Jacques Fromental Halevy
(
Parizs
,
1799
.
majus 27.
?
Nizza
,
1862
.
marcius 17.
) tizenkilencedik szazadi nemet szarmazasu francia operaszerz?, a francia
grand opera
Giacomo Meyerbeer
mellett legkiforrottabb mestere.
Jacques Fromental Halevy 1799. majus 27-en Parizsban szuletett egy nemet szarmazasu
zsido
csalad gyermekekent. A kis Jacques zenei tehetsegere koran felfigyeltek, mar 10 eves koraban a parizsi
konzervatorium
novendeke lett. 1812-t?l a kor egyik legnevesebb zeneszerz?jet?l,
Luigi Cherubinit?l
tanult zeneszerzest. Mar hallgato koraban szamos elismerest sikerult begy?jtenie: 1816-ban a
Les Derniers Moment du Tasse
cim?
kantatajaval
, majd 1819-ben a
Herminie
cim? m?vevel elnyerte az az evben kiirt palyazatot a
Romai Dijra
, ennek koszonhet?en lehet?sege nyilt
Italiaban
tovabb kepeznie magat. Meg 1819-ben felkerest kapott a Berry herceg meggyilkolasanak emlekere keszitend? gyaszkantata megirasara.
Mar 1816-ban segedoktato volt a konzervatoriumban, e feladatat Romaba valo elutazasaig betoltotte. 1821?1822-ben Romaban tevekenykedett, a neves zeneszerz? es karmester,
Giuseppe Baini
kurzusait latogatta rendszeresen. Nagy megtiszteltetesnek szamitott, hogy harom
canzonetta
megkomponalasara kapott lehet?seget a
napolyi
San Carlo szinhaz szamara. Ekkor komponalta els? szinpadi m?veit is, de ezek meg inkabb tanulmanyok, gyakorlatok voltak es nem is kerultek bemutatasra. 1822-ben
Becset
utba ejtve utazott vissza a francia f?varosba. Becsben nagy hatast tett ra a varos pezsg? kulturalis elete, talalkozott
Beethovennel
is.
Visszaterve Parizsba rogton belevetette magat a komponalasba. 1827-ben kerult els?kent bemutatasra egy egyfelvonasos operaja a
L’artisan
. Meg ez evben kineveztek a konzervatorium osszhangzattan tanarava. Rovidesen felkerest kapott a
Theatre Italien
szinhaztol is, ahol
csembalista
lett. 1830-ban ezen allasain tul meg a Nagyopera zenefelugyel?i posztjat is ellatta egeszen 1854-ig. Tehetsege mellett a nagy Cherubini tamogatasa is hozzajarult, hogy rovidesen a parizsi operaelet meghatarozo szemelyisegeve valhatott.
Cherubini javaslatara mutattak be
Louis Ferdinand Herold
altala befejezett operajat
Ludovic
cimmel, aztan az 1835-ben szinre vitt
A zsidon?
cim? operaja meghozta neki a nemzetkozi elismerest, amit a
L’eclair
cim? vigoperaja tovabb novelt. Meg ez evben kituntettek a
Francia Becsuletrenddel
, majd a kovetkez? evben felvettek a
Francia M?veszeti Akademia
tagjai koze. Ezutan tovabb folytatta operakomponalasi tevekenyseget, de az egy
Ciprus kiralyn?je
kivetelevel mar csak szereny sikereket ert el. Toretlen volt a tevekenysege a konzervatoriumban is, ahol id?kozben a zeneszerzes szak vezet?je lett. Tanitvanyai kozott tobb kes?bbi neves zeneszerz?t talalunk:
Georges Bizet
,
Charles Gounod
,
Camille Saint-Saens
stb.. 1844-ben a Francia Akademia alelnoke lett, majd emellett 1854-ben elnyerte az
akademia
titkari posztjat is. 1862-ben nizzai otthonaban halt meg. utolso szinpadi m?ve mar befejezetlen maradt. Unokaoccse Ludovic Halevy sikeres szovegkonyviro volt.
Halevy a maga koraban a francia grand opera Meyerbeer mellett legnepszer?bb mestere volt, aki
europai
hirnevre tett szert. ? maga mindig ugy erezte, hogy darabjai
Auber
es Meyerbeer operainak arnyekaban adosak maradtak a vart es remelt sikerrel. Operait gazdag dallamvilag, monumentalis hangszereles, nagy letszamu korusok, latvanyos tomegjelenetek, nagyszamu statiszta alkalmazasa es hatasos szolamok jellemeztek. Koranak egyik legnepszer?bb francia operaszerz?je volt, azonban darabjai mara egy kivetelevel teljesen elt?ntek az operaszinpadokrol.
A zsidon?t
meg el? szoktak adni, de viszonylag ritkan t?zik m?sorra. Ennek tobb oka is van. Egyreszt a darab kenyes temaja (a kulonboz? vallasok kepvisel?inek egymas mellett elese), masreszt hosszusaga, harmadreszt igenyes es nehez szolamai, valamint szinpadtechnikai igenyessege es nagy szerepl?gardaja allitja nagy feladat ele az operahazakat.
A zsidon?
mindezek ellenere a francia operairodalom gyongyszemei koze tartoik. Az osszeeskuvesen alapulo tortenethez a keretet az 1414-es
konstanzi zsinat
adja. A nagy tomegjelenetek es
balettok
, az egyedi jellemrajzok es a virtuoz enekszolamok mind felejthetetlenne teszik a hallgato szamara a darabot. A jelenetek csodalatos tablokka allnak ossze, a zsido ritualis jelenetekben a zsido
folklorbol
vett dallamokat hasznalt fel Halevy. A m? szinhazi koncepcioja nem kisebb valakire, mint
Richard Wagnerre
gyakorolt nagy hatast.
Nehany operaja elveszett. Szinpadi m?vei mellett fennmaradtak kantatai, dalai, nehany egyhazzenei m?ve. Erdekessegkent megemlithet?, hogy Halevy feldolgozta
Csajkovszkij
el?tt
Puskin
Pikk damajanak
tortenetet.
- L'artisan
(1827)
- Le roi et le batelier
(1827)
- Clari
(1828),
- La dilettante d'Avignon
(1828)
- Attendre et courir
(1830)
- La langue musicale
(1830)
- La tentation
(1832)
- Les souvenirs de Lafleur
(1833)
- Ludovic
(1833),
Herold
darabjanak befejezese
- La Juive
(1835)
- L'eclair
(1835)
- Guido et Ginevra
(1838)
- Les treize
(1839)
- Le sherif,
(1839)
- Le drapier
(1839)
- Le guitarrero
(1841)
- La reine de Chypre
(1841)
- Charles VI
(1843)
- Le lazzarone, ou Le bien vient en dormant
(1844)
- Les mousquetaires de la reine
(1846)
- Les premiers pas
(1847)
- Le val d'Andorre
(1848)
- La fee aux roses
(1849)
- La tempesta
(1850
- La dame de pique
(1850)
- Le Juif errant
(1852)
- Le nabab
(1853)
- Jaguarita l'Indienne
(1855)
- L'inconsolable
(1855)
- Valentine d'Aubigny
(1856)
- La magicienne
(1858)
- Noe
(1858-1862, befejezetlen, a szerz? halala utan Goerges Bizet fejezi be
- A ki nem tudott kett?t szeretni. Regeny
; ford. K. Beniczky Irma; Kepes Csaladi Lapok, Bp., 1897
[1]
- Winkler Gabor:
Barangolas az operak vilagaban I.
, Tudomany kiado Bp., 2005., 823-824. o.
- Gerhard Dietel:
Zenetortenet evszamokban II. 1800-tol napjainkig
, Springer., Bp., 1996, 552-553.