Gustav Holst
Eletrajzi adatok
Szuletett	1874 . szeptember 21. Cheltenham
Elhunyt	1934 . majus 25. (59 evesen) London
Sirhely	Chichester Cathedral
Gyermekei	Imogen Holst
Iskolai	University College London Royal College of Music Pate's Grammar School
Palyafutas
M?fajok	komolyzene opera
Hangszer	harsona
Dijak	Royal Philharmonic Society Gold Medal (1930)
Tevekenyseg	zeneszerz? , zenepedagogus
A Wikimedia Commons tartalmaz Gustav Holst temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Gustav Theodore Holst ( Cheltenham , 1874 . szeptember 21. ? London , 1934 . majus 25. ) angol zeneszerz? , zenepedagogus. Zenejet egeszen egyedi, fesztelen utemezese es visszater? melodiai teszik jellegzetesse. Korai munkassagara hatassal volt Maurice Ravel , Edvard Grieg , Richard Strauss es diaktarsa, Ralph Vaughan Williams , de kes?bb a hinduista spiritualizmusbol es angol nepi dallamokbol is taplalkozott. ^[1] Gustav Holst majdnem 200 katalogizalt m?vet irt, koztuk zenekari szviteket , operakat , baletteket, versenym?veket , korusm?veket es dalokat, de leginkabb zenekari szvitje, A bolygok tette hiresse.

Elete [ szerkesztes ]

Skandinav es nemet szarmazasu zeneszcsaladba szuletett, gyerekkoraban els? hangszere heged? es zongora volt, majd tizenket eves koraban attert a harsonara , ^[2] kes?bb orgonazni tanult apjatol. ^[3]

A Royal College of Musicban befejezett tanulmanyai utan korrepetitor volt, zenekarban harsonazott, majd 1905 -t?l a londoni St. Paul's Girls' School tanara, kes?bb igazgatoja lett, mely posztot halalaig megtartotta. Emellett 1905 es 1924 kozott a londoni Morley College igazgatoja volt. 1906 korul az angol nepdalok erdekeltek, 1906-ban tett algeriai utazasa utan komponalta az arab zenei elemeket is tartalmazo zenekari m?vet, a Beni Mora t, ^[4] majd 1907-t?l erdekl?dese az indiai kultura, a szanszkrit irodalom fele fordult. Indiai korszakaban komponalta a Rigveda szovegei hatasara a Choral Hymns from the Rig Veda cim? korusra es zenekarra irt m?vet. Az 1910-es evek elejen a Tudor-kor zeneszerz?inek madrigaljai erdekeltek, Weelkes, valamint Byrd es Purcell m?vei. Palman keltettek fel erdekl?deset az asztrologia irant, melynek hatasara irta legismertebbe valt m?vet, A bolygok cim? zenekari szvitjet ( 1914 ? 1916 ). Az 1910-es evekt?l a gorog kultura erdekelte, gorog tanulmanyokba melyedt, evangeliumi apokrif irasok alapjan komponalta a The Hymn of Jesus cim? zenekarra es korusra irt m?vet. Az apokrif szoveget Holst maga forditotta angolra. ^[5]

Tanari palyajan komoly el?relepest jelentett, hogy 1919-t?l 1923-ig egykori alma matere, a Royal College of Music tanara lett, majd 1919-t?l a Readingi Egyetemen, 1926-tol a Liverpooli es a Glasgow-i Egyetemen tanitott. 1932-ben elfogadta a Harvard Egyetem feleves el?adoi felkereset. 1930-ban a legjelent?sebb angol zenei dijat, a Royal Philharmonic Society Arany Medaljat adomanyoztak Gustav Holstnak. ^[6]

Testvere, Ernest Cossart neven valt sikeres szinessze a Broadway -n, lanya, Imogen Holst szinten zeneszerz? lett, 1938 -ban adta kozze Gustav Holst eletrajzat. ^[7]

M?vei (valogatas) [ szerkesztes ]

Szinpadi m?vek [ szerkesztes ]

• The Perfect Food op. 39. - vigopera, (1923)
• At the Boar’s Head - op. 42. opera, (1925)
• The Wandering Scholar op. 50. ? opera (1929)
• The Morning of the Year op. 45. no. 2 ? balett korussal (1926)
• The Golden Goose op. 45. no.1. ? balett korussal (1926)

Zenekari es versenym?vek [ szerkesztes ]

• Indra op. 13. - szimfonikus koltemeny (1903)
• A Somerset Rhapsody ? op. 21. no. 2 zenekarra (1907)
• Fantasztikus szvit op. 29. no. 2. ? zenekarra (1911)
• St Paul’s szvit op. 29. - vonoszenekarra (1913)
• Japan szvit op. 33. ? zenekarra (1915)
• A bolygok szvit op. 32. - zenekarra, (1918)
• Fugal Concerto op. 40. no. 2. - oboara, fuvolara es zenekarra, (1923)
• Egdon Heath op. 47. - szimfonikus koltemeny, (1927)
• Double Concerto op. 49. - ket heged?re es zenekarra (1929)

Vokalis m?vek [ szerkesztes ]

• Kings Estmere op. 17. - ballada korusra es zenekarra (1903)
• Hymns from the Rig Veda op. 24. (1907-1908)
• The Hymn of Jesus op. 37. - korusra es zenekarra, (1917)
• Ode to Death op. 38. - korusra es zenekarra, (1919)
• Choral Fantasia op. 51. - korusra es zenekarra (1930)

Galeria [ szerkesztes ]

• 
  Gustav Holst szobra szul?varosaban, Cheltenhamben .
• 
  A londoni haz, ahol Gustav Holst lakott (1908-1913).
• 
  Gustav Holst dedikalasa A bolygok Adrian Boultnak ajandekozott partiturajan: "This copy is the property of Adrian Boult who first caused the Planets to shine in public and thereby earned the gratitude of Gustav Holst."

Hangfelvetelek [ szerkesztes ]

Youtube hangfelvetelek [ szerkesztes ]

• F-major szimfonia , ? Youtube.com, Kozzetetel: 2013. szept. 13.
• Somerset-rapszodia , ? Youtube.com, Kozzetetel: 2010. szept. 28.
• Bolygok , ? Youtube.com, Kozzetetel: 2016. szept. 19.
• Himnusz a Rig-Vedabol , ? Youtube.com, Kozzetetel: 2011. maj. 23.
• A felh?-hirnok , ? Youtube.com, Kozzetetel: 2014. maj. 23.
• Indra , ? Youtube.com, Kozzetetel: 2014. maj. 23.
• Ejszakai zene , ? Youtube.com, Kozzetetel: 2010. szept. 23.
• Az aranylud , ? Youtube.com, Kozzetetel: 2012. maj. 4.
• Japan szvit , ? Youtube.com, Kozzetetel: 2013. szept. 13.
• Szent Pal szvit , ? Youtube.com, Kozzetetel: 2012. okt. 4.

Mas hangfelvetelek [ szerkesztes ]

A bolygok :

Kottak [ szerkesztes ]

• Holst, Gustav . International Music Score Library Project . (Hozzaferes: 2019. majus 17.)

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Szabolcsi Bence ? Toth Aladar :  Zenei lexikon   II. (G?N). F?szerk. Bartha Denes. Atd. kiadas. Budapest: Zenem?kiado. 1965.
• John Stanley: Klasszikus zene. Kossuth Kiado, Budapest, 2006
• Holst, Imogen (1981). The Great Composers: Holst (second ed.). London: Faber and Faber. ISBN 0-571-09967-X .

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Gustav Holst Web Site
• Encyclopædia Britannica - Gustav Theodore Holst

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• Zenetortenet