Al-Valid ibn Abd al-Malik
(
arab bet?kkel
?????? ?? ??? ????? ? al-Wal?d ibn ?Abd al-Malik;
668
?
Damaszkusz
,
715
.
februar 23.
) volt a
szunnita iszlam
tizedik
kalifaja
(uralkodott
705
-t?l halalaig), egyben a
750
-ig uralkodo
Omajjad-dinasztia
un.
marvanida
aganak harmadik tagja. Jelent?s hoditasok kot?dnek a nevehez mind a keleti, mind a nyugati hatarokon.
Edesanyja Valida bint al-Abbasz ibn Hazn volt. Valid atyja,
Abd al-Malik
oriasi munkat vitt vegbe uralkodasa alatt: mind
siita
, mind
haridzsita
, mind pietista ellenfeleit legy?zte a
II. fitna
soran, ezt kovet?en pedig kozigazgatasi es penzugyi reformjaival meger?sitette az Omajjadok allamat, es mertekletes penzugyi politikajanak koszonhet?en nem csak biztos tront, de teli kincstarat is hagyott utodjara. A kalifa nem is habozott learatni ennek gyumolcseit, de maga is jozan mertekkel vitte tovabb Abd al-Malik politikajat.
Az allamigazgatas zavartalansaganak erdekeben megtartotta atyja jol bevalt helytartoit es hadvezereit ? az
Irakot
vaskezzel, de rendkivul eredmenyesen iranyito
al-Haddzsadzs ibn Juszuf
igy maradhatott
714
-es halalaig a tartomany
emirje
.
A muszlim m?veszet egyik legkiemelked?bb alkotasa, a damaszkuszi
Omajjad-mecset
felepitese vegigkiserte Valid uralkodasat:
706
es
715
kozott
Keresztel? Szent Janos
temploma helyen felepult a
mozaikokkal
gazdagon diszitett mecset, mely ma is a
sziriai
f?varos egyik latvanyossaga. A
medinai
nagymecset (
a profeta mecsetje
) ujjaepitese, valamint a
hidzsazi
zarandokutak karbantartasa, vizellatasanak biztositasa is a nevehez f?z?dik.
Keleten korulbelul a kalifavaltas idejere konszolidalodott annyira a helyzet, hogy folytatodhasson az arabok
Baszra
es
Kufa
varosabol szervezett terjeszkedese.
Muhammad ibn al-Kaszim
710
es
713
kozott az
Indus
volgyet hodoltatta, ekozben
Kutajba ibn Muszlim
eszakkelet fele,
Transzoxaniaba
es
Ferganaba
vezetett hadjaratot (
706
?
715
). Az itteni hoditas a
Pamirig
es
Kasgarig
terjesztette ki a kalifatus hatarait, megszerezve olyan fontos keresked?varosokat, mint
Buhara
vagy
Szamarkand
.
A terjeszkedes masik f? csapasiranya a nyugati hatar volt. 705-re egesz Eszak-Afrika arab uralom ala kerult az
Atlanti-oceanig
.
711
-ben aztan az
ifrikijai
kormanyzo,
Musza ibn Nuszajr
egyik felszabaditott szolgaja, Tarik kisebb sereggel atkelt a
Gibraltari-szoroson
.
Roderick nyugati got kiraly
azonnal kivonult ellene, am a tronviszalyoktol gyotort vizigot kiralysag hadseregenek egy resze elpartolt t?le. A
Jereznel
elszenvedett vereseg hatasara kartyavarkent omlott ossze a
Nyugati got Kiralysag
. Hamarosan Ibn Nuszajr vette at a hadjarat vezeteset, elfoglalva a f?varost,
Toledot
es
Zaragozat
. Ekkor azonban Valid Damaszkuszba hivta a ket hoditot. Miutan az iszlam dics?seget hirdet?, latin bet?s penzt veretett, es egeszen
Kantabriaig
eljutott, Ibn Nuszajr engedelmeskedett a parancsnak. Temerdek zsakmannyal, el?kel? vizigot es berber foglyokkal megrakott menete lassu menetben tert vissza Damaszkuszba, ahol az ujonnan elkeszult Omajjad-mecset udvaran maga Valid kalifa fogadta unnepelyesen a hoditokat.
Hosszabb bekes id?szakot kovet?en a bizanci hataron is felujultak az arab tamadasok, bar csak kisebb hoditasokra kerult sor.
II. Iusztinianosz
vak duheben 705?711 kozott kiterjedt tisztogatast vitt vegbe az el?kel?k es a katonasag soraiban, igy a legjobb tisztjeit?l megfosztott bizanci hader? keptelen volt megakadalyozni a muszlimok el?retoreset.
709
-ben a
kappadokiai
Tuana
,
710
/
711
-ben pedig
Kilikia
kerult arab kezbe. Komolyabb hadjaratot csak Valid utodai alatt inditottak, am a keszul? vihart
Konstantinapolyban
is erzekeltek, igy (f?leg
II. Anasztasziosz
alatt) megkezdtek a felkeszulest az ellenallasra.
Sokan tekintik Valid uralmat az Omajjadok, s?t az egesz iszlam allam fenykoranak. Valo igaz, a hatarokon belul beke honolt, a terjeszkedes meg mindig zavartalanul zajlott, a kalifa gondot forditott a hadsereg fejlesztesere es a penzugyi stabilitas meg?rzesere, raadasul a legkegyesebb muszlimok koze tartozott: kedvelt id?toltese volt a
Koran
-recitacio,
ramadan
idejen pedig nagy unnepsegeket rendezett a
bojtol?k
reszere.
Unokatestveret, Umm Banin bint Abd al-Azizt,
I. Marvan
egy masik unokajat vette felesegul. Valid egyik occset,
Szulejmant
(
715
?
717
) jelolte ki orokosenek. Kes?bb ket masik fivere,
II. Jazid
(
720
?
724
)
Hisam
(
724
?
743
) is elfoglalhatta a damaszkuszi tront. Valid fiai kozul
III. Jazid
(
744
) es
Ibrahim
(
744
) rovid ideig uralkodtak.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
- The Cambridge History of Islam, I/A kotet. Szerk.: P. M. Holt, Ann K. S. Lambton, Bernard Lewis.
- Lapidus, Ira M.: A History of Islamic societies. Cambridge University Press, 1988.
- Cahen, Claude: Az iszlam a kezdetekt?l az oszman birodalom letrejotteig. Budapest, Gondolat, 1989.
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]