A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
A
hindi nyelv
(
devanagari
: ?????? /
IAST
: hind?)
India
egyik
hivatalos nyelve
. A vilagon tobb mint 500 millio ember beszeli (ebb?l min. 370 millio
anyanyelvkent
, tovabbi min. 160 millio pedig
masodik nyelvkent
).
A hindi nyelv az
indoeuropai nyelvek
leg?sibb ismert kepvisel?jeb?l, a
szanszkrit nyelvb?l
szarmazik, akarcsak sok mas mai indiai nyelv. Ezek kozul azonban a hindi nyelvet tartjak a szanszkrithoz a leghasonlobbnak. A hindi nyelvhez nagyon hasonlo a
nepali nyelv
es f?leg a
Pakisztanban
beszelt
urdu nyelv
. A koznyelvi hindi es az urdu ugyanazon nyelv ket
dialektusanak
is tekinthet? (?hindusztani nyelv”
(wd)
), am a kulonbseg olyan kicsi, hogy jelenleg ez is vita targyat kepezi. A beszel?ik kolcsonosen megertik egymast, azonban az irodalmi urdu olyan kifejezeseket is tartalmaz, amit a hindi beszel? mar nem ert. Fontos kulonbseg az is, hogy a hindi nyelv irasahoz sajat bet?keszletet, a
devanagari bet?ket
hasznalnak, mig az urdu nyelvet
arab bet?kkel
irjak.
A hindi igek alakja valtozik attol fugg?en, hogy a beszel? n? vagy ferfi (vagy a mondat targyatol fugg).
- A szavak kapcsolatat vegz?desek hozzak letre, a szotol elvalasztva, mint a magyarban a nevutok. Peldaul
fiok ban
.
- a tulajdonsag a jelzett szo el?tt all (szep virag).
- A tulajdonsagjelz? atveszi a jelzett szo ragjat (szepek viragok).
- A f?nevek him- es n?nem?ek lehetnek.
- Az igeknel van f?nevi igenev, m?veltet? forma, jelen, mult es jov? id?.
A hindi
indoeuropai nyelv
, a f?neveket ket
nem
,
szam
es
eset
szerint ragozza, de a eltavolodott a
flexiot (t?hajlitast)
hasznalo rendszert?l az
agglutinalo (ragozo)
tipus fele (mivel a ragokat a szo vegere teszi, kulon szoba).
- Debreczeni Arpad: Hindi nyelvkonyv magyaroknak, Budapest : Tudomanyos Ismeretterjeszt? Tarsulat, 1983
- Negyesi Maria : A hindi nyelv es a mai indiai nyelvek oktatasa Magyarorszagon - India magyar szemmel. - (1987)
- Negyesi Maria: Hindi nyelvkonyv / ?????? ?????-???????? - Mah?tm? G?ndh? Antarr???r?y Hind? Vi?vavidy?lay, Wardha, 2013
- Kos Peter: Magyar?hindi szotar, Akademiai, Budapest, 1973
- Major Istvan: VI. Del-Azsia nyelvei. In Ligeti Lajos (szerk.):
Keleti nevek magyar helyesirasa
.
Budapest: Akademiai. 1981.
ISBN 963-05-2080-X
Kuls? hivatkozasok
[
szerkesztes
]
