한국   대만   중국   일본 
Jacques Monod ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

Jacques Monod

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Jacques Monod
Szuletett Jacques Lucien Monod [1]
1910 . februar 9.
Parizs
Elhunyt 1976 . majus 31. (66 evesen)
Cannes
Allampolgarsaga francia
Gyermekei Philippe Monod
Foglalkozasa mikrobiologus , genetikus
Tisztsege igazgato (1971?1976, Pasteur Intezet)
Iskolai Science Faculty of Paris
Kituntetesei Orvosi Nobel-dij (1965)
Halal oka leukemia
A Wikimedia Commons tartalmaz Jacques Monod temaju mediaallomanyokat.
Sablon Wikidata Segitseg

Jacques Lucien Monod ( Parizs , 1910 . februar 9. ? Cannes , 1976 . majus 31. ) francia mikrobiologus , genetikus . 1965-ben Francois Jacobbal es Andre Lwoff -fal kozosen elnyerte az orvostudomanyi Nobel-dijat ?az enzim - es virustermeles genetikai szabalyozasanak felfedezeseert”.

Ifjusaga [ szerkesztes ]

Apja Lucien Monod arckepfest?, anyja az amerikai Milwaukee -b?l szarmazo Charlotte Todd volt. 1917-ben a csalad Del-Franciaorszagba, Cannes -ba koltozott es Jacques itt n?tt fel. Gyerekkoraban vitorlazott, sziklat maszott, fossziliakat keresett, macskakat boncolt es megtanult csellon jatszani. 16 eves korara elhatarozta, hogy biologus lesz.

Miutan elvegezte a Lycee de Cannes-t, 1928-tol a parizsi Sorbonne -on tanult biologiat, ahol olyan tanarai voltak, mint a mikrobiologus Andre Lwoff vagy a genetikus Boris Ephrussi. 1931-ben BSc fokozatot szerzett es elkezdte doktori tanulmanyait.

1936-ban Ephrussi magaval vitte Amerikaba a California Institute of Technology -ba, ahol a genkutatas akkori fellegvara volt. Ephrussi kes?bbi konyveben ugy irt, hogy Monod csak szegyent hozott ra, mert ellogta a tanulmanyait es a tudomany helyett inkabb a zenevel foglalkozott; helyi milliomosoknak adott koncerteket. Monod egy evvel kes?bb visszatert Franciaorszagba, hogy befejezze doktori disszertaciojat. Andre Lwoff tanacsara bakteriologiai temat valasztott, a bakteriumok laboratoriumi tenyeszteser?l es 1941-ben megkapta PhD fokozatat.

Id?kozben kitort a masodik vilaghaboru es Franciaorszag nagy resze nemet megszallas ala kerult. Jacques Monod csatlakozott az ellenallasi mozgalomhoz, ahol hamarosan fontos szerephez jutott. A szovetsegesek partraszallasa el?tt megszervezte az ejt?erny?vel ledobott fegyverek szetosztasat, vasuti robbantasokban es a nemet levelforgalom atvizsgalasaban vett reszt. Tevekenysegeert a haboru utan tiszteletbeli ?rnaggya avattak es megkapta a katonai Becsuletrendet , a Croix de Guerre -t es az amerikai Bronzcsillagot .

Tudomanyos munkassaga [ szerkesztes ]

A haboru utan Monod visszatert a Pasteur Intezetbe es a tudomanyos munkahoz. Folytatta bakteriologiai kutatasait, els?sorban az Escherichia coli cukor-metabolizmusanak szabalyozasa erdekelte. A bakteriumok sokfele szenhidratot kepesek feldolgozni, de az ezekhez szukseges enzimeket nem termelik, csak ha szukseg van rajuk, vagyis az adott cukor megtalalhato a kornyezetben. 1958-ban kezdte el kozos munkajat a szinten a Pasteur Intezetben dolgozo Francois Jacobbal , aki a bakteriumokat megfert?z? virusok genjeinek ki- es bekapcsolodasat tanulmanyozta. A ket kutato felfedezte, hogy letezik egy feherje, amely a laktoz feldolgozasahoz szukseges enzimek genjeit egeszen addig blokkolja, amig a laktoz nem all a sejt rendelkezesere. ?k voltak az els?k, akik genregulator feherjet tudtak kimutatni. Ezenfelul kozrem?kodtek annak felismereseben, hogy a cukrokat feldolgozo enzimek nagyobb egysegekbe, operonokba szervez?dnek.

Monod 1945-t?l laboratoriumvezet?, 1954-t?l a sejtes biokemia reszleg igazgatoja volt, 1959-ben pedig a Sorbonne anyagcserekemiai professzora lett. 1967-ben kineveztek a College de France professzorava, 1971-ben pedig a Pasteur Intezet igazgatojava.

Nezetei [ szerkesztes ]

Foldalatti tevekenysege soran ismerkedett meg Albert Camus -vel, a hires filozofussal es iroval, akivel eletre szolo baratsagot kotott. Monod a haboru idejen kacerkodott a marxista nezetekkel, de 1948-ban Camus keresere egy cikkben elesen kikelt a liszenkoizmus ellen es "teljesseggel abszurdnak" nevezte azt. Kes?bb, 1960-ban kemtortenetbe ill? modon (lathatatlan tintaval irt uzenetekkel kommunikalva, ladaban kicsempeszve az orszagbol) segitett ket magyar biologus, Ullmann Agnes es Erd?s Tamas nyugatra szokteteseben.

1970-ben megjelentette nagy felt?nest kivalto tudomanyfilozofiai konyvet, a Camus hatasat is tukroz? "Veletlen es szuksegszer?seg"-et (Le Hasard et la Necessite) . Ebben az evolucioelmelet es a molekularis biologia filozofiai kovetkezmenyeit targyalja es a kovetkez? konkluziokra jut:

  • az ember letrejotte a veletlen m?ve, nem pedig valamilyen el?zetes terve
  • azok a hitrendszerek, amelyek az utobbit allitjak, tobbe nem tarthatoak
  • ennelfogva a hagyomanyos hitek erkolcseinek es ertekrendszerenek nincs alapja es t?rhetetlen ellentmondasokat generalnak a modern tarsadalmakban
  • az embereknek maguknak kell eldonteniuk hogyan elnek es tevekenykednek. Az ember kepessegeinek kibontakoztatasara a tudast, kreativitast es szabadsagot ertekel? tarsadalom alkalmas leginkabb

Dijai [ szerkesztes ]

Jacques Monod es csaladja sirja Cannes-ban

Jacques Monod, Francois Jacob es Andre Lwoff 1965-ben orvostudomanyi Nobel-dijban reszesult a genek szabalyozasara vonatkozo felfedezeseikert. Katonai kituntetesein kivul a kovetkez? elismeresekben reszesult: a Francia Tudomanyos Akademia Montyon-dija (1955), Louis Rapkine-erem (1958), Akademiai Palma-rend (1961), Charles-Leopold Mayer-dij (1962), Becsuletrend (polgari, 1963)

Csaladja [ szerkesztes ]

Jacques Monod 1938-ban vette felesegul Odette Bruhl regeszt es orientalistat. 1939-ben szulettek ikerfiaik, Olivier es Philippe. El?bbi geologusi, a masik fizikusi palyat valasztott.

Jacques Monod 1976. majus 31-en halt meg Cannes-ban, leukemia kovetkezteben.

Forrasok [ szerkesztes ]

  1. Fichier des personnes decedees . (Hozzaferes: 2021. oktober 4.)