Joshua Lederberg
Szuletett	1925 . majus 23. Montclair , New Jersey
Elhunyt	2008 . februar 2. (82 evesen) New York
Allampolgarsaga	amerikai
Foglalkozasa	genetikus , mikrobiologus
Iskolai	Columbia Egyetem Yale Egyetem
Kituntetesei	orvostudomanyi Nobel-dij (1958)
Halal oka	tud?gyulladas
A Wikimedia Commons tartalmaz Joshua Lederberg temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Joshua Lederberg ( Montclair , New Jersey , 1925 . majus 23. ? New York , 2008 . februar 2. ) amerikai molekularis genetikus. 1958-ban Edward L. Tatummal es George Beadle -vel megosztva elnyerte az orvostudomanyi Nobel-dijat , mert felfedezte, hogy a bakteriumok kepesek egymas kozott geneket cserelni.

Tanulmanyai [ szerkesztes ]

Joshua Lederberg New Jersey allamban, Montclair varosaban szuletett 1925. majus 23-an, zsido csaladban. Apja Zvi Hirsch Lederberg rabbi, anyja Esther Goldenbaum Schulman volt. A csalad harom fiugyermeke kozul ? volt a legid?sebb. Joshua meg kisgyermek volt, mikor Lederbergek Manhattanba koltoztek. A kozepiskolat a New York-i Stuyvesant High Schoolban vegezte, 1941-ben pedig, 15 evesen beiratkozott a Columbia Egyetem zoologia szakara. Tanarai tanacsara mar ekkor vegzett biokemiai es genetikai kiserleteket a Neurospora crassa peneszgombaval. A masodik vilaghaboru kitorese utan, 1943-ban a St. Albans haditengereszeti korhaz patologiai laboratoriumaban dolgozott, ahol a tengereszek ver- es szekletmintabol malariadiagnosztikat vegzett. 1944-ben visszatert az egyetemre es megszerezte B.A. fokozatat.

Bakteriumgenetikai munkaja [ szerkesztes ]

Lederberg 1944-ben beiratkozott a Columbia orvosi szakara es folytatta a kutatomunkat is. Ekkoriban deritette ki Oswald Avery , hogy az orokl?desert a DNS felel?s, Lederberg pedig pedig azt vizsgalta, hogy a bakteriumok osztodasa utan a leanysejtek teljes egyforma klonjai-e egymasnak. Mivel a Columbian lassan haladt a kutatassal, 1946-47 kozott felfuggesztette tanulmanyait es Edward Tatummal kozosen dolgozott a Yale Egyetemen . Lederberg es Tatum kimutatta, hogy az Escherichia coli bakteriumnak van egy szexualis fazisa, amikor a sejtek egymassal konjugalva kicserelik genetikai informacioikat. A konjugaciot kulonboz? id?kben megszakitva kepesek voltak egy durva genetikai terkepet is osszeallitani az egyes genek sorrendjer?l. Eredmenyei alapjan Lederberg 1947-ben PhD fokozatot szerzett a Yale Egyetemen. 1946-ban felesegul vette Esther Miriam Zimmert, aki maga is Tatum tanitvanya volt.

Ahelyett, hogy visszatert volna a Columbiara, Lederberg inkabb a Wisconsin-Madison Egyetemen vallalt genetikai tanarsegedi allast. Felesege kovette es 1950-ben itt szerezte meg doktoratusat.

Joshua es Esther, valamint Norton Zinder 1951-ben kimutatta, hogy a Salmonella typhimurium bakterium kulonboz? torzsei kozott virusok kozvetitesevel genetikai informacio adhato at; a folyamatot transzdukcionak neveztek. Felismertek, hogy ket valtozata is letezik, az altalanos transzdukcio eseteben az osszeallo virusburokba veletlenul virus-DNS helyett bakterialis DNS csomagolodik; mig a specialis transzdukcio soran a bakterium DNS-ebe beepult virus a kiszakadaskor magaval visz valamennyit a gazdasejt genetikai anyagabol. A hasonlo folyamatokkal az informacio, peldaul az antibiotikumrezisztenciat kodolo genek nagyon gyorsan terjedhetnek akar kulonboz? bakteriumfajok kozott is.

Esther felfedezte a sejtek kozotti konjugaciot szabalyozo F-plazmidot is. 1956-ban az Illinoisi Bakteriologusok Tarsulata Joshua es Esther Lederbergnek kozosen adta at a Pasteur-ermet a mikrobiologia es genetika teren elert eredmenyeikert. 1957-ben a Wisconsin?Madison Egyetemen megalapitottak az orvosgenetikai tanszeket.

1958-ban Joshua Lederberg, Edward Tatum es George Beadle kozosen kaptak meg az orvostudomanyi Nobel-dijat "a genetikai rekombinacio es a bakteriumok genetikai anyaganak szervez?deset illet? felfedezeseikert".

A Nobel-dij utan [ szerkesztes ]

1958-ban Lederberget kineveztek a Stanford Egyetem ujonnan letrehozott genetikai tanszekenek vezet?jeve. Frank Macfarlane Burnettel kozosen kutatta a virusok elleni antitesteket. A megindulo ?rkutatassal kapcsolatban az Amerikai Tudomanyos Akademianak irt leveleben aggodalmat fejezte ki, hogy az ?rb?l visszater? szondak es jarm?vek addig ismeretlen, jarvanyokat okozo mikroorganizmusokat hozhatnak le a Foldre. Ugyanakkor felhivta a figyelmet, hogy a bakteriumokkal szennyezett szondak megzavarhatjak a foldonkivuli elet kutatasat. Javasolt, hogy a visszater? eszkozoket es ?rhajosokat helyezzek karantenbe, valamint, hogy az ?reszkozoket felloves el?tt sterilizaljak.

Mar az 1960-as evekben foglalkozni kezdett a korai szamitogepes mesterseges ertelem-kutatasokkal.

1978-ban a Rockefeller Egyetem elnokeve valasztottak. 1990-ben lemondott es a molekularis genetika es informatika professor emeritusakent dolgozott tovabb.

Szinte egesz palyafutasa alatt az amerikai kormany tudomanyos tanacsadojakent is m?kodott. 1950-t?l kezd?d?en tobb elnoki tudomanyos tanacsadoi bizottsagban vett reszt. 1979-ben tagja lett a Vedelmi Tudomanyos Tanacsnak es Carter elnok rakellenes programjat is ? vezette. 1989-ben addigi eletm?veert Nemzeti Tudomanyos Eremmel tuntettek ki. 1994-ben ? vezette a vedelmi miniszterium obolhaborus szindromat vizsgalo egeszsegugyi bizottsagat.

2002-ben az Amerikai Filozofia Tarsasag Benjamin Franklin-eremmel tuntette ki, 2006-ban pedig elnyerte az Elnoki Szabadsag-ermet.

Csaladja [ szerkesztes ]

Joshua Lederberg 1946-ban vette felesegul Esther Miriam Zimmert, am 1966-ban elvaltak. 1968-ban ujbol meghazasodott es Marguerite Stein Kirsch pszichiatert vette el. Egy gyermekuk szuletett, Anne Lederberg.

Joshua Lederberg 2008. februar 2-an hunyt el egy New York-i korhazban, tud?gyulladas kovetkezteben. 2012-ben az ? tiszteletere neveztek el egy 87 km-es becsapodasi kratert a Marson .

Forditas [ szerkesztes ]

• Ez a szocikk reszben vagy egeszben a Joshua Lederberg cim? angol Wikipedia-szocikk ezen valtozatanak forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.

Forrasok [ szerkesztes ]

• Joshua Lederberg ? Biographical NobelPrize.org
• James M. Hughes, D. Peter Drotman: In Memoriam: Joshua Lederberg (1925?2008) Emerging Infectious Diseases Volume 14, Number 6, June 2008
• S. Gaylen Bradley: Joshua Lederberg 1925?2008 National Academy of Sciences
• Bodmer, W.; Ganesan, A. (2011). "Joshua Lederberg. 23 May 1925 ? 2 February 2008". Biographical Memoirs of Fellows of the Royal Society .