Isaiah Berlin
Eletrajzi adatok
Szuletett	1909 . junius 6. Riga , Orosz Birodalom
Elhunyt	1997 . november 5. (88 evesen) Oxford , Egyesult Kiralysag
Sirhely	Wolvercote Cemetery
Ismeretes mint	filozofus tortenesz egyetemi oktato diplomata eszmetortenesz
Hazastars	Aline de Gunzbourg
Iskolai	Corpus Christi College St Paul's School
Iskolai
Kozepiskola	St. Paul's School
Fels?oktatasi intezmeny	Oxfordi Egyetem
Palyafutasa
Szakterulet	filozofia
Jelent?s munkai	A szabadsag ket fogalma
Szakmai kituntetesek
a Brit Birodalom Rendjenek parancsnoka Erasmus-dij (1983) Jeruzsalem-dij (1979) a Tel-Aviv Egyetem diszdoktora a Cambridge-i Egyetem diszdoktora az oxfordi egyetem diszdoktora Harvard egyetem diszdoktora (1979. junius) a Bolognai Egyetem diszdoktora honorary doctor of the University of Athens a Torontoi Egyetem diszdoktora Fellow of the British Academy American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja Knight Bachelor
A Wikimedia Commons tartalmaz Isaiah Berlin temaju mediaallomanyokat.

Sir Isaiah Berlin OM CBE FBA ( Riga , 1909 . junius 6. ? Oxford , 1997 . november 5. ) orosz - brit tarsadalom- es politika filozofus es eszmetortenesz, a liberalizmus politikai filozofiajanak jelent?s huszadik szazadi kepvisel?je. Nevehez f?z?dik a politikai ertelemben vett szabadsag ket felfogasanak, a pozitiv es a negativ szabadsagfogalomnak a leirasa es elemzese.

Noha elete soran egyre inkabb idegenkedett attol, hogy publikalasra irjon, rogtonzott el?adasait es beszedeit id?nkent rogzitettek es leirtak, es sok szobeli eszmefuttatasat publikalt esszekke es konyvekke alakitottak at, mind ? maga, mind masok, kulonosen Henry Hardy , aki 1974-t?l f?szerkeszt?jekent dolgozott.

Rigaban (amely abban az id?ben az Orosz Birodalom resze volt) szuletett 1909-ben. Hateves koraban az oroszorszagi Szentpetervarra koltozott, ahol tanuja volt az 1917-es forradalmaknak. 1921-ben csaladjaval az Egyesult Kiralysagba ment, ahol a londoni St Paul's Schoolban es az oxfordi Corpus Christi College -ban tanult. 1932-ben, huszonharom evesen Berlint az oxfordi All Souls College osztondijasava valasztottak. Sajat munkaja mellett Ivan Turgenyev m?veit forditotta oroszrol angolra, es a masodik vilaghaboru alatt a brit diplomaciai szolgalatnak dolgozott. 1957 es 1967 kozott a tarsadalom- es politikaelmelet Chichele professzora volt az Oxfordi Egyetemen. 1963 es 1964 kozott az Arisztotelesz Tarsasag elnoke volt. 1966-ban kulcsszerepet jatszott az oxfordi Wolfson College letrehozasaban, es annak alapito elnoke lett. Berlint 1946-ban megkapta a CBE cimet, 1957-ben lovagga utottek , 1971-ben pedig az Order or Merit kituntetest adomanyoztak neki. 1974 es 1978 kozott a Brit Akademia elnoke volt. A polgari szabadsagjogok elethosszig tarto vedelmeert 1979-ben megkapta a Jeruzsalem Dijat is, 1994. november 25-en pedig a Torontoi Egyetemen megkapta a jogi doktor tiszteletbeli fokozatat, mely alkalomra "rovid credot" keszitett (ahogy ? nevezte egy baratjanak irt levelben), amely ma ?Uzenet a huszonegyedik szazadnak” neven ismert, amelyet az ? neveben kellett felolvasni az unnepsegen. ^[1]

Evente tartanak rola elnevezett Isaiah Berlin el?adasokat a Hampstead zsinagogaban , az oxfordi Wolfson College-ban, a Brit Akademian es Rigaban. Berlin gondolatai a liberalizmus elmeleter?l es a pluralizmusrol, valamint a marxizmussal es a kommunizmussal szembeni kritikajai tartos hatast gyakoroltak a politikafilozofiara.

Gyermekkor [ szerkesztes ]

Berlin 1909 junius 6-an szuletett egy gazdag zsido csalad egyetlen fiakent. Apja Mendel Berlin, fakeresked? volt (es kozvetlen leszarmazottja a Chabad haszidizmus alapitojanak, Shneur Zalmannak ). Edesanyja leanykori neven Marie Volshonok. ^{[2] [3]} Csaladjanak volt egy faipari vallalata, amely az egyik legnagyobb volt a Balti regioban , ^[4] valamint erd?i Oroszorszagban, ^[3] amelyekb?l a fat a Daugava folyon usztattak le a rigai f?reszmalmokba. Mivel edesapja, aki a rigai fakeresked?k egyesuletenek vezet?je is volt, ^[4] a cegenel valo munka kozben gyakran kapcsolatba kerult nyugati vallalatokkal, nem csak jiddisul , oroszul es nemetul beszelt, hanem franciaul es angolul is. Edesanyja, Marie (Musya) Volshonok ^[5] az orosz mellett folyekonyan beszelt jiddisul es lettul is. ^[6] Berlin eletenek els? hat evet Rigaban toltotte , majd Andreapolban (egy Pszkov melletti fakereskedelemmel foglalkozo kisvarosban, amely gyakorlatilag teljes egeszeben a csaladi vallalkozas tulajdonaban volt), ^[7] es Petrogradban (ma Szentpetervar) elt. Petrogradban a csalad el?szor a Vasziljevszkij-szigeten, majd a szarazfoldi Angliiskii Prospekton elt. Az Angliiskii Prospekten megosztottak a hazukat mas berl?kkel, koztuk Rimszkij-Korszakov lanyaval, a finn ugyek miniszterhelyettesevel es Emeretinszkij hercegn?vel. Az 1917-es oktoberi forradalom kitoresevel az epulet berl?inek sorsa gyorsan megfordult, igy Emeretyinszkij hercegn?nek es Rimszkij-Korszakov lanyanak is hamarosan az epulet kalyhainak begyujtasa es az udvarok seprese lett a feladata. ^[8] Berlin a lakasa ablakaibol es a nevel?n?jevel folytatott setai soran szemtanuja volt mind a februari mind az oktoberi forradalomnak , es vegignezte a Teli Palota teren felvonulo tuntet?k tomeget. ^[9]

A februari forradalom egy gyermekkori emleke megalapozta benne az er?szakkal szemben valo egesz eleten at tarto ellenallasat:

Mivel a csalad egyre elnyomobbnak erezte a bolsevik uralom alatti eletet, amely a csaladot burzsoazia reszenek tartotta, 1920. oktober 5-en Petrogradbol Rigaba koltoztek, de az ottani antiszemitizmus es a lett hatosagokkal kapcsolatos nehezsegek miatt vegul 1921 elejen Nagy-Britannia fele vettek az iranyt (Mendel januarban, Isaiah es Marie februar elejen), amikor Berlin tizenegy eves volt. ^[10] Londonban a csalad el?szor Surbitonban szallt meg, ahol Berlint az Arundel House-ba kuldtek el?keszit? iskolaba, majd egy even belul hazat vasaroltak Kensingtonban , hat evvel kes?bb pedig Hampsteadben .

Berlin anyanyelve az orosz volt, es erkezesekor gyakorlatilag egyaltalan nem tudott angolul de nagyjabol egy ev alatt, 12 eves korara tokeletesen elsajatitotta a nyelvet. ^[11] Az orosz es az angol mellett folyekonyan beszelt meg franciaul, nemetul es olaszul, es tudott heberul , latinul es ogorogul is. Folyekony angolsaga ellenere, id?sebb koraban Berlin oxfordi angol akcentusa egyre inkabb oroszosan hangzott, f?leg a maganhangzoiban. ^[12] Valahanyszor angol filozofuskent hivatkoztak ra, Berlin mindig kitartott amellett, hogy ? orokke orosz zsido marad: ?Orosz zsido vagyok Rigabol, es az Angliaban eltoltott evek nem valtoztathatnak ezen. Szeretem Angliat, itt jol bantak velem, es sok mindent nagyra tartok az angol eletben, de orosz zsido vagyok; igy szulettem, es ilyen is maradok eletem vegeig." ^{[13] [14]}

Tanulmanyai [ szerkesztes ]

Berlin a londoni St Paul's Schoolban tanult. Michael Bonavia brit iro, akivel egyutt jart az iskolaba, igy ir rola:

Miutan elhagyta a St Paul's-t, Berlin jelentkezett az oxfordi Balliol College -ba, de egy kaotikus interju utan megtagadtak a felvetelet. Berlin ugy dontott, hogy ismet jelentkezik, csak egy masik college-ba: a Corpus Christi-be. Berlint ide felvettek es megkezdte tanulmanyait az oxfordi literae humaniores szakon. 1928-ban szerzett diplomat, a zarovizsgain first-class Honours eredmennyel, es elnyerte a John Locke-dijat is a filozofiavizsgain nyujtott teljesitmenyeert, amelyeken megel?zte A. J. Ayert . ^[15] Ezt kovet?en ujabb diplomat szerzett Oxfordban filozofiabol, politikabol es kozgazdasagtanbol, es kevesebb mint egy evvel a kurzus megkezdese utan ismet first-class min?sitest szerzett. Kineveztek filozofia tutornak az oxfordi New College -ban, majd nem sokkal ezutan az oxfordi All Souls College osztondijasava valasztottak, az els? megteretlen zsidokent, aki megkapta ezt az osztondijat az All Souls-nal. ^[16]

Meg diakkent osszebaratkozott Ayerrel (akinek elethosszig tarto barati rivalisa volt), Stuart Hampshirerel, Richard Wollheimmel, Maurice Bowraval, Roy Beddingtonnal, Stephen Spenderrel , Inez Pearnnel, J. L. Austinnal es Nicolas Nabokovval . 1940-ben a Cambridge-i Egyetemen egy megbeszelesen, amelyen Ludwig Wittgenstein is reszt vett, bemutatott egy filozofiai tanulmanyt a masok elmejer?l. Wittgenstein a vitaban elutasitotta dolgozatanak erveleset, de dicserte Berlint intellektualis ?szintesegeert es tisztessegeert. Berlinnek elete hatralev? reszeben Oxfordban maradt, leszamitva azt az id?szakot, amikor 1940 es 1942 kozott New Yorkban a British Information Servicesnel (BIS) dolgozott, kes?bb pedig 1946-ig a brit washingtoni es moszkvai nagykovetsegen. Miel?tt 1940-ben atkelt az Atlanti-oceanon, Berlin Portugaliaban pihent nehany napig. 1940. oktober 19. es 24. kozott Estorilban , a Hotel Palacioban tartozkodott. ^[17] E szolgalat el?tt azonban Berlint eltiltottak a brit haborus er?feszitesekben valo reszvetelt?l, mivel Lettorszagban szuletett, ^[18] es mert szuleteskor megserult a bal karja. 1943 aprilisaban bizalmas elemzest irt a amerikai szenatus kulugyi bizottsaganak tagjairol a brit kulugyminiszterium szamara ; a kansasi Arthur Capper szenatort megbizhato, higgadt, 78 eves, kukoricaovezetb?l szarmazo reakcioskent jellemezte, aki a kozep-nyugati alulrol szervez?d? izolacionizmus hangja . ^[19] Szolgalataiert megkapta a CBE-t az 1946-os ujevi kituntetesben . Az Anna Ahmatovaval 1945 novembereben es 1946 januarjaban Leningradban tortent talalkozasai mindkett?jukre nagy hatast gyakoroltak, es komoly negativ kovetkezmenyei Akhmatovara nezve (aki kolteszeteben megorokitette a talalkozasokat).

Maganelet [ szerkesztes ]

1956-ban Berlin felesegul vette Aline Elisabeth Yvonne Halbant, szuletett de Gunzbourg (1915?2014), Hans Halban atomfizikus egykori feleseget es a francia n?i golfbajnoksag egykori gy?zteset. ^[20] Egy parizsi, szam?zott, felig orosz-arisztokrata, felig nemesitett zsido bankar- es olajmagnas csaladbol szarmazott (anyja Yvonne Deutsch de la Meurthe, Henri Deutsch de la Meurthe unokaja volt).

1959-ben az Amerikai M?veszeti es Tudomanyos Akademia kulfoldi tiszteletbeli tagjava valasztottak. Kozrem?kodott az Oxfordi Egyetem uj college-anak, a Wolfson College-nak az 1966-os megalapitasaban. A college-ot azert hoztak letre, hogy kiemelked? tudomanyos kutatom?hely legyen, amely - sok mas oxfordi college-dzsel ellentetben - szinten er?s egalitarius es demokratikus szellemisegen alapulna. ^[21] Berlin tagja volt az Oxfordi Egyetemhez tartozo Rothermere Amerikai Intezet alapito tanacsanak. ^[22] Amint kes?bb kiderult, amikor Isaac Deutscher tudomanyos munkassaganak ertekelesere kertek fel, Isaiah Berlin az el?leptetes ellen ervelt a jelolt melysegesen kommunistaparti harciassaga miatt. ^[23]

Berlin 1997. november 5-en halt meg Oxfordban, 88 evesen, a Wolvercote temet?ben helyeztek orok nyugalomra. Halalakor a The Independent nekrologja igy irt rola: ?felelmetes intellektualis er?vel rendelkez? ember volt, ritka tehetseggel az emberi motivaciok, remenyek es felelmek szeles skalajanak megertesere, es csodalatos kepessege volt az elet, az emberek elvezetere. minden valtozatossagukban, elkepzeleseikben es sajatossagaikban, az irodalomban, a zeneben es a m?veszetben." Ugyanez a kiadvany igy meltatta a filozofust: ?Isaiah Berlint gyakran szuperlativuszokkal irtak le, kulonosen id?s koraban: a vilag legkivalobb el?adoja, az evszazad legihletettebb olvasoja, korunk egyik legnagyobb elmeje. Ketsegtelen, hogy tobb iranyban is megmutatta, milyen varatlanul nagy lehet?segek nyilnak meg el?ttunk az emberi kepessegek fels? hataran.” A The New York Times cimlapjan igy bucsuztattak : ?Pazar elete volt, tele oromokkel ? a gondolatok oromevel, a zene oromevel, a jo baratok oromevel. . . . Munkassaganak temaja a szabadsag es az emberi meltosag iranti aggodalma. . . . Sir Isaiah joletet sugarzott."

Gondolatai [ szerkesztes ]

El?adasai es irasai [ szerkesztes ]

Berlin nem elvezte az irast, publikalt m?veit (beleertve esszeit es konyveit is) magnora torten? diktalassal, vagy rogtonzott el?adasainak hangfelvetelr?l torten? atirasaval keszitettek. Beszedenek lejegyzese gyakran megterhelte titkarait. ^[24] Ez a diktalasi modszer meg a leveleire is kiterjedt, amelyeket ugy allitottak el?, hogy egy Grundig magnoval beszelt, gyakran a barataival egy id?ben, majd a titkara ezt nehezkesen leirta, id?nkent akaratlanul belekeverve a gondolatmenetekbe Berlin vicceit es neveteset. ^[24] Az eredmeny egy elettel teli es oda-vissza ugralo gondolati stilus, amely szo szerint tukrozte sajat beszelgeteseit, es a fennkolt es igenyes kifejezesmodot melyek a mindennapi beszedet jellemeztek. ^[24]

"A szabadsag ket fogalma" [ szerkesztes ]

Berlin talan legismertebb gondolata ?A szabadsag ket fogalma” cim? el?adasabol szarmazik amelyet 1958-ban a tarsadalom- es politikaelmelet Chichele professzorakent tartott Oxfordban. A kes?bb esszekent megjelent el?adas a politikai filozofia tanulmanyozasat ujra bevezette az analitikus filozofia targyai koze. Berlin a ?negativ szabadsagot” ugy hatarozta meg, mint egy kuls? politikai szerv altal a maganeletbe valo er?szakos vagy kenyszerit? jelleg? beavatkozas hianyat, amelyet a szabadsag hobbesi definiciojabol vezetett le. A szabadsag masik fogalma, a ?pozitiv szabadsag” Berlin szerint ugy is felfoghato, mint a szemely onmaga felett valo uralma, amely nem azt kerdezi, hogy mit?l vagyunk szabadok, hanem azt, hogy mit tehetunk meg. Berlin azt allitotta, hogy a modern politikai gondolkodok gyakran osszemossak a pozitiv szabadsagot a racionalis cselekvessel, amely olyan racionalis tudason alapul, amelyhez szerintuk csak egy bizonyos elitnek vagy egy sz?k tarsadalmi csoportnak van hozzaferese. Ez a racionalista erv azonban megnyitotta a lehet?segeket az egyen negativ szabadsagat sert? politikai visszaelesekre, amikor a pozitiv szabadsag ilyen ertelmezeseit a XIX. szazadban a nacionalizmus, a paternalizmus, a tarsadalomtervezes, a historicizmus es az emberi sors feletti kollektiv racionalis kontroll legitimalasara hasznaltak.

Ellenfelvilagosodas [ szerkesztes ]

Berlin felvilagosodasrol es kritikusairol szolo el?adasai (kulonosen Giambattista Vico , Johann Gottfried Herder , Joseph de Maistre es Johann Georg Hamann , akiknek nezeteit Berlin ellenfelvilagosodaskent emlegette) hozzajarultak ahhoz, hogy egy redukalhatatlanul pluralista ontologia- etika mellett alljon. Berlin A felvilagosodas harom kritikajaban amellett ervel, hogy Hamann volt az egyik els? gondolkodo, aki az emberi megismerest nyelvkent ? a szimbolumok artikulaciojakent es hasznalatakent ? fogta fel. Berlin ugy velte, hogy Hamann racionalista kartezianus tevedesnek ismerte fel azt az elkepzelest, miszerint leteznek ?egyertelm? es jol megkulonboztethet?” eszmek, ?amelyek egyfajta bels? szemmel szemlelhet?k”, nyelvhasznalat nelkul ? ezt a felismerest a XX. szazadban Wittgenstein magannyelvi er ve jelent?sen alatamasztotta .

Ertekpluralizmus [ szerkesztes ]

Berlin szamara az ertekek az emberiseg alkotasai, nem pedig a termeszet termekei, amelyek felfedezesre varnak. A tortenelem soran mas kulturahoz valo episztemikus es empatikus hozzaferesunk alapjan ugy ervelt, hogy az emberiseg termeszete olyan, hogy bizonyos ertekek ? peldaul az egyeni szabadsag fontossaga ? minden kulturaban ertelmezhet?ek lesznek, es ez az, amit objektiv pluralizmus alatt ertett. Berlin ervelese reszben Wittgenstein kes?bbi nyelvelmeleten alapult, amely azt allitotta, hogy a nyelvek kolcsonos lefordithatosaga az eletformak hasonlosagan alapul, azzal a forditott kovetkezmennyel, hogy a mas kulturakhoz valo episztemikus hozzaferesunk egy ontologiailag osszefugg? ertekstrukturat von maga utan. Az ertekpluralizmusrol szolo elemzesevel azt a nezetet javasolta, hogy az erkolcsi ertekek egyforman, vagy inkabb osszemerhetetlenul lehetnek ervenyesek, de egyuttal osszeegyeztethetetlenek, es ezert olyan modon kerulhetnek konfliktusba egymassal, hogy az az egyes kontextusokra valo hivatkozas nelkul semmilyen megoldast nem tesz lehet?ve. Amikor az ertekek utkoznek, nem biztos, hogy az egyik fontosabb a masiknal: egy igeret betartasa osszeutkozesbe kerulhet az igazsagra valo torekvessel; a szabadsag osszeutkozesbe kerulhet a tarsadalmi igazsagossaggal . Az erkolcsi konfliktusok ?az emberi elet alapvet?, eltavolithatatlan elemei”. "Ezek az utkozesek az ertekrendekben hatarozzak meg a lenyeget annak, hogy kik vagyunk mi es kik masok." Berlin szamara az osszemerhetetlen ertekek osszeutkozese az egyeneken belul, nem kevesbe mint az egyenek kozott, jelenti az emberi elet tragediajat. Alan Brown azonban ugy ervvel, hogy Berlin figyelmen kivul hagyja azt a tenyt, hogy az ertekek osszemerhet?k abbol a szempontbol, hogy milyen mertekben jarulnak hozza az emberi jolethez.

"A sundiszno es a roka" [ szerkesztes ]

"A sundiszno es a roka" cim, amely az okori gorog kolt?, Archilochus egy m?vere utal, Berlin egyik legnepszer?bb esszeje volt a nagykozonseg koreben, amelyet szamos kiadasban ujranyomtak. Az essze cimet ado kategoriakrol Berlin egyszer azt mondta: ?Soha nem gondoltam tul komolyan. Egyfajta elvezetes intellektualis jateknak szantam, de komolyan vettek."

Berlin ezen a hasonlaton azt ertette, hogy az irokat es gondolkodokat ket kategoriaba osztja: sundisznokra, akik egyetlen meghatarozo gondolat szemuvegen keresztul nezik a vilagot (peldaul Platon ), es rokakra, akik sokfele tapasztalatbol meritenek, es akik szamara a vilagot nem lehet egyetlen gondolattal megmagyarazni (peldaul William Shakespeare  : "Tobb dolgok vannak foldon es egen, Horatio, mintsem bolcselmetek almodni kepes". Hamlet 1,5 167?168).

Pozitiv szabadsag [ szerkesztes ]

Berlin a ?pozitiv szabadsag” egy olyan fogalmat nepszer?sitette amely osszekapcsolja ezt a szabadsagfelfogast a reszvetelen alapulo, atheni tipusu demokraciaval. ^[25] Van egy kontraszt a "negativ szabadsaggal". Az angolszasz liberalizmus hagyomanyaban a negativ szabadsagra helyezik a nagyobb hangsulyt, ami a maganelet olyan teret jelenti, amelyb?l az allam jogilag ki van zarva. Ezzel szemben a francia liberalisok a francia forradalom ota gyakrabban tamogatjak a ?pozitiv szabadsagot” ? vagyis a szabadsagot, amely abban a jogban olt testet hogy az egyen reszt vallalhat a kollektiv celok meghatarozasaban. Dicserik az allamot, mint az emberek emancipaciojanak alapvet? eszkozet. ^{[26] [27]}

Egyeb munkai [ szerkesztes ]

Berlin ?Tortenelmi sorsszer?seg” cim? el?adasa (1954) egy tortenelemfilozofiai vitara osszpontositott. Azt az ?si kerdest elemezve, hogy ?a nepek es tarsadalmak eletet kiveteles egyenek befolyasoltak-e dont?en”, vagy eppen ellenkez?leg, barmi is tortenik, az emberi szandekokat figyelmen kivul hagyo, szemelytelen er?k eredmenyekent tortenik, Berlin mindket lehet?seget es magat a valasztast is elutasitotta s?t mi tobb magat a kerdest is ertelmetlennek itelte. Berlin szinten jol ismert az orosz szellemi eletr?l szolo irasairol is, melyeknek tobbseget az Orosz gondolkodok (1978; 2. kiadas, 2008) c. kiadvany gy?jtotte ossze, melyet, mint Berlin legtobb munkajat, Henry Hard szerkesztett (e kotet eseteben kozosen Aileen Kelly-vel). Berlin emellett szamos esszet irt koranak vezet? ertelmisegieir?l es politikai szerepl?ir?l, koztuk Winston Churchillr?l , Franklin Delano Rooseveltr?l es Chaim Weizmannrol . E karaktervazlatok kozul tizennyolc egyutt jelent meg "Szemelyes benyomasok" cimmel (1980; 2. kiadas, negy tovabbi esszevel, 1998; 3. kiadas, tovabbi tiz esszevel, 2014).

Emlekezete [ szerkesztes ]

Szamos megemlekez? esemenyt tartanak az Oxfordi Egyetemen, valamint tobb osztondij is a nevet viseli, koztuk a Wolfson Isaiah Berlin Clarendon osztondij, az Isaiah Berlin vendegprofesszori cim es az eves Isaiah Berlin Lectures. Rola neveztek el az oxfordi Wolfson College-ben talalhato Berlin Quadrangle-t. A lett Isaiah Berlin Egyesuletet 2011-ben alapitottak, hogy nepszer?sitse Sir Isaiah Berlin eszmeit es ertekeit, kulonosen azaltal, hogy evente megrendezett Isaiah Berlin-napot es el?adasokat tart az emlekere. ^[28] A Brit Akademian 2001 ota tartjak az Isaiah Berlin-el?adassorozatot. ^[29] Berlin szemelyes konyvtaranak szamos kotetet a Beer-Seva -i Negev Ben-Gurion Egyetemnek adomanyozta, ezek az Aranne Konyvtar gy?jtemenyenek reszet kepezik. A konyvtar harmadik emeleten talalhato Isaiah Berlin Room az oxfordi dolgozoszobajanak masolata. ^[30] Alma matereben, a St Paul's Schoolban rola elnevezett diaktarsasag m?kodik. A tarsasag neves kutatokat hiv meg, hogy az elet fontos kerdeseir?l adjanak el?, es valaszoljanak a diakok kerdeseire. Az elmult nehany ev par vendege: AC Grayling, Brad Hooker, Jonathan Dancy, John Cottingham, Tim Crane, Arif Ahmed, Hugh Mellor es David Papineau. ^[31]

Hivatkozasok [ szerkesztes ]

Forditas [ szerkesztes ]

Ez a szocikk reszben vagy egeszben az Isaiah Berlin cim? angol Wikipedia-szocikk ezen valtozatanak forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.