John Milton
(
London
,
1608
.
december 9.
?
Chalfont
,
1674
.
november 8.
)
angol
kolt?, politikus, a
barokk
irodalom egyik legnagyobb alakja. Legismertebb m?ve az
Elveszett paradicsom
cim?
eposz
(
Paradise lost
,
1667
). Er?teljes szonoki prozaja es kolteszetenek valasztekossaga hatalmas hatast gyakorolt a
18
?
19. szazad
irodalmara. Koltemenyei mellett Milton tobb ropiratot publikalt az
emberi jogok
es a szabad vallasgyakorlas vedelmeben, es
Oliver Cromwell
titkarakent aktiv reszt vallalt az
angol polgari forradalomban
.
Ifjukor, tanulmanyok
[
szerkesztes
]
John Milton
Londonban
szuletett. Edesanyja, az er?sen vallasos Sarah Jeffrey egy keresked? hajos leanya volt, edesapja ? maga is John ? pedig torvenyszeki irnokkent kereste a kenyeret, emellett szabadidejeben zenet is komponalt. A csalad eleg tehet?s volt ahhoz, hogy videken is legyen egy hazuk.
Milton els? tanitomestere edesapja volt, akit?l orokolte a m?veszetek szeretetet, illetve a
St. Andrews-i Egyetemen
vegz? Thomas Young presbiterianus lelkesz oktatta gyermekkoraban, aki maga is iro lett a kes?bbiekben.
[2]
Tizenket evesen Miltont felvettek az otthonahoz kozel es? Szent Pal iskolaba, majd a
Cambridge-i Egyetemen
a
Christ's College
hallgatoja lett. Ekkortajt kezdett el
latinul
,
olaszul
es
angolul
verselni. A kozmikus szerelemvagy egyik legszebb kifejez?je tavaszt varo otodik elegiaja, amelyet latinul irt, cime:
In adventum veris.
Egyik legels? angol nyelv? m?ve (
On the Death of a Fair Infant
, azaz
Egy sz?ke gyermek halalara
,
1626
) akkor szuletett, amikor n?vere, Anne Philips elvetelt.
1629
karacsonyara irta meg els? nagy angol nyelv? koltemenyet, az unnepi odat
Krisztus
szuletesnapja alkalmabol.
Dante
es
Petrarca
odai, a Fletcher fiverek es a
manierista
iskola is er?sen hatott kolt?i kepzeletere.
John Milton
Milton nem tudott alkalmazkodni az egyetemi elethez, nem erezte jol magat az osdi, kozepkori legkorben. Kierdemelte a ?Krisztus asszonya” gunynevet, amikor hexameterben tiltakozott az akkori vilagvege-hangulat ellen. Mindazonaltal az egyetemen megszerezte a
baccalaureusi
, majd
1632
-ben a mesteri fokozatot, de
Cambridge
-et elhagyva Milton vegleg feladta korabbi tervet, hogy papi palyara lepjen. Ezutan hat evig nem dolgozott, hanem apjanal lakott, keszult a kolt?i palyara es irt. Ekkoriban szuletettek a
L'allegro
es az
Il penseroso
(
1632
) c. koltemenyei, s els? dramai kiserlete, amely a f?h?s utan a
Comus
(
1634
) cimen lett ismert. Milton e korai kolteszetet a
Lycidas
(
1637
) c. pasztori elegia zarja le, amelyet az ir tengerbe veszett volt cambridge-i diaktarsa, a kolt?, Edward King emlekere irt. Korai versei csaknem minden angol antologia elmaradhatatlan darabjai.
[3]
1635
-ben a Milton csalad
Hortonba
(
Buckinghamshire
) koltozott, ahol John folytatta
gorog
, latin es olasz tanulmanyait. Az 1630-as evek vegen Franciaorszagba es Italiaba utazott.
Parizsban
talalkozott a
teologus
es
jogasz
Hugo Grotiusszal
,
Firenzeben
pedig meglatogatta az inkvizicio ?rizete alatt allo mar oreg es vak
Galileo Galileit
? a
csillagasz
teleszkopjarol
az Elveszett paradicsomban is megemlekezett, egyik beszelgetesuket pedig kes?bb feljegyezte hires el?terjeszteseben (
Areopagitica
,
1644
), mely a
szolasszabadsag
erdekeben szuletett. Ebben irta, hogy a konyvek mintegy fiolakkent ?rzik meg az elme legnagyobb teljesitmenyeit.
1639
-ben Milton a skot felkeles hirere elindult haza, nem utazott tovabb Sziciliaba es Gorogorszagba, ahogyan eredetileg tervezte. Visszatert Londonba, ahol iskolat alapitott unokaoccsei es meg nehany diak szamara. Tanarkodasa alatt nem irt, es a hamarosan kitor?
angol polgari forradalom
20 evre elteritette az irodalmi palyatol, igy az
Arthur kiralyrol
tervezett eposzat sem irta meg. Milton a polgarhaboruban az
Oliver Cromwell
vezette
puritanok
melle allt, igy tobb pamfletet irt peldaul a puspoksegek intezmenye ellen (
1642
), a valassal (
1643
) es a sajtoszabadsaggal (
1644
) kapcsolatban.
1649
-ben tamogatta
I. Karoly
lefejezeset. Kozben Cromwell mellett az idegen nyelvek titkara lett.
1651
-52 telen kovetkezett be Milton tragikus es teljes megvakulasa. Cromwell mellett mindvegig kitartoan dolgozott, es vakon is folytatta parlamenti tevekenyseget, raadasul vaksaga szokeszletenek es kifejez?keszsegenek fejl?desehez vezetett, amelyet mind politikai ropirataiban, mind m?veszeteben kamatoztatott is.
1660
-ban,
II. Karoly
restauracioja idejen letartoztattak, mint a protektoratus vedelmez?jet, de hamarosan elengedtek. Mindemellett b?segesen megfizetett ellenzekisege miatt: m?veit nyilvanosan elegettek es meglehet?sen elszegenyedett. A
halalos itelett?l
valoszin?leg csak vaksaga mentette meg.
John Milton el?szor
1642
-ben n?sult. Valasztottja a 17 eves, m?veletlen es kiralyparti Mary Powell volt, aki alig egy honap utan kulon koltozott Miltontol. Az elhagyott m?vesz ekkor irta meg kes?bb elhiresult pamfletjet (
The doctrine and discipline of divorce
=
A valas elmelete es gyakorlata
) a valasrol, melyben kifejtette ? emiatt tobb egyhazi kritika illette ? hogy a szerelem a kegyes lelki vonatkozas mellett testi aspektussal is rendelkezik. A polgarhaboru hatasara vegul Mary a kovetkez? evben visszatert ferjehez, es
1652
-ben bekovetkezett halalaig harom gyermeket szult a kolt?nek.
1656
-ban kezd?dott Milton masodik hazassaga: Katherine Woodcock a neki szult leanygyermekkel egyutt azonban mar
1658
folyaman meghalt. A kolt?
szonettben
emlekezett meg rola. A megkeseredett kolt? ekkor irta meg monumentalis eposzat, az Elveszett paradicsomot, amit azonban a
pestisjarvany
es az
1666
-os londoni t?zvesz miatt csak
1667
-ben publikaltak.
Az
1660-as evekben
uj, szinten fiatal felesegevel, Elizabeth Minshullal a mai Burnhill Rowra koltozott. A nagy korkulonbseg ellenere a hazassag boldognak bizonyult. Milton elete hatralev? reszeben itt is maradt egy Chalfontba tett utazast (
1665
) kiveve, amit a pestis elkerulese erdekeben tett. Kesei verseit a vak kolt? rokonainak es tanitvanyainak cimezte. Nyugodt, bekes korulmenyeir?l tanuskodik leghiresebb m?venek folytatasa, az
1671
-ben megjelent
Visszanyert Paradicsom
. Ugyanekkor irta meg egyik legszebb m?vet, mely
A kuzd? Samson
cimet viseli. Temaja a megalazott gy?zedelme a megalazok folott. Ez a gy?zelem a megvakitott ember diadalmas, onkent vallalt halalaval teljesedik be.
1674
.
november 8-an
hunyt el Chalfontban (Saint Giles, Buckinghamshire). Edesapja melle temettek Cripplegate-ben, a Saint Giles templomban. Tobb forras allitasa szerint sirjat kes?bb megszentsegtelenitettek: fogait es hajanak nagy reszet elloptak a templom felujitasi munkalatai kozepette.
John Milton jelent?sege
[
szerkesztes
]
Lasd meg:
Elveszett paradicsom
,
Visszanyert paradicsom
Milton kolt?i jelent?seget nagy altalanossagban az Elveszett paradicsom megjelenese utan ismertek fel. (El?tte meg maga Milton is ketsegekkel viseltetett m?veszetevel kapcsolatban, gyotorte az a gondolat is, hogy mi lesz az ? alkotasainak a sorsa, ha az oly kevesek altal beszelt es ismert angol nyelven irja). Szemelyisege es eredmenyei igy is a kritikusok vitatemajava valt.
Milton Elveszett paradicsomanak h?se a
Satan
, aki
Isten
elleni harcaban alulmarad. ? a b?n maga, de lelki kemenysege vonzova teszi.
Adam es Eva
az isteni-demoni ellenfelek jatekszere. Az udvosseg ugyan elvesz, de megindul az emberi ut. Adam es Eva a m? vegen ujra visszakerulnek a jelenbe, s meghallgatvan a profeciat nem teljes ketsegbeesesben, hanem nemi remennyel hagyjak el a paradicsomot.
[4]
Olvassuk a befejez? sorokat
Janosy Istvan
forditasaban:
| ?
|
El?ttuk a vilag, hol nyughelyet
lelnek, s vezeruk lesz a Gondviseles.
Kez kezbe, lassu vandorlepteik
maganyban az Edenen at vezetnek.
|
”
|
|
|
Milton oriasi m?veltsege es fantasztikus kepzel?ereje egyutt ervenyesul a magasztos, egyben kalandosan erdekes tortenetben. Milton eredetileg
dramanak
, egi es foldi
tragedianak
kepzelte. Mire befejezte, tizenekes eposz lett bel?le.
Az Elveszett paradicsom temabeli es eszmei folytatasa a kozvetlenul utana felepitett Visszanyert Paradicsom. Itt a b?nbeeses tragikumat kiegyenliti a megvaltas elnyerese. H?se
Jezus Krisztus
, itt ? all szemben a Satannal. Es ez a befejezes egyseges tortenette teszi a b?nbeesest?l a megvaltasig huzodo emberi utat. Talan a tragikum hianya miatt kevesbe izgalmas a m? az el?djet?l.
Milton m?veszete es szemlelete nagy hatast gyakorolt a kes?bbi korok m?veszetere. A
romantikus
William Blake
es
Percy Bysshe Shelley
a Satan megformalasaert tartotta nagyra Miltont (Blake azt mondta rola, hogy ?igazi kolt?, aki anelkul allt az Ordog partjan, hogy tudataban lett volna”). Mellettuk fontos megemliteni meg
George Byron
,
John Keats
es
Alexander Pope
m?veszetere gyakorolt hatast. Feltehet?en
Joseph Haydn
Teremtes-oratoriumahoz Milton eposzabol meritett ihletet. Elvont, eszmei kapcsolat mutathato ki
Friedrich Nietzsche
Zarathustraja
es Milton Elveszett paradicsoma kozott.
John Milton tobb mint ket evtizeden (
1652
?
1674
) at elt es alkotott leanyai koreben teljesen vakon, nagy m?veit egyik leanyanak mondta tollba. Eletm?ve mind a mai napig nagy tiszteletet valt ki a m?velt vilagban, f?leg az
Elveszett paradicsom
es
A Kuzd? Samson
.
Europa
fest?inek legjobbjait is megihlette a vak kolt?, kozuluk legnagyobb sikere
Munkacsy Mihaly
Miltonjanak volt, talan azert, mert Milton el- es befogadottsaga
1878
korul volt a csucson mind Europaban, mind
Amerikaban
.
Kivalo illusztraciok szulettek az Elveszett paradicsomhoz, koztuk a fent emlitett William Blake, majd kes?bb
Gustave Dore
altal.
- Jo'sef el-adatasa. Egy proba-tetel Milton szerent
; ford. Hunyadi Ferenc; Medgyesi Pal ozvegyenel Rabai Istvan altal, Dioszeg, 1795
- Elvesztett Paraditsom
/
A visszanyert Paraditsom
; franciabol prozaford. Bessenyei Sandor; Ellinger Ny., Kassa, 1796
- Az elveszett paradicsom
; ford. Janosi Gusztav; Franklin, Bp., 1890
(Olcso konyvtar)
- Az elveszett Paradicsom
; ford. Janosi Gusztav; 3., jav. kiad.; Franklin, Bp., 1916
(Olcso konyvtar)
- Kisebb koltemenyek
; ford. Toth Arpad; Kner, Gyoma, 1921
(Monumenta literarum)
- Shakespeare Hamletje es Byron, Milton, Shelley, Rabindranath Tagore, Whitman, Wilde es Wordsworth: Versek
; ford. Szabo T. Attila; Fussy, Torda, 1929
- Samson. Drama
; ford., bev., jegyz. Dybas Tihamer; Uj Magyar Kiado, Bp., 1955
- Elveszett Paradicsom
; ford., tan. Janosy Istvan, utoszo, jegyz. Szenczi Miklos; Magyar Helikon?Europa, Bp., 1969
(Helikon klasszikusok)
- A kuzd? Samson. Tragedia
; ford., utoszo Janoshazy Gyorgy; Kriterion, Bukarest, 1975
- Milton, az angol forradalom tukre. Valogatas prozai irasaibol
; osszeall., bev., jegyz. Szenczi Miklos, ford. Davidhazi Peter et al.; Gondolat, Bp., 1975
(Europai antologia. Angol reneszansz es polgari forradalom)
- John Milton valogatott kolt?i m?vei
; ford. Janoshazy Gyorgy et al., utoszo Szenczi Miklos, jegyz. Janoshazy Gyorgy, Szenczi Miklos, Varady Szabolcs; Europa, Bp., 1978
-
Delacroix
: Milton (1826)
-
-
Munkacsy: Tanulmany a Miltonhoz (1877)
-
Munkacsy: Milton (1878)
-
Blake: Elveszett paradicsom (1808)
-
Blake: Elveszett paradicsom (1808)
-
Blake: Elveszett paradicsom (1808)
-
Gustave Dore illusztracioja az Elveszett paradicsomhoz, (1866)
- Vilagirodalom /szerk. Pal Jozsef. Budapest : Akademiai Kiado, 2005. 999 o.
Sz?nyi Gyorgy Endre
: Milton. 434-437. o.
ISBN 963-05-8238-4
- Szenczi Miklos - Szobotka Tibor - Katona Anna: Az angol irodalom tortenete. Budapest : Gondolat, 1972. 699 o.
A miltoni szintezis ld. 200-216. o., Szenczi Miklos irasa.
- Vilagirodalmi lexikon. Budapest, Akademiai Kiado, 1982. 8. kot. John Milton szocikk, irta Szentmihalyi Szabo Peter, ld. 408-412. o.
ISBN 963-05-3109-7
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
|
|---|
| Fontosabb szemelyek
| Fontosabb m?vek
| Kapcsolodo cikkek
| | | | |
|