Karolyi-kormany belpolitikaja

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• A Karolyi-kormany (1931. VIII. 24. ? 1932. X. 1.)
• Puski Levente: A Horthy-korszak szurke eminenciasa. Karolyi Gyula (1871?1947) ; Kronosz?MTT, Pecs?Bp., 2016 ( Sziluett )

El?dje: Bethlen Istvan

Magyarorszag miniszterelnoke 1931?1932

Utodja: Gombos Gyula