Jose Ortega y Gasset
Szuletett	1883 . majus 9. Madrid
Elhunyt	1955 . oktober 18. (72 evesen) Madrid
Allampolgarsaga	spanyol [1]
Nemzetisege	spanyol
Hazastarsa	Rosa Spottorno Topete
Gyermekei	Jose Ortega Spottorno Soledad Ortega Spottorno Miguel Ortega
Szulei	Jose Ortega Munilla
Foglalkozasa	spanyol filozofus, iro
Tisztsege	Vocal of the Junta para Ampliacion de Estudios e Investigaciones cientificas (1926?) Member of the Cortes republicanas (1931. julius 7. ? 1933. oktober 9.) Member of the Cortes republicanas (1931. julius 8. ? 1931. julius 29.)
Iskolai	Universidad Central University of Deusto St. Stanislaus Kostka College, Malaga
Kituntetesei	Goethe Medal for Art and Science (1932) Frankfurt am Main varos Goethe-plakettje (1949)
Sirhelye	San Isidro Cemetery
Jose Ortega y Gasset alairasa
A Wikimedia Commons tartalmaz Jose Ortega y Gasset temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Jose Ortega y Gasset ( Madrid , 1883 . majus 9. ? Madrid , 1955 . oktober 18. ) spanyol filozofus, iro, az egzisztencializmus egyik kiemelked? kepvisel?je. ^[2]

Elete [ szerkesztes ]

Kozeppolgari csaladbol szarmazik, apja laptulajdonos, a csaladban tobb zsurnaliszta is van. Ez a csaladi hagyomany Jose Ortega y Gasset filozofiajanak hangvetelere es formajara is hatassal van. Egyetemi tanulmanyait a Madridi Kozponti Egyetemen (Universidad Central de Madrid) vegezte (1898-1904). Itt szerzett doktori cimet (doctor en filosofia) 1904-ben. Az egyetemen Ortega szamara Friedrich Nietzsche gondolatait Ramiro de Maeztu, a 98-as nemzedek egyik kiemelked? kepvisel?je kozvetitette. ? Nietzsche filozofiajaban az elet teremt? elfogadasanak es a teljesebb elet iranti vagyakozasnak a szuksegesseget hangsulyozta. ^[3] A fiatal Ortega eleteben es filozofiai gondolatainak megformalodasaban alapvet? hatastorteneti tenyez? a Nemetorszagban (Berlinben, Lipcseben, Marburgban) eltoltott ket esztend? (1905-1907). Ennek nyoman szellemi profiljat egeszen az 1910-es evek kozepeig mindenekel?tt a nemet filozofia ( Immanuel Kant es a neokantianizmus), kivaltkepp Hermann Cohen es Paul Natorp szellemi felfogasa hatarozza meg. 1910-1936 kozott a Madridi Egyetem Metafizikai Tanszekenek vezet?je. Publicisztikaja Spanyolorszagban els?sorban az El Imparcial, az El Sol, a Luz, Argentinaban pedig a La Nacion hasabjain jelent meg. 1916-ban megalapitotta El Espectadort, ennek keretein belul 8 filozofiai temaju kotete latott napvilagot. 1923-ban meginditotta Revista de Occidente c. folyoiratot, mely a legmodernebb europai filozofiai aramlatok spanyol nyelvre forditasanak es nepszer?sitesenek organuma lett. 1936-ban, a spanyol polgarhaboru kitoresekor emigralt, el?bb Franciaorszagban, majd Hollandiaban elt, a masodik vilaghaboru kitorese utan Argentinaba menekult. 1942 marciusaban Portugaliaban telepedett le, 1945 nyaran pedig visszatert Spanyolorszagba. A fasiszta Franco-rendszer h?vosen fogadta, ami abban is megmutatkozott, hogy tobb even at nem kapott katedrat az allami ellen?rzes alatt allo egyetemeken. Tanitvanya, Julian Marias kozrem?kodesevel 1948-ban megalapitotta a Humantudomanyok Intezetet, mely az allami beavatkozas miatt csak ket evig m?kodhetett. Emiatt Ortega y Gasset 1950-1955 kozott Nyugat-Europaban elt (a leghosszabb ideig az NSZK-ban), el?adasokat tartott az Amerikai Egyesult Allamokban, Svajcban es az NSZK-ban.

Filozofiaja [ szerkesztes ]

Filozofiatorteneti helye [ szerkesztes ]

Ortega y Gasset filozofiaja kozbuls? helyet foglal el az eletfilozofiak es az egzisztencializmus klasszikusnak tekinthet? kepvisel?i kozott ( Søren Aabye Kierkegaard , Martin Heidegger ). Az egzisztenciat mar felvette kategoria-rendszerebe, de annak sajatos ertelmet tulajdonitott. Filozofiai m?veiben a kuls? valosagban feloldodo spanyol vilagot szembesitette az onmagaba melyed?, elvont nemet szellemiseggel. Biralta a dekadenciaba hajlo polgarosodast, feltette a polgari kultura ertekeit, kritikaval illette a t?kes berendezkedes manipulativ vonasait. Filozofiai eletm?veben harom korszak kulonithet? el: a neokantianizmus altal ihletett, az eletfilozofia iranyzatahoz sorolhato, valamint az egzisztencializmus sajatos valtozatat kepvisel? szakasz. Nagy nepszer?segre szert tev? ?min?segi kisebbseg”-elmelete nem politikai toltet?, nem kot?dik egyetlen tarsadalmi osztalyhoz vagy reteghez. A ?min?segi kisebbseg” kifejezesnek az ? filozofiajaban egyenhez kapcsolodo ertelmezese van. M?veit ugyanakkor a szocialista orszagokban az allami szervek kepvisel?i celzatosan vagy epp a m?veletlensegb?l adodoan, az eredeti m?vek olvasasa hijan gyakran durvan es alapvet?en felreertelmeztek. Igy azonositottak peldaul a tomegembert ? helytelenul ? a proletarral. Ilyen filozofiai kulturalatlansagrol tanuskodo felreertelmezesekkel szorvanyosan lehet talalkozni a rendszervaltas utani Magyarorszagon is. Igy peldaul akkor, amikor Ortega filozofiajanak egyik jelent?s kategoriajat, a ?min?segi kisebbseget” azonositjak az arisztokratikus erzelmek altal hajtott sznob polgarral. Ortega y Gasset szamos irasa az egyik legjelent?sebb reprezentansa a filozofiai essze azon tipusanak, amely mely filozofiai gondolatokat es szakismereteket kozvetit a szelesebb publikumnak is, s ezt nemegyszer szepirodalmi kvalitasokrol is tanuskodo nyelvezettel teszi. Ortega y Gasset f? celja a spanyol filozofiai elet es reszben ennek reven Spanyolorszag modernizalasa volt.

Tortenetfilozofiai nezetei [ szerkesztes ]

Ortega a tortenelem filozofiai problemai irant kezdett?l fogva erdekl?dik. Ez az erdekl?des az 1920-as evekt?l valik eletm?veben meghatarozova. Tortenetfilozofiai vonatkozasban hatast gyakorolt nezeteire Oswald Spengler , Arnold Toynbee , Martin Heidegger es Wilhelm Dilthey . Ortega tortenetfilozofiajanak egyik lenyegi megallapitasa: ?Az embernek nincs termeszete, hanem tortenelme van”. E mondatban azonban a termeszet szo jelentese nem azonos a termeszeti vilaggal, hanem a vilag mechanikusan ismetl?d?, statikus reszet jelenti. A tortenelem lenyege a valtozas, s ott kezd?dik, ahol a mechanikus ismetl?des hatalma veget er. A tortenelem autentikus terulete az emberi elet, mivel az ember nemcsak az emberi nemet reprodukalja generikusan, hanem az ember egyen, individuum is. Orteganak lenyegi mondanivaloja van a tortenetfilozofia es a tortenettudomanyok elmeleti kapcsolatarol. Hangsulyozza egyebek mellett, hogy a tortenelmi tenyeket az emberi eletekre kell vonatkoztatni, masreszt ertelmezni kell azokat (hermeneutika). Ennek modszertanat is kidolgozza. Orteganak figyelemre melto felismeresei vannak az el?iteletek es a szokasok m?kodesi mechanizmusaval, a kozvelemeny szellemi formalo hatalmaval, valamint a korunkra jellemz? specializalodassal es az ezzel osszefugg? rebarbarizacioval kapcsolatban. Alapvet? tortenelem-konstitualo er?knek tartja a fundamentalis meggy?z?deseket (creencia), melyek meghatarozhatnak egesz tortenelmi korszakokat. Megkulonboztet kronologikus es vitalis id?t, mivel egy adott kronologiai datum maskepp nyilvanulhat meg kulonboz? eletkoru emberek szamara. Masreszt elkuloniti egymastol a kortars-letet es az egyidej? letezest. Az egy id?ben el?k nem feltetlenul kortarsak, csak akkor, ha valamifele tobblet is osszekapcsolja ?ket. A tobblet reven osszekapcsolodo kortarsak alkotjak a nemzedeket (generaciot). A nemzedekek polemikusan viszonyulnak egymashoz. Erre vezethet? vissza a tortenelem mozgasritmusa. Valamely eszme akkor gy?z veglegesen, ha a korabbi eszmet kepvisel? nemzedek let?nik a szinr?l. A tomegek lazadasa c. m?veben eles biralattal illeti az eltomegesedes jelenseget. A tomeg Ortega ertelmezeseben nem politikai kategoria, nem azonos a fels?bb es alsobb tarsadalmi osztalyok rangrendjevel, nem azonos a munkastomeggel, a proletariatussal, hanem emberi kvalitasok megjelenitesere szolgal. Tomegember az, akib?l hianyzik az onmagaba melyedes es az onallo gondolkodas kepessege, akit csak a kuls? valosag hataroz meg. A min?segi kisebbseghez pedig azok tartoznak, akik nem ?sodrodnak”, nem a kozvelemeny diktatumanak engedelmeskednek, hanem onmagukba melyedve gondolkodnak, s akik nem a ?penzkereses, a csillogas, esetleg a kollektivitas viharos tengeren valo fennmaradas vegett” ertelmisegiek. A tomegek lazadasa ? legmelyebb lenyeget tekintve ? nem mas, mint a m?veletlenseg, a bardolatlansag es primitivitas uralomra kerulese. Ortega kulturafelfogasa kezdetben neokantianus hatast mutat. A kulturat azonositja a tudomanyok osszessegevel, az elet felett lebeg? idealitassal. E szemlelet szerint az elet tiszta racionalitassa lenyegul. Kes?bb nagyobb teret enged a spontan vitalitasnak es annak a felfogasnak, hogy az elet zabolatlan, kimerithetetlen aradat, melyre a kulturanak ugy kell reflektalnia, hogy megteremtse a biztonsag pillanatait, azzal a belatassal egyutt, hogy az elet onkenyessege nem iktathato ki. A spontan elet es a reflexivitast gyakorlo kultura kozott a legfontosabb osszekot? kapocs a kornyezet. Az ember ezen keresztul kommunikal az univerzummal. Az ember akkor fejti ki maximalisan kepessegeit, amikor kornyezete tudatosul benne. Ortega aforisztikus tomorseg?, sokat idezett hires mondasa: ?En en vagyok es a kornyezetem.” (?Yo soy yo y mi circunstancia.”) Ortega Europa-felfogasara jellemz?, hogy mar A tomegek lazadasa (1930) c. m?veben eszreveszi es elemzi az europai civilizacio hosszu tavu valsagat, azt, hogy Europa szurke zonaban van. Ennek egyik oka szerinte az, hogy a pragmatikus esz tul dominanssa valik, Europa h?tlen lesz korabbi onmagahoz, a m?velt Europahoz. Masik oka a strukturalis felepitesben van. Ebb?l a valsagbol az integracio lehetne a kiut, ahogy az Elmelkedesek Europarol c. m?veben (1949) ezt javasolja, vagyis egy uj szervezeti forma, az Europai Egyesult Allamok. Az integracio azonban nem egyenl? a nemzeti mivolt feladasaval, ?az elkepzelt europai szupernemzetben nem t?nhet el, nem szabad elt?nnie a sokfelesegnek”. ^[4] Az europai integracionak, melynek legf?bb alapja a kozos tortenelmi mult es a hosszu kuzdelmek soran kivivott norma- es ertekrendszer, a nemzeti sajatossagok meg?rzesevel kell megvalosulnia. Ortega ugyanakkor elutasitja a kirekeszt? agressziv nacionalizmust is. Ezt szembeallitja a nemzetalkoto elvvel, amely befogado jelleg?.

Esztetikai nezetei [ szerkesztes ]

F?bb nezeteit A m?veszet dehumanizalodasa c. m?veben ^[5] es Goyarol , ^[6] Velazquezr?l ^[7] szolo irasaiban fejti ki. Ortega y Gasset szerint az uj m?veszet legf?bb elmeleti es alkotastechnikai torekvese, hogy a m?veszetb?l az ?emberit” a lehetseges legnagyobb mertekben kiiktassa. Ez a befogado reszer?l a korabbi ?tetszik-nem tetszik” dilemmajat az ?ertem-nem ertem” dilemmajaval valtja fel, s a befogado kozonseget is ket reszre osztja, akik felismerik osszetartozosagukat. Az uj m?veszet ironizal, kacag es tagad, vagy pedig a szenvtelen targyisagra helyezi a hangsulyt. Ez hozzajarul ahhoz, hogy az uj m?veszet jobban eltavolodjon a hagyomanyoktol, hogy a kozvetlenul adottat ragadja meg, hogy a fenomenologiai redukcio ervenyesuljon a m?veszet teruleten is. Az uj m?veszet kezdetben szemben all az eltomegesedessel es a hagyomanyos realizmussal, kes?bb azonban maga is aldozata lesz egy meg sivarabb eltomegesedesnek. Erre mar els?sorban Ortega esztetikai m?veinek ertelmez?i mutatnak ra. Ortega esztetikai nezetei a XX. szazadi polgari esztetikak egyik fontos fejezetet alkotjak, s tobb vonatkozasban megel?legezik a masodik vilaghaboru utani esztetikai iranyzatok, igy peldaul Theodor Adorno esztetikajanak nehany elemet. Velazquezr?l szolo irasai els?sorban m?kozpontuak, a fenomenologiai esztetika (Roman Ingarden, Nicolai Hartmann) iranyzata fele mutatnak. Orteganak lenyegi meglatasai vannak a ?kepek eletre keltesenek” es nyelvi ertelmezesenek lehet?segeivel kapcsolatban.

Tanatologiai nezetei [ szerkesztes ]

Orteganak a halallal kapcsolatos legtobb eszrevetele munkassaganak harmadik, egzisztencialista korszakahoz kot?dik. Kivaltkeppen foglalkoztatja a halal erthet?segenek kerdese. ?A halal etikaja valamennyi etika kozul a legnehezebb, mivel a halal a legkevesbe erthet? teny, amivel az ember talalkozik.” ^[8] A halallal kapcsolatban elemi kerdes az, hogy mikepp szerzunk tudomast a halalrol, hogyan jelenik meg szamunkra, mit tapasztalunk tuneti szinten a masik ember halalaval kapcsolatban. Ennek kapcsan elemzi a ?Semmi” problematikajat, vitatja Heidegger felfogasat, a halalba valo el?re futas lehet?seget. ?Nincs mibe el?re futni”, mert sajat halalunk fenomenalisan nincs szamunkra soha jelen. Ortega halalfelfogasa polemizal a spanyol filozofus, Miguel de Unamuno halalertelmezesevel is, annak szinte mertani pontossaggal megkomponalt ellentete.

Filozofiajanak hatasa [ szerkesztes ]

Europaban nevet els?sorban A tomegek lazadasa c. m?ve tette ismertte. Nemetorszagban a tanai mar az 1920-as evekben elterjedtek, Olaszorszagban es Franciaorszagban pedig a masodik vilaghaboru utan. A glasgow-i es a marburgi egyetem (Philipps-Universitat Marburg) diszdoktorava avatta.

Ortega bolcseletenek nepszer?sege Del-Amerikaban oriasi nepszer?seget ert el. A latin-amerikai egyetemeken (Mexikotol Argentinaig) valosagos Ortega-koloniak alakultak (tanitvanyok, munkatarsak kozossege). Filozofiaja kozvetlen hatasa megmutatkozott egyreszt a filozofiai gondolkodasban (Jose Gaos, Maria Zambrano, Jose Ferrater Mora m?vei), masreszt kiterjedt mas tudomanyteruletekre is. Recasens Siches a jogbolcseletben, Francisco Ayala a szociologiaban, Americo Castro a tortenettudomanyokban alkalmazta filozofiajanak egyes elemeit. A latin-amerikai polgari ertelmiseg els?sorban az ? filozofiajanak hatasara ismerte meg a modern elet- es egzisztencialfilozofiai aramlatokat.

Ortega y Gasset jelent?s hatast gyakorolt Magyarorszag szellemi eletere is. ^[9] Az els? rola szolo tanulmanyt a fasizmusnak kes?bb aldozatul es? Halasz Gabor jelentette meg 1928-ban. ^[10] Hatasa erezhet? Szerb Antal irodalomtorteneti es szepirodalmi irasaiban. Er?teljes hatast gyakorolt Nemeth Laszlo gondolkodasara, ^[11] aki szamos Ortega-m? elolvasasa utan autentikusan ertelmezte Ortega tobb fontos filozofiai kategoriajat. Ortegaban becsulte a filozofiai enciklopedistat, a tudost, aki remekul, valasztekosan, elegansan ir, az eleven, nagyszer? embert, akinek m?vei ele a kovetkez? mottot valasztana: ?Szokratesz nem izzad”. Ortega-hatasrol tanuskodnak tovabba Marai Sandor szepirodalmi irasai, naplobejegyzesei. ^[12] Ortega bolcseletenek nyomai jelen vannak Bibo Istvan, ^[13] Hamvas Bela , ^[14] Cs. Szabo Laszlo es Barankovics Istvan m?veiben es vilagkepeben is. Filozofiai vonatkozasban Ortega y Gasset eletm?venek legjelent?sebb ertelmez?je es kozvetit?je Csejtei Dezs? . Magyarul megjelent m?veinek legszakavatottabb forditoi: Scholz Laszlo, Csejtei Dezs? , Juhasz Aniko, Szekacs Vera , Farkas Geza, Gilicze Gabor, Kutasy Mercedesz, Rakosi Mariann.

M?vei [ szerkesztes ]

• Meditaciones del Quijote ( Elmelkedesek a Don Quijoterol , 1914)
• Vieja y nueva politica ( A regi es az uj politika , 1914)
• Investigaciones psicologicas ( Pszichologiai vizsgalodasok , el?adassorozat 1915-1916-ban, publikalva: 1982)
• Personas, obras, cosas ( Szemelyek, m?vek, dolgok . Cikkek es esszek, iras ideje 1904-1912: "Renan", "Adan en el Paraiso" ? (Adam a Paradicsomban), "La pedagogia social como programa politico" ? (A pedagogia mint politikai program)
• El Espectador I-VIII. (Szemlel?, 8 kotet publikalva: 1916-1934)
• Espana Invertebrada ( Gerinctelen Spanyolorszag , 1921)
• El tema de nuestro tiempo ( Korunk feladata , 1923)
• Las Atlantidas ( Az Atlantisz , 1924)
• La deshumanizacion del arte e ideas sobre la novela ( A m?veszet dehumanizalodasa es Gondolatok a regenyr?l , 1925)
• Espiritu de la letra ( A bet? szelleme , 1927)
• Mirabeau o el politico ( Mirabeau, avagy a politika , 1928?1929)
• ¿Que es filosofia? ( Mi a filozofia? 1928-1929, az el?adast halala utan publikalva: 1957)
• Kant (1929?1931)
• La rebelion de las masas ( A tomegek lazadasa , 1930)
• Goethe desde dentro ( Goethe belulr?l , 1932)
• Unas lecciones de metafisica ( El?adasok a metafizikarol , el?adassorozat 1932-1933, publikalva: 1966)
• En torno a Galileo ( Galileir?l , el?adassorozat 1933-1934)
• Mision del bibliotecario (1935)
• Prologo para alemanes ( El?szo a nemet olvasokhoz , spanyolul publikalva: 1958.)
• History as a system (A tortenelem mint rendszer) . El?szor angol nyelven publikalva: 1935, a spanyol verzio, Historia como sistema publikalva: 1941, kiegeszitve egy esszevel: El Imperio romano /A Romai Birodalom).
• Ensimismamiento y alteracion. Meditacion de la tecnica. ( Onmagaba melyedes es sodrodas. Elmelkedes a technikarol , 1939)
• Ideas y Creencias ( Eszmek es hiedelmek , el?adassorozat Buenos Airesben, 1940, publikalva 1979-ben, egyutt a Sobre la razon historica (A torteneti eszr?l c. el?adassorozattal)
• Estudios sobre el amor ( Tanulmanyok a szerelemr?l , 1941)
• Teoria de Andalucia y otros ensayos ( Andaluzia elmelete es mas esszek , 1942)
• Guillermo Dilthey y la Idea de vida ( Wilhelm Dilthey es az elet eszmeje , 1942)
• Prologos ( Bevezetesek , 1914-1943)
• Origen y epilogo de la filosofia ( A filozofia eredete es epilogusa , 1943-1944)
• Sobre la razon historica ( A torteneti eszr?l , el?adassorozat Lisszabonban, 1944-ben, publikalva: 1979)
• Prologo a ?Veinte a ?Veinte anos de caza mayor” del Conde de Yebes, a magyar forditas cime: Elmelkedesek a vadaszatrol , publikalva: 1944)
• Idea del Teatro. Una abreviatura ( A szinhaz eszmeje . Roviditett valtozat, el?adas Lisszabonban 1946 aprilisaban es Madridban 1946 majusaban, publikalva: 1958)
• Comentario al ?Banquete” de Platon ( Kommentar Platon Lakomajahoz , 1946)
• La Idea de principio en Leibniz y la evolucion de la teoria deductiva ( Elmelkedesek Leibnizr?l . Az alapelv fogalma es a deduktiv elmelet fejl?dese 1947, publikalva 1958)
• Una interpretacion de la Historia Universal. En torno a Toynbee ( A vilagtortenelem ertelmezese . Toynbee-rol, 1948, publikalva: 1960)
• Meditacion de Europa ( Elmelkedes Europarol , el?adas Berlinben 1949-ben, publikalva: 1960)
• El hombre y la gente ( Az ember es a sokasag , el?adassorozat 1949-1950-ben a Humantudomanyok Intezeteben, publikalva 1957)
• Papeles sobre Velazquez y Goya ( Irasok Velazquezr?l es Goyarol , 1950)
• Meditacion del pueblo joven ( Elmelkedes a fiatal nepr?l , 1916-1953)
• Pasado y porvenir para el hombre actual ( Mult es jov? korunk embere szamara , publikalva 1962)
• Goya (1958)
• Velazquez (1959)
• Origen y epilogo de la filosofia ( A filozofia eredete es epilogusa , 1960)

M?veinek legteljesebb kiadasa: Jose Ortega y Gasset: Obras Completas, I-X. kotet. Editorial Taurus, Madrid: 2004-2010.

Magyarul [ szerkesztes ]

Kotetek [ szerkesztes ]

• A tomegek lazadasa ; Egyetemi Ny., Bp., 1938
• A szerelemr?l. Ortega y Gasset elmelkedesei ; val., ford. Helene Weyl, Szentkuty Pal; Bibliotheca, Bp., 1942
• Korunk feladata / Gondolatok a regenyr?l / Az "emberi" kiesese a m?veszetb?l ; ford. Puskas Lajos; ABC Konyvkiado, Bp., 1944
• Goya ; jegyz. Sz?nyi Ferenc, ford. Szekacs Vera ; Helikon, Bp., 1983
• Ket tortenelmi essze / Gerinctelen Spanyolorszag / A tortenelem mint rendszer ; ford. Farkas Geza, jegyz., utoszo Csejtei Dezs?; Europa, Bp., 1983
• Az egyetem kuldetese. Esz-elet-egzisztencia. I. kotet. Szeged: 1990. 309-342. o. Csejtei Dezs? forditasa
• A szerelemr?l. Harom tanulmany ; ford., mutatok Gilicze Gabor; Akademiai, Bp., 1991 (Hermesz konyvek)
• Don Quijote nyomaban ; ford. Antal Gabor; Uj Mandatum, Bp., 1993 (Emberhalasz konyvek)
• A tomegek lazadasa ; ford. Scholz Laszlo; Pont Konyvkereskedes, Bp., 1995
• Hajotorottek konyve. Esszek ; val. Scholz Laszlo, ford. Csejtei Dezs?, Scholz Laszlo; Nagyvilag, Bp., 2000
• Elmelkedes a vadaszatrol ; ford. Csejtei Dezs?; Europa, Bp., 2000 (Merleg)
• Elmelkedesek a Don Quijoterol. Korai esztetikai irasok ; ford. Csejtei Dezs?, Juhasz Aniko, Scholz Laszlo; Nagyvilag, Bp., 2002 (Nagyvilag esszek)
• Korunk feladata ; ford. Csejtei Dezs?, Juhasz Aniko, Scholz Laszlo; Nagyvilag, Bp., 2003 (Nagyvilag esszek)
• Regeny, szinhaz, zene. Esszek a m?veszetr?l ; ford. Csejtei Dezs?, Juhasz Aniko, Scholz Laszlo; Nagyvilag, Bp., 2005 (Nagyvilag esszek)
• Elmelkedesek Leibnizr?l. Az alapelv fogalma es a deduktiv elmelet fejl?dese ; ford. Csejtei Dezs?, Juhasz Aniko; Attraktor, Mariabesny?-Godoll?, 2005 (Monumenta Hispanica)
• Velazquez-tanulmanyok ; szerk. Scholz Laszlo, ford. Juhasz Aniko et al.; Attraktor, Mariabesny?-Godoll? 2006 (Monumenta Hispanica)
• Elmelkedesek Europarol ; ford. Csejtei Dezs?, Juhasz Aniko; L'Harmattan?ZSKF, Bp., 2007 (Varietas Europae)
• Tajak es emberek. Tanulmanyok az El espectador-bol ; ford. Juhasz Aniko et al.; Attraktor, Mariabesny?-Godoll?, 2008 (Monumenta Hispanica)

Tanulmanyok, esszek [ szerkesztes ]

• Az ?emberi” kiesese a m?veszetb?l. Hyndi. Budapest: e. n. Puskas Lajos forditasa
• Az ?emberi” kiesese a m?veszetb?l. Hatagu Sip Alapitvany. Reprint Ex Hungaria sorozat Budapest: 1993
• Ket tortenelmi essze. Gerinctelen Spanyolorszag. A tortenelem mint rendszer. Europa Konyvkiado. Budapest: 1983. Farkas Geza forditasa
• Elmelkedes az Escorialrol. In: Uj Iras. Budapest: 1986. Csejtei Dezs? forditasa
• Vazlat a gondolkodasrol, isten- es emberteremt? erejer?l. In: Esz ? elet-egzisztencia II-III. Szeged: 1992. 313-342. o. Csejtei Dezs? forditasa
• Goethe belulr?l. In: Hajotorottek konyve. Nagyvilag Kiado. Budapest: 2000. 5-45. o. Scholz Laszlo forditasa
• Renan. In: Hajotorottek konyve. Nagyvilag Kiado. Budapest: 2000. 5-45. o. Scholz Laszlo forditasa
• Id?, tavolsag es forma Proust m?veszeteben. In: Hajotorottek konyve. Nagyvilag Kiado. Budapest: 2000. 85-99. o. Csejtei Dezs? forditasa
• Bevezetes a Don Juanhoz. In: Hajotorottek konyve. Nagyvilag Kiado. Budapest: 2000. 100-126. o. Scholz Laszlo forditasa
• A forditas nyomorusaga es nagyszer?sege. In: Hajotorottek konyve. Nagyvilag Kiado. Budapest: 2000. 127-158. o. Scholz Laszlo forditasa
• A Don Quijote az iskolaban. In: Hajotorottek konyve. Nagyvilag Kiado. Budapest: 2000. 159-210. o. Scholz Laszlo forditasa
• Mult es jov? a mai ember szamara. In: Hajotorottek konyve. Nagyvilag Kiado. Budapest: 2000. 211-241. o. Scholz Laszlo forditasa
• Esztetikai tanulmany ? el?szo gyanant. In: Elmelkedesek a Don Quijoterol. Nagyvilag Kiado. Budapest: 2002. 5-28. o. Csejtei Dezs? es Juhasz Aniko forditasa
• Esztetika a villamoson. In: Elmelkedesek a Don Quijoterol. Nagyvilag Kiado. Budapest: 2002. 29-38. o. Scholz Laszlo forditasa
• Adam a paradicsomban. In: Elmelkedesek a Don Quijoterol. Nagyvilag Kiado. Budapest: 2002. 29-38. o. Scholz Laszlo forditasa
• Egy kep esztetikaja. Gregorio torpe, a borostoml?-arus. In: Elmelkedesek a Don Quijoterol. Nagyvilag Kiado. Budapest: 2002. 29-38. o. 63-77. o. Csejtei Dezs? es Juhasz Aniko forditasa
• A m?veszet dehumanizalodasa. In: Jose Ortega y Gasset: Regeny, szinhaz, zene. Nagyvilag Kiado. Budapest: 2005. 5-53. o. Csejtei Dezs? es Juhasz Aniko forditasa
• Gondolatok a regenyr?l. In: Jose Ortega y Gasset: Regeny, szinhaz, zene. Nagyvilag Kiado. Budapest: 2005. 55-94. o. Scholz Laszlo forditasa
• Mi a szinhaz? In: Jose Ortega y Gasset: Regeny, szinhaz, zene. Nagyvilag Kiado. Budapest: 2005. 95-135. o. Csejtei Dezs? es Juhasz Aniko forditasa
• Elmelkedes a kepkeretr?l. In: Jose Ortega y Gasset: Regeny, szinhaz, zene. Nagyvilag Kiado. Budapest: 2005. 137-145 o. Scholz Laszlo forditasa
• Az uj zener?l. In: Jose Ortega y Gasset: Regeny, szinhaz, zene. Nagyvilag Kiado, Budapest: 2005. 147-160. Scholz Laszlo forditasa
• Kommentar Platon Lakomajahoz. In: Jose Ortega y Gasset: Regeny, szinhaz, zene. Nagyvilag Kiado. Budapest: 2005. 161-209. o. Csejtei Dezs? es Juhasz Aniko forditasa
• A forradalmak alkonya. In: Jose Ortega y Gasset: Korunk feladata. Nagyvilag Kiado. Budapest: 2003. 75-107. o. Csejtei Dezs? es Juhasz Aniko forditasa
• Einstein elmeletenek tortenelmi jelent?sege. In: Jose Ortega y Gasset: Korunk feladata. Nagyvilag Kiado. Budapest: 2003. 75-107. o. 109-124. o. Scholz Laszlo forditasa
• El?szo a nemet olvasokhoz. In: Jose Ortega y Gasset: Korunk feladata. Nagyvilag Kiado. Budapest: 2003. 125-189. o. Csejtei Dezs? es Juhasz Aniko forditasa
• A kepek eletre keltese. In: Jose Ortega y Gasset: Velazquez-tanulmanyok. Attraktor Kiado. Mariabesny?-Godoll?: 2006. 5-19. o. Kutasy Mercedesz forditasa
• Bevezetes Velazquezhez. (1943) Eletrajz. II. Elhivatottsag, korulmeny es veletlen. III. A portre, a festeszet sarkpontja. In: Jose Ortega y Gasset: Velazquez-tanulmanyok. Attraktor Kiado. Mariabesny?-Godoll?: 2006. 20-50. o. Csejtei Dezs? es Juhasz Aniko forditasa
• Bevezetes Velazquezhez (1947) Egy atutazo velemenye. II. Megiratlan tortenelem. III. Hermeneutika ? elhivatottsag. In: Jose Ortega y Gasset: Velazquez-tanulmanyok. Attraktor Kiado. Mariabesny?-Godoll?: 2006. 51-95. o. Kutasy Mercedesz forditasa
• Bevezetes Velazquezhez (1954) I. Altalanos bevezetes. II. A kepek. In: Jose Ortega y Gasset: Velazquez-tanulmanyok. Attraktor Kiado. Mariabesny?-Godoll?: 2006. 96 ? 127. o. Scholz Laszlo forditasa
• Velazquez-temak. In: Jose Ortega y Gasset: Velazquez-tanulmanyok. Attraktor Kiado. Mariabesny?-Godoll?: 2006. 129-133. o. Scholz Laszlo forditasa
• Nemzedeki korkep. In: Jose Ortega y Gasset: Velazquez-tanulmanyok. Attraktor Kiado. Mariabesny?-Godoll?: 2006. 134-137. o. Scholz Laszlo forditasa
• Bekoszont?. Igazsag es perspektiva. In: Jose Ortega y Gasset: Tajak es emberek. Attraktor Kiado. Mariabesny?-Godoll?: 2008. 5-13. o. Rakosi Marianna forditasa
• Egyaltalan nem modern, viszont nagyon is 20. szazadi. In: Jose Ortega y Gasset: Tajak es emberek. Attraktor Kiado. Mariabesny?-Godoll?: 2008. 11-13. o. Rakosi Marianna forditasa
• Kasztilia tajain. Utijegyzetek. In: Jose Ortega y Gasset: Tajak es emberek. Attraktor Kiado. Mariabesny?-Godoll?: 2008. 17-38. o. Csejtei Dezs? es Juhasz Aniko forditasa
• Madridt?l Asturiasig, avagy ket taj. In: Jose Ortega y Gasset: Tajak es emberek. Attraktor Kiado. Mariabesny?-Godoll?: 2008. 23-38. o. Csejtei Dezs? es Juhasz Aniko forditasa
• Utirajzok. In: Jose Ortega y Gasset: Tajak es emberek. Attraktor Kiado, Mariabesny?-Godoll?: 2008. 39-54. o. Csejtei Dezs? es Juhasz Aniko forditasa
• Feljegyzesek a homalylo nyarbol. In: Jose Ortega y Gasset: Tajak es emberek. Attraktor Kiado. Mariabesny?-Godoll?: 2008. 55-91. o. Csejtei Dezs? es Juhasz Aniko forditasa
• A csend, a nagy Brahma. In: Jose Ortega y Gasset: Tajak es emberek. Attraktor Kiado. Mariabesny?-Godoll?: 2008. 95-102. o. Scholz Laszlo forditasa
• Ket nagy metafora. Kant szuletesenek centenariumara. In: Jose Ortega y Gasset: Tajak es emberek. Attraktor Kiado. Mariabesny?-Godoll?: 2008. 103-115. Rakosi Marianna forditasa
• A kifejezes mint kozmikus jelenseg. In: Jose Ortega y Gasset: Tajak es emberek. Attraktor Kiado. Mariabesny?-Godoll?: 2008. 116-131. o. Csejtei Dezs? es Juhasz Aniko forditasa
• Vitalitas, lelek, szellem. In: Jose Ortega y Gasset: Tajak es emberek. Attraktor Kiado. Mariabesny?-Godoll?: 2008. 132-159. o. Rakosi Marianna forditasa
• A felebarat eszlelese. In: Jose Ortega y Gasset: Tajak es emberek. Attraktor Kiado. Mariabesny?-Godoll?: 2008. 133-169. o. Rakosi Marianna forditasa
• Tudat es targy. A koztuk lev? tavolsag harom formaja. In: Jose Ortega y Gasset: Tajak es emberek. Attraktor Kiado, Mariabesny?-Godoll?: 2008. 170-175. o. Rakosi Marianna forditasa
• Frazeologia es ?szinteseg. In: Jose Ortega y Gasset: Tajak es emberek. Attraktor Kiado. Mariabesny?-Godoll?: 2008. 176-184. o. Scholz Laszlo forditasa
• Nezetek a gotikus emberr?l. In: Jose Ortega y Gasset: Elmelkedesek Europarol. L’Harmattan Kiado. Budapest: 2007. 87-92. o. Csejtei Dezs? es Juhasz Aniko forditasa
• A ?Weltverkehr” egynemely temaja. In: Jose Ortega y Gasset: Elmelkedesek Europarol. L’Harmattan Kiado. Budapest: 2007. 93-97. o. Csejtei Dezs? es Juhasz Aniko forditasa

Rola megjelent m?vek magyarul [ szerkesztes ]

Konyvek [ szerkesztes ]

• Csejtei Dezs? : Jose Ortega y Gasset. Kossuth Konyvkiado, Budapest: 1980. 113 o.
• Csejtei Dezs? : A spanyol egzisztencializmus tortenete. Miguel de Unamuno es Jose Ortega y Gasset filozofiajanak kategorialis rendszere. Gondolat Konyvkiado. Budapest: 1986. 376 o.

Tanulmanyok, esszek, folyoiratcikkek [ szerkesztes ]

• Halasz Gabor: Ortega y Gasset. Napkelet. II. Budapest: 1928
• Hamvas Bela : A tomegek lazadasa. Tarsadalomtudomany 1-3. 1938
• Barankovics Istvan : A tomegek lazadasa es az uralmi illetektelenseg. In: Az Orszag Utja. 1939. marcius
• Jocsik Lajos: A tomegek lazadasa ? a kispolgar uralma. In: Az Orszag Utja. 1940. marcius
• Jocsik Lajos: Ortegaval a kezemben. Magyar Csillag. Budapest: 1943. marcius 1.
• Halasz Gabor: Ortega y Gasset. Magyar Csillag. Budapest: 1944
• Marai Sandor : Naplo. 1945-1957. Budapest. 1990
• Nemeth Laszlo . Homalybol homalyba. Eletrajzi irasok. Magvet? Kiado. Budapest: 1977
• Halasz Gabor: Ortega y Gasset. Tiltakozo nemzedek. Magvet? Konyvkiado. Budapest: 1981
• Csejtei Dezs? : Utoszo es jegyzetek. In: Jose Ortega y Gasset: Ket tortenelmi essze. (Gerinctelen Spanyolorszag, A tortenelem mint rendszer) Europa Konyvkiado. Budapest: 1983. 225-279. o.
• Bibo Istvan: Elit es szocialis erzek. Valogatott tanulmanyok. Magvet? Kiado. Budapest: 1986
• Lacko Miklos: Korszellem es tudomany. Gondolat Kiado. Budapest: 1988
• Foldenyi F. Laszlo: El?szo. In: Jose Ortega y Gasset: A szerelemr?l. Budapest: 1942. 1991. 7-20.
• Nemeth Laszlo: Egy arnyek Ortega mogott. A min?segi forradalom. Kisebbsegben. Puski Kiado. 1992
• Gango Gabor: Ortega es olvasatai. Jose Ortega y Gasset: A tomegek lazadasa c. koteter?l. Beszel?. Budapest: 1995. julius 30-31. o.
• Csejtei Dezs? : Utoszo. Jose Ortega y Gasset: Elmelkedes a vadaszatrol. Europa Konyvkiado. 135 -137. o. Budapest: 2000
• Csejtei Dezs? : Jose Ortega y Gasset es a mediterran vilag. In: Irasok eszakrol es delszakrol. Veszpremi Human Tudomanyokert Alapitvany. Veszprem: 1999. 275-302. o.
• Csejtei Dezs? : A 98-as nemzedek es a spanyol tortenelem. In: Irasok eszakrol es delszakrol. Veszpremi Human Tudomanyokert Alapitvany. Veszprem: 1999. 321-354. o.
• Az ?en” es a ?kornyezet”: ket kozponti tenyez? Ortega y Gasset filozofiajaban. In: Irasok eszakrol es delszakrol. Veszpremi Human Tudomanyokert Alapitvany. Veszprem: 1999. 355-370. o.
• Csejtei Dezs? : Nyilvessz? es kor: Ortega y Gasset es Spengler hatasa Nemeth Laszlo gondolkodasara. Tiszataj. Szeged. 1996. (3). 74-83. o.
• Fried Istvan: Marai Sandor es a spanyol vilag. Nagyvilag. Budapest: 2001. 07.
• Csejtei Dezs? : Ortega y Gasset Nemeth Laszlo es Bibo Istvan munkassagaban. In: Megtalalni a szabadsag rendjet. Tanulmanyok Bibo Istvan eletm?ver?l. Szerk.: Denes Ivan Zoltan. Uj Mandatum Konyvkiado. Budapest: 2001. 211-234. o.
• Csejtei Dezs? : Jose Ortega y Gasset. In: Filozofiai metszetek a halalrol. A halal metamorf?zisai a 19-20. szazadi elet- es egzisztencialfilozofiakban. Pallas Studio ? Attraktor Kiado, Budapest: 2002. 439-449. o.
• Szilagyi Istvan: ?Egy vilag vagyunk”. A demokratikus Spanyolorszag es Europa. In: A Huszonotok Europaja. Szerk. Kiss J. Laszlo. Osiris Kiado. Budapest: 2004
• Csejtei Dezs? : Ethosz es Erosz. Scheler es Ortega a szeretetr?l es a szerelemr?l. In: Pro Philosophia Fuzetek. 30. sz. Veszprem: 2002. 21-34. o.
• Juhasz Aniko: Szerelemkepek. N?i es ferfi latoszogek. Lou Andreas Salome es Jose Ortega y Gasset. In: Pro Philosophia Fuzetek. (39.) Veszprem: 2004. 2. kiad. In: Talalkozasok es toresvonalak. Irok, kolt?k, filozofusok. Attraktor Kiado, Godoll?: 2005. 81-147. o.
• Csejtei Dezs? - Juhasz Aniko: Ortega filozofiai hattyudala. Utoszo. In: Jose Ortega y Gasset: Elmelkedesek Leibnizr?l. Az alapelv fogalma es a deduktiv elmelet fejl?dese. Attraktor Kiado, Godoll?: 2005. 327-378. o.
• Juhasz Aniko - Csejtei Dezs? : Ortega y Gasset a fest?i latasmodrol Goya es Zuloaga kepei kapcsan. In: Talalkozasok es toresvonalak. Irok, kolt?k, filozofusok. Attraktor Kiado. Godoll?: 2005. 165-179. o.
• Kalmar Zoltan: Ortega versengeselmelete. Pro Philosophia Fuzetek. 48. Veszprem: 2006
• Kalmar Zoltan: A forradalmak gyujtopontja. Pannon Tukor: 2007. 5. 7-17. o.
• Csejtei Dezs? - Juhasz Aniko: Ortega es Europa ? egy vonzalom allomasai. Utoszo. In: Jose Ortega y Gasset: Elmelkedesek Europarol. Budapest: 2007. 99-122. o. L’ Harmattan Kiado. Csejtei Dezs? es Juhasz Aniko forditasa
• Weiss Janos : Europa valsaga. Budapest. Elet es Irodalom. 2008. februar 22.
• Domonkos Endre: Ortega y Gasset Europa-felfogasa. In: Grotius. 2008. 11. Budapesti Corvinus Egyetem
• Csejtei Dezs? ? Juhasz Aniko: Jose Ortega y Gasset tajfilozofiaja. In: Filozofiai elmelkedesek a tajrol. Attraktor Kiado. Mariabesny?. 2012. 239-348. ISBN 978 615 5257 17 9
• Toth Gabor: A tomeg- es az elitm?veszet esztetikai jelentese Ortega, Spengler es Walter Benjamin filozofiajaban ; MMA MMKI?L'Harmattan, Bp., 2016 ( MMA osztondijas tanulmanyok )

Jegyzetek [ szerkesztes ]