한국   대만   중국   일본 
H. Robert Horvitz ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

H. Robert Horvitz

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
H. Robert Horvitz
Szuletett 1947 .  majus 8. (77 eves)
Chicago , Illinois
Allampolgarsaga amerikai [1] [2] [3] [4] [5]
Hazastarsa Martha Constantine-Paton [2]
Foglalkozasa biologus , genetikus
Iskolai
Kituntetesei orvostudomanyi Nobel-dij (2002)
Sablon • Wikidata • Segitseg

Howard Robert Horvitz ( Chicago , Illinois , 1947 . majus 8. ?) amerikai biologus , genetikus . 2002-ben Sydney Brennerrel es John Sulstonnal megosztva megkapta az orvostudomanyi Nobel-dijat "a szervfejl?des es a programozott sejthalal genetikai szabalyozasanak felfedezeseert".

Tanulmanyai [ szerkesztes ]

H. Robert Horvitz 1947. majus 8-an szuletett Chicagoban Oscar F. Horvitz konyvel? es felesege, Mary R. Savit altalanos iskolai tanarn? (els? gyermekekent. Mind a negy nagyszul?je Kelet-Europabol ( Galiciabol , Ukrajnabol es Feheroroszorszagbol ) bevandorolt zsido volt. A csalad kezdetben szereny korulmenyek kozott elt, aztan, ahogyan anyagi lehet?segeik javultak es Robert huga, Celia is megszuletett, tobbszor is koltoztek Chicagon belul. A kora gyerekkora ota asztmaban szenved? Robert szul?varosaban vegezte az elemi es kozepiskolat. Kilencedikeskent kisajatitotta a furd?szobat, hogy ott muslicakat tenyesztve megismetelje Mendel hires 3:1-es genetikai kiserletet. A kozepiskola utan 1964-ben a Massachusetts Institute of Technology -n (MIT) folytatta tanulmanyait, ahol megvalasztottak a diakszervezet elnokenek. Matematikat es kozgazdasagtant tanult, ezekb?l szerezte 1968-ban BSc fokozatat. Nyaranta az IBM -nel dolgozott, ahol programokat irt es szamitogep hasznalatot oktatott.

Horvitz bizonytalan volt, hogy milyen iranyban tanuljon tovabb, vegul ugy dontott, hogy orvos lesz. Utolso eveskent elvegezte a bevezet? biologiai kurzust, ahol beleszeretett az akkor rohamleptekkel fejl?d? molekularis biologiaba . Az MIT utan a Harvard Egyetemen tanult biologiat. A Nobel-dijas James Watsonnal valo egyuttm?kodese eredmenyekeppen szakdolgozatat a transzkripcio szabalyozasabol irta es mar diakkent negy cikket publikalt az Escherichia coli RNS-polimeraz enzimer?l. Horvitz 1972-ben MSc, 1974-ben pedig PhD fokozatot szerzett a Harvardon, majd posztdoktori osztondijjal a Cambridge-i Egyetemen Sydney Brenner csoportjahoz csatlakozott.

Az apoptozis felfedezese [ szerkesztes ]

Caenorhabditis elegans

Brenner es munkatarsa, John Sulston azon dolgozott, hogy osszeallitsa a Caenorhabditis elegans fonalfereg idegrendszerenek teljes, sejtszint? terkepet. Sulston azt a feladatot adta Horvitznak, hogy a kiserje figyelemmel a fereg embrionalis fejl?dese soran az egyes sejtek (f?leg izomsejtek) sorsat. Horvitz felfedezte, hogy bizonyos sejtek minden allatban elpusztulnak, mintha el?re lenne programozva a sorsuk es igy felismerte az apoptozis ( programozott sejthalal ) jelenseget. Haromeves osztondija lejarta utan 1978-ban visszatert Amerikaba, az MIT-ra, ahol oktatoi allast kapott. Folytatta kutatasait a C. elegans -szal es a 80-as evek kozepen felfedezett ket gent, a ced-3 es ced-4 -et, amelyek az apoptozist szabalyoztak. Kes?bb felfedezett egy gent, a ced-9 -et, amely a masik ket gen bekapcsolasaert volt felel?s, vagyis kepes volt leallitani a programozott sejthalalt. Horvitz 1986-ban professzori kinevezest kapott, 1988-tol pedig a Howard Hughes Orvostudomanyi Intezet vizsgalobiztosakent is dolgozik.

Miutan apja az 1980-as evekben amiotrofias lateralis szklerozisban (ALS) megbetegedett (es 1989-ben meghalt), Horvitz kutatasai az ALS es hasonlo neurologiai megbetegedesek biologiai hatterenek kideritesere osszpontositott. Mas kutatokkal egyuttm?kodve, felfedeztek egy gent amely az orokl?d? ALS-ben jatszik szerepet.

Elismeresei [ szerkesztes ]

H. Robert Horvitz, Sydney Brenner es John E. Sulston 2002-ben megkaptak az orvostudomanyi Nobel-dijat "a szervfejl?des es a programozott sejthalal genetikai szabalyozasanak felfedezeseert". Horvitz ezenkivul az alabbi dijak birtokosa:

  • 1986 a neurobiologiai Spencer-dij
  • 1988 a U.S. Steel Foundation molekularis biologiai dija
  • 1993 V.D. Mattia-dij (aRoche Molekularis Biologiai Intezet-t?l)
  • 1994 Hans Sigrist-dij
  • 1995 Charles A. Dana-dij
  • 1996 Ciba-Drew-dij
  • 1998 Rosenstiel-dij
  • 1998 Passano-dij az orvostudomanyi kutatasokert
  • 1998 a General Motors Rakkutato Alapitvanyanak Alfred P. Solan Jr.-dija
  • 1999 a Gairdner Alapitvany Nemzetkozi Dija
  • 2000 Paul Ehrlich- es Ludwig Darmstaedter-dij
  • 2000 Segerfalk-dij
  • 2000 March of Dimes-dij a fejl?desbiologiai kutatasert
  • 2000 Louisa Gross Horwitz-dij
  • 2000 Charles-Leopold Mayer-dij (Francia Tudomanyos Akademia)
  • 2001 Bristol-Myers Squibb-dij a kulonleges neurobiologiai eredmenyekert
  • 2001 az Amerikai Genetikai Tarsasag erme

1991-t?l tagja az Amerikai Tudomanyos Akademianak

Csaladja [ szerkesztes ]

H. Robert Horvitz 1970-ben hazasodott ossze Patricia Fosterrel, akivel az egyetemen ismerkedett meg, de 1983-ban elvaltak. 1991-ben felesegul vette Martha Constantine Paton neurobiologust es 1993-ban megszuletett kozos gyermekuk Alexandra Constantine Horvitz.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ Nemzetkozi Virtualis Katalogustar (tobb nyelv nyelven). Online Szamitogepes Konyvtari Kozpont. (Hozzaferes: 2021. majus 1.)
  2. ↑ a b NNDB (angol nyelven). (Hozzaferes: 2021. majus 1.)
  3. ↑ Czech National Authority Database . (Hozzaferes: 2021. majus 1.)
  4. ↑ Leo van de Pas: Genealogics (angol nyelven), 2003. (Hozzaferes: 2021. majus 1.)
  5. ↑ Nemet Nemzeti Konyvtar : Integralt katalogustar (nemet nyelven). (Hozzaferes: 2021. majus 1.)

Forrasok [ szerkesztes ]

A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=H._Robert_Horvitz&oldid=24339133 ”