A
Haboru es beke
(
oroszul
:
Война и мир
,
Vojna i mir
, irasreform el?tti irasmoddal:
Война и миръ
)
Lev Nyikolajevics Tolsztoj
orosz iro egyik f? alkotasa, az orosz realista regeny fejl?desenek egyik kulcsfontossagu dokumentuma. Vilagszerte az egyetemes irodalom egyik legkiemelked?bb m?vekent tartjak szamon.
Fjodor Sztrahov orosz filozofus szerint az alkotas ?
Az emberi elet teljes kepe. Az akkori Oroszorszag teljes kepe. Teljes kepe annak, amit tortenelemnek es a nepek csatajanak neveznek. Teljes kepe annak, amiben az emberek boldogsagukat, nagysagukat, oromuket es megalazottsagukat velik megtalalni. Ez a Haboru es beke
”. Tolsztoj onmaga is tudataban volt m?ve jelent?segenek s igy ertekelte azt:
?…olyan ez, mint az Iliasz.”
Torok Endre
a jellemzest a kovetkez? gondolattal b?vitette ki: ?
Totalis m?, a klasszikus Oroszorszag regenye. Nemcsak az orosz
Iliasz
, de az orosz
Odusszeia
is
.”
A kezirat kilencedik valtozata
A harmadik kiadas cimlapja, 1873-bol
Az iro eredeti tervei kozott egy olyan tortenelmi korkep megalkotasa szerepelt, melyben
Oroszorszag
harom tortenelmi fordulopontjat kapcsolta volna ossze. Ezt
Harom korszak
cimmel szerette volna letrehozni. A fontos tortenesek: az
1812
. evi
borogyinoi csata
, az
1825
. evi
dekabrista felkeles
es a dekabristak
1856
. evi hazaterese Sziberiabol. Ezek az esemenyek szolgaltak volna kiindulopontkent az alkotas megszuletesehez, am az eredeti tervet elvetette, illetve egy korszak felidezesere sz?kitette.
1862
-ben az
Orosz Birodalom
a
Napoleon csaszar
felett aratott gy?zelemre emlekezett, annak 50. evfordulojat unnepelve. Tolsztoj 2-3 evi tervezgetes utan latott neki a konyv megirasanak Jasznaja Poljana-i birtokan. Az alkotas tobbevnyi megfeszitett munka reven johetett letre
1865
-
1868
kozott. Az iro oriasi m?gonddal dolgozott, allandoan csiszolta, pontositotta, atirta m?ve egyes reszeit.
A haboru es beke 1865-t?l 1869-ig folytatasokban jelent meg a
Russzkij Vesztnyik
cim? folyoiratban.
A Haboru es beke kb. 15 ev esemenyeinek rajza (
1805
-
1820
). A
napoleoni haboruk
koranak ? benne Napoleon
oroszorszagi hadjaratanak
? Oroszorszagban vegbemen? esemenyeit, tarsadalmanak valtozasait, legf?keppen a korabeli orosz nemesseget abrazolja.
Negy nemesi csalad elettortenete bontakozik ki a m?ben, a Rosztov grofok, a Bolkonszkij, illetve Kuragin hercegek es a Bezuhovok arisztokrata vilagat ismerheti meg az olvaso. A ket barat, Pierre Bezuhov es Andrej Bolkonszkij mindketten ugyanazon n?, Natasa Rosztova irant ereznek szerelmet.
A hatterben veres tortenelmi esemenyek szintereve valik az orszag, a franciak megtamadjak az orosz foldet is, majd kibontakozik a Napoleon elleni ossznepi osszefogas, amelynek vezet?i a csatatereken Kutuzov hadvezer es Karatajev, a parasztsag kepvisel?je. A Haboru es beke ket nagy tortenelmi csatat is bemutat, a borogyinoi es az
austerlitzi utkozetet
.
?
Most mar vilagos, hogy mi okozta 1812-ben a francia hadsereg pusztulasat. Senki sem vitathatja, hogy a napoleoni francia hadsereg pusztulasanak a kovetkez? ket oka volt: egyreszt, kesei id?szakban melyen behatolt Oroszorszag teruletere, anelkul, hogy teli hadjaratra felkeszult volna; masreszt, mivel az orosz varosokat felegettek, es mivel az orosz nepben gy?lolet tamadt az ellenseggel szemben, a haboru sajatos jelleget oltott. De akkor senki se latta el?re (ami most mar nyilvanvalo), hogy csakis ezen az uton-modon pusztulhat el a vilag nyolcszazezer f?nyi, legjobb hadserege ? amelyet a legjobb hadvezer vezenyel ? a tapasztalatlan parancsnokok vezette, a feleennyire sem er?s, tapasztalatlan orosz hadsereggel valo osszecsapasban,…”
(3.konyv, 2. resz, 1. fejezet)
19. szazadi realista tortenelmi regeny
[
szerkesztes
]
Napoleon a
borogyinoi csataban
,
Vaszilij Vasziljevics Verescsagin
festmenye
John Lukacs
velemenye alapjan a 19. szazadi
tortenelmi regeny
?
temaja (a szerelmi vagy mas egyeni-emberi cselekmeny szov?dmenye) a f?tema, az el?ter: a tortenelem nagymertek? freskoja pedig a hatter, amely arra szolgal, hogy szint, dimenziot adjon a szerelmi vagy mas cselekmeny valoszin?segenek
”. A 20. szazadban mar maskepp jelenik meg a tortenelmi regeny fogalma: el?tere, szintere, f?temaja a tortenelem:
?az iro erdekl?dese els?sorban a tortenelemnek szol, s csak masodsorban a regenynek, illetve a szerelmi vagy csaladi szov?dmenynek, amelyben tudva-tudattalanul a tortenelem kovetkezmenyet latja.”
A 19. szazadi tortenelmi regeny legeklatansabb peldajakent a Haboru es beke emlithet? (szemben peldaul
Paszternak
Dr. Zsivagojaval). Lukacs azt vallja, hogy a m? ?a 19. szazad tortenelmi regenyenek prototipusa”. A regenyes tortenet maga a m? el?tereben foglal helyet, mig a hatterben a napoleoni haboruk esemenyei peregnek. Az iro tortenetszemlelete meg a romanticizmus es a
pozitivizmus
jegyeben fogant.
Tortenelmi kronika es eposz
[
szerkesztes
]
Hajnady Zoltan szerint: ?
nem regeny, meg kevesbe poema es a legkevesbe tortenelmi kronika
”. A m?ben keverednek az eposzi es a regenyekre jellemz? vonasok, elemei ugy otvoz?dnek benne, hogy emellett gazdag lelektani elemzesek es a kor erkolcsrajza is helyet kap az atfogo igeny? alkotasban.
- Tortenelmi kronika
jelleg? elemei: Tolsztoj az iras alkalmaval korabeli dokumentumokhoz, hadtorteneti irasokhoz es visszaemlekezesekhez fordult. Nem kopirozta le a tortenelemkonyvek lapjait, de megtartotta m?veben a tortenelmi h?seg hagyomanyat. Osszesen mintegy 600 egyenitett szerepl?t, 200 tortenelmi szemelyt es 20 nagyobb csatajelenetet abrazol monumentalis m?veben az iro.
- Eposz
jelleg? elemei: Az iro szerint a tortenelem iranyitoi nem a kiveteles egyenisegek, hanem a tomeg, igy az alkotasa amolyan ?nepeposznak” is nevezhet?.
[2]
A Fazekas Kulturalis Enciklopediaban azt olvashatjuk:
?Tolsztoj legnagyobb m?veszi vallalkozasa;
regenyeposza
e m?.”
Az iro maga is kommentarokat, magyarazatokat f?z a cselekmenyhez, a cselekmeny menetet sokszor filozofiai fejtegetesek szakitjak meg, melyb?l megismerjuk Tolsztoj tortenelmi es erkolcsi szemleletet, az eszmenyi elet idealjat.
Csaladfak
A f?szerepl?ket vastag kiemelessel jeloljuk.
- Mihail Illarionovics Kutuzov
herceg ? az orosz sereg id?s f?vezere
- torzstisztek a f?hadiszallason es egyeb nevvel szerepl? tisztek:
- Zserkov
- Tusin kapitany
- Bagration herceg
- Dohturov
- Tolsztoj grof
- Barclay de Tolly
- Rajevszkij
- Napoleon csaszar
? az ellenfel, a francia tamado seregek hadvezere
- Sandor car
- Ferenc csaszar
- Pjotr Kirillovics Bezuhov
grof (Pierre)
- Kuragin csalad:
- Anatolij Vasziljevics Kuragin
herceg (Anatole)
- Hippolit Vasziljevics Kuragin herceg (Hyppolite) ? Anatole testvere
- Jelena Vasziljevna Kuragina (Helene) ? Anatole testvere
- Vaszilij Kuragin herceg (Basil) ? az apa, a csaladf?
- Kuragina hercegne ? az anya
- Bolkonszkij csalad:
- Andrej Nyikolajevics Bolkonszkij
herceg (Andre)
- Liza ? Andrej felesege
- Nyikolaj Andreics Bolkonszkij herceg ? Andrej es Liza gyermeke
- Marja Nyikolajevna Bolkonszkaja hercegn? (Marie) ? Andrej testvere
- Nyikolaj Andrejevics Bolkonszkij herceg ? Andrej apja, a csaladf?
- m-lle Bourienne ? francia tarsalkodon? az oreg herceg udvaraban
- Rosztov csalad
- Nyikolaj Iljics Rosztov
grof
- Natalja Iljinyicsna Rosztova
grofn? (Natasa, Nathalie) ? Nyikolaj huga
- Pjotr Iljics Rosztov grof (Petya) ? Nyikolaj occse
- Vera Iljinyicsna Rosztova ? Nyikolaj n?vere
- Natalja Rosztova grofne ? Nyikolaj anyja
- Ilja Andreics Rosztov ? Nyikolaj apja, a csaladf?
- Szonya Rosztova (Sophie) ? Nyikolaj unokahuga
- Drubeckoj csalad
- Anna Mihajlovna Drubeckaja
- Borisz Drubeckoj ? Anna Mihajlovna fia
A regenyben vegigkovethet?ek a negy nemesi csalad tagjai kozott fennallo kulonboz? viszonyok, szerelmek, baratsagok, hazassagok…
- Szonja ? Nyikolaj: szerelem
- Natasa ? Borisz: szerelem
- Helene ? Pierre: hazassag
- Nyikolaj ? Gyenyiszov: baratsag
- Gyenyiszov ? Natasa: szerelem, leanykeres
- Dolohov ? Szonja: leanykeres
- Helene ? Anatole
- Helene ? Borisz: bizalmasok
- Pierre ? Andrej: baratsag
- Vera ? Berg: hazassag
- Andrej ? Natasa: leanykeres
- Marja ? Julie Karagina: levelez?tarsak
- Pierre ? Natasa: hazassag
- Marja ? Nyikolaj: hazassag
Els? konyv
- 1. resz ? 25 fejezet
- 2. resz ? 21 fejezet
- 3. resz ? 19 fejezet
Masodik konyv
- 1. resz ? 16 fejezet
- 2. resz ? 21 fejezet
- 3. resz ? 26 fejezet
- 4. resz ? 13 fejezet
- 5. resz ? 22 fejezet
Harmadik konyv
- 1. resz ? 23 fejezet
- 2. resz ? 39 fejezet
- 3. resz ? 34 fejezet
Negyedik konyv
- 1. resz ? 16 fejezet
- 2. resz ? 19 fejezet
- 3. resz ? 19 fejezet
- 4. resz ? 20 fejezet
Epilogus
- 1. resz ? 16 fejezet: Az epilogus els? reszeben a tortenelmi szemely jelent?seger?l ismerheti meg az olvaso Tolsztoj filozofiai fejtegetesit.
- 2. resz ? 12 fejezet: Az utolso reszben a tortenelem targyarol, a nepek es az emberiseg eleter?l fejti ki gondolatait az iro. A ket reszben betekintest nyerhetunk Tolsztoj tortenelemszemleletebe.
A m? jelentestartalmai
[
szerkesztes
]
A Haboru es beke tobb celkit?zest valosit meg:
- A regmult esemenyeinek lattatasaval ravilagit a Tolsztoj korabeli jelen megertesere.
- A tortenelmi regeny mintegy keretet biztosit az erkolcsrajz szamara.
- Aprolekosan jellemzi a h?soket, ezzel a lelektani abrazolas ujszer? megkozelitesevel fordul szerepl?i fele. Ez el?szor ellenallasba utkozott a kritikusok, olvasok koreben.
[3]
A m? cime is utal arra, hogy az alkotas a m?ben harom jelentest is hordoz:
- Lattatja Oroszorszag bels? konfliktusait, a nemesseg es a nep kozeledesenek szuksegesseget egy nagyobb cel, jelen esetben a Napoleon felett aratott gy?zelem remenyeben. A nemesseg, melyet korabban athatott a napoleoni eszme, itt megerti, hogy az osszefogasra szukseg van.
- Nemes hercegek, grofok szemelyes eletutjanak egy reszletet abrazolva mutatja be, hogyan keresik e h?sok eletuk ertelmet.
- Leirja kordokumentumok segitsegevel a tortenelmi valosagot, a Napoleon elleni haboru csatait s benne az orosz nep magas erkolcsi peldakeppe valik.
[4]
Tortenelemszemlelete
[
szerkesztes
]
Tolsztoj szerint a tortenelem sorat, menetet nem az ember szabja meg, hanem a Gondviseles, azaz Isten. A tortenelmi szerepl?k pedig csupan a vegrehajtoi az isteni akaratnak. A tortenelmet nem egy egy h?s, kiemelked? egyeniseg iranyitja, hanem kiemelked? szerep jut a nepnek, a tomegnek:
- ?A tortenetiras, ha elveti azt a regi nezetet, hogy az istenseg egy kivalasztott szemelynek alarendeli a nep akaratat, egyetlen lepest sem tehet anelkul, hogy ellentmondasokba ne keveredjek; valasztania kell tehat: vagy visszater az el?bbi hithez, mely szerint az istenseg kozvetlenul reszt vesz az emberiseg ugyeiben; vagy hatarozottan megmagyarazza azt a tortenelmi esemenyeket el?idez? er?t, amelyet hatalomnak neveznek”
. (Tolsztoj, Epilogus, 1. fejezet/5. resz)
Igy a hatalmat nem istenadta privilegiumkent fogja fel, mely bizonyos embereknek fizikai, erkolcsi folenyen alapszik, hanem a tomegek akaratanak osszessegekent definialja:
- ?Ha a hatalom forrasa nem a hatalmat birtokolo szemely testi vagy lelki tulajdonsagaiban rejlik, akkor nyilvanvalo, hogy e hatalom forrasat az illet? szemelyen kivul, abban a kapcsolatban kell keresnunk, amely a tomegek es a hatalmat birtoklo szemely kozott fennall. Es csakugyan igy is ertelmezi a hatalmat a jogtudomany, a tortenelemnek az a valtobankja, mely azt igeri, hogy a hatalom tortenelmi fogalmat tiszta aranyra valtja be. A hatalom a tomegek akaratanak osszessege, amely a tomegek kifejezett vagy hallgatolagos beleegyezesevel megvalasztott kormanyferfiakra szall at.”
(Tolsztoj, Epilogus, 1. fejezet/5. resz)
Az igazi tortenelmi alakot az emeli magasba, hogy elfogadja, megerti a Gondviseles nep altal sugallt kivansagat. Igy novekszik meg Kutuzov alakja, akinek taktikaja a halogatas volt, s igy valik sajnalatramelto, szanalmas alakka
Napoleon
a m?ben. Napoleon a magabiztos fellepesevel, iranyitasaval onnon kepere kivanja igazitani a vilag sorsat es befolyasolni a tortenelem folyasat, emberi eletek felett akar rendelkezni, s ebbe bukik bele.
A tortenelem es szabadsag kozti osszefuggeseket a kovetkez?keppen tarja fel:
- Ugyanigy a tortenelemben azt, amit ismerunk, a szuksegszer?seg torvenyeinek nevezzuk; azt, amit nem ismerunk, szabadsagnak. A szabadsag a tortenelem szempontjabol csupan annak kifejezese, ami ismeretlen marad azon tul, amit az ember eletenek torvenyeir?l tudunk.
…
A tortenelem az ember szabadsaganak megnyilvanulasat a kuls? vilaggal id?ben es oksagi viszonyban valo kapcsolataban vizsgalja, vagyis az ertelem torvenyeivel hatarozza meg ezt a szabadsagot, ezert a tortenelem csak annyiban tudomany, amennyiben ezek a torvenyek meghatarozzak ezt a szabadsagot
. (Tolsztoj, Epilogus, 2. fejezet/11. resz)
Tolsztoj a tortenelmet vizsgalva megallapitja, hogy az a termeszettel szemben jelentektelen. Igy szerepl?i kozul is a termeszethez kozel allo alakokat ertekeli pozitivan. A tortenelmi alak csak kiszolgaltatott leny, az eszmenyitett alak pedig maga a termeszetesseg.
A f?szerepl?k jellemzese
[
szerkesztes
]
- Mihail Illarionovics Kutuzov
herceg ? az orosz sereg id?s f?vezere
- Platon Karatajev
- Napoleon csaszar
? az ellenfel, a francia tamado seregek hadvezere
- Pjotr Kirillovics Bezuhov
grof (Pierre)
- Anatolij Vasziljevics Kuragin
herceg (Anatole)
- Andrej Nyikolajevics Bolkonszkij
herceg
- Natalja Iljinyicsna Rosztova
grofn? (Natasa, Nathalie) ? Nyikolaj huga
Az iro annak alapjan csoportositja szerepl?it, ki mennyire all kozel a termeszethez es a termeszetesseghez.
A korabeli orosz szalonok, nemesi tarsasagi elet divatos nyelve a francia volt, igy az els? otven oldalon s?r?n kovetik egymast a francia mondatok, kifejezesek. Mindez kisse megneheziti az olvasast, jegyzetek tarkitjak a sorokat, s minduntalan a lap aljan talalhato forditasokra iranyitjak az olvaso figyelmet. A francia es az orosz nyelv keveredeset erzekelteti rogton a bevezet?, els? jelenet (az orosz szoveg itt a magyar forditas kiemelve, szamozas ? lathatok a s?r?n el?fordulo hivatkozasok a jegyzetekre, Makai Imre utan idezve):
?
Eh bien, mon prince. Genes et Lucques ne sont plus que des apanages, des
joszag
, de la famille Buonaparte. Non, je vous previens, que si vous ne me dites pas, que nous avons la guerre, si vous vous permettez encore de pallier toutes les infamies, toutes les atrocites de cet Antichrist (ma parole, j'y crois) ? je ne vous connais plus, vous n'etes plus mon ami, vous n'etes plus
h?seges rabszolgam
, comme vous dites.[1]
De azert isten hozta, isten hozta
. Je vois que je vous fais peur,[2]
foglaljon helyet es beszeljen
.”
- grof Tolsztoj Leo:
Haboru es beke. Tortenelmi korrajz, 1-6.
; Rath, Bp., 1885?1886
- Tolsztoj:
Haboru es beke
; ford.
Ambrozovics Dezs?
; Revai, Budapest, 1907
- Haboru es beke. Regeny 15 fejezetben egy epilogussal, 1-5.
; ford., bev.
Bonkalo Sandor
, ill. Semjen Ferenc; Gutenberg, Bp., 1928 (
Tolsztoj osszes regenyei es elbeszelesei
)
- Haboru es beke, 1-2.
; ford.
Makai Imre
; Uj Magyar Konyvkiado, Bp., 1954 (
Orosz remekirok
)
- Haboru es beke I-II.
; ford. Makai Imre, jegyz. Kispeter Andras; Magyar Helikon, Bp., 1965 (
Lev Tolsztoj m?vei
, 5-6.)
- Lev Tolsztoj. Haboru es Beke. A regeny tartalmanak tomoritett ismertetese
; Allenby-Konyvtar, Tel-Aviv, 197?
- Haboru es beke, 1?2.
; ford. Makai Imre, ujraszerk., szoveggond.
Gy. Horvath Laszlo
; Europa, Bp., 2013
- Haboru es beke
, 1?3.; ford. Gy. Horvath Laszlo; 21. Szazad Kiado, Bp., 2022
- Vaszilij Akszjonov: Moszkvai tortenet
? a
Haboru es borton
cim? reszben megjelenik a Haboru es beke 20. szazadi megvalosulasa. Szerepl?iben (peldaul Osztasov kapitany vagy Vujnovics) felismerhetjuk Bolkonszkij herceg alakjat. A tomegek mozgatasanak vagyaban ra lehet ismerni a Napoleon es Trockij kozott huzodo parhuzamra. Akszjonov nem ert egyet a tolsztoji tortenelemfilozofiaval, mely a nagy egyenisegek torteneti szerepet feszegeti.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]