Jonas Malheiros Savimbi
(
Munhango
,
Angola
,
1934
.
augusztus 3.
?
Lucusse
kornyeke,
Angola
,
2002
.
februar 22.
) angolai katona es politikus, az angolai
UNITA
mozgalom alapitoja es vezet?je volt. A mozgalom el?szor a portugal gyarmati uralom, majd a szocialista
MPLA
kormany ellen kuzdott. Savimbi a kormanycsapatok elleni kuzdelem kozben esett el
2002
.
februar 22-en
,
Lucusse
kornyeken.
Szarmazasa, gyermekkora es tanulmanyai
[
szerkesztes
]
Jonas Malheiros Savimbi
1934
.
augusztus 3-an
szuletett a
Moxico
tartomanyban talalhato
Munhango
telepulesen. Apja hosszu id?n keresztul a Benguela Vasuti Tarsasag alkalmazottja volt. Jonas a protestans misszio iskolajaba jart edesapja szul?falujaban,
Bie
tartomanyban. A kes?bbiekben atkerult egy masik,
Dondiban
talalhato misszios iskolaba.
Kozepiskolai tanulmanyait
Silva Porto
-ban kezdte (mai neve
Bie
), mely Kozep-Angola legnagyobb varosa es a delen talalhato
Sa da Bandeira
-ban (mai neve
Lubango
) folytatta. Savimbi joval nagyobb iskolazottsagra tett szert, mint az
angolaiak
altalaban a portugal gyarmati uralom alatt.
1958
-ban osztondijat nyert
Lisszabonban
a
Krisztus Egyesitett Egyhaza
segitsegevel.
1960
-ban atkerult a
Fribourg Egyetemre
, majd a svajci
Lausanne Egyetemen
tanult politologiat.
[1]
Kuzdelme Angola felszabaditasaert
[
szerkesztes
]
Tanulmanyai utan az
Angola
portugal gyarmati uralom alol valo felszabaditasaert indulo mozgalom egyik vezeregyenisege lett. Savimbi sajat velemenye szerint politikai gyakorlatat ennek a kuzdelemnek es nem tanulmanyainak koszonhette.
1961
-ben egy egyetemi konferencian talalkozott a
kenyai
nacionalista vezet?vel
Tom Mboyaval
, akinek a hatasara aktiv politikai szerepvallalasba kezdett. Csatlakozott az
Angolai Nepi Unio
nev? felszabaditasi mozgalomhoz, ahol egy even belul megszerezte a f?titkari poziciot, majd a szam?zetesben megalakult kormany kulugyminisztere lett.
[2]
A vezet?segben csalodva kilepett ebb?l a csoportosulasbol es lefektette egy uj felszabaditasi front alapjait, mely leginkabb az
Angola
kozeps? reszen el? ovimbundu torzsre tamaszkodott. Ehhez a nepcsoporthoz tartozott Savimbi is.
1966
-ban, munkajanak gyumolcsekent sikeresen megalapitotta az
UNITA
mozgalmat (Nemzeti Unio Angola Teljes Fuggetlensegeert) egy titkos gy?lesen, Angola egyik keleti tartomanyaban. Innent?l kezdve Savimbi kezdemenyezesere az
UNITA
es a portugal kormanyt kepvisel? er?k kozott fegyveres osszecsapasok jottek letre az angolai f?varosban,
Luandaban
.
[2]
A portugal gyarmati uralmat egy katonai puccsnak koszonhet?en sikerult megtorni
1974
-ben. Savimbi a guerilla haboru kepvisel?jekent kotott t?zszunetet az uj
portugal
vezet?kkel. Emellett egyezmenyt irt ala a masik ket
angolai
felszabaditasi part kepvisel?jevel
1975
-ben. Ezt annak a remenyeben tette, hogy a harom csoport egyuttm?kodesenek eredmenyekent az orszag egy bekes atmenetet kovet?en nyeri el a fuggetlenseget. Ez azonban nem valosult meg, mivel
polgarhaboru
tort ki es ezzel Savimbi politikai karrierjenek egyik legvitatottabb szakaszat kezdte meg.
[2]
Az angolai polgarhaboruban
[
szerkesztes
]
Savimbi ezt a haborut
1975
-t?l az
1990-es evekig
folytatta. Ellenfelei azzal gyanusitottak, hogy az
UNITA
az
afrikai
kontinens leggy?loltebb allamanak, a
Del-afrikai Koztarsasagnak
a babja. Az
Amerikai Egyesult Allamok
es mas nyugati orszagok fegyverrel es gyogyszerrel tamogattak az
UNITA
tagjait. Savimbi, sajat allitasa szerint, szeles kor? tamogatottsagot elvezett az angolaiak koreben. Kulonosen a kozponti, f?leg az
ovimbunduk
altal lakott teruleteken, akiket a gyarmati uralom alatt sajat, eszaki honfitarsaik is elnyomtak. A guerilla haborut valtakozo sikerrel folytattak. Az
UNITA
tobbnyire az orszag egyharmad reszet uralta, a kevesbe lakott keleti es delkeleti teruleteken. Az
MPLA
kormanyt legsulyosabban veszelyeztet? cselekmenyuk a benguelai vasut ellen elkovetett szabotazs volt, mely letfontossagu volt az
angolai
gazdasag szempontjabol.
[3]
Az angolai valasztasok es a polgarhaboru kiujulasa
[
szerkesztes
]
1988
decembereben letrejott egy haromparti egyezmeny, melyben a
Del-afrikai Koztarsasag
hozzajarult
Namibia
fuggetlensegebe.
Kuba
beleegyezett csapatai Angolabol valo kivonasara. Emellett az angolai hadvisel? felek targyalasokat kezdtek, melyek valasztasok megtartasahoz vezettek. A
zambiai
elnok
Kenneth Kaunda
celzast tett arra, hogy Savimbinek onkentes szam?zetesbe kellene vonulnia. Savimbi azonban kampanyba kezdett a t?zszunet megkotese utan. A 16 eve tarto, 350 ezer aldozatot kovetel?
polgarhaboru
az elkovetkezend? 17 honapban szunetelt.
[4]
Savimbi beszedeit negativ modon befolyasolta az er?szakkal valo fenyeget?zes es az, hogy a valasztasokat csak akkor tartotta volna szabalyosnak, ha ? nyer. A megjelent 300 kulfoldi megfigyel? szerint az
1992
-es valasztasok rendben es szabalyosan folytak le. Savimbi azonban nem fogadta el az eredmenyeket es hat hettel kes?bb ujra a fegyvereke lett a szo.
[4]
Ez a polgarhaboru egy ujabb tragikus szakaszat nyitotta meg, mely soran az aldozatok szama tovabbi 150 ezerrel gyarapodott. Emellett a rendkivuli karoknak koszonhet?en a joleti allam maradek eselye is eluszott. A nyugati segitseg egyre apadt, de Savimbi ennek ellenere eleg fegyvert tudott szerezni es el?szor az orszag 70%-at az ellen?rzese ala vonta.
[4]
Az
1990-es evek
kozepere azonban Savimbi pozicioja meggyengult es parbeszedbe bocsatkozott ellenfelevel
Jose Eduardo dos Santos
-szal. A letrejott megegyezes szerint, mely a 19 eves polgarhaboru veget jelentette volna, Savimbi beleegyezett az
UNITA
csapatainak harcokbol valo kivonasaba. Csereben az
UNITA
es a kormanyparti
MPLA
megosztozott volna a hatalmon. Azonban a beke nem sokaig tartott.
1996
-ban a kormany a hatalommal nem jaro alelnoki poziciot ajanlotta fel Savimbinek. Az
UNITA
ezt sert?nek talalta vezerere nezve es a polgarhaboru hamarosan kiujult.
[4]
[5]
Az UNITA utolso napjai es halala
[
szerkesztes
]
Ahogy az osszecsapasok tovabb folytatodtak, az
UNITA
anyagi helyzete lassan, de biztosan megrendult.
1996
-ra elveszitettek az osszes kuls? nyersanyagforrasukat, mely ezutan nehany gyemantlel?helyre korlatozodott. Ez zavarokat okozott a fegyver- es a l?szerutanpotlasban is. Az elkovetkezend? negy evben tovabb gyengult a mozgalom es a vilag kozvelemenye is egyre negativabban ertekelte az
UNITA
tevekenyseget.
[6]
2000
-ben
Nagy-Britannia
Savimbi eltavolitasat kezdemenyezte. Szamos orszag tamogatta ezt az otletet, mivel a
kommunista
veszely megsz?ntevel belattak, hogy artatlan civilek ezreinek lemeszarlasarol van szo. Az
Amerikai Egyesult Allamok
kovetelte az
UNITA
eszak-amerikai m?veleteinek befejezeset es megtagadta az
Angolanak
szant tovabbi segelyek folyositasat a veget nem er? konfliktus lezarasaig. Savimbi ennek ellenere folytatta a harcot az altala elkepzelt szabad Angola letrehozasaert.
[6]
Vegul
2002
.
februar 22-en
Savimbi a kormanyer?kkel folytatott harcban eletet vesztette. Halalaval felcsillant a remeny a majd 30 eve tarto polgarhaboru befejezesere. Az
UNITA
igazi vezet? nelkul feladta a harcokat. Sokan tovabbra is meleg szivvel fognak emlekezni Savimbire, mint a gyarmati elnyomas es a kommunizmus elleni szabadsagharcosra, azonban sokakban a kormany megdontesere iranyulo szandeka miatti hosszu, sok aldozattal jaro polgarhaboru emleket fogja felidezni alakja.
[6]
Angol nyelv? szakirodalom
[
szerkesztes
]
- Basil Davidson, In the Eye of the Storm; Doubleday, 1972,
ISBN 0385031793
- Lawrence W. Henderson, Angola: Five Centuries of Conflict; Cornell University Press, 1980,
ISBN 0801412471
- Arthur Jay Klinghoffer, The Angolan War; Westview, 1980,
ISBN 086531022X
- John Marcum, The Angolan Revolution, 1. kotet, MIT Press, 1969,
ISBN 0262130483
- John Marcum, The Angolan Revolution, 2. kotet, MIT Press, 1978,
ISBN 0262131366
- Michael Wolfers es Jane Bergerol, Angola in the Front Line; Zed Books Ltd, 1983,
ISBN 0862321077
Kuls? hivatkozasok
[
szerkesztes
]