한국   대만   중국   일본 
Hans-Georg Gadamer ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

Hans-Georg Gadamer

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Hans-Georg Gadamer
Hans-Georg Gadamer (jobbra) és Wassili Lepanto (2000)
Hans-Georg Gadamer (jobbra) es Wassili Lepanto (2000)
Szuletett 1900 . februar 11. [1] [2] [3] [4] [5]
Marburg [6] [7]
Elhunyt 2002 . marcius 13. (102 evesen) [2] [8] [3] [4] [5]
Heidelberg [9] [7]
Allampolgarsaga nemet
Hazastarsa Kate Gadamer
Szulei Johannes Gadamer
Foglalkozasa
  • filozofus
  • egyetemi oktato
Tisztsege Member of the Athens Academy
Iskolai
Kituntetesei
  • A m?veszetek es a tudomanyok erdemrendje
  • az Ottawai Egyetem diszdoktora
  • honorary doctor of the University of Bamberg
  • a Varsoi Egyetem diszdoktora
  • Reuchlin Award (1971)
  • Baden-Wurttemberg Tartomany Erdemrendje (1976)
  • Hegel Prize (1979)
  • Sigmund Freud-dij (1979) [10]
  • Karl Jaspers-dij (1986)
  • Hanns Martin Schleyer Prize (1987)
  • Grand Cross 1st class of the Order of Merit of the Federal Republic of Germany (1993)
  • honorary doctor of the University of Wrocław (1995)
  • honorary doctor of the Leipzig University (1996)
  • a Karoly Egyetem diszdoktora (1997)
  • honorary doctor of the University of Marburg (1999)
  • Palermo diszpolgara (2000)
Sirhelye Heidelberg
Filozofusi palyafutasa
Akik hatottak ra
Fontosabb m?vei
A Wikimedia Commons tartalmaz Hans-Georg Gadamer temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Hans-Georg Gadamer ( Marburg , 1900 . februar 11. ? Heidelberg , 2002 . marcius 13. ) nemet filozofus, a hermeneutika egyik kepvisel?je.

Eletpalyaja [ szerkesztes ]

Hans-Georg Gadamer apja gyogyszeresz-kemikuskent tevekenykedett es 1902-t?l lett a breslaui egyetem rendes professzora. Gadamer gyermekkorat igy Breslauban toltotte es 1909-t?l 1918-ig a "Szentlelek Gimnaziumba" jart majd az ottani egyetemen kezdte meg tanulmanyait. 1919-ben Marburgba koltozott es ott folytatta az egyetemet, ahol Paul Natorpnal es Nicolai Hartmann -nal 1922 -ben egy Platonrol irt tanulmannyal doktoralt.

1923-tol a Freiburg im Breisgau -i egyetemen latogatta Edmund Husserl es Martin Heidegger el?adasait. A Heideggerrel valo talalkozas a fiatal Gadamerre "korai magabiztossaganak totalis megrazkodtatasakent" hatott. 1924-ben kezdte el klasszikus filologiai tanulmanyait, mert "az volt az erzesem, hogy ezen kiemelked? elme (Heidegger) folenyessege megfojt, ha nem talalok olyan talajt a labam alatt, amelyen biztosabban allok, mint ez a hatalmas gondolkozo maga". Gadamer 1927-ben allamvizsgazott ugyanitt.

1929 -ben habilitalt Heideggernel, majd a marburgi egyetem tanara volt. 1931-ben megjelent a habilitacioja Platon dialektikus etikajarol. 1933-ban Parizsba ment. Egy evvel kes?bb ujabb tanulmanya jelent meg Platonrol; a politeia elemzeseben mar fellelhet?ek a hermeneutikarol alkotott elkepzelesei. 1937-ben a marburgi egyetem professzora lett. 1939-ben a lipcsei egyetem rendes professzora illetve a filozofiai tanszek igazgatoja lett.

A vilaghaboru utan a filozofiai fakultas dekanja, majd 1947-ig a lipcsei egyetem rektora lett. 1949-ben meghivast kapott a Frankfurt am Main -i, majd a Heidelbergi Egyetemre , ahol Karl Jaspers utodja lett. 1953-ban megalapitotta a Philosophische Rundschau (Filozofiai Figyel?) cim? lapot. 1960-ban megjelent a Wahrheit und Methode ( Igazsag es modszer ) cim? konyve. 1962-ben a Nemet Altalanos Filozofiai Tarsasag (Allgemeine Gesellschaft fur Philosophie in Deutschland) elnoke es az altala alapitott Hegel-tanulmanyok tamogatasara letrehozott nemzetkozi szervezet elnoke lett. 1966-ban a heidelbergi nyelveszeti kongresszus elnoke lett. 1967?1971 kozott Jurgen Habermasszal folytatott eszmecsereinek vitairatai. 1969?1972 kozott a heidelbergi Tudomanyos Akademia elnoke volt.

Hans-Georg Gadamer emlektablaja

Filozofiaja [ szerkesztes ]

Gadamernek koszonhet? a hermeneutika modern ertelmezese, Martin Heidegger a letezes valosagara (Wahrheit im Dasein) vonatkozo kerdeset a m?veszetre alkalmazza, mivel a m?veszet a valosag es valosagkereses privilegizalt terulete. Ennek megfelel?en az irodalmi m?veket a vilag megertesenek egy lehetseges formajakent ertelmezi. A szovegek megertese es ertelmezese nemcsak a tudomany feladata, hanem nyilvanvaloan a vilag emberi megtapasztalasae is. Ezert a hermeneutika celja a poezis valo szavat (das wahre Wort der Dichtung) megerteni es aterezni. [11]

Jelent?sege [ szerkesztes ]

1960-ban megjelent "Wahrheit und Methode" ( Igazsag es modszer ) cim? m?ve a hermeneutikarol Nemetorszag hatarain tul is ismertte tette.

M?vei [ szerkesztes ]

  • Wahrheit und Methode. Grundzuge einer philosophischen Hermeneutik (1960, magyarul: Igazsag es modszer, 1983)
  • Platos dialektische Ethik (1968)
  • Uber die Verborgenheit der Gesundheit (1993)
  • Der Anfang der Philosophie (1996, magyarul: A filozofia kezdete, 2000)
  • Der Anfang des Wissens (1999)
  • Historik, Sprache und Hermeneutik (Reinhart Koselleckkel, 2000)
  • Wege zu Plato (2000)

Magyarul [ szerkesztes ]

  • Igazsag es modszer . Egy filozofiai hermeneutika vazlata ; ford., utoszo Bonyhai Gabor; Gondolat, Budapest, 1984
  • A szep aktualitasa ; val. Bacso Bela, ford. Bonyhai Gabor et al.; T-Twins, Budapest, 1994 (Athenaeum-konyvek)
  • A filozofia kezdete. Ket tanulmany ; ford. Hegyessy Maria, Simon Attila, val. Bacso Bela; Osiris, Budapest, 2000 (Horror metaphysicae)
  • Igazsag es modszer. Egy filozofiai hermeneutika vazlata ; ford. Bonyhai Gabor; 2. jav. kiad.; Osiris, Budapest, 2003 (Sapientia humana)

Dijai [ szerkesztes ]

  • Reuchlin-dij (1971)
  • Hegel-dij (1979)
  • Jaspers-dij (1986)
  • Martin Schleyer -dij (1987)

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ Integralt katalogustar (nemet nyelven). (Hozzaferes: 2014. aprilis 9.)
  2. ↑ a b Francia Nemzeti Konyvtar : BnF forrasok (francia nyelven). (Hozzaferes: 2015. oktober 10.)
  3. ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzaferes: 2017. oktober 9.)
  4. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzaferes: 2017. oktober 9.)
  5. ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzaferes: 2017. oktober 9.)
  6. ↑ Integralt katalogustar (nemet nyelven). (Hozzaferes: 2014. december 10.)
  7. ↑ a b www.accademiadellescienze.it (olasz nyelven). (Hozzaferes: 2020. december 1.)
  8. ↑ Journal for General Philosophy of Science (angol, francia es nemet nyelven). Springer Publishing – Springer Science+Business Media
  9. ↑ Integralt katalogustar (nemet nyelven). (Hozzaferes: 2014. december 30.)
  10. ↑ https://www.deutscheakademie.de/en/awards/sigmund-freud-preis
  11. ↑ Gadamer, Hans-Georg: Wahrheit und Methode. Grundzuge einer philosphischen Hermeneutik, Tubingen 1972

Forrasok [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

  • Loboczky Janos: A m?alkotas: "A letben valo gyarapodas". A m?veszet "valosaga" harom XX. szazadi m?veszetfilozofiaban: Lukacs Gyorgy, Martin Heidegger, Hans Georg Gadamer ; Akademiai, Budapest, 1998
  • Feher M. Istvan: Jozsef Attila esztetikai irasai es Gadamer hermeneutikaja. Irodalmi szoveg es filozofiai szoveg ; Kalligram, Pozsony, 2003
  • Kiraly V. Istvan: Kerd? jelezes. Tobb-csendbeni alkalmazott filozofiai zaj-haboritas a szabad(sag) kerdezes(e)ben ; Kalligram, Pozsony, 2004
  • Nyir? Miklos: Nyelviseg es nyelvfeledtseg. Hans-Georg Gadamer es a nyelv hermeneutikaja ; L'Harmattan, Budapest, 2006 ( A filozofia utjai )
  • Hans-Georg Gadamer. Egy 20. szazadi humanista ; szerk. Nyir? Miklos; L'Harmattan?Magyar Filozofiai Tarsasag, Budapest, 2009 ( A filozofia utjai )
  • Halasz Hajnalka: Nyelvi differencia megkulonboztetes es esemeny kozott. Jakobson, Luhmann, Humboldt, Gadamer, Heidegger ; Racio, Budapest, 2015
  • Gorfol Balazs: Hans-Georg Gadamer m?veszet- es kolteszetfelfogasa ; Balassi, Budapest, 2016 ( Opus )
  • Lengyel Zsuzsanna Mariann: Hermeneutika es kritikai filozofia. Kant, Heidegger, Gadamer ; L'Harmattan?MTA-ELTE Hermeneutika Kutatocsoport, Budapest, 2018 ( A filozofia utjai )
  • Nyir? Miklos: Medialitas, esemenyontologia, gyakorlat. Hermeneutikai utkeresesek ; L'Harmattan, Budapest, 2020 ( A filozofia utjai )
A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hans-Georg_Gadamer&oldid=26719008 ”