Honore Daumier
Felix Nadar felvetele
Szuletett	1808 . februar 26. Marseille
Meghalt	1879 . februar 10. (70 evesen) Valmondois
Sirhely	Valmondois Pere-Lachaise temet? Grave of Honore Daumier
Nemzetisege	francia
A Wikimedia Commons tartalmaz Honore Daumier temaju mediaallomanyokat.

Honore Daumier ( Marseille , 1808 . februar 26. ? Valmondois , 1879 . februar 10. ) francia grafikus , szobrasz , fest?m?vesz es karikaturista .

Eletpalyaja [ szerkesztes ]

Marseille-ben szegeny uvegmester fiakent latta meg a napvilagot. 1814 -ben csaladjaval egyutt Parizsba koltozott. Mar serdul?koraban alkalmi munkakat kellett vallalnia, hogy csaladjat segitse. Koran felt?nt jo megfigyel?keszsege, gyorsan es jol tudott rajzolni. Apja el tudta segedkent helyezni a m?velt fest?nel es regesznel, Alexandre Lenoirnal . T?le sokat tanult Daumier. 1828 -ban el kezdett jarni a m?veszeti akademiara. 1830 -ban illusztrator lett a Silhouette c. elclapnal, innen 1831 -ben atkerult a Caricature c. laphoz. A Caricature c. lap illusztratora volt Gustave Dore es Grandville (valojaban Jean Ignace Isidore Gerard ) is. Daumier politikai temaju szatirikus rajzokat es a kor szokasait kigunyolo karikaturakat rajzolt. 1833 -ban egy Lajos Fulop kiralyrol keszitett szatirikus litografiasorozata miatt rovid id?re bortonbe kerult. 1835 -ben betiltottak a Caricature c. elclapot, ezutan a Charivarinak rajzolt.

Litografiasorozatokat, s agyagbol szobrokat is keszit, szinten szatirikus temajuakat, majd az 1840-es evekben monumentalis hatasu kismeret? festmenyeket alkot. 1855 -ben Barbizon kozeleben, Valmondoisban telepedett le, kozeli baratsagba kerult a barbizoni iskola nagy fest?ivel, koztuk Jean-Francois Millet , Theodore Rousseau , Charles-Francois Daubigny , Jean-Baptiste Camille Corot . Daumier nem fest plein air-ban, megis nagy hatast gyakorolnak ra a barbizoniak, s?t maga Daumier is inspiralta a barbizoniakat.

A korszak uj mestersege, a fotografia Nadar kezeben szinte a m?veszet rangjara emelkedett, Daumiert is lefenykepezte Nadar. Daumier velemenye a fotozasrol : azzal mindent le lehet masolni, de semmit nem tud ugy kifejezni, mint a rajz, a festmeny vagy a szobor. Lehet, hogy a fotozas kerdeseben mind a mai napig sokan egyetertenek Daumier allaspontjaval, fuggetlenul attol, hogy mar regota folyamatosan rendeznek fotom?veszeti kiallitasokat.

Az 1870-es evek elejet?l a megvakulas fenyegette Daumier-t, igy a rajzolassal fel kellett hagynia. Az id?s es vak Daumier nem tudta fizetni a hazbert, s a haziur ki akarta tenni. Corot sietett a segitsegere, atengedte neki Valmondoisban fekv? kis hazat. Corot a kovetkez?ket irta Daumiernak:

?Oreg baratom! Van egy kis hazam Valmondoisban, a l'Isle-Adam kozeleben, es nem tudom, mit kezdjek vele. Eszembe jutott, hogy felajanlom Neked, s minthogy az otletet jonak talaltam, mar Rad is irattam a kozjegyz?segen. Nem Erted teszem, hanem azert, hogy borsot torjek a hazigazdad orra ala.” ^[1]

Daumier eleteben nehezen tudta magat eltartani m?veszeteb?l, 1877 -ben szereny mertek? allami nyugdijat iteltek meg a nehez anyagi helyzetben el? m?vesznek. A siker mar nagyon kes?n jott, de mar halala el?tt is elismertek munkassagat nemcsak m?vesztarsai, hanem a vev?k is. 1878 februarjaban nehany festmenye es rajza magas arat ert el a korszak egyik legjelent?sebb gy?jt?je, Arosa aukciojan. Ugyanebben az evben aprilisban Durand-Ruel galeriatulajdonos szervezett kiallitast Daumier munkaibol, s ezuttal mind a kritikusok, mind a kozonseg koreben nagy sikert aratott. A Durand-Ruel altal rendezett kiallitast Victor Hugo is patronalta. Nem sokaig orvendhetett a csekelyke nyugdijnak es bekovetkezett sikereinek, 1879 . februar 8 -an agyverzest kapott, s a harmadik napon meghalt.

Kozel negyezer litografiat, haromszaz festmenyt, tobb tucat szobrot, akvarellek es rajzok szazait hagyta a vilagra. Szamos nagy galeriaban, muzeumban es konyvtarakban ?rzik m?veit. Eles elmej? es termekeny m?vesz volt.

Ertekelese [ szerkesztes ]

Koranak egyik legkivalobb m?vesze, aki eles megfigyelessel es az emberi gyengeket kipellengerez? modon, egynehany jellegzetes vonassal adta vissza a francia nyarspolgart. Roviden es elesen karakterizalta alakjait. Mindenutt az ?t kornyez? tarsadalmi eletben meglatta a humoros oldalt es rajzai az emberi jellemzes mesterm?vei. Tarsadalmi tipusokat jelenit meg, Robert Macaire szemelyeben peldaul a kor gatlastalan "karrieristajat". M?veiben nemcsak szatirikus tartalom van, sokszor rendkivuli gyengedseg is. Fest?i tehetsege a kifejezes erejeben rejlik. Crispin & Scapin c. m?vet 1860 -ban Moliere szinhaza ihlette. Rengeteg temajat La Fontaine meseib?l vette, 1867 -t?l tobbszor is megihlette Cervantes regenyenek Don Quijote-Sancho Panza kett?se. Van olyan velekedes is, hogy realista kifejez? erejet kevesen ertekeltek, festmenyeit "befejezetlennek" tartottak. Minden valoszin?seg szerint a m?fajnak, a karikaturanak szol ez az ertekeles, valamelyest meg a koran polgarosodott franciaknal is el?fordulhat ez, talan az angolszaszok vagy a keleti nepek szivesebben neznek a gorbe tukorbe, mernek szembenezni onmagukkal. Hazankban a karikatura m?faja igen nepszer? volt a 19. szazadban , meg kes?bb is, manapsag kihalofelben van, ami van, azt is kulfoldon jobban ertik es ertekelik, mint hazankban. ^[2]

M?vei [ szerkesztes ]

Rajzait kit?n? fametszetekben es litografiakban sokszorositottak. Ezek kozul a kovetkez? sorozatok a legnevezetesebbek: Bons bourgeois , Pastorales , Les papas es vagy szaz portrekarikatura a parlament nagyjairol. Agyagbol mintazott karikatura-szobrairol ujabb id?kben bronzmasolatokat keszitettek (ld. koztuk Thiers , Guizot , Lajos Fulop kiraly mellszobrait). Tobbnyire kismeret? olajfestmenyei megkapo jellemzes mellett hatalmas fest?i szelessegukkel t?nnek ki. Ezeken a festmenyeken egyszer?sitett festes tomege, a sotet szinek, a barna es a szurke szinek dominanciaja, lenduletes vonalvezetese, feny-arnyek hatasai Rembrandttal es Goyaval hozzak egy sorba, lebegtetik m?veszetet a realizmus es a romantika hataran. Er?teljes korvonalaibol kes?bb ihletet merithetett a magyar Munkacsy Mihaly , a francia Henri de Toulouse-Lautrec , majd az expresszionizmus kepvisel?i.

Kepgaleria [ szerkesztes ]

• 
  Ecce homo
• 
  A fest? a Notre-Dame-szekesegyhaz el?tt (1834, Musee Calvet)
• 
  Crispin & Scapin (1860, Louvre )
• 
  Don Quijote
• 
  Harmadosztalyu vagonban ( Metropolitan M?veszeti Muzeum , New York )
• 
  Az ugyved
• 
  Ket ugyved
• 
  Harom ugyved megbeszelese

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Klossowski (2. kiad, Munchen, 1923)
• Escholier (Paris, 1923)
• M?veszeti lexikon /szerk. Eber Laszlo. Budapest : Gy?z? Andor, 1926. Daumier szocikket ld. 173-174. o.
• Rey, Robert: Honore Daumier (1808-1879). Paris : Flammarion, 1959. ill.
• Robert Jordan: Daumier. Eletrajzi regeny. ford. Lontay Laszlo. Budapest : Europa, 1976. ISBN 963070692X
• Honore Daumier : 1808-1879 : Grafikai kiallitas a m?vesz halalanak 100. evfordulojara : Szepm?veszeti Muzeum / [a kiallitast rendezte es a bevezet?t irta Kaposy Veronika] Budapest : NPI, 1979. 11 o., 20 reprodukcio. ISBN 9635624972
• A m?veszet tortenete. (Historia del'arte. Magy. valt. f?szerk. Aradi Nora. 8.) [kot.] A rokokotol 1900-ig. ([Kozrem.] Geller Katalin). Budapest : Corvina, 1989. 300 o. ISBN 9631328155 Honore Daumier ld. 191-192., 197., 200-201. o.
• Honore Daumier : [elete, ihlet?i es m?vei] = Hires Fest?k : az eletuk, ihlet?ik es m?veik, 1999/24. fuzet. Budapest : Eaglemos Hungary. 31 o. ISSN 1419-9181

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Honore Daumier ? Artcyclopedia
• Igy eltek ti. Honore Daumier (1808?1879) a francia karikatura mestere. Szepm?veszeti Muzeum, Budapest, 2012. oktober 11?2013. marc. 3. ; tan. Gonda Zsuzsa; Szepm?veszeti Muzeum, Bp., 2012