Ez a szocikk vagy szakasz lektoralasra , tartalmi javitasokra szorul. A felmerult kifogasokat a szocikk vitalapja reszletezi ( vagy extrem esetben a szocikk szovegeben elhelyezett, kikommentelt szovegreszek ). Ha nincs indoklas a vitalapon (vagy szerkesztesi modban a szovegkozben), batran tavolitsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejere ezt a sablont, ha az egesz cikk megszovegezese hibas. Ha nem, az adott szakaszba tedd, igy segitve a lektorok munkajat!

Tomegpusztito fegyverek
Tipusai
A : Nuklearis fegyverek B : Biologiai fegyverek C : Vegyi fegyverek R : Radiologiai fegyverek
Sablon:Tomegpusztito fegyverek m v sz

A vegyi fegyver az ellenseges katonak egeszsegere artalmas, maradando serulest vagy halalt okozo, katonai felhasznalasra el?keszitett vegyi anyagok gy?jt?neve. Egy vegyi anyag akkor alkalmas katonai felhasznalasra, ha kell?en mergez?, viszonylag konnyen kezelhet?, megfelel?en stabil, illetve konnyen es nagy mennyisegben el?allithato. Hasznalatukat a nemzetkozi jog tiltja. A vegyi fegyverek vilagmeret? betiltasat es a keszletek felszamolasat a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (Organisation for the Prohibition of Chemical Weapons, OPCW ) ellen?rzi.

Tipusaik [ szerkesztes ]

A vegyi fegyverek a mergez? harci anyagoknak az el? szervezetre (emberekre, allatokra, novenyekre) gyakorolt karos hatasan alapulnak. Emberek nagy csoportjai ellen alkalmazhatoak, ha kozel egy id?ben es helyen tartozkodnak, ezert soroljuk a tomegpusztito fegyverek kategoriajaba.
A vegyi fegyverek altalaban legzes utjan, vagy b?r- es nyalkahartyan keresztul jutnak a szervezetbe. Ritkabb a taplalekot (etel, ital) felhasznalo vegyi fegyverek hasznalata.

Hatasmechanizmus szerint [ szerkesztes ]

• Vermergek
• Holyaghuzo harcanyagok
• Fojto harcanyagok
• Idegmergek
• Id?leges harckeptelenseget okozo anyagok
• Ingerl? anyagok
• Toxinok

Bevethet?seg szerint [ szerkesztes ]

• Tuzersegi toltetekkel
  • Robbanotoltetek
  • Termikus toltetek
  • Szoro toltetek
• Permetezessel (pl. repul?gepr?l)
• Kozvetett celba juttatassal (vizkeszlet, elelmiszer megfert?zese)

A nyilt terepen torten? alkalmazas eseten szamolni kell a kornyezeti hatasokkal (szel, csapadek , h?merseklet ), melyek befolyasolhatjak a vegyi fegyver hatasossagat es a celkorzet erintettsegenek merteket.

Zart helyisegben torten? felhasznalas eseten az egyes anyagok eredmenyessege meghaladja a 98%-ot.

Halmazallapot szerint [ szerkesztes ]

• Gazok, g?zok
• Cseppfolyos anyagok
• Szilard anyagok

Kabitoszer fegyverek [ szerkesztes ]

B?vebben: Pszichokemiai fegyver

A biologiai fegyverek es a vegyi fegyverek kozti atmeneti zonat kepviselik az emberi psziche katonai celu befolyasolasara szolgalo pszichokemiai fegyverek, koztuk a kabitoszerek. A masodik vilaghaboruban Japan es Nemetorszag kabitoszert is alkalmazott a pilotak harci kedvenek fokozasara. Majd a Hideghaboru korszakaban mind a NATO , mind a Varsoi Szerz?des orszagai - koztuk Magyarorszag is - foglalkoztak a pszichotrop anyagok katonai alkalmazasanak, illetve az ez elleni vedelemnek a lehet?segeivel. Az 1980-as evekben Irak gyartott es halmozott fel ilyen fegyvereket, majd Oroszorszag alkalmazott ilyeneket a 2002-es moszkvai szinhazi tuszdrama (wd) megoldasara.

A vegyi fegyverek tortenete [ szerkesztes ]

A kozepkorig [ szerkesztes ]

Vegyi fegyverek hasznalata evezredekre nyulik vissza, a mergezett nyiltol az osszetett vegyi fegyverig.

Jo peldak a korai vegyi hadviselesre a kes? k?korszak (i. e. 10 000) vadaszo-gy?jtoget? tarsadalmai Del-Afrikaban. Mergezett nyilakat hasznaltak, a termeszetes kornyezetukben talalhato anyagok, mergez? allatok es novenyek felhasznalasaval. Ezek a mergek f?leg skorpiotol vagy kigyomeregb?l szarmaztak, de nehany mergez? novenyt szinten hasznositottak. Az altalaban vadaszatra hasznalt mergez? nyilakat a torzsek egymas elleni harcaikban is felhasznaltak.

A legkorabbi utalasok a mergez? hadviselesre a Ramajana es Mahabharata indiai eposzokban talalhato. Manusmriti torvenykonyve peldaul megtiltja a mergezett fegyverek hasznalatat.

Az i. e. 4. szazadban Kinaban a moista szekta irasai emlitik, hogy egy ostromlo hadsereg hogyan hasznalhat mustar es mas elegetett mergez? novenyek fustjeb?l nyert harci anyagot. Regebbi kinai irasokban mergez? vagy irritalo fustok termelesenek tobb szaz receptje megtalalhato, hasznalatuk szamos modjaval egyutt. Ezekb?l a leirasokbol megtudhato, hogyan hasznaltak arzent es meszet leveg?ben szetszorva i. sz. 178-ban, egy parasztfelkeles leverese erdekeben.

A gazhadviseles legkorabbi hasznalata nyugaton az i. e. 5. szazadig nyulik vissza. A peloponneszoszi haboru alatt Athen es Sparta kozott dulo harc soran, egy ostrom alkalmaval a spartaiak a fal toveben fa es ken kevereket helyeztek el, es meggyujtottak azt. Remeltek, hogy az artalmas fust harckeptelenne teszi az atheniakat. Sparta nem volt egyedul a nem hagyomanyos taktikak felhasznalasaban ebben a haboruban: Szolon megmergezte Cirrha ostroma alatt ( i. e. 590 ) a varos vizvezeteket, ezzel okozva vesztesegeket a ved?knek.

Jan Długosz lengyel kronikairo emliti, hogy 1241-ben a mongol hadsereg merges gazt hasznalt a legnicai csataban.

Ismetelt felfedezes [ szerkesztes ]

A reneszansz alatt az emberek ismet felfedeztek a vegyi anyagokat, mint hadviselesre hasznalhato fegyvereket. A legkorabbi ilyen feljegyzesek kozul az egyik a 15. szazadbol, Leonardo da Vincit?l szarmazik, aki javasolta az arzen es rezrozsda szulfidjanak egy porat:

?	Vess be pormerget a galyakon. Finomitott arzen szulfidjat, messzel keverve, es poritott rezrozsdat dobhatnak ellenseges hajok kozott kicsi hajitofak segitsegevel, es mindazok kik belelegezik a port, a tud?ik megfojtotta fognak valni.	”

Nincs feljegyzes, hogy ezt a port valaha is felhasznaltak volna.

A 17. szazadban az ostromok alatt a tamadok megkisereltek, hogy tuzeket gyujtsanak az ostromlott varosban, ezert gyujtogranatokat hajitottak at a varfalak felett. A minel nagyobb t?z elerese vegett alapanyagkent ken, faggyu, gyanta, terpentin, saletrom, es/vagy antimon szolgalt. A tuzek mellett masodlagos hataskent jelentkezett a fust, mely jelent?s zavarokat okozott, irritalo hatasu volt. Bar az els?dleges funkciojukat a gyujtogranatok eseteben soha nem hagytak el, sokfele toltest kifejlesztettek, hogy fokozza a fust hatasait.

1672-ben, Groningen varosanak az ostroma alatt Christoph Bernhard van Galen , Munster puspoke alkalmazott kulonfele robbanoanyagokat es gyujtoeszkozoket, melyeket kiegeszitett nadragulya -toltessel, ezzel kivant mergez? fustoket termelni. Harom evvel kes?bb 1675 . augusztus 27-en , a franciak es a nemetek megkotottek a strasbourgi megallapodast , ez tartalmazott egy cikkelyt, ami betiltja a "hitszeg? es gy?loletes" mergez? eszkozok hasznalatat.

1854-ben Lyon Playfair , egy brit vegyesz, javasolta cianiddal toltott tuzersegi l?szer hasznalatat, a Szevasztopol ostroma soran keletkezett patthelyzet megoldasara. A javaslatot tamogatta Thomas Cochrane admiralis a Kiralyi haditengereszett?l. Lord Palmerston miniszterelnok is megfontolta a javaslatot, de a brit hadianyagugyi osztaly elutasitotta, mondvan, a hadviselesnek rossz modja. Playfair valaszat a kes?bbi szazadban is hasznaltak igazolaskent a vegyi hadviseles letjogosultsagara:

?	Ertelem nem volt ebben az ellenvetesben. Azt a hadviselesi modot torvenyesnek talaljak, hogy a l?szerek olvadt femmel legyenek toltve, mely szetszorodik az ellenseg kozott, es a halal kulonboz? remiszt? modjat hordozza. Az, hogy egy olyan mergez? parat, ami embereket olne meg anelkul, hogy azok szenvednenek, erthetetlen, miert kell megfontolni. A haboru rombolas, es ha legkisebb szenvedessel csinalhatjak, akkor hamarosan be fogjak fejezni a barbar modszereket a nemzeti jogokat ved?k. Ketsegkivul id?vel kemiat fognak arra hasznalni, hogy csokkentse a harcosok szenvedeset, es raadasul hasznalhato halalra itelt b?noz?k eseteben is.	”

A mergez? gaz hasznalata miatti altalanos aggodalom 1899-ben a hagai konferencian egy javaslatban oltott testet, mely megtiltja azon a lovedekek hasznalatat, melyeket fojto gazzal toltottek meg. A javaslatot az Egyesult Allamokbol kepvisel?jenek ellenszavazata ellenere elfogadtak. Az amerikai kepvisel?, Alfred Thayer Mahan haditengeresz-kapitany indoka szerint az amerikaiak lelemenyesseget nem kellene korlatozni az uj fegyverek fejleszteseben.

Az I. vilaghaboru [ szerkesztes ]

A franciak voltak az els?k, akik az els? vilaghaboru alatt vegyi fegyvereket ( konnygazt ) hasznaltak. A nemetek el?szor 1915 januarjaban, Bolimow varosnal hasznaltak xilil-bromidot tartalmazo lovedekeket.

Az els? teljes kor? harcteri alkalmazasra 1915 . aprilis 22-en Ypres masodik csatajaban kerult sor. A nemetek megtamadtak a francia, kanadai es algeriai csapatokat klorgazzal. A tamadas soran a 15 000 francia katonabol 5 000 azonnal meghalt. Osszesen 50 965 tonna konnygazt, holyaghuzo es a tud?t roncsolo vegyi anyagot vetettek be a konfliktusban mindket oldalon, ideertve a klort, foszgent es mustargazt is. A hivatalos adatok szerint a vegyi tamadasokban korulbelul 1 176 500 f? sebesult meg es 85 000 f? halt meg.

A mai napig fel nem robbant I. vilaghaborus vegyi l?szereket lehet talalni a korabbi csatatereken, Belgiumban es Franciaorszagban , ami komoly gondot okoz a helyi hatosagoknak.

A haboru utan a fel nem hasznalt nemet vegyi fegyverek tobbseget a Balti-tengerbe dobtak. Id?vel a sos tengerviz korrodalta a tartalyokat. A mustargaz viaszhoz hasonlo szilard anyagkent partra vet?dott ezekb?l a tartalyokbol, es meg ebben az allapotaban is eleg aktiv, hogy sulyos egesi seruleseket okozzon barkinek, aki kapcsolatba kerul vele.

A ket vilaghaboru kozott [ szerkesztes ]

Az Oszman Birodalom vereseget kovet?en 1917-ben a britek elfoglaltak Mezopotamiat (a mai Irakot es Kuvaitot ) es felallitottak egy gyarmati kormanyt. 1920-ban Mezopotamia arab es kurd nepessege tiltakozott a brit megszallas ellen, ami sokba kerult a briteknek. Ahogy a mezopotamiaiak ellenallasa er?sodott, a britek egyre inkabb elnyomo intezkedeseket vezettek be. Sok spekulacio jelent meg azzal kapcsolatban, hogy a britek a nagyobb varosokat gazzal bombaztak volna. Az 1920-as evekben a tabornokok ugy nyilatkoztak, hogy mereggel meg senki, soha nem nyert meg egy csatat sem. A katonak nem szerettek a vegyi fegyvereket es utaltak a gazalarcokat. Egyedul csak a vegyeszek tamogattak.

1925-ben a vilag jelent?s nemzetei kozul tizenhat megkototte a Genfi Egyezmenyt, melyben megfogadtak, hogy soha nem fognak gazt hasznalni hadviselesben. Az Egyesult Allamokban az Egyezmeny 1975-ig fekudt a Szenatus el?tt, amikor is azt vegul jovahagytak.

A Szovjetunio szinten alkalmazott mergez? gazt az 1921-es tambovi lazadas soran. Azokat az erd?ket, ahol a parasztfelkel?k elbujtak, meg kellett tisztitani, es erre a celra a mergez? gaz hasznalatat talaltak a legalkalmasabbnak. Kulon parancs utasitotta a parancsnokokat, hogy a gaz mennyiseget gondosan ki kell szamolni, hogy az athatoljon az erd?n es megoljon mindenkit, aki ott elbujt.

A 2. marokkoi haboruban (1921?1927), Spanyolorszag es Franciaorszag er?i hasznaltak mustargazt a berber felkeles leveresere.

1935-ben a fasiszta Olaszorszag Etiopia megszallasa alatt hasznalt mustargazt (a masodik olasz-abesszin haboruban ). Az olasz hadsereg - mikozben figyelmen kivul hagyta a Genovai Egyezmenyt, melyet het evvel korabban kotottek meg - mustargazzal toltott bombakat dobott le, repul?gepekb?l permetezte, illetve poritott alakban terjesztette a foldon. 15.000 aldozata volt a tamadasoknak, javareszt a mustargaztol.

A II. vilaghaboru [ szerkesztes ]

A versailles-i bekeszerz?des 171. cikkelye ellenere a Japan Birodalmi Hadsereg gyakran hasznalt vegyi fegyvereket. A megtorlastol valo felelem miatt mindazonaltal nem hasznaltak ezeket a fegyvereket a nyugati orszagok ellen, mas keleti orszagok ellen azonban igen. A japan csaszar 1938 augusztusatol oktoberig a vuhani csata alatt engedelyezte a mergez? gaz hasznalatat, osszesen 375 kulonboz? alkalommal. Ezt a gyakorlatot a masodik kinai?japan haboru alatt vegig folytattak.

A Japan Csaszari Hadsereg kinai csapatok es gerillak ellen hasznalt mustargazt es a holyaghuzo lewisitet. Ezek alatt a tamadasok alatt a japanok biologiai hadviselest is alkalmaztak: szandekosan kolerat, verhast, tifuszt, bubopestist es lepfenet terjesztettek. A vegyi es biologiai fegyvereket rabokon teszteltek, a 731-es es 516-os taborokban.

A II. vilaghaboru alatt a Harmadik Birodalom forradalmasitotta a vegyi hadviselest, az idegmergek veletlen felfedezesevel. Gerhard Schrader , az IG Farben vegyesze felfedezte a tabunt es a szarint . Bar a vegyi csapatokat mar 1934-ben felallitottak, es fejlesztettek a celba juttatas technologiajat is, vegyi hadviselest a haboru soran nem alkalmaztak. A naci dokumentumok szerint a nemet hirszerzes - tevesen - azt hitte, hogy a szovetsegesek szinten tudtak ezekr?l az osszetetelekr?l. Nemetorszag vegul ugy dontott, nem hasznalja az uj idegfegyvereket, mivel felt egy szovetseges megtorlo ideggaztamadastol.

William L. Shirer irta, hogy a brit f?parancsnoksag naci invazio eseten legutolso vedelmi intezkedeskent vegyi fegyvert hasznalt volna.

1943 december 2-anak ejszakajan nemet Ju 88 -as bombazok megtamadtak Bari kikot?jet Del-Olaszorszagban, mikozben tobb amerikai hajot sullyesztettek el, kozottuk az SS John Harvey-t. A hajo mustargazt szallitott, amit a szovetsegesek megtorlasra szantak, ha a nemet er?k gaztamadast hajtanak vegre. A hajo rakomanya titkos volt, igy az olasz hatosagoknak sem volt tudomasa a vizbe kerult meregr?l. Emiatt az orvosok sem tudtak, hogyan kezeljek azokat az embereket, akik a vizzel erintkezve sulyos seruleseket szenvedtek. Az esetet a haboru utan meg sok evig titokban tartottak. Az amerikai hadsereg szamitasai szerint 69 amerikai kereskedelmi hajos es 628 katona halt meg a vizbe kerult mustargaz hatasaitol. A jelentes nem szamolt az olasz polgari aldozatokkal. Ez a nemet legitamadas ? a gaz veletlen hatasait leszamitva ? onmagaban is nagyon sulyos volt (kes?bb eppen ezert a ?kis Pearl Harbor” nevet kapta).

Olasz hirszerz?i anyagok szerint Hitler megfenyegette az olaszokat, hogy gazt hasznal Olaszorszag ellen, ha az orszag kilep a haborubol. Nincs egyertelm? bizonyitek, hogy a nemetek fenyegetesuk bevaltasara barmilyen el?keszuletet tettek volna.

Bar vegyi fegyvereket szandekosan nem vetettek be a II. vilaghaboru europai hadszinterein, ez a haboru megis a vegyi fegyverek tortenetenek egyik legsotetebb korszaka.

A holokauszt alatt a nacik arra hasznaltak a Zyklon?B (egy hidrogen-cianidot tartalmazo rovarirto) gazt, hogy tobb millio embert pusztitsanak el olyan halaltaborokban, mint peldaul Auschwitz . Konny- es merges gazokat hasznaltak a civilek es lazadok ellen 1943-ban a varsoi gettolazadas , es 1944-ben a varsoi felkeles alatt. A koncentracios taborokban August Hirt es Otto Bickenbach embereken kiserletezett mustargazzal es foszgennel, hogy esetleges profilaktikus es gyogyaszati modokat teszteljenek.

Hideghaboru [ szerkesztes ]

A II. vilaghaboru vegen a szovetsegesek megtalaltak a nemetek altal kifejlesztett harom ideggazt, a tabunt, szarint es szomant. Az ideggazokkal kapcsolatos tovabbi kutatasra sarkalta a gy?ztes orszagokat az is, hogy a korabbi szovetseg felbomlott. Bar a globalis termonuklearis megsemmisites lehet?sege lebegett az emberek szeme el?tt a hideghaboru alatt, a szovjet es a nyugati kormanyok is hatalmas er?forrasokat forditottak a vegyi es biologiai fegyverek fejlesztesere.

A nyugati kormanyok fejlesztesei [ szerkesztes ]

1952-ben kutatok Port Downban (Anglia) feltalaltak a VX hatoanyagot, de hamarosan felhagytak a projekttel. 1958-ban a brit kormany elcserelte a VX-technologiat az Egyesult Allamokkal termonuklearis fegyverekkel kapcsolatos informaciokra. 1961-ig az USA termelte a legtobb VX-et es vegrehajtotta a sajat hatoanyag-kutatasat. Ez a kutatas meg (legalabb) harom hatoanyagot fedezett fel, igy e negy hatoanyagot (VE, VG, VM, VX) egyuttesen nevezzuk V-sorozatu ideghatoanyagoknak.

1952 -ben az Egyesult Allamok Hadserege szabadalmaztatott egy eljarast a ricin el?allitasara.

1967 es 1968 kozott az USA ugy dontott, hogy megszabadul az elavult vegyi fegyverekt?l. A vegyi es hagyomanyos fegyvereket oreg Liberty-osztalyu hajokba rakodtak, es elsullyesztettek a tengeren.

1969 -ben 23 amerikai katona es egy civil, akik Okinawan allomasoztak, szarin hatasanak volt rovid ideig volt kiteve, mialatt ujrafestettek a raktarak epuleteit. A fegyvereket titokban tartottak Japanban, a helyi felhaborodast kovet?en pedig 1971 -ben a Johnston-atollra szallitottak at az ideggazkeszleteket.

1980 -ban az ENSZ egyik munkacsoportja vegyi fegyverzetcsokkentesr?l szolo tervet keszitett el. 1984 . aprilis 4-en Ronald Reagan amerikai elnok egy, a vegyi fegyverekre vonatkozo nemzetkozi tilalom bevezeteset kovetelte. George H. W. Bush amerikai elnok es Mihail Gorbacsov , a Szovjetunio vezet?je 1990 . junius 1-jen alairtak egy ketoldalu megallapodast a vegyifegyver-gyartas befejezeser?l, illetve a keszletben lev?k megsemmisiteser?l.

A tobboldalu Vegyifegyver-egyezmenyt (Chemical Weapons Convention, CWC) 1993-ban irtak ala es 1997-ben lepett eletbe.

Az Amerikai Egyesult Allamok szenatusi jelentese [ szerkesztes ]

1994-ben az USA Szenatusa keszitett egy jelentest arrol, hogy a hadsereg milyen kutatasokat vegzett allatokon es embereken. A hadsereg gyakran kiserletezett emberi alanyokon, akar a beleegyezesuk nelkul is.

Hozzavet?legesen 60 000 amerikai katonan teszteltek vegyi anyagokat: mustargaz es lewisitet; es 1950-es evekt?l legalabb 2200 embert tettek ki kulonfele biologiai hatoanyagoknak. A tanulmanyban szerepl? kiserletek tobbseget?l elter?en, ez utobbi eseteben onkentes alapon tortentek a kiserletek. 1951 es 1969 kozott Dugway Proving Ground volt a kulonfele vegyi es biologiai hatoanyagok tesztelesenek helyszine, mikozben 1968-ban a szomszedos farmokon leveg?ben terjesztett, kulon meg nem nevezett ideghatoanyag megkozelit?leg 6400 juhot pusztitott el.

A szovjet kormany kiserletei [ szerkesztes ]

A magas foku titoktartas miatt nagyon keves informacio volt elerhet? a szovjet vegyi fegyverek kutatasarol es fejlesztesi eredmenyeir?l. A Szovjetunio felbomlasa utan Vil Mirzajanov tatar szarmazasu szovjet vegyesz tobb cikket adott ki, melyek torvenytelen, vegyi fegyverekkel vegzett oroszorszagi kiserletezesr?l szoltak. 1993-ban Mirzajanovot huszonhat eves munkaviszony utan elbocsatottak, majd bebortonoztek. 1994-ben amerikai tudosok nyomasara szabadon bocsatottak.

Az informaciok alapjan, amit Mirzajanov tart a vilag ele, tisztan lathato volt a szovjet kutatas iranya, amely a meg mergez?bb ideghatoanyagok kifejleszteset jelentette. A kutatasokat az 1980-as evek kozepe folyaman siker koronazta: tobb nagyon mergez? hatoanyagot is sikerult kifejleszteni ezalatt az id?szak alatt. Ezek az anyagok a fejlesztesi program neve utan Foliant-hatoanyagok neven, illetve a kulonboz? kodjelolesek szerint (peldaul A-230, A-232) ismertek a kulonboz? szakirodalmakban.

Mirzajanov szerint a szovjetek szinten olyan hatoanyagokat fejlesztettek ki, amelyek biztonsagosan kezelhet?k. A celjuk olyan anyagok el?allitasa volt, mely egyedul alapvet?en nem artalmas, csak egy tovabbi komponens hatasara termel?dik az idegmereg. E modszer el?nye, hogy a mergez? hatoanyag csak a kivant id?ben fejti ki hatasat, igy konnyen szallithato es tarolhato. Az 1980-as es 1990-es evek folyaman tobb szovjet hatoanyag kett?s verziojat fejlesztettek ki es ezeket Novicsok ("Ujonc") neven jelolik.

Az irak?irani haboru [ szerkesztes ]

B?vebben: Irak?irani haboru

Irak 1980 -ban megtamadta Irant. Irak mar a konfliktus korai szakaszaban elkezdett mustargazt es tabunt alkalmazni, melyet bombakkal juttattak celba. Hozzavet?legesen a haboruban meghalt irani aldozatoknak kozel ot szazaleka ezeknek a tamadasoknak tulajdonithato.

Korulbelul 100 000 irani katona esett aldozatul az iraki vegyi tamadasoknak. A legnagyobb veszteseget a mustargaz okozta. A hivatalos becsles nem tartalmazza a polgari lakossagot, akik a hataros varosokban fert?z?dtek meg, es a veteranok gyerekeit es rokonait, akik kozul sokan ver-, tud?- es b?relvaltozasokban betegedtek meg. Az ideggaz-hatoanyagok hivatalos jelentes szerint korulbelul 20.000 irani katonat oltek meg azonnal. A 80 000 tulel? kozul mintegy 5000 szemely rendszeresen orvosi kezelesre szorul, es korulbelul ezren meg mindig sulyos, kronikus szov?dmenyekkel fekszenek korhazban. Irak vegyi fegyverekkel tamadott irani civil celpontokat is.

Szaddam Huszein es rezsimjenek eltavolitasa ellenere a koalicios er?kkel szemben meg mindig nehezteles es harag van Iranban, hiszen a haboru alatt nyugati vallalatok Hollandiabol, Nyugat-Nemetorszagbol, Franciaorszagbol es az USA-bol segitettek Irakot vegyi fegyvereinek fejleszteseben es gyartasaban. A vilag nem tett semmit, hogy megbuntesse Irakot azert, mert a haboruban vegyi fegyvereket hasznalt.

Nem sokkal a haboru el?tt, 1988 vegen, Szaddam Halabja iraki kurd varost tobbszoros vegyi anyagokkal tamadta meg, ezzel a varos 50.000 lakosa kozul megolt korulbelul otezret. A tamadasban mustargazt, szarint, tabunt es VX-et hasznaltak (ezek nyomat talaltak meg kes?bb a helyszinen). Az iraki kormany egy ideig tagadta a szandekos tamadas tenyet.

Az Obolhaboru alatt ( 1991 -ben) a koalicios er?k a szarazfoldi tamadas megkezdesekor komolyan tartottak egy esetleges vegyi tamadastol. Az ismert teny ellenere, hogy Irak rendelkezett vegyi fegyverekkel es azt mar korabban hasznalta sajat lakosai, illetve az iraki-irani haboruban, Irak nem hasznalt semmilyen vegyi anyagot a koalicios er?k ellen. Norman Schwarzkopf tabornok, a koalicios er?k parancsnoka felvetette, hogy vegyi fegyver bevetese eseten a koalicios er?k atomfegyverekkel toroljak meg a tamadast.

A Falkland-szigeteki haboru [ szerkesztes ]

1982-ben a Falkland-szigeteket megszallo argentin er?k konnygazt hasznaltak. Azert vetettek be ezt a nem halalos fegyvert, hogy elkeruljek a brit aldozatokat (abban remenykedve, hogy Nagy-Britannia igy konnyebben fogadja majd el a terulet elveszteset).

Terrorizmus [ szerkesztes ]

A 20. szazad vege fele uj dimenzioja jelent meg a mergez? harci anyagok alkalmazasanak, a terrorizmus.

Japanban az Aum Sinrikjo nev? szekta ket alkalommal hasznalt merges gazt: 1994. junius 27-en a Fudzsi-hegy kozeleben, Macumotoban, ennek kovetkezteben heten meghaltak es haromszazan szenvedtek mergezest; illetve 1995. marcius 20-an a tokioi metroban , ahol tizenketten meghaltak, es tovabbi tobb mint otezer ember szenvedett sulyos mergezest.

Az utobbi tamadas, melyben szaringazt hasznaltak, melyen felkavaro peldaja maradt annak, hogy a terrorista csoportok kepesek vegyi, es akar biologiai, nuklearis vagy radiologiai fegyverek kifejlesztesere es alkalmazasara. Az Afganisztanban megszerzett al-Kaida-dokumentumok es mas, NATO-kormanyok altal szerzett informaciok arra mutatnak, hogy a terroristak meg kezdetleges, de javulo lehet?segekkel rendelkeznek a tomegpusztito fegyverek jov?beli tamadasok soran torten? felhasznalasara. Bizonyitekot talaltak egy cianidvegyuleteket hasznalo kiserleti programra, valamint mustargaz-, szarin- es VX-hatoanyagok el?allitasara iranyulo kezdetleges eljarasok kifejlesztesere.

Fejl?des [ szerkesztes ]

A vegyi fegyverek fejl?dese a XX. szazadban

	hatoanyag	terjesztes	vedelem	detektalhatosag
1900-as evek	klorin kloropicrin foszgen mustargaz	szel altal		szag
1910-es evek	lewisite	kemiai lovedekek	gazmaszk gyantaolaj-ved?ruhazat
1920-as evek		lovedek	CC-2 ruhazat
1930-as evek	G-sorozatu ideggazok	legibombak		holyaghuzo erzekel?k indikatorpapirok
1940-es evek		raketafejek spray	ved?ken?cs ( mustargaz ) egyuttes vedelem gazmaszk w/ whetlerite
1950-es evek
1960-as evek	V-sorozatu ideggazok	aerodinamika	gazmaszk w/ vizellatas	ideggaz-riaszto
1970-es evek
1980-as evek		l?szerek	fejlettebb gazmaszkok (vedelem, komforterzet)	lezeres erzekeles
1990-es evek	Novicsok-ideggazok

Ved?eszkozok [ szerkesztes ]

A vedekezes els? lepese a korai erzekeles es riasztas, tovabba a vegyi anyagok hatasmechanizmusa szerinti vedelem szukseges.

Legzesvedelem [ szerkesztes ]

Tortenhet a leveg? sz?resevel, vagy zart rendszer? leveg?ztetessel (oxigenpalack). Mindket esetben biztositani kell, hogy az egyen ne lelegezhessen be szennyezett leveg?t. Erre a celra hasznalatos a gazalarc .

• menekul?kamzsa - altalaban egyszer hasznalatos, rovid idej? vedettseget biztosito eszkoz ( polgari vedelem )
• felalarc - csak az orr es szaj teruletet lezaro maszk
• teljes alarc - a teljes arc vedelmet szolgalo maszk

A leveg? sz?rese vagy a maszkra kozvetlenul felszerelt sz?r?betetekkel, vagy a derekra rogzithet? kuls? aktiv leveg?sz?r? berendezessel tortenhet (ez egy csovon keresztul van osszekotve a maszkkal). A leggyakoribbak az aktiv szenet tartalmazo sz?r?betetek.

Ved?ruhazat [ szerkesztes ]

A b?r- es nyalkahartyak vedelmere a teljes testfeluletet ved?, vegyi semlegesit? anyagokkal kezelt, vizleperget? anyaggal bevont kuls? ruhazatot kell viselni.

• kopeny - egyszer?, gyorsan felolthet? (a vegtagok es az arc vedelmet kulon kell megoldani)
  • keszty?
  • csizma
• egyszer hasznalatos overall (az arc vedelmet kulon kell megoldani - teljes alarc hasznalata)
• tobbszor felhasznalhato, teljesen zart ved? ruhazat (szkafander)

Eddigi felhasznalasok [ szerkesztes ]

A XX. szazadban bevetett es dokumentalt vegyifegyver-felhasznalasok.

Vegyi fegyverek ismert bevetese

Alkalmazo orszag	Hol	Mikor	Aldozatok szama	Halottak szama
Olaszorszag	Abesszinia	1935	?;	15.000 f?
Japan	Kina	1937
Spanyolorszag es Franciaorszag	Eszak-Afrika	1921-1927
Nagy-Britannia	Szovjetunio	szovjet forradalom
Nagy-Britannia	India
Nagy-Britannia	Kozel-Kelet	1920
Egyiptom	Jemen	jemeni polgarhaboru
Irak	Iran	1980	100.000 f?	20.000 f?
Irak	kurd lakossag	1988	50.000 f?	5.000 f?
terroristak	Japan	1995	5.000 f?	12 f?
Oroszorszag	csecsen terroristak	2002	? f?	120 civil + 42 terrorista

Forditas [ szerkesztes ]

• * Ez a szocikk reszben vagy egeszben a Chemical warfare cim? angol Wikipedia-szocikk forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.

Forrasok [ szerkesztes ]

• Officina egyetemes lexikon . F?szerk. Marko Laszlo. Budapest: Officina Nova. 1994. ISBN 963-8185-87-2
• Dobos Gabor: A biologiai, vegyi es radiologiai fegyverek hatasa a nemzetkozi rendszer stabilitasara (magyar nyelven). hm.gov.hu, 2007. aprilis 16. [2008. oktober 7-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2009. augusztus 8.)
• dr. Grosz Zoltan: Vegyi fegyverek els? bevetese (magyar nyelven). zmne.hu, 2000. [2007. december 18-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2009. augusztus 8.)
• Parragh Gabor; Seb?k Elek: Az idegmergek hatastalanitasa (magyar nyelven). haditechnika.hu. [2008. aprilis 20-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2009. augusztus 8.)