Jose Saramago
(Azinhaga,
Portugalia
,
1922
.
november 16.
?
Lanzarote
,
Kanari-szigetek
,
Spanyolorszag
,
2010
.
junius 18.
)
irodalmi Nobel-dijas
portugal prozairo, kolt?.
Azon portugal ironemzedekhez (
Lidia Jorge
,
Antonio Lobo Antunes
) tartozott, amely a
latin-amerikai
irodalomtol eltanulta a
magikus realizmust
, s a
posztmodern
irodalom elemeit is beepitette m?veibe.
1922
-ben szuletett Azinhagaban, egy kis portugal faluban.
1924
-ben csaladja a szegenyseg el?l
Lisszabonba
koltozott. Geplakatosnak tanult egy szakiskolaban, ahol kivalo irodalmi oktatas folyt.
1939
-t?l egy korhazban geplakatoskent dolgozott, de irodalmi erdekl?dese egyre er?sodott, a portugal tortenelem foglalkoztatta.
1944
-ben meghazasodott, egy lanya szuletett. Az
1950-es evek
kozepet?l ertelmisegi korok kozelebe kerulve kiadoknal keziratok lektorakent dolgozott, kezdett maga is irogatni, eleinte verseket, cikkeket, kronikakat, majd regenyeket, amelyek altal hires lett.
1969
-ben tagja lett a portugal kommunista partnak, tarsadalmi funkciokat vallalt, miniszteriumban dolgozott, majd lapigazgato lett a
Diario de Noticias
cim? napilapnal, ahonnan
1975
-ben elbocsatottak.
1976
-tol kizarolag forditasbol elt, es sorra jelentette meg sajat m?veit. A vilagban sokat utazott, el?adasokat tartott.
1988
-ban n?sult masodszor, egy spanyol ujsagiron?t vett felesegul.
1993
-ban elhagyta Portugaliat, mert a parlament tiltakozasa miatt nem kaphatta meg az Europai Irodalmi Dijat. A Kanari-szigetekhez tartozo
Lanzaroten
telepedett le, ahol halalaig elt.
1998
-ban megkapta az
irodalmi Nobel-dijat
.
1977
-ben irta sajat bevallasa szerint regenykiserletet, a
Festeszeti es szepirasi kezikonyv
(Manual de Pintura e Caligrafi) cim? alkotasat. E regenye els? megjelenesekor nem keltett felt?nest, de kes?bb nagyon fontossa valt, mivel az iro bemutatja, hogyan lesz egy emberb?l m?vesz, milyen eszkozok segitsegevel dolgozik a fest? es az iro. Valojaban sajat irova valasanak naploja e m?, ezaltal bepillantast nyerunk a szerz? m?helyebe, az iroi technikak elsajatitasainak titkaiba.
1980
-ban megjelent
Folemelkedve a foldr?l
(Levantado do Chao) cim? regenyeert megkapta
Lisszabon Varos Dijat
. Ezzel a regennyel kezd?dott meg Saramago ugynevezett
tortenelmiregeny-ciklusa
, de nem a m?faj hagyomanyos nyomdokain haladt. Tortenelmi regenyeit ugy irta, hogy kivalasztotta a
portugal
tortenelem egy-egy jeles esemenyet, s nem a mult, hanem sajat kora szemszogeb?l tekintett vissza a multba. Idezett regenyeben a
20. szazad
els? felenek alentejoi
parasztmozgalmait
jeleniti meg ezzel a modszerrel.
Az
1981
-es
Utazas Portugalian at
(Viagem a Portugal) lirai utinaplo hazajarol.
1982
-ben megjelent
A kolostor regenye
(Memorial do Convento) cim? m?vevel valt igazan hiresse. Ebben a
18. szazad
elejenek nagy epitkezeset, a mafrai kolostor felepitesenek esemenyeit eleveniti fel. (A mafrai kolostor koltseges epitkezese erdekeben mozgositottak az egesz orszagot, es tomegeket sodortak a nyomor hatarara.)
1984
-ben a
Ricardo Reis halalanak eve
(O Ano da Morte de Ricardo Reis) cim? regenyeert a portugaliai
P.E.N. Club
dijat kapta. E regenyeben Portugalia
1936
-os esztendejere tekint vissza. Tortenelmiregeny-ciklusanak utolso, legjelesebb m?ve
1989
-ben jelent meg
Lisszabon ostromanak historiaja
(Historia do Cerco de Lisboa) cimen. Ez a portugal nemzeti ontudat ebredese id?szakanak is tekinthet?
1147
-es esztend?t idezi fel, amikor a portugalok onerejukb?l visszafoglaltak Lisszabont a
moroktol
.
M?vei gyakran az
utopia
es a fantasztikum hataran mozognak. Ennek tipikus peldaja a
K?tutaj
(Jangada de Pedra) cim? tortenet
1986
-bol, amely az
Iberiai-felszigetet
abrazolja csodas esemenyek kozepette. Az Iberiai-felsziget levalik az europai kontinensr?l, s mintegy tortenelmi kuldetest teljesitve tovauszik az
Atlanti-oceanon
, hogy a hid szerepet toltse be az o- es a portugalok altal felfedezett uj vilag kozott. A csodas elemek Samarago minden m?veben fontos szerepet kapnak, altaluk mintegy tiltakozni latszik a hagyomanyos tortenelemfelfogas ellen.
1991
-ben
Jezus
elettortenetenek ujrairasaval (
Jezus Krisztus evangeliuma,
O Evangelho Segundo Jesus Cristo) kulonosen jo lehet?seget teremtett maganak az iro a csodas elemek megjelenitesere. Ugyanez vonatkozik
1995
-ben megjelent
Vaksag
(Ensaio sobre a Cegueira) cim? m?vere, amelyben azt abrazolja, hogy egy kulonleges kor az embereket megfosztja latokepessegukt?l, s az addig ismert utat elveszitve nyomorusagos korulmenyek kozt vegetalnak a vilagban. (E m?vet Don McKellar forgatokonyve alapjan,
azonos cimmel
Fernando Meirelles
filmesitette meg; a m?vet
2008
-ban mutattak be.)
2002
-ben megjelent
Embermas
(O Homem Duplicado) cim? regenye a klonozott emberek vilagaba vezeti be az olvasot.
Emberkozpontu, szubverziv nezetei a tarsadalmi berendezkedesr?l sok ellenz?re talaltak
[
pontosabban?
]
hivatalos korokben. Nem javitott ezen kommunista meggy?z?dese sem. Szerkeszt?koraban, a 70-es evek elejen 15 ujsagirot rugott ki, mert azok nagyobb pluralitast koveteltek a rovatban, ahol dolgozott. Antiszemitizmussal is megvadoltak a Ghazaban tett latogatasa utan.
Eletere, meggy?z?desere nagy hatassal volt gyerekkori elmenye, amikor nagyapja korhazba szallitasa el?tt kiment a kertjebe es sirva, simogatva bucsuzott oreg gyumolcs- es olajfaitol, tudvan, hogy nem latja ?ket tobbet.
Jellemz? m?veire az
esszeista
stilus, gyakran elmelkedik, boncolgat, magyaraz, elid?zik az elbeszeles, a valoszer?seg es a tortenelem problemainal. Regenyeinek szoveget telet?zdeli a portugal tortenelmi tudatra es mentalitasra jellemz? szovegreszletekkel,
kozmondasokkal
,
versekkel
. Meg a portugal kulturaban jartas olvasonak sincs konny? dolga ezekkel a posztmodern atszovesekkel. Ugyanakkor karnevali hangulat uralja m?veit, amelyet az elit- es a vulgaris kultura mesteri keveresevel er el.
Jose Saramago a Nemzetkozi Konyvvasaron 2007-ben
Bogotaban
(
Kolumbia
)
"Koszonjuk, Jose Saramago",
Lisszabon
, 2010
- Valoszin? versek
(verseskotet, 1966)
- Valoszin?leg boldogsag
(verseskotet, 1970)
- Err?l a vilagrol es a masikrol
(regeny, 1971)
- Az utazo poggyasza
(kronikak, cikkek, 1973)
- Az 1933-as esztend?
(verseskotet, 1975)
- A feljegyzesek
(tanulmany, 1976)
- Festeszeti es szepirasi kezikonyv
(regeny, 1977)
- Csaknem targy
(novellak, 1978)
- Az ejszaka
(regeny, 1979)
- Mit tegyek ezzel a konyvvel?
(regeny, 1980)
- A kolostor regenye
(regeny, 1982)
- Ricardo Reis halalanak eve
(regeny, 1984)
- A k?tutaj
(regeny, 1986)
- Lisszabon ostromanak historiaja
(regeny, 1989)
- Jezus Krisztus evangeliuma
(regeny, 1991)
- Vaksag
(regeny, 1995)
- Minden egyes nev
(regeny, 1997)
- A barlang
(regeny, 2000)
- Az embermas
(regeny, 2002)
- Megvilagosodas
(regeny, 2004)
- Halalszunet
(regeny, 2005)
- Kicsi emlekek
(regeny, 2006)
- Az elefant vandorutja
(regeny, 2008)
- Kain
(regeny, 2009)
- Alentejo. Egy evszazad regenye
(regeny, 2012)
- K?tutaj
; ford. Szekely Ervin; Magvet?, Bp., 1989
- A kolostor regenye
; ford. Lukacs Laura; Europa, Bp., 1992
(Europa Zsebkonyvek)
- Ricardo Reis halalanak eve
; ford. Szekely Ervin; Cedrus, Bp., 1993
- Lisszabon ostromanak historiaja
; ford. Lukacs Laura; Ibisz, Bp., 1997
(Portugal m?hely)
- Vaksag
; ford. Pal Ferenc; Europa, Bp., 1998
- Minden egyes nev
; ford. Pal Ferenc; Europa, Bp., 1999
- Jezus Krisztus evangeliuma
; ford. Pal Ferenc; Europa, Bp., 2000
- Az embermas
; ford. Pal Ferenc; Europa, Bp., 2003
- K?tutaj
; ford. Szekely Ervin; Uj Palatinus Konyveshaz, Bp., 2003
- Megvilagosodas
; ford. Pal Ferenc; Europa, Bp., 2004
- A barlang
; ford. Lukacs Laura; Uj Palatinus Konyveshaz, Bp., 2006
(Nobel-dijasok Konyvtara)
- Halalszunet
; ford. Pal Ferenc; Europa, Bp., 2007
- Kicsi emlekek
; ford. Lukacs Laura; Uj Palatinus Konyveshaz, Bp., 2008
- Az elefant vandorutja
; ford. Pal Ferenc; Europa, Bp., 2010
- K?tutaj. Utban Haiti fele
; ford. Szekely Ervin; Europa, Bp., 2010
- Kain
; ford. Pal Ferenc; Europa, Bp., 2011
- Alentejo. Egy evszazad regenye
; ford. Pal Ferenc; Europa, Bp., 2012
- Tet?ablak
; ford. Pal Ferenc; Europa, Bp., 2013
- Festeszeti es szepirasi kezikonyv
; ford. Pal Ferenc; Helikon, Bp., 2022
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]