Henri Moissan
Szuletett	1852 . szeptember 28. Parizs
Elhunyt	1907 . februar 20. (54 evesen) Parizs
Nemzetisege	francia
Foglalkozasa	kemikus
Iskolai	Ecole pratique des hautes etudes
Kituntetesei	Davy-erem (1896) Kemiai Nobel-dij (1906)
Henri Moissan alairasa
A Wikimedia Commons tartalmaz Henri Moissan temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Ferdinand Frederick Henri Moissan ( Parizs , 1852 . szeptember 28. ? Parizs, 1907 . februar 20. ) francia vegyesz . 1906 -ban kemiai Nobel-dijjal tuntettek ki az elemi fluor el?allitasaert es a Moissan-fele elektromos kemence kifejleszteseert.

Tanulmanyai [ szerkesztes ]

Henri Moissan 1852. szeptember 28-an szuletett Parizsban, eredetileg delnyugat-franciaorszagi szefard zsido csaladban. Apja, Francis Ferdinand Moissan a Keleti Vasuttarsasag altisztjekent dolgozott, anyja Josephine Ameraldine Mitel varron? volt. 1864-ben, amikor Henri tizenket eves volt, a csalad a f?varoshoz kozeli Meaux -ba koltozott, ahol a fiu a helyi iskola kivalo kemiatanaranak befolyasa ala kerult; annyira hogy a tobbi tantargyat elhanyagolta. Emiatt 1870-ben erettsegi vizsga nelkul kellett otthagynia az iskolat. Nem jelentkezhetett egyetemre, igy egy parizsi gyogyszertar segedjekent kezdett dolgozni. Egy alkalommal megmentette egy arzenmergezest szenvedett ferfi eletet. Hogy kozelebb kerulhessen szeretett tudomanyahoz, a Termeszettudomanyi Muzeumban, a neves vegyesz, Edmond Fremy laboratoriumaban talalt asszisztensi allast es eljart az egyetemi kemiael?adasokra. A kovetkez? evben Pierre Paul Deherain (aki Fremy korabbi tanitvanya volt) laboratoriumaban dolgozott tovabb az Ecole Pratique des Haute Etudes (Fels?bb tanulmanyok gyakorlo iskolaja) f?iskolan. Deherain tanacsara 1874-ben leerettsegizett, de ugyanabban az evben megjelent els?, Deherainnel kozos tudomanyos kozlemenye a novenyek szen-dioxid es oxigen -anyagcserejer?l.

Roviddel kes?bb Moissan erdekl?dese a szervetlen kemia fele iranyult. A piroforos vasrol irt cikke felkeltette a kor ket legjobb francia szervetlen kemikusanak, Henri Etienne Sainte-Claire Deville es Jules Henri Debray erdekl?deset es ajanlasukkal allast kapott a Sorbonne gyogyszereszeti tanszeken. Az alacsony fizetes miatt fizet?s kemiai analiziseket is vegzett, emellett 1879-ben megvedte doktori ertekezeset, amelyet a cianogenekr?l irt.

Munkassaga [ szerkesztes ]

Doktori fokozataval el?adova es demonstratorra lepett el? a tanszeken. Egy ideig a krom soival dolgozott, de 1884-t?l a fluor kemiaja kototte le erdekl?deset. 1885-ben felfedezte, hogy ha a kalium-biflouridot folyekony hidrogen-fluoriddal vegyiti, egy bizonyos aranynal az elegy folyekony marad. Arra is rajott, hogy fagypont alatti h?mersekleten a keverek elektrolizis ala vethet?. Magasabb h?mersekleten vegzett kiserleteivel tonkretette platinaelektrodjait, igy ?50 °C-on probalta elvegezni a kiserletet. 1886. junius 26-an a m?velet sikerrel jart es az elektrolizis eredmenyekeppen els?kent sikerult elemi fluort el?allitania. Ugyanebben az evben kineveztek a toxikologia professzorava. Tanitvanyai segitsegevel folytatta flourral vegzett kiserleteit es szamos uj vegyuletet allitott el?, mint a brom-trifluoridot , az oxigen-bifluoridot vagy a szelen-tetrafluoridot. 1901-ben diakjaval, Paul Lebeau-val egyutt felfedezte a ken-hexafluoridot .

1892-t?l megkiserelt szintetikus gyemantot el?allitani ugy, hogy az elemi szenet magas h?fokon olvasztott vas nyomasa ala helyezte. Keszitett egy elektromos ivkemencet, amelyben 3500 °C-ot is kepes volt elerni. Kiserlete eredmenye nehany apro k? volt, de nem sikerult bebizonyitania, hogy azok gyemantok voltak. Ivkemenecejenek kes?bb jo hasznat vette es segitsegevel tobb vegyuletet (f?leg karbidokat es boridokat) allitott el?. 1893-ban meteormaradvanyok vizsgalata soran felfedezte a szilicium-karbidot (karborundot), amelyet kes?bb szintetizalnia is sikerult.

1899-ben kineveztek a szervetlen kemia professzorava, a kovetkez? evben pedig a poszt megurulesevel megkapta a tanszek vezeteset is. 1903-ban bevalasztottak az Izotopgyakorisagok es Atomsulyok Bizottsagaba, amely megallapitotta a standard atomtomegeket. Az intezmenynek egeszen halalaig tagja maradt.

Moissan leginkabb maradando eredmenye az elemi fluor el?allitasa, amelyert 1906-ban kemiai Nobel-dijjal jutalmaztak. A modszert a mai napig alkalmazzak. Termekeny iro volt, mintegy haromszaz tudomanyos publikaciot jelentetett meg. Jelent?sebb m?vei a Le Four Electrique (Az elektromos kemence, 1897), Le Fluor et ses Compose (A fluor es vegyuletei, 1900) es az otkotetes Traite de Chimie Minerale (A szervetlen kemia kezikonyve, 1904-1906).

Elismeresei [ szerkesztes ]

• 1896 Davy-erem ( Royal Society )
• 1897 Lacaze-dij
• 1898 Elliot Cresson-erem (Franklin Intezet)
• 1903 August Wilhelm von Hofmann-aranyerem (Nemet Kemiai Tarsasag)
• 1906 Kemiai Nobel-dij ("az elemi flour izolalasart es a rola elnevezett elektromos kemence bevezeteseert a tudomanyos kutatasba")
• Francia Becsuletrend

Henri Moissan-t tagjai koze valasztotta a Francia Orvostudomanyi Akademia (1888), a Francia Termeszettudomanyi Akademia (1891), a brit Royal Society es a londoni Kemiai Tarsasag. Rola neveztek el a termeszetben el?fordulo karborundot, a moissanitet .

Csaladja [ szerkesztes ]

Moissan 1882-ben vette felesegul Marie Leonie Lugant, aki annak a gyogyszeresznek volt a lanya, akinel el?szor dolgozott. Fiuk 1885-ben szuletett.

Henri Moissan 1907. februar 20-an halt meg, nem sokkal azutan hogy Stockholmban atvette a Nobel-dijat. Halala hirtelen jott, talan vakbelgyulladas okozta.

Forrasok [ szerkesztes ]

• Henri Moissan ? Biographical Nobelprize.org
• Henri Moissan The Famous People
• Moissan, Ferdinand-Fred Encyclopedia.com

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Lengyel Bela: Emlekbeszed Moissan Henrik r. tag felett ; Akademia, Bp., 1910 ( A Magyar Tudomanyos Akademia elhunyt tagjai folott tartott emlekbeszedek )
• Ilosvay Lajos: Tiszteletadas Moissan Henrik k. tag emlekezetenek ; MTA, Bp., 1933