Lasd meg: Szent Szofia-szekesegyhaz (egyertelm?sit? lap)

Hagia Szophia
Telepules	Fatih Isztambul
Orszag	Torokorszag
Vallas	iszlam
Ved?szent	Jezus
Nevado	Szent Bolcsesseg
Epitesi adatok
Stilus	bizanci epiteszet bazilika
Epites kezdete	532
Epites befejezese	537
Epittet?	I. Constantinus romai csaszar
Epitesz(ek)	Iszidorosz Anthemiosz
Vilagoroksegi adatok
Vilagorokseg-azonosito	356
Tipus	Kulturalis vilagoroksegi helyszinekKulturalis helyszin
Kriteriumok	I, II, III, IV
Felvetel eve	1985
Elhelyezkedese
Hagia Szophia Pozicio Isztambul terkepen
e. sz. 41° 00′ 30″ , k. h. 28° 58′ 48″ 41.008333333333 , 28.98 41.008333°N 28.980000°E Koordinatak : e. sz. 41° 00′ 30″ , k. h. 28° 58′ 48″ 41.008333333333 , 28.98 41.008333°N 28.980000°E
A Wikimedia Commons tartalmaz Hagia Szophia temaju mediaallomanyokat.

Az Hagia Szophia (ejtsd: ajia szofia , gorog bet?kkel : ?γ?α Σοφ?α; latinul : Sancta Sophia ; torokul: Ayasofya ; ujgorogosen : Ajia Szofia ; a nev jelentese: Szent [= isteni] Bolcsesseg ) bizanci epites? hajdani ortodox bazilika Isztambulban , Torokorszagban . 1453-tol, Konstantinapoly oszman kezre keruleset?l kezdve 1934-ig mecsetkent hasznaltak, 1934 es 2020 kozott muzeumkent volt latogathato, 2020 juliusa ota azonban ujra mecsetkent funkcional.

Neve kezdetben Nagytemplom (Megale Ekkleszia; Ecclesia Magna) volt. Az akkori altalanos kozvelekedes szerint nem volt hozza foghato meret? templom az egesz korabeli ?kereszteny vilag”-ban. Az utolso jelent?s alkotasa a kes? okori epiteszetnek es egyben az els? kepvisel?je annak a specifikusan bizanci architekturanak, melynek szellemeben az epulet dominans eleme a kupola. Ezt a f? stilusjegyet fejlesztette tovabb az oszman epiteszet Mimar Szinan epiteszzseni vezetesevel a 16. szazadban .

Az Hagia Szophia leirasa [ szerkesztes ]

Epiteszet [ szerkesztes ]

Epiteszetileg az Hagia Szophia ugy jellemezhet?, mint az osszes akkor ismert epiteszeti elem tokeletes szintezise.

A templom kulonlegessege a tobbszoros kupolamegoldas , ami els? pillantasra rendkivul instabilla teszi. Az ujdonsagot az epulet oriasi meretei: a 31 meter atmer?j? ^[1] es 55,6 meter magas f?kupola, valamint a megtamasztasat biztosito rendszer jelentik. (Osszehasonlitaskeppen: a magyar Orszaghaz kupolacsarnoka belul 27 meter magas, a kupola a toronnyal egyutt 96 meterre magasodik. A szegedi fogadalmi templom kupolaja belul 33,4, kivul 53,6 meter magas.) El?csarnokaival egyutt a 7570 m ² alapterulet? epulet a sevillai katedralis megepiteseig (1196) a legnagyobb egyhazi epitmeny volt.

A birodalombol osszegy?jtott 100 epit?mester ala beosztott 10 000 munkas 532-ben kezdte epiteni es 5 ev alatt fejeztek be. ^[2] A templom el?djeinek sorozatos t?zesetei miatt epitesenel fat nem hasznalhattak. Annak ellenere, hogy az epit?anyag tobbsege a tartomanyok ajandekakent kerult a f?varosba, az epites koltsege rendkivul tetemes volt.

A kupola tamasztekat felkupolak adjak, amelyek harantiv? dongait kivulr?l a narthex , illetve az apszis boltozata tamasztja meg. A kupola sulyat a kupolater sarkaiban negy massziv piller hordja (2-2 eszak-del iranyban kinyulva), amelyeken a negy csegely nyugszik. Ket kisebb piller talalhato meg rejtve az atlos- konkhe es a harantdongak kozott is. A f? tartopillereket habarcs nelkul, homokk? hasabokbol, on kot?elemekkel illesztettek egybe es mindegyike megkozelit?leg 100 m ² -es feluleten tamaszkodik a talajra. A pillerek kozott arkados fuggonyfal tolti ki a teret. A pillerek belulr?l nem lathatok, belesimulnak a fal sikjaba, azonban az epulet kuls? reszen vaskos tampillerkent jelennek meg. ^[3]

A templom belsejet negyven felkorives ablak arasztja el fennyel. Ez az ablaksor kett?s szerepet jatszik: jelent?s statikai szerepe van a gy?r?feszultsegek feloldasaban (haranttamaszkent), az arkadsoron at bejuto ellenfeny pedig a kupola sulytalansaganak benyomasat kelti.

A keleti (liturgikus) es a nyugati (bejarati) boltivek felkupolakban folytatodnak, melyek ismet kisebb felkupolas, felig nyitott termeken nyugszanak, igy tagitva tovabb a mar igy is leny?goz? meret? bels? teret.

A templom kozephajoja 38,07 meter szeles, az oldalhajok egyenkent 18,29  meter szelesek. A bels? ter 81,8 meter hosszu. A kozephajo oszlopsorat zold, thesszaliai marvanyoszlopok alkotjak, mig a hat voros porfiroszlop a libanoni Baalbekb?l , Jupiter templomabol szarmazik.

A foldszinti kisebb tartooszlopok epheszoszi , atheni , deloszi , heliopoliszi (Egyiptom) templomokat diszitettek. A felhasznalt anyagokat szinte minden, akkoriban ismert marvanylel?helyr?l szallitottak. A padlot szurke es feher erezet? zold marvany , voros porfir , valamint solnhofeni litograf pala boritja. A falburkolat zold marvanylapjait sarga, a voros mez?ket zold keretek ekesitik.

A kivulr?l disztelen, ^[4] tomegeben meglehet?sen nyomaszto hatasu epulet ^[5] ? kulonleges epiteszeti megoldasainak koszonhet?en, belul rendkivul legies benyomast kelt. I. Justinianus udvari tortenesze, Prokopiosz irja: ?Kupolaja mintha aranylancon az egboltrol fuggne ? lebeg a ter fole”. ^[6] Bels? tereben bizanc fenykoraban alkalmazott diszit?eljarasok teljes arzenaljat felvonultattak, hogy az uralkodo hatalmanak melto hirdet?je legyen. A kifinomult, cizellaltan faragott oszlopf?k szortak, az aranyozott mozaiklapocskak szazezrei pedig visszatukroztek az estenkent meggyujtott, mintegy negyvenezer mecses ragyogasat. Ebbe a pompas bels? terbe nappal szines uvegablakokon keresztul hatolt be a feny. (A jelenlegi csiszolt uvegablakok torok kezm?vesek munkai.)

A bels? es a kuls? ter kontrasztja tudatos tervezes eredmenye. A vele azonos korszakban epult templomok kulseje, az Hagia Szophiaval ellentetben, gazdagon diszitett volt, ^[7] az Hagia Szophia epit?inek elkepzeleseben azonban az a puritan felfogas tukroz?dott, hogy a tokeletesseg belulr?l fakad. A belep? megillet?dotten all a sulytalan gorbulet? boltozatok alatt, aterezve a ter szakralis jelleget. Nem csoda, hogy amikor I. Iusztinianosz csaszar 537 karacsonyanak el?estejen (december 27.) el?szor lepett a templomba, felkialtott: ? Aldott legyen az Ur, ki nekem megada, hogy e nagy m?vet megalkossam! Salamon, ^[8] legy?ztelek! ” Termeszetesen a bizanci korban a szabad nezel?des csak kiveteles szemelyeket illetett meg. A f?hajoba a csaszar kozvetlen kornyezete es a papsag lephetett be.

A narthex eszaki vegen lepcs? nelkuli feljarat vezet a karzatra, es feltehet?en a hordszekes kozlekedes megkonnyitese erdekeben, nem epitettek lepcs?fokokat a korkoros feljarohoz. A bizanci korban a csaszari csalad es a n?k foglaltak helyet a galerian .

Az Hagia Szophia epiteszeti megoldasai tobb evszazadon keresztul jelentettek kihivast a legnagyobb epiteszeknek. A neves torok epitesz, Szinan (Mimar Koca Sinan), amikor 80 eves koraban, 1569 -ben elkezdte az Edirnei Selimiye dzsami epiteset, teljesitmenyet az Hagia Szophiahoz merte es buszken jelentette ki, hogy sikerult annak kupolaatmer?jet 4, magassagat 6 r?ffel tulszarnyalnia ^[9]

Diszites es mozaikok [ szerkesztes ]

A templom bejarataul szolgalo bronzkaput 880 -ban keszitettek. Ez vezet a kuls? el?csarnokba ( exonarthex ), ahonnan ket ajto nyilik a tulajdonkeppeni el?csarnokba ( narthex ). Az egyik ajto folott lathato, a mar torok hoditok altal is epen hagyott mozaik, amely Mariat abrazolja a gyermek Jezussal , jobbjan Konstantin csaszar a varos makettjevel, baljan a templomepit? I. Justinianus csaszart az Hagia Szophia masaval.

A csaszar reszere fenntartott kozeps? kapu felett lathato a 9. szazadban keszult Jezus panno. Ez a mozaik a pantokrator ^[10] Jezust abrazolja Mariaval es Gabor arkangyallal .

A deli karzat diszitesei kozul el?szor a 12. szazadi Deeszisz -mozaik t?nik fel, amely Jezust, Mariat es Keresztel? Szent Janost abrazolja. A toredekeben fennmaradt alkotas a bizanci mozaikm?veszet remeke. A rendkivul kis darabokbol osszeallitott kep olyannyira aprolekos, hogy Maria arcpirja es Janos rancai is kivehet?k. A mozaikkal szemben, az 1205 -ben itt nyugovora helyezett Enrico Dandolo velencei dozse sirlapja ^[11] talalhato.

Ket jelent?s mozaik lathato a csaszar reszere fenntartott teruleten, mindkett? kulonleges tortenelmi ertekkel bir.

A karzat bal oldalan a Pantokrator Jezus mellett Zoe csaszarnet es harmadik ferjet, IX. Konstantin Monomakhosz ( 1042 ? 1055 ) csaszart lathatjuk. Monomakhosz arckepe a mozaik tobbszoros atrakasarol tanuskodik, osszhangban a tortenelmi leirasokkal, mely szerint Zoe csaszarn? el?z? ket ferjet hugaval kozosen gyilkolta meg, majd tette meg ferjeul (egyuttal Bizanc csaszaranak) a szenator Monomakhoszt. Monomakhosz azonban mar tulelte Zoet, es meg ket evig uralkodott a birodalmon.

A masik mozaik a magyar tortenelem szempontjabol jelent erdekesseget. A mozaikon Maria mellett II. Ioannesz bizanci csaszar es felesege, Eirene csaszarne (1088??1132?) lathato. Eirene I. Laszlo magyar kiraly ( 1077 ? 1095 ) lanya es Konyves Kalman kiraly ( 1095 ? 1118 ) unokatestvere volt, eredeti neve Piroska (regiesen Priszka).

Nevezetessegek [ szerkesztes ]

Jeles pont a templom keleti oldalanal, a padozaton egy kulonleges kovekb?l kirakott padlodarab. Ez az omphalos, a ?vilag koldoke”, amelyen az egykoru leirasok szerint a bizanci csaszarokat koronaztak.

A templom ugyanakkor jelent?s zarandokhely is volt. A korabeli leirasok szerint itt ?riztek szilankot Krisztus keresztjeb?l, Maria leplet, de a Krisztust megsebz? landzsa hegyet ^{[12] [13]} is itt tekinthettek meg a zarandokok. Sajnos a kegytargyak nagy reszenek az evszazadok soran nyoma veszett, de nem els?sorban a torok hoditas kovetkezmenyekent (hiszen ezek a targyak bizonyos ertelemben a muzulman hit ereklyei is), hanem a velencei hoditas es fosztogatas kovetkezteben.

A templom egyik erdekessege az ?izzado oszlop”. A k?zet ugyanis az alatta elterul? viztarozobol folyamatosan nedvesseget sziv fel, amely az oszlop oldalan kiutkozik. A babona ugy tartja, hogy aki az oszlopot megerinti, annak kivansaga teljesul, ezert bronzzal fedett oldalan mar kisebb lyuk keletkezett a masfel evezred soran itt megerintett teruleten.

A bazilika mellett negy siremlek ( turbe ) talalhato:

• II. Szelim turbeje (ot fiaval egyutt nyugszik itt, akiket III. Murad fojtatott meg),
• III. Murad turbeje (21 fianak tarsasagaban van eltemetve, akiket III. Mehmed oletett meg),
• III. Ahmed turbeje (itt I. Ahmed 3 fia, 14 lanya es 6 lanytestvere nyugszik),
• I. Musztafa turbeje a bazilika volt keresztel?kapolnajaban, ahol I. Ibrahim szultan is helyet kapott.

Tortenete [ szerkesztes ]

Az els? nagy templomot II. Constantius ? a varosalapito Nagy Konstantin fia ? itt epittette egy IV. szazadi , kisebb (pogany) templom helyen. Az epitkezes 360 -ban ert veget es az epuletet Eudoxius patriarka szentelte templomma. Az epuletegyuttes eredeti elrendezesere az atrium egy reszet es az oszlopfolyosot feltaro asatasokbol, illetve korabeli keziratok utalasaibol alkothatunk kepet. A feltetelezesek szerint hosszhazu bazilika lehetett, mely a vegen ivesen zarodott. Mellekhajoi folott emporium zarta a teret. ^[14]

404 -ben megsemmisult, amikor junius 20-an , az Aranyszaju Szent Janos puspok szam?zesen felhaborodott tomeg felgyujtotta. 415 -re II. Theodosius bizanci csaszar epitette ujja. Ennek merteker?l keveset tudunk, a feltarasokat a jelenlegi epulet m?szaki allapota csak korlatozott mertekben teszi lehet?ve. Az 1935-ben vegzett asatasok alapjan valoszin?sithet?, hogy az ujabb templomnak nem volt kett?s el?csarnoka, a keleti reszen kialakitott narthex folyosojarol tarult fel a feltehet?en othajos bels? ter. ^[14] A Nika-felkeles 532 -ben ismet lerombolta a bazilikat, melyet I. Justinianus felugyelete mellett, 5 ev alatt az alapoktol kezdve teljesen ujjaepitettek.

A matematikus tralleszi Anthemiosz es az epitesz miletoszi Iszidorosz nagy kepzel?er?vel es tudomanyos pontossaggal dolgozott egyutt az uj terveken, hogy egy evszazadokon at paratlan remekm?vet hozzanak letre.

532 . februar 3-an indultak meg a munkalatok a lerombolt templom maradvanyainak elhordasaval. A kozepterben, a nyugati konkhe egyik oszlopf?jenek monogramja szerint 534 augusztusaig mar elertek az uj templom els? emeleti szintjet. Az ekkor epitett kozponti teret meg 8,2 m magas baldachin-kupola zarta le, amelynek falvastagsaga a teher csokkentese erdekeben mintegy 70 cm (a romai Pantheon kupolajanak 140 cm a vastagsaga). Ez a templom 537 -ben keszult el, 537 . december 27-en Menas patriarka szentelte fel. 557 -ben a kupola egy foldrenges hatasara beomlott. Az ujjaepites azonnal elkezd?dott az ifjabb Izidoroszkent ismert epit?mester iranyitasaval, aki mar felgomb kupolat helyezett a pillerekre bordazatos tartoelemekkel. Ezzel egy id?ben a tamasztoszerkezet meger?sitese is megtortent. ^[15] 563 december 24-en szenteltek fel az elkeszult epuletet.

A kovetkez? evszazadokban a politikai es partharcok, a gazdasagi nehezsegek okozta penzhiany hagytak nyomot az epulet allagaban, igy peldaul a bels? diszites es a mozaikok megsinylettek a keprombolas (ikonoklaszmosz, 725 ? 843 ) id?szakat is. A megbekeles id?szakaban, 867 ? 886 kozott helyreallitasi munkalatok indulhattak, amelyeket foldrenges zavart meg 869 -ben. A 7. szazadtol a 15. szazadig huszonharom termeszeti csapas okozott kart az epuletben. A 10. szazad utolso eveiben kupolaja ismet beomlott, 989 -ben Tiridatesz ormeny szarmazasu epitesz epitette ujja. ^[16]

Mintegy ezer evig az Hagia Szophia volt a konstantinapolyi patriarchatus szekhelye. ^[17] A Latin Csaszarsag (1204-1261) idejen a keresztesek kifosztottak ^[18] es romai katolikus templomma alakitottak at. Ebben az id?szakban az Hagia Szophiat komoly karok ertek, diszeit elszallitottak, tobbek kozott pompas bronz f?kapujat is. Statikai meger?siteset mar a velenceiek is elkezdtek. A templom nyugati oldalan tamiveket emeltek, illetve epitettek egy harangtornyot a nyugati homlokzat ele. Ez mara mar elpusztult, bar korabeli forrasok szerint a 18. szazad elejen meg fennallt.

1261-ben a bizanci birodalom restauralasanak nyitanyakent a gorog seregek visszafoglaltak Konstantinapolyt, es a nikaiai Mikhael Palailogoszt VIII. Mikhael neven az Hagia Szophiaban koronaztak meg.

1317 -ben az epulet allagat a szakert?k aggasztonak talaltak, es szuksegesnek lattak a boltozatok oldalnyomasat hatalmas tamasztekokkal kivulr?l ellensulyozni. 1344 -ben, egy ujabb foldrenges soran repedesek jelentek meg a kupola keleti reszen, majd a kupola mintegy ketharmada beszakadt. Az oltar fele es? oszlopcsarnokot Anna csaszarn? hozatta helyre, a kupolat a csaszar, Kantakuzenosz Janos ( 1347 ? 1354 ).

1391 -ben, ugyancsak foldrengesek hatasara hatalmas karok keletkeztek az epulet statikai rendszereben, bar a kupola epen maradt. A torok hoditok altal veszelyeztetett varosnak ekkor mar nem volt eleg anyagi er?forrasa a helyreallitasokra, es a hosszu tavu allagmegovasra. ^[16]

Fenykoraban a templomot 80 pap, 150 diakonus , 60 aldiakonus, 160 olvaso, 25 kantor es 75 kapus szolgalta.

Amikor II. Mehmed , a ?Hodito” (Fatih) 1453 . majus 29-en elfoglalta Konstantinapolyt, mar aznap elrendelte az Hagia Szophia muszlim imahazza ( dzsami ) valo atalakitasat, es junius 1-jen mar reszt is vett az itt tartott istentiszteleten. Fa minaretet , minbart epitettek es helyreallitottak a haboruban megserult falreszeket. A hosszabb tavu allagmegovasi munkalatokat a varos elfoglalasa utan szazhusz evvel Szinan felugyelete es tervei szerint 1573-ban kezdtek el. Szinan uj tampillerekkel er?sitette meg a boltozatrendszert, illetve kialakitotta az iszlamra jellemz? kotelez? epuletegyuttest a templom korul ( medreszek , minaretek , nepkonyhak).

A templombels? atalakitasa mar a 15. szazadban megkezd?dott. A templom tengelyere ferde szogben Koran -olvaso pultokat epitettek, a padozatot pedig keleti iranyba futo sz?nyegekkel boritottak be es gondosan letakartak az ember alakot abrazolo szobrokat is. Messzel, illetve gipsszel fedtek le a mozaikokat, kiveve az el?csarnok ( narthex ) bejarata felett lev?t, amely kivul esett a tulajdonkeppeni imateren. A templomot fokozatosan egeszitettek ki a dzsamira jellemz? mellekepuletekkel, azaz kuttal, id?jelz? epulettel es nepkonyhaval. A padloburkolatot helyenkent litograf palaval ujitottak fel.

A f?bejaratnal III. Murad ( 1574 ? 1595 ) idejeben Pergamonbol ideszallitott alabastrom viztarto vazak a ritualis mosakodas kellekei.

Az imafulke mihrab ket oldalan ket hatalmas bronz gyertyatarto all, amelyeket I. Szulejman (a ?Torvenyhozo”, Kanuni ) 1526 -ban Buda els? torok megszallasakor tobb mas, a budai varban es a templomokban talalhato ertekekkel egyutt Konstantinapolyba szallittatott. Ezek a gyertyatartok tobb mint 450 eve ugyanazon a helyen allnak, ahova I. Szulejman annak idejen allittatta ?ket. Oldalukon torok feliratok ^[19] hirdetik I. Szulejman nagysagat.

A magyarorszagi reneszanszkutatas szempontjabol ertekes m?targyakat Karacson Imre azonositotta. A feltehet?leg olasz mesterek altal, de magyarorszagi ont?m?helyben keszitett alkotasokrol 2005-ben masolat keszult, amelyeket 2006. szeptember 2-an, Buda torokt?l valo visszafoglalasanak 320. evforduloja alkalmabol helyeztek el Budan, a Matyas-templom oltaranak ket oldalan. ^[20]

A 16. szazadban a kupolacsucs kore szulusz kalligrafiaval koran idezeteket irtak. A feliraton a biszmillah ^[21] fordulaton tul a Koranbol A vilagossag szuraja nak egy reszlete (24,35) olvashato. ^[22]

A templom Mekka iranyaba es? keleti falanal, a 18. szazad elejen marvany imafulket ( mihrab ) es a szultan szamara diszes racsozattal ellatott imahelyet (Hunkar Mahfili), majd szoszeket ( minbar ) epitettek. Az Hagia Szophia mar az iszlam hoditas kezdetet?l, evszazadokon keresztul a f?varos (mar Isztambul ) vezet? imahazava valt.

A 19. szazadban nyolc hatalmas, fabol keszitett pajzsot (atmer?juk 7,5 meter) fuggesztettek fel a kupola alatti terben, amelyen a kor hires kalligrafusa , Mustafa Issad Effendi latott el Allah , Mohamed es az els? profetakat ( Abu Bakr kalifa , I. Omar kalifa , Oszman kalifa , Ali kalifa , Hasszan, Huszajn) dics?it? feliratokkal. Osszessegeben elmondhato, hogy a torok uralkodok nemzeti kincsuknek tekintettek a templomot, es annak megfelel?en apoltak, karbantartottak. ^[23]

1934 -ben, mar a Torok Koztarsasag idejen Kemal Ataturk alatt az epuletet szekularizaltak es 1935-ben megnyitottak, Ayasofya Muzeum kent.

A bazilika tobb ortodox templom mintajaul is szolgalt, bar a szlav vilagban (f?leg Oroszorszagban es Ukrajnaban) kicsit modositottak a stiluson: keskenyebb, de magasabb kupolakat emeltek a templomaik fole (ilyen peldaul a kijevi Szent Szofia-szekesegyhaz ). A templom tobb mecset epit?jet is megihlette, ilyen peldaul Isztambulban a Szulejman-mecset es a Rusztem Pasa-mecset is.

Az Hagia Szophia ma [ szerkesztes ]

Rekonstrukcios munkalatok [ szerkesztes ]

Az epulet restauralasa, szinte fennallasa ota, folyamatosan zajlik. A varost tobb izben foldrengesek raztak meg, amelyek labilissa tettek az amugy is erzekeny szerkezetet. A torok hoditas utan nagyszabasu atalakitasi munkalatok is kezd?dtek: II. Mehmed es fia, II. Bajazid ket minaretet epittetett a falak melle, amelyeket Mimar Kodzsa Szinan, a templom atepitesevel egy id?ben, meg tovabbi kett?vel b?vitett (1573).

1847?1849 kozott I. Abdul-Medzsid szultan megbizta a svajci Gasparre Fossattit a templom restauralasaval. ? tarta fel els?nek, teljes egeszeben a templom mozaikjait, amelyeket gondosan megtisztitott, majd kes?bb, mivel az epulet imahaz jellege nem sz?nt meg, gipszreteggel fedett le.

1927-t?l Kemal Ataturk utasitasara ujabb restauralasi periodus kovetkezett, amelynek soran ismet felfedtek a mozaikokat (1931), de most mar nem fedtek be ?ket, mivel az epuletet 1935-ben muzeumma nyilvanitottak.

Bar az evek soran szamtalan tudos tanulmanyozta az Hagia Szophiat, az epulet teljes kor? felujitasi es restauralasi tervdokumentacioja soha nem keszult el. Ennek ellenere a felujitas kulonboz? intenzitassal, de allandoan folyik. Az id?k soran meg uj leletek is napvilagra kerultek. Az 1990-es evekben, a surg?ssegi javitasok soran, a kupola bels? feluleten 10. szazadi falfirkat talaltak, valoszin?leg az epit?k hagyhattak ott konyorgesuket, ahogy 46 meter magassagban az allvanyokon dolgoztak: ?Kirie, voithi to szu dulo, Gregorio”. ^[24]

1985 ota az UNESCO vilagorokseg resze. 1993 -ban egy UNESCO bejaras alkalmaval hullo vakolatot, betort ablakokat, piszkos marvanyburkolatokat, beazast es hibas tet?t jegyeztek fel a helyszinen. Azota a hibak nagy reszet kijavitottak, de a kupola tovabbra is reszben felallvanyozott maradt.

A falfeluletr?l nehol hatalmas darabok peregnek le, a beszivargo es?viz az ertekes freskodisziteseket folyamatosan rongalja. A stukkokat tobb szaz negyzetmeteren renovalni, a betort ablakokat javitani, ujra uvegezni, mig a megvetemedett kereteket cserelni kell. Tobb szaz marvanylap elkoszolodott, azok megtisztitasa is szukseges. Tobb neves restaurator szerint, a mozaikok allagmegovasara hosszu tavu meg?rzesi tervet nem lehet kesziteni. ^[25] Az Hagia Szophia jov?jebe tehat az allando felujitas szinte kodolva van.

Az 1993. ev ota tarto renovalasi id?szakot 2010-ben, amikor Isztambul Europa egyik kulturalis f?varosa lett, atmenetileg befejeztek, ^[26] es a kupolaterben elhelyezett, tobb szaz tonna tomeg? fem allvanyt eltavolitottak. Ekkor vegre teljes egeszeben attekinthet?ve valt a csarnok monumentalis szepsege es architekturaja.

A 2014-ben folyo feltarasi munkak soran az eredeti mozaikburkolatot fed? reteget eltavolitjak, hogy a mozaikdiszitesek rekonstrualhatok legyenek.

Hagia Szophia ? vallas es politika [ szerkesztes ]

Az epulet a 20. szazad eleje ota all a vallasi es politikai csatarozasok kozeppontjaban. Szimbolumkent tekintenek ra mind a keresztenyek, mind a muzulmanok es Ataturk vilagi kovet?i is. A muszlim ideologusok szemeben az Hagia Szophia az iszlam vegs? gy?zelmenek szimboluma a kereszteny vilag felett. Ez a felfogas nem uj kelet?. Mar joval Konstantinapoly elfoglalasa el?tt, az oszman torokok az Hagia Szophia altal kepviselt vallasi es politikai hatalom megszerzeset t?ztek zaszlajukra. Nem veletlen, hogy II. Mehmed els? utja nem a csaszari palotak es kozigazgatasi kozpontok fele vezetett, hanem egyenesen a templomba. II. Mehmed, minden kegyetlensege ellenere nem volt fanatikus. Tudta, hogy a templom elfoglalasaval a Bizanci Birodalom feletti hatalmat szerezte meg. Ismerte az Hagia Szophia spiritualis jelent?seget. Teny, hogy a torokok az Hagia Szophiat mindig is tisztelettel kezeltek, szemben mas meghoditott kereszteny templomokkal, amelyeket kes?bb atalakitottak mecsette . Az Hagia Szophia nevet is megtartottak, csak a torok helyesirasnak megfelel?en atirtak Ayasofya ra.

Amikor a 20. szazad els? evtizedeiben, a Torok Koztarsasag szuletesenek id?szakaban, a felvilagosult Mustafa Kemal Ataturk elrendelte a vallasi iskolak ( medreszek ) bezarasat es megtiltotta a n?k fatyolviseleset (ezzel egyutt szavazati jogot is adva nekik), az Hagia Szophiarol kijelentette: ?Az emberi civilizacio emlekm?ve kell hogy legyen”. Az 1930-as evekb?l szarmazo torok torvenyek megtiltjak az epuletben a nyilvanos imadsagot.

Ebben az id?szakban er?sodtek fel a konstantinapolyi ortodox egyhaz reszer?l azon kovetelesek, hogy az uj Torok Koztarsasag megszuletesevel az egyhaz els? templomat ujra felszentelhessek. A tobb mint 1700 eve konstantinapolyi szekhely? Gorogkeleti Patriarchatus ez iranyu er?fesziteseit az epulet muzeumma alakitasa hiusitotta meg.

Ataturk lepese nem csak a kereszteny vilagot, hanem az iszlam hiv?ket is megrazta. Amikor 1934-ben felszedtek a sz?nyegeket es a kegytargyakat is eltavolitottak az epuletb?l, tuntetesek sorozata kezd?dott. A hiv?k mar akkor er?teljes hangon serelmeztek Isztambul , s?t, az egesz iszlam vilag egyik vezet? mecsetjenek megszunteteset. A vita id?r?l id?re fellangol es hol az egyik, hol a masik fel kap politikai tamogatast. A radikalis torok hiv?k az 1990-es evekben, az akkor meg isztambuli polgarmester Recep Tayyip Erdo?an programjara tamaszkodtak, aki vissza akarta allitani az epuletben az iszlam imat.

2006 novembereben XVI. Benedek papa latogatast tett Isztambulban , es megtekintette az Hagia Szophiat is. ^[27] Sok torok fundamentalista ezt ugy ertelmezte, hogy a papa ezzel a latogatassal az Hagia Szophia kereszteny ujraszentelesere tett szimbolikus lepest. ^[28] Mondanivalojukban utaltak XVI. Benedek egy korabbi beszedere, amelyben a bizanci csaszart idezve, az Iszlamot er?szakos vallasnak nevezte. ^[29]

Az Hagia Szophia er?teljes szimboluma a Gorogkeleti Egyhaznak, a gorogoknek es az amerikai gorogoknek is. 2007 -ben Chris Spirou, a Szabad Hagia Szophia szervezet vezet?je meghallgatast kert es kapott az amerikai kongresszustol , ahol megvadolta a torok allamot az emberi szabadsagjogok neveben, hogy ? mint fogalmazott ? az Hagia Szophiat a torokok ?foglyul ejtettek”. Nemzetkozi forumokon kerte, hogy allitsak vissza a ?vilag osszes keresztenyenek Szent Imahazat”, az ?ortodoxia els? bazilikajat” es azt az allapotot, amilyenben az epulet az oszman torokok altali elfoglalasa el?tt volt. ^[30] Spirou szerint: ?Az Hagia Szophia a legnagyobb bizonyitek az uralkodok es hoditok kegyetlensegeire, erzeketlensegere es barbar magatartasara az emberiseggel es annak jogaival szemben”. Ez a retorika taplalta egyes torok fundamentalistak aggodalmat, mely szerint az epulet, a ?Nyugat" valamilyen titkos tervenek reszekent, a templomban vissza akarja allitani a keresztenyseget.

A szekularizalt torok allamban a mecsette valo ujraszentelest sokan ellenzik. Szamukra az Hagia Szophia jelkepezi a vilagi koztarsasagot. Ennek ellenere 2020. julius 10-en Recep Tayyip Erdo?an elrendelte az epulet mecsette alakitasat, miutan az Allamtanacs semmisse nyilvanitotta azt az 1934-es rendeletet, amellyel az Hagia Szophiat muzeumma nyilvanitottak. A nemzetkozi tiltakozas ellenere a vilagorokseg reszet kepez? epulet aktiv mecsetkent funkcional tovabb. ^[31]

Kepgaleria [ szerkesztes ]

• 
  Latkep
• 
  Az els? templom romjai (II. Theosodius korabol)
• 
  Narthex
• 
  A nyugati bejarat
• 
  Csaszar-kapu
• 
  Kupolacsarnok
• 
  Kupola
• 
  Sz?z Maria a gyermek Jezussal az apszis felkupolajan
• 
  Izzado oszlop
• 
  Galeria
• 
  Marvanykapu a galerian
• 
  Enrico Dandolo siremleke
• 
  Minbar
• 
  A szultan racsos imahelye
• 
  Csempediszites az oszman korbol
• 
  Rekonstrukcios allvanyzat

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Tovabbi Szent Szofiak (Αγ?α Σοφ?α) a vilagban [ szerkesztes ]

• Szent Szofia-szekesegyhaz , Kijev , Ukrajna
• Szent Sophia katedralis, Velikij Novgorod , Oroszorszag
• Hagia Szophia (Monemvassia) kereszteny templom, Monemvassia , Gorogorszag
• Hagia Szophia (Szaloniki) a legnagyobb bizanci templom Szalonikiben , Gorogorszag
• Hagia Sophia (Szofia) kereszteny templom, Szofia , Bulgaria
• Kis Hagia Sophia, Szt. Sergius es Bacchus temploma, Isztambul , Torokorszag
• Az Ayasofya muzeum, egy volt kereszteny templom, Trabzon , Torokorszag
• Orosz ortodox katedralis, Harbin , Kina
• Egy mecset, volt kereszteny templom, Nicosia , Ciprus
• Ortodox katedralis, Polatszk , Feheroroszorszag f? temploma.
• A F? Ortodox katedralis, Tobolszk , Oroszorszag
• A F? Ortodox katedralis, Vologda , Oroszorszag

Forrasok [ szerkesztes ]

• Kadar Zoltan, Nemet Gyorgy, Tompos Erzsebet: Hagia Szophia (1987) ( ISBN 963-336-284-9 )
• Szentkiralyi Zoltan: Az epiteszet vilagtortenete (1980) ( ISBN 963-336-121-4 )
• Dr. Szabo-Pap Lorant: Torokorszagi utazasok (1978) ( ISBN 963-243-160-X )
• Feher Geza: Isztambul es kornyeke (Panorama 1973)
• Benedek Szabolcs: Isztambul ( ISBN 963-9331-19-8 )
• Bede Marton: Isztambul ( ISBN 963-352-162-9 )
• Iszlam m?veszet es epiteszet ( ISBN 963-9552-61-5 )
• Cesar de Saussure: Torokorszagi levelek es utirajzok 1730-1739 ( ISBN 963-9207-17-9 )
• Kadar Zoltan ? Nemeth Gyorgy ? Tompos Erzsebet: A Hagia Szophia, Budapest 1987
• Kadar Zoltan: Bizanci m?veszet, Budapest 1987
• Mainstone, Rowland J.: Hagia Sophia. Architecture, Structure and Liturgy of Justinian’s Great Church, London 1988
• Fergus M. Bordewich, Smithsonian magazine, 2008. december

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

A Wikimedia Commons tartalmaz Hagia Szophia temaju mediaallomanyokat.

• A muzeum virtualis bejarasa rendkivul latvanyos technikaval
• A Konstantinapolyi Patriarchatus leirasa a bazilikarol
• A bizanci katolikusok ismertet?je az epuletr?l
• Hagia Szophia
• A Byzantium 1200 projekt kereteben keszult szamitogepes rekonstrukcio az Hagia Szophiarol