Jozefina csaszarne
Szuletett	1763. junius 23. Les Trois-Ilets
Elhunyt	1814. majus 29. (50 evesen) Rueil-Malmaison
Edesapja	Joseph-Gaspard de Tascher de La Pagerie
Edesanyja	Rose Claire des Vergers de Sannois
Hazastarsa	Alexandre de Beauharnais I. Napoleon francia csaszar
Gyermekei	Eugene de Beauharnais leuchtenbergi herceg Hortense de Beauharnais holland kiralyne
Vallasa	romai katolikus
Jozefina csaszarne alairasa
A Wikimedia Commons tartalmaz Jozefina csaszarne temaju mediaallomanyokat.

Josephine de Beauharnais ( magyarosan Jozefina , szuletett Marie Josephe Rose Tascher de La Pagerie ; Les Trois-Ilets , Francia Kiralysag , 1763. junius 23. ? Rueil-Malmaison , Francia Kiralysag , 1814. majus 29.), I. Napoleon francia csaszar els? felesegekent Franciaorszag csaszarneja hitvese 1804-es tronra leptet?l 1810-es valasukig. Gyermekei els? ferjet?l, Alexandre de Beauharnais tabornoktol szarmaztak. Leanya, Hortense reven III. Napoleon csaszar anyai nagyanyja, mig fia, Eugene reven a dan-, gorog- es sved kiralyi hazak felmen?je. A mai Belgium , Svedorszag , Dania , Norvegia es Luxemburg uralkodoja az ? leszarmazottja.

Ifjusaga [ szerkesztes ]

Les Trois-Ilets -ben, Martinique szigeten szuletett egy rabszolgaultetvenyen, Joseph-Gaspard de Tascher lovagnak, La Pagerie uranak, a tengereszgyalogsag hadnagyanak, Sanois gyumolcsoskertjei birtokosanak leanyakent. N?vere, Catherine-Desiree, akit egy francia katonatisztnek igertek felesegul, 1777 . oktober 16-an elhunyt. A tiszt, Alexandre de Beauharnais vikomt beleegyezett, hogy helyette Josephine-t vegye n?ul. A 15 eves leany 1779 oktobereben Franciaorszagba hajozott, es december 13-an Noisy-le-Grand -ban felesegul ment a vikomthoz.

A hazassag nem volt boldog: a ferjnek sok n?ugye volt, es nehezen viselte gyarmatokon nevelkedett felesege faragatlansagat. 1786 -tol mar nem is eltek egyutt, noha viszonyuk barati maradt. Josephine rovid ideig zardaba vonult, ahol kitanulta a korabeli illemszabalyokat es az uri viselkedest. Hamarosan a parizsi tarsasag egyik legkedveltebb tagja lett, es mar ekkor megkezdte kulonfele gyenged kapcsolatok kiepiteset fontos szemelyisegekkel.

Beauharnais vikomtne [ szerkesztes ]

Ket gyermeke szuletett ferjet?l: egy fiu, Eugene de Beauharnais (1781?1824), aki 1806 -ban Napoleon csaszar osztonzesere Auguszta Amalia hercegn?t , I. Miksa bajor kiraly leanyat vette felesegul, es egy leany, Hortense de Beauharnais (1783?1837), aki 1802 -ben Napoleon fiverehez, Louis Bonapartehoz ment felesegul (az ? gyermekuk, Charles-Louis Napoleon herceg lett a kes?bbi III. Napoleon csaszar ). Gyermekein es unokain keresztul Josephine kozvetlen ?sanyjava valt a mai Belgium , Svedorszag , Dania , Gorogorszag , Norvegia , Luxemburg , Liechtenstein es Monaco kiralyi hazainak. Szinten az ? kozvetlen leszarmazottja a hires svajci divattervez?, Egon von Furstenberg .

1794 . marcius 2-an , a forradalmi terror idejen az Kozjoleti Bizottsag elrendelte a ferje letartoztatasat. Carmes bortonebe zartak a vikomtot, es hamarosan az ellenforradalmi penzugyi korokhoz kozelallonak itelt Josephine-t is letartoztattak ( 1794 . aprilis 19. ), ket nap mulva pedig kiadtak a hivatalos elfogatoparancsot, mire ?t is Carmes-be szallitottak rabnak. Ferjet guillotine altali halalra iteltek, es Parizsban , a mai Nation teren (akkoriban a Ledontott Tronus teren), thermidor 5-en (julius 23-an) kivegeztek. Alexandre mar arisztokrata szarmazasa miatt is gyanus volt, a f? vadpontkent pedig azt hoztak fel ellene, hogy 1793 -ban nem vedte megfelel?en Mainz er?djet (francia neven Mayence-ot).

Napoleon felesege [ szerkesztes ]

Josephine-t a biztos halaltol csak Robespierre bukasa mentette meg: julius 28-an Jean Lambert Tallien vegre rendelkezett az ozvegy kiszabaditasarol. Josephine eleinte penzugyi gondokkal kuszkodott, amig 1795 juniusaban egy uj torveny lehet?ve nem tette szamara, hogy birtokaba vegye nehai ferjenek tulajdonat. Ozvegykent Josephine de Beauharnais tobb vezet? politikus es befolyasos penzember szeret?je volt, feltehet?en tobbek kozott Paul Barras -nak, a Direktorium egyik vezet?jenek is. Ebben az id?szakban ismerte meg Napoleon Bonaparte tabornokot, aki hat evvel fiatalabb volt nala. 1796 . marcius 9-en hazasodtak ossze. Noha Jozefin h?tlen felesegnek bizonyult, es a hazassag utan folytatta nagyvilagi eletet, a forrasokbol ugy t?nik, hogy ferje mindvegig ?szinte szerelemmel szerette.

Bonaparte a parizsi Notre Dame szekesegyhazban 1804 . december 2-an sajat magaval egyszerre koronazta meg feleseget, noha valasztottja kezdett?l fogva nagy ellenkezest valtott ki az osszetarto Bonaparte csaladban (Napoleon edesanyja meg sem jelent a koronazason, bar a csaszar megrendelesere keszult protokollaris festmenyekre rafestettek ?t is). Jozefina csaszarne, noha beutazta egesz Europat , nagy nepszer?segre tett szert es tehetsegesnek mutatkozott a birodalom ugyeinek intezeseben, keptelen volt gyermeket szulni a csaszar szamara, mert meg 1799 -ben leszakadt alatta egy erkely, mikozben termekenysegi gyogykuran volt (mert orvosai korabban uszogot allapitottak meg nala), es bels? seruleseket szenvedett. Vegul beleegyezett, hogy elvaljon Napoleontol 1809 -ben, amit 1810 . januar 10-en hivatalosan is deklaraltak. (Erdekesseg, hogy ez volt az els? valas a Code Civil , vagy Code Napoleon megjelenese ota.) 1811 -ben a csaszar vegul n?ul vette Maria Lujza Habsburg?Lotaringiai osztrak hercegn?t, I. Ferenc osztrak csaszar legid?sebb leanyat, akit?l mar abban az evben megszuletett fia, a kes?bbi II. Napoleon , mellekneven a ?Sasfiok”, aki apjanak lemondatasa utan nagyapjatol a reichstadti herceg cimet kapta.

Utolso evei es halala [ szerkesztes ]

Valasa utan a csaszartol kapott evjaradekon el? Josephine a malmaisoni kastelyba koltozott, Parizs kozeleben. Az epuletet mar 1800 korul felujittatta, berendezte ? valoszin?leg mar ekkor tisztaban volt vele, hogy a valas elkerulhetetlen. Az ? kb. 200 fajta rozsaval buszkelked? kertjeben tobbszori keresztezessel jott letre a mai tearozsa , sok mai rozsa ?se. 1814 -ben, nem sokkal Napoleon szam?zetese utan megh?lt (allitolag tul lenge ruhaban fogadta a malmaisoni kertben a gy?ztes orosz cart, I. Sandort , hogy annak tetszeset elnyerje, akkor fazott meg). Hamarosan bekovetkezett halala utan a kozeli Rueil -ben, a Szent Peter es Szent Pal -templomban temettek el, fenyes kuls?segek mellett. Leanyat, Hortense -t kes?bb anyja kozelebe temettek. Unokai kozott van francia csaszar, orosz nagyherceg, sved kiralyne, brazil csaszarne es portugal herceg is.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Andre Castelot: Josephine ; ford. Litvai Nelli, Somogyi Pal Laszlo; Europa, Bp., 2000