Nem tevesztend? ossze a kovetkez?vel: Io (Inakhosz leanya) (gorog mitologiai alak).

Io
Az Io a Galileo ?rszonda felvetelen
Felfedezese
Felfedez?	G. Galilei S. Marius
Felfedezes ideje	1610 . januar 8.
Nevado	Io
Alternativ nev	Jupiter I Io (gor. atirassal)
Palyaadatok
Periapszis	420 000 km (0,002807 CsE )
Apoapszis	423 400 km (0,002830 CsE )
Fel nagytengely	421 800 km
Palya kerulete	2 649 600 km (0,018 CsE )
Palya sugara	421 700 km (0,002819 CsE )
Palya excentricitasa	0,0041
Orbitalis periodus	1,769137786 nap
Keringesi periodus	1,769137786 nap (152 853,5047 mp)
Min. palyamenti sebesseg	17,263 km/s
Atl. palyamenti sebesseg	17,334 km/s
Max. palyamenti sebesseg	17,406 km/s
Inklinacio	2,21° (az ekliptikahoz) 0,05° (a Jupiter egyenlit?jehez)
Kozponti egitest	Jupiter
Fizikai tulajdonsagok
Meret	3660×3637×3630 km
Atlagos atmer?	3642,6 km (a foldi 0,286-szerese)
Felszin terulete	41 910 000 km² (a foldi 0,082-szerese)
Terfogat	2,53·10 10 km³ (a foldi 0,023-szerese)
Tomeg	8,9319·10 22 kg (a foldi 0,015-szerese)
Atlagos s?r?seg	3,528 g/cm³
Felszini gravitacio	1,796 m/s² (0,183 g )
Szokesi sebesseg	2,558 km/s
Forgasi periodus	megegyezik a keringesi periodussal
Forgasi sebesseg	271 km/h
Albedo	0,63
Felszini h?merseklet
Min.	90  K Felszin
Atl.	130 K Felszin
Max.	200 K Felszin
Latszolagos fenyesseg	5,02
Atmoszfera
Felszini nyomas	nyomokban
Osszetev?k	90% ken-dioxid
A Wikimedia Commons tartalmaz Io temaju mediaallomanyokat.
WL entity
Sablon • Wikidata • Segitseg

Az Io ( gorog ??) a Jupiter egyik holdja , a legbels? a negy Galilei-hold kozul. Latszolagos fenyessege 5 magnitudo , ezert tavcs?vel konny? megfigyelni.

Az Iot a Jupiter masik harom legnagyobb holdjaval egyutt 1610-ben Galileo Galilei nem sokkal azutan fedezte fel, hogy elkeszitette els? tavcsovet .

Kulonlegessege a nagyon er?s vulkanizmus , amely a Naprendszer mas egitestjeire nem jellemz?. Ole Rømer a fenysebesseget az Io mozgasa alapjan hatarozta meg. Eltereseket figyelt meg az Io periodusidejeben, es az elteresekb?l hatarozta meg a fenysebesseget.

Felfedezese [ szerkesztes ]

Az Io felfedezeset az olasz tudosnak, Galileo Galileinek tulajdonitjak, aki 1610-ben egyszer? tavcsovet a Jupiterre iranyitotta. A negy nagy Jupiter-holdat ? az Iot, Europat , Ganymedest ill. Callistot ? Galilei-holdaknak is nevezik. E holdak olyan fenyesek, hogy mar egy binokularral vagy kisebb tavcs?vel is megfigyelhet?k.

A nemet Simon Marius az 1614-ben megjelent Mundus Jovialis cim? konyveben a felfedezest maganak tulajdonitotta, allitva, hogy ? mar nehany nappal Galilei el?tt felfedezte a holdakat. Galilei ezt ketsegbe vonta, es Marius munkajat egyszer?en plagiumnak titulalta. A mai tudasunk alapjan azonban nem kizarhato, hogy a holdakat Marius Galileit?l fuggetlenul felfedezte; a holdak elnevezese mindenesetre t?le szarmazik.

Nevet a gorog mitologia egyik alakjarol, Iorol kapta, aki Zeusz (romai neven Iuppiter , bar Iuppiterhez a merev erkolcs? Romaban nem kapcsolodtak a goroghoz hasonlo csabito mitoszok) egyik szeret?je volt. Bar Simon Marius az Io nevet mar roviddel a felfedezes utan javasolta, ez sokaig nem volt hasznalatos, es csak a 20. szazad kozepen terjedt el. A Jupiter korul els?kent felfedezett negy holdat korabban romai szamokkal jeloltek Galilei munkai nyoman, igy az Io a Jupiter I nevet viselte.

Keringesi palya [ szerkesztes ]

Az Io 1 nap 18 ora es 27,6 perc alatt keruli meg a Jupitert, t?le 421 600 km kozepes tavolsagra. A keringesi palya excentricitasa 0,004. A hold palyasikja 0,05°-os szoget zar be a Jupiter egyenlit?i sikjaval; keringesi ideje a hozza kepest kuls? szomszed holdakkal 1 : 2, ill. 1 : 4 palyarezonanciaban all, azaz mig az Io negy keringest vegez, addig az Europa ketszer, a Ganymedes egyszer keruli meg a Jupitert.

A Holdhoz hasonloan az Ionak is kotott keringese van a Jupiter korul, vagyis mindig ugyanazt a felet tartja a bolygo iranyaba.

Szerkezet es fizikai adatok [ szerkesztes ]

Az Io kozepes atmer?je 3653,2 km, mig atlagos s?r?sege viszonylag magas, 3,56 g/cm³. A tobbi Galilei-holddal ellentetben az Ion nem talalhato viz . Ennek oka az lehet, hogy a Jupiter kialakulasanak korai id?szakaban a magas h?merseklet miatt a viz es mas illekony anyagok elt?ntek a legbels? holdrol.

Albedojanak erteke 0,61, ami azt jelenti, hogy felszine a beerkez? napfeny 61 szazalekat veri vissza. Atlagh?merseklete -150 °C.

Felszin [ szerkesztes ]

Az Io az egyetlen hold a Naprendszerben, amely m?kod? vulkanokkal rendelkezik. Felszine kinezetben kulonbozik a Naprendszer tobbi szilard egitestet?l, mert szinte teljesen hianyoznak a meteoritbecsapodasok kovetkezteben letrejott kraterek . A hold felszinen szamos hegyseg talalhato, amelyek atlagosan 4?6 km magassaguak.

Felszine valtozatos. Megtalalhato itt nehany kilometer melyseg? volgy, olvadt kento , nehany szaz kilometer hosszusagu lavafolyam es intenziv vulkani aktivitas. A lavafolyamok olvadt szilikatokbol is allhatnak. A Hubble ?rtavcs? legujabb megfigyelesei szerint az anyag gazdag lehet natriumban . A ken es annak vegyuletei kulonleges szinekben tuntetik fel a holdat. Az Io legforrobb reszei elerhetik a 2300 °C-ot, ezek miatt az Io sok h?t veszit.

A felszin gyorsan valtozik, a Voyager es a 20 evvel korabbi Galileo ?rszonda kepei kozotti kulonbseg bizonyitja, hogy mar ilyen rovid id? alatt is jelent?s valtozas ment vegbe.

Vulkanizmus [ szerkesztes ]

A hold er?s vulkani aktivitassal rendelkezik. Az alacsony gravitacionak koszonhet?en az akar 1 km/s sebesseggel kilovell? vulkani hamu egeszen 300 km magassagig feljut. Ez azt bizonyitja, hogy nem a Fold az egyetlen egitest, amelynek aktiv bels? szerkezete van. A Voyager felvetelek alapjan megallapitottak, hogy a lavafolyamok f?leg a ken kulonboz? vegyuleteib?l allnak.

Ennek az aktivitasnak a fenntartasara szukseges energia az Io, a Jupiter es ket hold, a Ganymedes es az Europa kozotti interakciobol szarmazik. Az igy letrejov? arapalyer? 6000-szer er?sebb, mint amit a Hold okoz a Foldon. A harom hold palyaja egymassal szinkronban van.

A legjelent?sebb vulkani hegysegek koze tartozik a Culann Patera , a Tupan Patera , a Pa Patera es a Loki Patera , tovabbi jelent?s vulkan a Marduk Patera , a Pele Patera , vagy a Prometheus .

Az Io forro, kitor? vulkanjainak h?merseklete akar 1300 C° is lehet. ^[1]

Bels? szerkezete [ szerkesztes ]

A kuls? Naprendszer jeges holdjaival ellentetben az Io felepitese hasonlit a Fold-jelleg? bolygokehoz, mivel joreszt szilikatalapu k?zetekb?l all. A Galileo ?rszonda adatai arra engednek kovetkeztetni, hogy az Io legalabb 900 km atmer?j? magja vasbol , esetleg reszben vas(II)-szulfidbol all.

Magneses ter [ szerkesztes ]

A Jupiter er?s magneses terenek hatasara gyenge magneses ter alakul ki az Io korul. A legutobbi meresek szerint az Io sajat magneses terrel is rendelkezik. Ennek kovetkezteben az Io legkorenek fels? reszeben lev? atomok ionizalodnak es kilok?dnek a vilag?rbe. Az Io ennek kovetkezteben tobb tonnat veszit tomegeb?l masodpercenkent. Az ?rbe kerul? molekulak hamarosan elveszitik elektronjaikat es ionizaltta (vagyis elektromosan toltotte) valnak, es a Jupiter magneses terenek csapdajaba esnek. Ezek az ionok alkotjak a Jupiter korul az un. Io-gy?r?t (vagy Io-toruszt). A tudosok ugy talaltak, hogy az Io jelenlete er?siti a Jupiter fel?l erkez? dekameteres radiojeleket. Ahogy az Io kering a Jupiter korul, bizonyos poziciokban er?sebb jeleket eszleltek.

Minthogy elektronok vannak a Jupiter magneses tereben, az Io vekony atmoszferajaval egyutt elektromosan vezet?kent mozog ebben a terben es a Jupiter es az Io kozott elektromos aram folyik, lenyegeben ez az aram taplalja a dekameteres radiohullamok keletkezeset. Az aram er?ssege a millio amperes nagysagrendben van.

Legkor [ szerkesztes ]

Az Io 120 km magassagig er? atmoszferaja nagyon ritka, f?leg ken-dioxidbol es mas gazokbol all. Ionoszferaja 700 km magassagig er, amely ken -, oxigen -, es natrium ionokbol all.

Felfedezese ?rszondakkal [ szerkesztes ]

Feltarasa 1973-ban es 1974-ben kezd?dott, amikor a Pioneer?10 es a Pioneer?11 elhaladt mellette. Els? alkalommal a Voyager?1 es a Voyager?2 figyelte meg pontosan a holdat 1979-ben. A legtobb informacionk a Galileo ?rszondatol szarmazik, amely 1995-ben erte el a Jupitert, a kovetkez? nyolc evben pedig tobbszor is elhaladt az Io mellett. A 2020-ra javasolt Europa Jupiter System Mission (amelyet a NASA es az Europai ?rugynokseg kozosen szervez) kereteben sor kerulhet az Io forradalmi melyseg? kutatasara is.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

A Wikimedia Commons tartalmaz Io (hold) temaju mediaallomanyokat.

• solarsystem.nasa.gov Archivalva 2014. marcius 28-i datummal a Wayback Machine -ben
• Galilei-holdak:Io
• Dr Patko Gyorgy ? Stumphauser Tamas: Az Io keringesi idejenek meghatarozasa