Hafiz
Elete
Szuletett	1325 Siraz
Elhunyt	1389 (63-64 evesen) Siraz , Iran
Sirhely	Tomb of Hafez
Nemzetiseg	perzsa
Palyafutasa
Jellemz? m?faj(ok)	gazal
Fontosabb m?vei	Gazalok
A Wikimedia Commons tartalmaz Hafiz temaju mediaallomanyokat.

Hafiz , teljes neven Hvadzsa Samsz ad-Din Muhammad Hafiz-i Sirazi , modern perzsa kiejtessel Hadzse Samsz ad-Din Hafiz-e Sirazi ( perzsaul (????? ????????? ???? ???? ?????? ? H?w??a ?ams ad-D?n Mu?ammad ??fiz-i ??r?z?), ( Siraz , 1325 korul ? 1390 ^[1] ) kozepkori perzsa teologus, misztikus kolt? . Ismert iroi neven Hafiz (????, ??fe?, 'az emlekez?; a (biztonsagos) ?rz?), perzsa lirai kolt? volt, ^{[2] [3]} akinek osszegy?jtott m?veit sok irani a perzsa irodalom csucsanak tekinti. M?vei gyakran megtalalhatok a perzsa nyelv? vilag lakoinak otthonaban, akik verseit kivulr?l megtanuljak, es mindennapi kozmondasokkent es szolasokkent hasznaljak. Elete es versei szamos elemzes, kommentar es ertelmezes targyava valtak, es jobban befolyasoltak a 14. szazad utani perzsa irodalmat, mint barmely mas perzsa szerz? ^{[4] [5]}

Hafiz leginkabb Divanjarol ismert, amely fennmaradt verseinek valoszin?leg halala utan osszeallitott gy?jtemenye. M?vei antinomikusnak ^[6] es a ?teozofiai” kifejezes kozepkori hasznalataval jellemezhet?ek; a teozofia kifejezest a 13. es 14. szazadban a csak a szent konyvek altal ihletett (a teologiatol megkulonboztetett) szerz?k misztikus m?veinek megjelolesere hasznaltak. Hafiz els?sorban a lirai kolteszet vagy gazal irodalmi m?fajaban irt, amely idealis stilus az isteni ihlet extazisanak kifejezesere a szerelmes versek misztikus formajaban. Szufi volt.

Gazaljainak temai koze tartozik a szerelem, a hit, es istenszeretet, emellett es a kepmutatas leleplezese, m?veiben a bor es konny? elet dics?itesevel foglalkozik, legtobbszor az extazist es a korlatoktol valo megszabadulas oromeit mutatja be, akar a tenyleges vilagi felszabadulasban, akar a szerelmes ^[7] hangjan, ahol mar az isteni szerelemr?l beszel. ^[8] Perzsa nyelvre gyakorolt hatasa a versei altal torten? joslasban (perzsa: ??? ????, f?l-e h?fez, nemileg hasonlo a sortes vergilianae romai hagyomanyahoz), valamint verseinek gyakori felhasznalasaban a perzsa hagyomanyos zenekben, kepz?m?veszetben es a perzsa kalligrafiaban jelenik meg. Sirja szul?helyen, Sirazban talalhato. Verseinek atdolgozasai, utanzatai es forditasai minden nagyobb nyelven megjelentek.

Elete [ szerkesztes ]

Hafez az irani Sirazban szuletett. A perzsa eletre es kulturara gyakorolt melyrehato hatasa, valamint tartos nepszer?sege es befolyasa ellenere eleter?l keves reszletet ismerunk. Ifjusagarol szolo beszamolok hagyomanyos anekdotakra tamaszkodnak. A Hafizt emlit? korai tazkirakat (eletrajzi vazlatok) altalaban megbizhatatlannak tartjak. Eletenek f?bb esemenyeit a torok Szudi kommentarjaibol (1591) ismerjuk.

A modern tudosok altalaban egyetertenek abban, hogy 1325-ben vagy 1327-ben szuletett. Keresked? apja, Baha ud-Din koran meghalt. Hafiz a kortarsak szerint mar egeszen fiatal koraban memorizalta a Korant , ezert a Hafiz cimet kapta, amelyet kes?bb iroi alnevkent hasznalt. ^{[8] [9]} Arab nyelv? vallasi ertekezeseket irt. Sajat visszaemlekezesei alapjan meg medreszekben is tanitott. Divanjanak el?szavat, amelyben korai eletet targyalja, egy ismeretlen kortars irta, akinek a neve Mo?ammad Golandam lehetett. Hafiz Divanjanak (osszegy?jtott m?veinek megnevezese) ket legelismertebb modern kiadasat Mo?ammad Gazvini es Kaszem Gani (495 gazal ), valamint Parviz Natel-Hanlari (486 gazal) allitotta ossze (Teheran, 1942). Hafez szufi muszlim volt. ^{[10] [11]}

Hafizt tobb egymast kovet? helyi rezsim tamogatta: Abu Iszak Indzsu sah, aki akkor kerult hatalomra, amikor Hafiz meg tizeneves volt; Timur Lenk elete vegen; s?t a szigoru es hirhedt uralkodo, Mubariz ad-Din Muhammad sah (Mubariz Muzaffar) is. Simon Robert irja: ?Ezekben a kisszer? es verg?zos udvarokban volt dicskolt?, verseinek tobb mint negyede rafinalt dicsvers, felvaltva olyan patronusoknak irva, akik egymast vakitottak meg, vagy vegeztek ki” . ^[12] Bar munkassaga Dzsalal ad-Din Sudzsa sah (1366?1376) uralkodasa alatt viragzott a legjobban, ^{[1] [13]} a leirasok szerint Hafiz rovid id?re kiesett Szudzsa kegyeib?l, mert gunyolodott az alsobbrend? kolt?kon (Szudzsa maga is irt verseket, es talan magara vette a megjegyzeseket), ami arra kenyszeritette Hafizt, hogy Sirazbol Iszfahanba majd Jazdba menekuljon, de erre nincs meger?sitett bizonyitek. ^[13] Iszfahanban visszavonultan elt, majd Sudzsau ad-Din Manszur sah alatt lett ismet megbecsult kolt? a sah udvaraban. Hafiz levelet es verseket is valtott Gijasz ad-Din Azam sahhal, Bengalia szultanjaval, aki meghivta ?t Szonargaonba, de ? nem tudott elmenni ^{[14] [15] [16]}

Egy korabeli beszamolo szerint 1390-ben halt meg. ^[17] A sirazi Muszalla-kertben temettek el. Husz evvel a halala utan siremleket (Hafezie) emeltek tiszteletere. 1451-ben-ben, miutan Abolghaszem Babar Tejmuri elfoglalta Siraz varosat, minisztere, Maulana Mohammad Mamaei parancsnoksaga alatt uj siremleket epitettek szamara. ^[8]

A jelenlegi mauzoleumot Andre Godard francia regesz es epitesz tervezte az 1930-as evek vegen, a sirhelyet egy emelvenyen emeltek rozsakertek, csatornak es narancsfak kozott. Belul Hafiz alabastrom szarkofagjan ket versenek felirata olvashato.

Legendak [ szerkesztes ]

Hafez halala utan szamos felig-meddig csodas, mitikus mese szov?dott kore. Azt mondjak, hogy apja szavalatait hallgatva Hafiz mar fiatalon kivulr?l megtanulta a Korant (ez a Hafiz szo jelentese). Ugyanakkor allitolag kivulr?l tudta Rumi , Szadi , Farid ad-Din es Nizami m?veit is.

Egy hagyomany szerint, miel?tt talalkozott volna a maga valasztotta szufi mesterevel, Hadzsi Zajn l-Attarral , Hafez egy peksegben dolgozott, kenyeret szallitott a varos egyik gazdag negyedebe. Ott latta meg el?szor Sah-e Nabatot, egy nagyon szep n?t, akinek kes?bb nehany verset cimezte. A n? latvanyatol elragadtatva, de tudva, hogy szerelme nem fog viszonzasra talalni, allitolag az els? virrasztasat tartotta, hogy megvalositsa a spiritualis egyesulest kedvesevel. Ekkor talalkozott egy felulmulhatatlan szepseg? lennyel, aki angyalkent mutatkozott be neki, es az egyesulesre tett tovabbi kiserletei misztikussa valtak; az istenivel valo szellemi egyesulesre valo torekvesse. Egy nyugati parhuzam Dante es Beatrice kapcsolata az Isteni szinjatek ban .

A legendak egyike szerint 60 evesen elkezdett egy 40 napos virrasztast egy sajat maga altal rajzolt korben ulve. A 40. napon talalkozott Zajn l-Attarral, baratjaval, pont a negyvenedik evfordulojukon, miota lattak egymast, aki megkinalta egy pohar borral. Allitolag ott erte el a ?kozmikus tudatossagot”. Erre az epizodra utal egyik verseben, amelyben azt tanacsolja az olvasonak, hogy a bor megfelel? tisztasagat ?ugy erje el, hogy 40 napig allni hagyja”.

Szellemi es m?veszeti orokseg [ szerkesztes ]

A perzsa lirai kolteszet, a gazal mestere volt.

Hafiz eleinte a vallasos miszticizmusnak hodolva, rajongo hitet visszatukroz? versekben bizonyitotta kolt?i tehetseget. Gazaljait es egyeb koltemenyeit csak halala utan gy?jtotte ossze tanitvanya, Mohammed Gulendam es egy u.n. divanba (verskotetbe) rendezte. Ez f?kent gazalokat tartalmaz, de el?fordul a kotetben nehany kaszida es masznavin is.

Hafiz eleteben az egesz iszlam vilagtol elismerest kapott, mas perzsa kolt?k utanoztak munkassagat, es mecenasi ajanlatokat kapott Bagdadtol egeszen Indiaig . ^[13] Az egyik els? kolt? volt, akit a keleti kolteszet kepvisel?jekent megismertek a 17-18. szazadban Europaban. Magyarorszagon Reviczky Karoly forditotta le 16 gazaljat latin nyelvre Specimen Poeseos Persicae cimmel. 1771-ben adta ki eredetiben es sajat latin forditasaban, bevezet?vel latta el Hafizrol es a perzsa kolteszetr?l altalaban, es a torok Szudi 16. szazadi kommentarja alapjan filologiai magyarazatokat adott a m?hoz. ^[18] Csokonai is nagyra tartotta, azt irta rola, hogy ?kellemetessege van csudalatos a perzsanak” ^[19] , illetve Hafiz sirhalma cimmel koltemenyt szentelt neki. A 20. szazad kozepet?l versei reneszanszukat elik, a legtobbet forditott perzsa kolt?. ^[20]

M?vet el?szor 1771-ben forditotta le angolra William Jones . Olyan nyugati irokra tett mely benyomast mint Thoreau , Goethe ^[21] , W. B. Yeats , a Felfedezesek cim? prozai antologia esszekoteteben irtak rola. Goethe Hammer-Purgstall ^[22] nemet forditasabol ismerte meg, majd a Der West-ostliche Diwan c. m?veben ( A nyugat-keleti divan, 1819) forditott t?le ^[23]

Tobbek kozott Puskin es Fitzgerald is lelkesedett erte, valamint m?vei pozitiv fogadtatasra talaltak az indiai Nyugat- Bengaliaban , e tartomany legtermekenyebb vallasi vezet?i es kolt?i, Debindranath Tagore koreben ( Rabindranath Tagore apja), aki ismerte a perzsa nyelvet es Hafez divanjaibol szokott szavalni. Maga Gurudev , aki 1932-es perzsa latogatasa soran Hafez sirjanal Sirazban tiszteletlatogatast tett. ^{[24] [25]} Ralph Waldo Emerson ugy hivatkozott ra, mint a kolt?k kolt?jere. ^{[26] [27]} Sir Arthur Conan Doyle a Sherlock Holmes karaktereben azt allitja, hogy Hafizban annyi ertelem van, mint Horatiusban , es ugyanannyi tudas is a vilagrol ( A szemelyazonossag esete ben). Friedrich Engels emlitette ?t egy 1853-as, Karl Marxhoz irt leveleben. ^[28]

A kortars irani kulturaban [ szerkesztes ]

Hafez a legnepszer?bb kolt? Iranban, m?vei szinte minden irani otthonban megtalalhatok. ^[29] Oktober 12-et Hafez napjakent unneplik Iranban. ^[30]

Sirja zsufolasig tele van hiv?kkel, akik unnepi hangulatukban meglatogatjak, eneklik es szavaljak kedvenc Hafez-verseiket. ^[29]

Sok irani hasznalja Hafez divanjat joslasra. ^[31] Az irani csaladok altalaban tartanak egy Hafiz divant a hazukban, es amikor a Noruz vagy Jalda unnepek alatt osszejonnek, kinyitjak a divant egy tetsz?leges oldalon, es felolvassak az ott talalt verset, amelyr?l ugy gondoljak, hogy a jov?ben bekovetkez? dolgokra utal. ^[32]

Szamos irani zeneszerz? komponalt m?veket, amelyeket Hafiz versei ihlettek, vagy amelyek Hafiz versein alapulnak. Az irani enekesek kozul Mohsen Namjoo tobb versre komponalt zenet es eneket, de peldaul a Zolf , Del Miravad , Nameh es masok szinten felhasznaltak Hafiz m?veit. Hajedeh a Padesah-e Khoban cim? dalt adta el?, melynek zenejet Farid Zoland szerezte. Mohammad-Reza Sadzsarian a ?Del Miravad Ze Dastam” cim? dalt adta el?, melynek zenejet Parviz Meshkatian szerezte. A torok zeneszerz?, Buhurizade Mustafa Itri Hafez egyik verse alapjan komponalta Neva Kar cim? f?m?vet. A lengyel zeneszerz?, Karol Szymanowski Hafiz verseinek nemet forditasa alapjan komponalta Hafiz szerelmes dalai cim? m?vet.

Szamos afgan enekes, koztuk Ahmad Zahir es Sarban Hafiz verseire komponalt zenet.

Ertelmezesi nehezsegek [ szerkesztes ]

Hafiz halala utan egy evszazaddal az akkor mervado timurida irodalmi kor nem tartotta erdemesnek meltatni Hafiz koltemenyeit, ezert elvetette azokat.

Hafiz a kifinomult vilagi lira kivalo m?vel?jekent verseibe belesz?tte az isteni szeretet metaforait, ezzel egyensulyozott az iszlam altal meg elt?rt szabados megnyilvanulasok es a szufikra jellemz? feltetlen istenszeretet kozott. Az elet elvezetet hirdet?, sokszor erzeki es szabados versei sajatos misztikus szimbolizmust tukroznek. ^[20]

Hafiz ujito jellege abban rejlik, hogy az isteni lenyt (mabud) es a kedveset (masuk) egymastol megkulonboztethetetlenul abrazolja, mintegy egymasba vetiti szeretete targyat, egyuttal beleszovi a patronusat (mamduh) is, igy burjanzo metaforai miatt egyfajta polifonikus zeneiseg keletkezik. Ez adja Hafiz kolt?i nagysagat. Sah Sudzsa, patronusa kifogasolta ezt a kolt?i latasmodot, es kes?bb sem valt a perzsa kolt?k sajatjava, talan ezert is lett Hafiz a perzsa lira megujitoja es egyben megkerulhetetlen, legnagyobb kepvisel?je ^[33]

Az a kerdes, hogy m?vet szo szerint, misztikusan vagy mindkett?vel egyutt kell-e ertelmezni, vitak forrasa volt a nyugati tudosok kozott. ^[34] Egyreszt nehany korai olvasoja, mint peldaul William Jones , az europai szerelmes kolt?khoz, peldaul Petrarcahoz hasonlo, hagyomanyos lirikust latott benne. ^[35] Mas tudosok, mint peldaul Henry Wilberforce Clarke , pusztan a didaktikus, eksztatikus misztika kolt?jenek lattak ?t, Rumi hoz hasonlonak, amit a azonban mar a huszadik szazadi kritikusok es irodalomtorteneszek egy resze megkerd?jelezett. ^[36] Ralph Waldo Emerson elutasitotta a szufista borszemleletet Hafiz verseiben. ^[37]

Ez a z?rzavar abbol ered, hogy a perzsa irodalomtortenet korai szakaszaban a lirai kolt?i szokincset kizarolag csak a misztikusok hasznaltak, akik ugy veltek, hogy a kimondhatatlanhoz jobban lehet kozeliteni a kolteszetben, mint a prozaban. A misztikus tartalmu versek megkomponalasakor minden szot es kepet misztikus felhangokkal ruhaztak fel, aminek kovetkezteben a miszticizmus es a lira egyetlen hagyomanyba olvadt ossze. Ennek eredmenyekeppen egyetlen 14. szazadi perzsa kolt? sem irhatott lirai verset anelkul, hogy a kolt?i szokincs ne t?nt volna misztikusnak. ^{[38] [39]} Mig egyes kolt?k, mint peldaul Ubajd Zakani , szatirak irasaval probaltak elhatarolodni ett?l az osszeolvadt, misztikus-lirai hagyomanytol, Hafiz sajat kolteszeteben egyedive emelte ezt a kapcsolatot es tobzodott benne. Wheeler Thackston azt mondta err?l, hogy Hafiz ?az emberi es a misztikus szeretet ritka kevereket enekelte meg, amely olyan kiegyensulyozott. (...) hogy lehetetlen elvalasztani az egyiket a masiktol” . ^[40]

Ilyen okokbol kifolyolag a Hafiz forditasok tortenete tele van bonyodalmakkal, es keves nyugati nyelvre torten? forditas volt teljesen sikeres.

Az egyik kepletes kolt?i eszkoz, amelyr?l a leghiresebb (es amelyet a legnehezebb leforditani), a ?h?m vagy a m?veszi szojatek . Igy egy olyan szo, mint a govhar , amelynek egyszerre van ?lenyeg”, ?igazsag”" es ?gyongy” jelentese, egyszerre veszi fel a mindket jelentest, mint peldaul egy olyan mondatban, mint ?Hiszen nem tarta meg fel bolcs, hogy is tarna, a let titkat./ Szereztel dalt, kifurtal gyongyszemet ... (3. gazal, ford. Kepes Geza )” .

Hafiz gyakran kihasznalta a lirai, misztikus irasok kozotti atmeneti teret azzal, hogy er?sen intellektualizalt, kidolgozott metaforakat es kepeket hasznalt, hogy tobb lehetseges jelentest sugalljon. Peldaul Hafiz egyik versenek egyik paros verse igy hangzik:

A ciprusfa egyszerre jelkepezi a szerelmest es a kiralyi jelenletet; a madardal az emberi szerelem hagyomanyos szinteret idezi. A ?spiritualis” nyilvanvaloan misztikus felhangot sugall (bar a "spiritualis" szo fordithato ?eredend?en ertelmesnek” is). A szavak tehat egyszerre jelenthetnek egy odaado, hiveihez fordulo herceget, egy szerelmesenek udvarlo szerelmest es a spiritualis bolcsesseg befogadasat. ^[41]

Szatira, vallas es politika [ szerkesztes ]

Bar Hafiz kolteszeter?l jol ismert, politikai beallitottsaga kevesse feltart. ^[42] Hafiz kolteszetenek meghatarozo jellemz?je az ironikus hangvetel , amelyr?l szeles korben ugy velik, hogy a kor vallasi es uralkodo intezmenyeinek kritikaja. ^{[43] [44]} A perzsa szatira a 14. szazadban, a Mongol Birodalom udvaraiban fejl?dott ki. Ebben az id?szakban Hafiz es mas jelent?s korai szatirikusok, mint peldaul Ubayd Zakani , olyan m?veket hoztak letre, amelyek azota a szatirat a politika kritikajanak eszkozeve emeltek. Sok szatirikus verse velhet?en Mubariz al-Din Muhammad uralma alatt els?sorban a kulonosen a fontos koz- es maganintezmenyek szetesese ellen iranyult. ^{[43] [44] [45]}

M?vei, kulonosen a kolostorokra a sahera es a muhtaszibra ^[46] tett fantaziadus utalasai figyelmen kivul hagytak koranak vallasi tabuit , igy humort talalt tarsadalma egyes vallasi tanaiban is. ^{[44] [45]} A humor polemikus alkalmazasa azota altalanos gyakorlatta valt az irani kozbeszedben, es a szatira ma mar talan az irani tarsadalmi kommentarok de facto nyelve is lett. ^[44]

Hafiz Divanja [ szerkesztes ]

Hafiz Divanja egy konyv, amely Hafiz osszes fennmaradt verset tartalmazza. E versek tobbseget perzsa nyelven irta, es legfontosabb reszei a Gazalok . Ebben a kotetben el?fordulnak mas kolt?i formaju versek is, mint peldaul oda , masznavi es quatrain . Faridun Huszajn Khan timurida herceg 1501-ben kiserletet tett a m?vek egy reszenek kiadasahoz. Verseinek kronologiai sorrendje maig nem tisztazott, s?t sokszor egy versen belul a parversek sorrendje is vitatott. ^[47]

Bar Faridun Huszajn Khan er?sen megrostalt kiadast hagyott jova, nincs bizonyitek arra, hogy Hafiz verseinek nagy reszet megsemmisitettek volna. Raadasul Hafiz nagyon hires volt eleteben, de az udvari verseinek kis szama arra utal, hogy nem volt termekeny kolt?.

Hafiz Divanjat valoszin?leg Mohammad Glendam allitotta ossze el?szor a halala utan. ^[41]

Osszegy?jtott m?veinek ( Divan ) nincs vegleges valtozata; a kiadasok 573 es 994 vers kozott valtoznak. Csak az 1940-es evek ota tortentek tudomanyosan tervezett kiserletek ( Masud Farzad , Kaszim Ghani es masok altal Iranban ) m?veinek hitelesitesere es a kes?bbi masolok es cenzorok altal bevezetett hibak eltavolitasara. Az ilyen munkak megbizhatosagat azonban megkerd?jelezik, ^[48] es a Hafiz-tudos Iradzs Basiri szavaival elve, ?keves remeny marad onnan (azaz: Iranbol) egy hitelesitett divanra". ^[49]

Fontosabb kiadasok [ szerkesztes ]

Vilagszerte [ szerkesztes ]

• Vincenz Ritter v. Rosenzweig-Schwannau 1858?1864, Wien
• M. Kazvini es k. Ghani kiadasa 1942, Teheran
• Fifty Poems A.J. Arberry forditasa 1953
• Ghazalha (P.A. Khanlari kiadasa 1958
• Vincent Mansour Monteil, Akbar Tadjvidi (ketnyelv?) francia kiadas Szindbad/Unesco 1989/1998
• Joachim Wohlleben kiadasa ford. P.N. Khanlari (486 gazal) nemet nyelven, Wurzburg Konigshausen und Neumann, 2004

Magyarul [ szerkesztes ]

• Hafiz Persa Kolt? Divanjabol Ghazelak 's Toredekek ; ford. Fabian Gabor ; Trattner Ny., Pest, 1824 Ez 24 gazalt es es 39 toredeket tartalmaz Fabian szerint ?anacreonticus jambusokban” forditva.
• Dobrentei Gabor ket gazalforditasa az Erdelyi Muzeum VII. evfolyamaban
• Er?di Harrach Bela forditasa Hafiz dalai. A kolt? eletrajzaval. 1-2. kot. ; Tettey-Aigner, Bp., 1872?1873
• Szazszorszepek. Heine, Hafiz es Mirza Saffy dalaibol ; ford., bev. Berecz Karoly; Emich Ny., Pest, 1858 (A Szepirodalmi Kozlony konyvmelleklete)
• Versek ; val., ford. Kepes Geza , utoszo, jegyz. Bodrogligeti Andras; Magyar Helikon, Bp., 1960, kulonlegessege, hogy eredetib?l az eredeti versmertek megtartasaval (55 gazal)
• Siraz rozsai ; ford., bev., jegyz. Rakovszky Jozsef; Tancsics Mihaly Irodalmi es M?veszeti Tarsasag, Bp., 1964
• Siraz rozsai ; ford., bev., jegyz. Rakovszky Jozsef; magankiadas, Bp., 2001

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forditas [ szerkesztes ]

Ez a szocikk reszben vagy egeszben a Hafez cim? angol Wikipedia-szocikk ezen valtozatanak forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.

Forrasok [ szerkesztes ]

Az angol Wikiforrasban tovabbi forrasszovegek talalhatok Hafiz temaban.

• Vilagirodalmi lexikon IV. (Grog?Ilv). F?szerk. Kiraly Istvan. Budapest: Akademiai. 1975. 135. o.  
• Hafiz: Siraz rozsai , Bp. (2001)
• Simon R.: Iszlam kulturalis lexikon , Corvina, Bp. (2009)
• Shah, I.: A szufi ut , Farkas L?rinc Imre Kiado, Bp. (1998)
• ↑   Simon: Simon Robert: Iszlam kulturalis lexikon: → ahmadiyya. Budapest: Corvina. ISBN 978 963 13 5788 2  
• Bashiri, Iraj: "Hafiz' Shirazi Turk": A Structuralist's Point of View . Bashiri's Working Papers: Central Asia and Iran, 1979. [2014. marcius 1-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2013. augusztus 19.)
• Peter Avery , The Collected Lyrics of Hafiz of Shiraz , 603 p. (Cambridge: Archetype, 2007). ISBN 1-901383-09-1
  Translated from Div?n-e H?fez , Vol. 1, The Lyrics (gazals) , edited by Parviz Natel-Khanlari ( Tehran , Iran , 1362 AH /1983-4).
• Loloi, Parvin, Hafiz, Master of Persian Poetry: A Critical Bibliography - English Translations Since the Eighteenth Century (2004. I.B. Tauris)
• Browne, E. G., Literary History of Persia . (Four volumes, 2,256 pages, and twenty-five years in the writing with a new introduction by J.T.P De Bruijn). 1997. ISBN 978-0-936347-66-0
• Will Durant , The Reformation . New York: Simon & Schuster, 1957
• Erkinov, A., “Manuscripts of the works by classical Persian authors (H?fiz, J?m?, B?dil): Quantitative Analysis of 17th-19th c. Central Asian Copies”. Iran: Questions et connaissances. Actes du IVe Congres Europeen des etudes iraniennes organise par la Societas Iranologica Europaea , Paris, 6-10 Septembre 1999. vol. II: Periodes medievale et moderne. [Cahiers de Studia Iranica. 26], M.Szuppe (ed.). Association pour l`avancement des etudes iraniennes-Peeters Press. Paris-Leiden, 2002, pp. 213?228.
• Hafez, The Poems of Hafez . Trans. Reza Ordoubadian. Ibex Publishers, 2006 ISBN 978-1-58814-019-7
• Hafez, The Green Sea of Heaven: Fifty gazals from the Diwan of Hafiz . Trans. Elizabeth T. Gray, Jr. White Cloud Press, 1995 ISBN 1-883991-06-4
• Hafez, The Angels Knocking on the Tavern Door: Thirty Poems of Hafez. Trans. Robert Bly and Leonard Lewisohn. HarperCollins, 2008, p. 69. ISBN 978-0-06-113883-6
• Hafez, Divan-i-Hafiz , translated by Henry Wilberforce-Clarke, Ibex Publishers, Inc., 2007. ISBN 0-936347-80-5
• Khorramshahi, Baha?-al-Din. Hafez II: Life and Times , Encyclopædia Iranica (2002)  
• Yarshater, Ehsan: Hafez I: An Overview . Encyclopædia Iranica, 2002. [2012. majus 17-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2010. julius 25.)
• Jan Rypka , History of Iranian Literature . Reidel Publishing Company. 1968 OCLC 460598 . ISBN 90-277-0143-1
• Chopra, R. M., "Great Poets of Classical Persian", June 2014, Sparrow Publication, Kolkata, ISBN 978-81-89140-99-1 .
• Khorramshahi, Baha?-al-Din. HAFEZ ii. HAFEZ’S LIFE AND TIMES , Encyclopaedia Iranica, Vol. XI, Fasc. 5 , 465?469. o. (2012)  
• Perry, John R.. Karim Khan Zand , Encyclopaedia Iranica, Vol. XV, Fasc. 6 , 561?564. o. (2011)  
• Limbert, John W.. Shiraz in the Age of Hafez: The Glory of a Medieval Persian City . University of Washington Press, 1?192. o. (2011). ISBN 9780295802886  
• Loloi, Parvin. Hafiz, Master of Persian Poetry: A Critical Bibliography . I.B.Tauris, 1?392. o. (2004). ISBN 9781860649233  

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

A magyar Wikidezetben tovabbi idezetek talalhatoak Hafiz temaban.

• Hafiz versei a falon Minneapolis-ben (angolul)
• Hafiz, Samszu: Versek ( MEK )