Budai Varnegyed

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Nem tevesztend? ossze a kovetkez?vel: Obudavar .
Budai Varnegyed
A Budavári Palota
A Budavari Palota
Egyeb elnevezes: Var
Kozigazgatas
Telepules Budapest
Kerulet I. kerulet
Iranyitoszam 1014
Nepesseg
Teljes nepesseg ismeretlen
Foldrajzi adatok
Tavolsag a kozponttol 0 km
Elhelyezkedese
Budai Várnegyed (Budapest I. kerülete)
Budai Várnegyed
Budai Varnegyed
Pozicio Budapest I. kerulete terkepen
e. sz. 47° 30′ 06″ , k. h. 19° 02′ 00″ Koordinatak : e. sz. 47° 30′ 06″ , k. h. 19° 02′ 00″
A Wikimedia Commons tartalmaz Budai Varnegyed temaju mediaallomanyokat.
Budapest Duna-parti latkepe
Vilagorokseg
A Budavári Palota
A Budavari Palota
Adatok
Orszag Magyarorszag
Vilagorokseg-azonosito 400-001
Tipus Kulturalis helyszin
Kriteriumok II, IV
Felvetel eve 1987
A Wikimedia Commons tartalmaz Budai Varnegyed temaju mediaallomanyokat.

A Budai Varnegyed ( nemetul : Ofener Burgviertel ) Budapest I. keruletenek egyik varosresze Var neven, Buda varosanak ?si terulete. 1987 ota az UNESCO vilagorokseg listajan Budai Varnegyed neven szerepel. [1] A Duna felett 70, a tengerszint felett pedig 175 meter magasan fekv? Varhegy fennsikja tortenelmileg jo strategiai pozicionak szamitott. IV. Bela magyar kiraly epittette meg itt a tatarjaras utan er?djet, Hunyadi Matyas pedig kiralysaganak f?varosat. A varos egyik leglatogatottabb terulete, ez kulonosen a jol meg?rzott oroksegeinek koszonheti. A teruleten az utdij bevezetesevel ertek el a forgalom jelent?s korlatozasat. Uthalozatat a kozepkori regi szines polgari hazakkal szegelyezett keskeny utcak jellemzik. Teruleten szamos kozepkori eredet? m?emlek , valamint 17 ? 18. szazadbeli lakohazak es kozepuletek talalhatoak. A Budai Varnegyed harom f? resze: a Budavari Palota , a Szent Gyorgy ter (egyutt: Budai Palotanegyed neven is) [2] es a tortenelmi lakonegyed. [3] Bar a varnegyed ketszer is szinte teljesen megsemmisult ( Buda visszafoglalasakor es a masodik vilaghaboruban ), a mai napig fennmaradt. A negyed Buda regi varoskozpontjabol bontakozott ki, amely mara a Becsi kaputol , egeszen a Szent Gyorgy terig huzodik.

Budapest egyik lako- es turisztikai hotspotja, nehany nepm?veszeti bolttal es m?veszeti galeriaval. Ebben a keruletben talalhato a Budavari Palota , a Halaszbastya , a Matyas-templom , a Collegium Budapest a Buda regi varoshazaban, a Orszagos Szechenyi Konyvtar , valamint a Magyar Koztarsasag elnokenek palotaja, a Sandor-Palota . A Budavari siklo osszekottetest biztosit a kerulet es a Duna-part kozott.

Az elnevezesr?l [ szerkesztes ]

A kicsi var (igy neveztek) vagy roviden Varnegyed mellett a masik gyakori elnevezes egyszer?en Budai var vagy ? hivatalos nevkent is ? Var . E ket utobbit azonban nem art egyertelm?siteni, hiszen sz?kebb ertelemben olykor csak a Budai Varnegyed deli felet alkoto Budavari Palotat ertik rajta. Ugyanugy, ahogy a Budai Varnegyed kifejezes alatt is olykor csak az eszaki reszt, a tortenelmi lakonegyedet ertik.

A harmadik Orban-kormany 2014-ben hatarozatban rendelkezett a budai Varnegyed ?vedelme, meg?rzese, melto bemutatasa” celjabol a Nemzeti Hauszmann Terv el?kesziteser?l, [4] ebben bevezette, majd 2018-ban kormanyrendeletben [2] meghatarozta a Budai Palotanegyed megnevezes? teruletet, az abba tartozo ingatlanokkal, valamint az ott megvalosulo "kiemelten kozerdek?" beruhazasokkal erintett ingatlanok megnevezeset es vagyonkezelesi feladatait. [5]

Fekvese, hatarai [ szerkesztes ]

A Varnegyed Budapest I. keruleteben , a Varhegyen talalhato. A varosresz hatara a varfal, ami teljesen korbeveszi.

Tortenete [ szerkesztes ]

B?vebben: Buda (tortenelmi telepules) es Buda ostroma (egyertelm?sit? lap)

1243 -ban indult meg a var epitese az akkori neve szerint ?pesti Ujhegyen”, a mai budai Varhegyen. 1246 -ban a varhato ujabb mongol tamadas miatt felgyorsult az epitkezes. 1255 -ben IV. Bela okleveleben, mint megepitett varat emlitette mar.

1279 -ben IV. Laszlo a budai rektor segitsegevel kirekesztette Budarol a f?papsagot. 6 ev mulva a tatarok sikertelenul ostromoltak a varat. 1289 -ben Lodomer esztergomi ersek egyhazi atokkal sujtotta a budai rektort, Walter ispant es a budai polgarokat.

Buda legkorabbi ismert abrazolasa Hartmann Schedel Vilagkronikajaban (1493) A kep a vaci puspok Sz?z Maria-szigeten lev? nyaraloja tornyabol keszult

1302 -ben Karoly Robert sikertelenul ostromoltatta Budat Csak nembeli Mark fia II. Istvan Bakonyi ispannal a III. Vencel -parti urakkal es a budai polgarokkal szemben. Ezutan VIII. Bonifac papa Vencelt es a budai polgarokat egyhazi atokkal sujtja. Viszonzasul a budai polgarok (a tortenelemben egyedulallo modon) kiatkozzak a romai papat. 1304 -ben III. Vencel elhagyta az orszagot. 1307 -ben egy papai rendelet Budat eretnek varossa nyilvanitotta. Ez ev juniusaban a Karoly Robert-parti polgarok atvettek az uralmat a varosban. 1311 -ben Csak Mate hadai ostromoltak sikertelenul a varat a Karoly-parti polgarsaggal szemben. Az 1330-as evekben a Varhegy deli vegen az Anjouk, Karoly Robert kiraly es fiai, Istvan herceg es Nagy Lajos kiraly palotat kezdtek epiteni.

1354 -ben Nagy Lajos kiraly Visegradrol Budara helyezte at udvartartasat. A var es a varos fejl?dese ezutan folyamatos, egeszen a torok id?kig. Zsigmond magyar kiraly 1410 es 1430 kozott epittette meg a Friss-palotat.

Matyas koraban igy irnak a varrol:

? Tanusitjak Zsigmond kiraly pompaszeretetet az ? nagyszer? epuletei, kivitt azok, melyeket 'Badan emelt. A kiralyi varban templomot is alapitott, melyet Szent Zsigmondnak szentelt, egyszersmind a hajdankorra emlekeztet? palotat epitette, korulvette fallal es portikusszeru oszlopcsarnokkal tette szeppe es kellemesse. A var kozepe tajara egy tornyot alapozott, amely ket udvarra tekint, a varudvart pedig elzarta ket er?s fallal, kozotte mely arokkal. Sajnos, hogy a kiraly meghalt, miel?tt muvet befejezhette volna. ”

? Antonio Bonfini, italiai tortenetiro [6]

A palota az 1578 -as es az 1686 -os l?porrobbanas soran pusztult el. A kozepkori palota, a tronterem, a kiralyi lakosztaly, a csillagvizsgalo es a konyvtar epiteset Matyas kiraly fejezte be. A deli Nagyrondella is ekkor keszult.

1525 . majus 11-en a varosban nehany napos zavargas tort ki. Egy evvel kes?bb II. Lajos kiraly a var ?rizetet Bornemissza Janos varnagyra bizta. 1526 . szeptember 12-en a mohacsi csata utan I. Szulejman szultan bevonult Budara. 11 nappal kes?bb, miutan a varat es a varost is felgyujtatta es kirabolta, Szulejman hadaival elvonult. Oktober 31-en a mohacsi csatavesztes utan a varat Szapolyai Janos erdelyi vajda szallta meg. 1527 juliusaban I. Ferdinand osztrak f?herceg, magyar kiraly kezere kerult. 1529 . szeptember 3-an I. (Szapolyai) Janos kiraly torok katonai segitseggel visszafoglalta .

A budai var falainak alaprajza 1700 korul

1530 -ban Roggendorf grof csaszari tabornok sikertelenul ostromolta a varat. Janos kiraly az ostrom utan Domenico da Bologna olasz mernokkel javittatja ki a megserult falakat. 1541. augusztus 29-en Szulejman szultan csellel elfoglalta . A kovetkez? evben, 1542-ben a magyarok sikertelenul ostromoltak a varat. 1566-ban ujabb sikertelen visszafoglalasi kiserlet [ forras? ] .

1598 -ban Palffy Miklos , Schwarzenberg Adolf es Nadasdy Tamas sikertelenul ostromoltak a varat. Russwurm Hermann Kristof csaszari tabornagy sem tudta elfoglalni, sem 1602. oktober 2. ? november 15. kozott , sem a kovetkez? evben, 1603-ban .

Buda ostroma 1849-ben

1684 . julius 10-en megkezd?dott Karoly lotaringiai herceg es Miksa Emanuel bajor valasztofejedelem altal vezetett els? ostrom a torok ellen. Az ostromot 109 nap kuzdelem utan abbahagytak. 1686 . junius 24-en megkezd?dott a var Lotaringiai Karoly es Miksa Emanuel altal vezetett masodik, sikeres ostroma . 1686. szeptember 2 -an foglaltak vissza Budat a szovetseges hadak a torokokt?l.

A varban szabadrablas folyt, t?zvesz pusztitott, a lakossagot nagy reszet lemeszaroltak. A visszafoglalas utan a falak helyreallitasa azonnal megkezd?dott. A teruletre leginkabb nemetajku lakossagot telepitettek be.

A romos Budavari Palota 1949-ben, el?terben a Clark Adam ter

1849 . majus 4-t?l majus 21-ig tarto ostrom utan Gorgei Artur tabornok honvedseregei elfoglaltak a varat a csaszari seregekt?l.

Egyemeletes lakohaz az Anna utcaban

A szabadsagharc leverese utan a csaszariak megkezdtek a romos var kijavitasat. Ennek soran 1875 es 1882 kozott felepult a Varkert Bazar , lebontottak a Vizi-rondellat es a hozza csatlakozo falak Duna-parti szakaszat.

1944?45-ben, a masodik vilaghaboru alatt a budai Varnak meg egy sulyos ostromot kellett kiallnia. A kormanyzati, kozigazgatasi funkcioju epuletek miatt komoly celpontnak szamitott. 1946 -ban kezd?dott meg a var es a polgarvaros regeszeti feltarasa es helyreallitasa. A masodik vilaghaboruban a Budavari Palota es a Varnegyed jelent?s resze is elpusztult. A m?emlek epuletek jelent?s reszet az 1960-as evek soran kozel eredeti formajukban ujjaepitettek, helyreallitottak, egy kisebb reszet lebontottak, vagy eppen a Kadar-korszakra jellemz? hianygazdasag es a sz?kos koltsegek behatarolt mozgastere miatt uj, egyszer?bb homlokzati kialakitassal epitettek vissza. (Ekkoriban epiteszeti szempontbol szamos esetben a dualizmus kori helyett a barokk es a klasszicista , osszessegeben leginkabb a kozepkori allapot szerinti helyreallitasra torekedtek.) A foghijtelkekre modern, vasbeton vazas epuletek kerultek. [7] A Varnegyedben a 2010-evekt?l visszakoltoz? kormanyzati kozpont szerepig a lakofunkcion kivul els?sorban a turizmus es masodreszt a kulturalis jelleg dominalt.

Kozlekedes [ szerkesztes ]

A Varnegyed terulete a gepkocsiforgalom el?l lezart terulet. Eszakrol, a Szell Kalman tert?l a 16-os , a 16A , a 116-os es a 916-os busszal , vagy gyalog, nyugatrol, az Attila ut fel?l gyalog es liften, delr?l, a Tabantol gyalog, mig keletr?l a 16-os , 216-os es 916-os busszal valamint a sikloval es a Toldy , illetve az Egyetemi Katolikus Gimnazium, valamint a Halaszbastya mellett gyalog lehet feljutni.

Latnivalok [ szerkesztes ]

Atnezeti terkep
Karakas pasa tornya (felujitas el?tt)

A budai var [ szerkesztes ]

Tortenelmi lakonegyed [ szerkesztes ]

Fiakerek a budai Varban

Barlangok es pincek [ szerkesztes ]

A Budai Varnegyed alatt kiterjedt barlang - es pincerendszer huzodik meg, amelyet a masodik vilaghaboru alatt korhaznak es raktarnak hasznalt a nemet es a magyar hadsereg. A Budavari labirintus egyik f? lejarata az Uri utcaban talalhato.

Galeria [ szerkesztes ]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ angolul Buda Castle Quarter
  2. ↑ a b 154/2018. (IX. 3.) Korm. rendelet a Budai Palotanegyed teruletebe tartozo ingatlanok meghatarozasarol
  3. ↑ Fucskar Agnes, Fucskar Jozsef Attila: Varak Magyarorszagon. Budapest, Alexandra Kiado, 2015. 98. oldal. ISBN 978-963-357-649-6
  4. ↑ 1377/2014. (VII. 10.) Korm. hatarozat a Nemzeti Hauszmann Terv (2014?2024) el?keszitesehez szukseges intezkedesekr?l
  5. ↑ 313/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet a Budai Palotanegyed teruleten megvalosulo kiemelten kozerdek? beruhazasok megnevezeser?l, valamint az ingatlanok vagyonkezelesi feladatainak ellatasarol
  6. ↑ Fucskar Agnes, Fucskar Jozsef Attila: Varak Magyarorszagon. Budapest, Alexandra Kiado, 2015. 103. oldal. ISBN 978-963-357-649-6
  7. ↑ A Varnegyed ujjaepitese, 1. resz ? sorozat a F?varosi blogon, 2013.03.15.
  8. ↑ LOSK 0101/1-es rejtjelszamon ?szigoruan titkos” min?sitessel m?kodott egeszen 2002-ig a Janos Korhaz kezeleseben a Polgari Vedelem felugyeletevel.

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Budai_Varnegyed&oldid=26788458 ”