a kiallitohely a parizsi Szajna-part vilagoroksegi helyszin resze

Grand Palais des Champs-Elysees
Telepules	Parizs
Cim	avenue Winston-Churchill avenue Franklin-D.-Roosevelt cours la Reine
Megnyitas	1900
Epitesi stilus	szecesszio
Epitesz(ek)	Charles Girault
Hasznositasa
Felhasznalasi terulet	palota rendezvenyhelyszin convention center
Elhelyezkedese
Grand Palais des Champs-Elysees Pozicio Parizs terkepen
e. sz. 48° 51′ 58″ , k. h. 2° 18′ 45″ 48.866111 , 2.3125 48.866111°N 2.312500°E Koordinatak : e. sz. 48° 51′ 58″ , k. h. 2° 18′ 45″ 48.866111 , 2.3125 48.866111°N 2.312500°E
Grand Palais des Champs-Elysees weboldala
A Wikimedia Commons tartalmaz Grand Palais des Champs-Elysees temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

A Grand Palais des Champs-Elysees , melyet roviden Grand Palais neven szoktak emlegetni, az 1900 -ban Parizsban rendezett vilagkiallitas alkalmabol epult kiallitohely. A hatalmas uveggel fedett kiallitoter es muzeumkomplexum egyuttal tortenelmi emlekhely is. Mivel a korabban itt allo Palais de l'Industrie ^[1] kisebb merete es leromlott allapota miatt mar nem felelt meg a tervezett 1900-as vilagkiallitas igenyeinek, a Grand Palais az annak lebontasaval felszabadult teruleten epult Parizs 8. keruleteben, a Champs-Elysees menten elhelyezked? parkban. A vele szemben talalhato Petit Palais -val es a Szajnat atszel? Alexander hiddal a Belle Epoque tortenelmi jelent?seg? epiteszeti egyutteset alkotja. ^{[2] [3]}

Az epulet a villanyvilagitas el?tti korszak egyik utolso merfoldkove. Az 1851 -ben Joseph Paxton (wd) tervei alapjan Londonban epult Crystal Palace mintajara tervezett transzparens uvegkonstrukciok egyik kesei peldajakent arrol az id?szakrol tanuskodik, amikor a termeszetes feny meg elengedhetetlen volt minden nagyobb rendezveny lebonyolitasahoz.

A tervek szerint a vilagkiallitas utani rendeletetese m?veszeti szalonok rendezese lett volna, de megepulese utan, a Palais de l'Industrie m?kodesehez hasonloan, hamarosan kezdtek mas jelleg? rendezvenyek celjaira is hasznalni. A Grand Palais tobbek kozott legikozlekedesi bemutato, autoszalonok, haztartasi gepek vasara es loversenyek szintere is lett. Kes?bb a Nemzeti Galeria kapott helyet az epuletben. Az 1937 -ben rendezett vilagkiallitas idejen az epulet Palais d'Antin nev? nyugati reszeben volt lathato a Palais de la Decouverte . A kiallitas nagy sikere miatt a Palais d'Antin mai napig meg?rizte ezt a funkciojat. Szamos egyeb funkcio is helyet kapott a Grand Palais epuleteben, peldaul sajat rend?rorse is van.

Az 1975. junius 12-en kiadott rendelet ertelmeben az uveggel fedett kozponti kiallitoteret felvettek a m?emlekek listajara. Egy 2000. november 6-an hozott uj rendelet teljes egeszeben vedette nyilvanitotta a Grand Palais-t. ^[4]

Az epitkezes el?zmenyei [ szerkesztes ]

Miutan Nagy-Britannia 1851 -ben megrendezte az els? vilagkiallitast, Franciaorszag kormanya ugy dontott, hogy versenybe szall. A londoni kiallitas helyszine, a Joseph Paxton altal tervezett Kristaly Palota is nagy kihivast jelentett rendkivul innovativ, modulrendszer? ontottvas es uveg konstrukciojaval. Paxton, aki eredetileg kertesz volt, es uveghazak epitesevel is foglalkozott, a vilag legnagyobb uveggel fedett epuletet valositotta meg az 1951-ben rendezett londoni vilagkiallitas alkalmabol. ^[5]

1855 -ben Parizsban kerult sor az els? francia foldon rendezett vilagkiallitasra . Erre az alkalomra epult az Ipari Palota (Palais de l'Industrie), amely a Champs-Elysees sugarut, a Szajna folyo es az Alle d'Antin (mai neve Avenue Franklin Delano Roosevelt ) altal hatarolt haromszogben, a Grand Palais es a Petit Palais jelenlegi helyen volt. Homlokzata a Champs-Elysees sugarut vonalat kovette. Az epulet fogadta a festeszeti szalonokat, mez?gazdasagi es kerteszeti versenyeket, lovasbemutatokat es egyeb rendezvenyeket. ^[6]

Az 1900-as kiallitast megel?z?en Parizs mar 4 vilagkiallitast rendezett, az 1855-ben rendezett vilagkiallitast 1867 -ben, 1878 -ban es 1889 -ben ujabbak kovettek. Az 1855-os kiallitas sikere miatt a kovetkez? kiallitasok szinhelye 1889-ig az Eiffel-toronynal a Champ-de-Mars volt, mivel a Palais de l'Industrie tul kicsinek bizonyult.

• Kristaly Palota, London
• 
  Kristaly Palota London
  alaprajz
• 
  Kristaly Palota London
  (Dickinson)
• 
  Kristaly Palota
  bels? ter

• Palais de l'Industrie
• 
  Palais de l'Industrie, Parizs
• 
  Palais de l'Industrie fenykoraban
• 
  Napoleon megnyitja a vilagkiallitast, 1855
• 
  A Plalais de l'Industrie lebontasa

1892. julius 13-an Marie Francois Sadi Carnot , Franciaorszag koztarsasagi elnoke rendeletet hirdetett ki az 1900-as vilagkiallitas szervezesenek elinditasarol. 1894 augusztusaban otletpalyazatot szerveztek a kovetkez? kiallitas uj helyszinenek meghatarozasara es altalanos tervenek kidolgozasara. Eugene Henard (wd) nyerte meg a harom dij kozul az els?t. A masik ket dijat Charles Girault (wd) es Edmond Paulin (wd) epiteszeknek osztottak ki. Az els? dijazottnak a kepvisel?haz el?tt is meg kellett vedenie az otletet. Henard 1888 ota volt Parizs varosanak epiteszmernoke. Javaslata magaban foglalta a Palais de l'Industrie lebontasat, a Champs-Elysees sugarutrol indulva, az esplanade des Invalides (wd) iranyaba egy uj sugarut letrehozasat, es a Szajna folyo bal es jobb partjanak hiddal valo osszekoteset.

Bar nehany francia ellenezte a Palais de l'lndustrie lerombolasat, amelyet a Champs-Elysees egyik legszembet?n?bb ekessegenek tekintettek, es amely akkoriban muzeumkent szolgalt, sokan egyetertettek abban, hogy elavult. Mivel a Champs-Elysees nem parhuzamos a Szajna partjaval, es a Palais de l'Industrie a sugarut vonalat kovette, a Szajna fel?li homlokzat a Cours-la-Rein menten nem tudott jol ervenyesulni. Ez reszben indokolta a terulet attervezeset. Ugyanakkor tiltakozast valtott ki a Parizs altal nyujtott egyik legszebb perspektivikus kilatas megsemmisitesenek veszelye. A terv ellenz?i attol tartottak, hogy egy uj nagy epulettomb betakarja majd a kilatast az Invalidusok kupolajara. Eugene Henard azt javasolta, hogy a Palais de l'Industrie-t ket epulettel, a Palais des Beaux-Arts es a Palais des Lettres epuletevel helyettesitsek. Az Invalidusok kupolajara a kilatas meg?rzeset a tervben a ket epulet kozotti uj sugarut nyitasa biztositotta. Vegul Henard otlete alapjan valosult meg az Alexander hid is.

• Madartavlat , Alexander hid
• 
• 
• 
• 
• 

Az 1900-as parizsi vilagkiallitas megrendezeser?l szolo dontes mely megosztottsagot okozott a Francia Koztarsasagon belul. A terv ellenz?i ugy veltek, hogy a vilagkiallitas rendezese a tartomanyi kormanyoktol von el fontos forrasokat, es megkerd?jeleztek, hogy tud a francia gazdasag egeszenek olyan hasznot hozni, ami ezt kompenzalni tudna. Ezek az aggalyok kiterjedtek a Grand Palais tervezesevel es epitesevel kapcsolatos koltsegekre is.

Tervezes, epitkezes [ szerkesztes ]

Programot dolgoztak ki, es 1896. aprilis 22-en rendelettel dontottek az epiteszek kozotti otletverseny megszervezeser?l. A Trocadero-palota (wd) vagy az Opera Garnier tervezese idejen alkalmazott kriteriumokkal ellentetben, a Grand Palais eseten a tervez?k kivalasztasa soran csak francia epiteszeket vettek figyelembe. A hatosagok es sajto kepvisel?i kozott, valamint a nagykozonseg koreben zajlo elkeseredett vitat kovet?en nem sikerult egyertelm?en egy epiteszt kivalasztani, igy a palyazat eredmenyekent a megbizast Henri-Adolphe-Auguste Deglane (wd) (1851-1932), Albert Louvet (wd) (1860-1936), Albert-Felix-Theophile Thomas (wd) (1847-1907) es Charles Girault (wd) epiteszek kaptak, hogy terveik szinteziset valositsak meg. Mind a negyen kulon, jol korulirt feladatkort lattak el. Girault kapta az egesz projekt f?epiteszi koordinalasanak megbizatasat, mig a masik harom epitesz kozt az epulet kozeps? reszenek, es ket szarnyanak megtervezeset osztottak el.

• Henri Deglane volt a felel?s a nagyhajo kozponti csarnokbol indulo eszaki es deli szakaszaert, a keresztiranyu, "paddock"-nak nevezett reszeert, az azt korulvev? homlokzatokert es diszitesekert. Fontos feladata volt a f?bejarat es annak ketoldalan, a mai Winston-Churchill sugaruton talalhato perisztilek tervezese. (Az ujonnan letesitett sugarutat eredetileg avenue Alexandre-III nevre kereszetltek, mai nevet kes?bb kapta.)

• Albert Louvet feladatkore a kozponti csarnok es diszterem, Deglane-nal egyeztetve a nagy lepcs?haz, valamint a kereszthajo hatso falanak festett es szobraszati diszitesenek tervezeset foglalta magaba.

• Albert Thomas megbizatasa a Palais d'Antin neven ismert nyugati szarny es az Avenue d'Antin (a kes?bbi Avenue Victor-Emmanuel-III, ma Avenue Franklin-D. Roosevelt) fel?li sarokrizalitok tervezesere szolt.

• Charles Girault feladata volt a tervek veglegesitese es a munkalatok koordinalasa. Ezzel egyid?ben a Petit Palais (ma Musee des Beaux-Arts de la Ville de Paris) tervez?je es projektmenedzsere is lett.

1896 . julius 4-en nyujtottak be a Grand Palais epitesere vonatkozo epiteszeti terveket engedelyezesre. Az epittet? a Dayde & Pille (wd) ceg volt. Ennek a vilagkiallitasnak alkalmabol epult Henard eredeti elkepzelese szerint a szomszedos Petit Palais es a Szajna ket partjat osszekot? Pont Alexandre is.

A munkalatok 1897 els? napjaiban a Palais de l'Industrie lebontasaval kezd?dtek. Csak a bejarat maradt meg epiteszirodakent. Az utolso reszeket 1900 elejen romboltak le. ^[7]

A Grand Palais-t a Harmadik Koztarsasag minden pompajaval avattak fel. Az egyik sarokparkanyon egy k?be vesett emlektabla tanuskodik az esemenyr?l. Az unnepsegre 1900. majus 1-jen kerult sor Emile Loubet koztarsasagi elnok, Pierre Waldeck-Rousseau , a Tanacs akkori elnoke, bel- es vallasugyi miniszter, Georges Leygues kozoktatasi es m?veszeti miniszter, Alexandre Millerand kereskedelmi, ipari, posta- es tavkozlesi miniszter, valamint Alfred Picard (wd) , az egyetemes kiallitas f?biztosa jelenleteben.

Az epulet [ szerkesztes ]

A tervezes soran valasztott vas- es konny?acel vazszerkezet, valamint a vasbeton alkalmazasa korabeli innovacionak szamitottak. Az 1889 -ben epult Eiffel-toronyhoz hasonloan, a Grand Palais is a vilagkiallitas kozponti attrakciojakent szolgalt. A ket epitmeny azonban nagyon kulonbozik egymastol. Az Eiffel-torony epitese idejen, 1889-ben az epiteszet boldogan allt a vas es acel korszakanak kuszoben, es leplezetlenul mutatta meg a konstrukciot. A Grand Palais tervez?i 1900-ban visszatertek a Beaux-Arts -ban tanitott szellemhez, amelyet a formalis tervezes es a gazdag diszites jellemez. Igy a konstrukcio vas es acel tartoszerkezete jelent?s reszben rejtve marad. Deglane oszlopcsarnoka, amelyet Claude Perrault Louvre -i oszlopcsarnoka ihletett, szemermesen eltakarja, akarcsak a Victor Laloux (wd) altal ugyanerre a kiallitasra epitett Orsay-i allomason, a femszerkezet nagyszer? ujitasat, pedig a f?hajo epitesenel felhasznalt acel tobb, mint amennyi az egesz Eiffel-torony epitesehez szukseges volt. Csak a kupolahoz tobb, mint 6000 tonna acelt hasznaltak fel, a teljes felhasznalt acel mennyiseg az epuletben meghaladta a 9000 tonnat. ^[2] A Grand Palais a Beaux-Arts stilusra jellemz? eklektika csucspontjat jelenti, de egyuttal egy olyan epiteszeti felfogas veget is jelzi, amelyben az epit?mester, m?vesz es technikus egyarant meghatarozo szerepet jatszik.

A homlokzat tokeletesen szimmetrikus , hogy a figyelmet a kozeppontjara iranyitsa. A f?bejarat ket oldalan oszlopcsaronokok allnak. Mig a portikuszok egyszer? jon stilusu oszlopokkal hataroltak, addig a f?bejaratot paros oszlopok keretezik. Az ketoldali oszlopcsarnokok menten negy szobor all, melyek a gorog , romai , foniciai es reneszansz m?veszetet szimbolizaljak. A paros oszlopok toveben szorosan egymas mellett az epiteszetet , a festeszetet , a szobraszatot es a zenet abrazolo szobrok lathatoak. Az oldalso korlatokat paros vazak diszitik. A kozeps? rizalit tetejen a M?veszet es a Beke allegorikus szobor csoportja allt. A f?bejarat gazdag diszitese vonzza a latogatokat a f?bejarathoz.

Az epulet, kulonosen felulnezetb?l jol kivehet?, kulonboz? funkcionalis egysegekre oszthato. Az uveg kupolaval fedett kozponti resz es az ebb?l indulo uveg dongaboltozatos eszaki es deli f?hajo, valamint a mellekhajok alkotjak a keresztalaku 13500 m ² alapterulet? nagy kiallitoteret. A nagy belmagassag miatt 450 000 m ³ legter all rendelkezesre, melyet a palota torteneteben tobb kiallitas ki is hasznalt. Ekorul a hatalmas csarnok korul futnak a galeriak tobb szinten.

A Grand Palais belseje ugyanolyan figyelemre melto, mint a f?bejarat. Ket szintb?l all. Belepve az epuletbe egy hatalmas csarnokba erkezik a latogato, amely a Grand Palais foldszintjet ket szarnyra osztotja. A kereszthajo utan a nagy lepcs?haz es a diszterem az osszekot? resz, mely atvisz a Palais d'Antin nev? nyugati epuletreszbe, melynek homlokzata az egykori Allee d'Antin (ma Avenue Franklin Deglane Roosevelt) vonalat koveti. Ez a kisebb kiemelt jenet?seg? es diszes homlokzat. A nagyobb f?homlokzat az ujonnan nyitott Avenue Alexandre II (ma Avenue Winston Churchill ) fele, a Petite Palais homlokzataval szembe nez. Emellett vannak bejaratok a 45°-ban levagott sarokrizalitoknal is, melyekhez diszlepcs? vezet.

A f?homlokzat szobor diszitese [ szerkesztes ]

A palota impozans klasszicista k?homlokzatat szecesszios vasmunkak, valamint szamos allegorikus szoborcsoport disziti, melyek Paul Gasq , Camille Lefevre (wd) , Alfred Boucher (wd) , Alphonse-Amedee Cordonnier (wd) es Raoul Verlet (wd) szobraszok alkotasai. A f?homlokzat mindket szarnyat Georges Recipon (wd) monumentalis allegorikus bronz quadriga alkotasa disziti. A Champs-Elysees fel?li oldal a halhatatlansagot abrazolja, amely gy?zedelmeskedik az id? felett, a Szajna fel?li oldalon pedig a harmonia diadalmaskodik a viszaly felett.

A Grand Palais Avenue Nicholas II iranyaba nez? homlokzata XVI. Lajos , avagy a XVIII. szazad kozepenek stilusaban epult oszlopsorral hatarolt arkad. A gorog, romai, foniciai es mas nemzeti m?veszetek kulonboz? stilusait kepvisel? oszlopok kozott nyolc szoborcsoport tori meg a monotonitast. A Grand Palais f?bejarata harom nagy boltivb?l all, amelyeket kett?s oszlopok tagolnak. Ezek toveben az Epiteszet, a Festeszet, a Szobraszat es a Zene allegoriajat abrazolo negy szobor all. A f?bejarat ket oldalan Gasq es Boucher alkotasai lathatok. A homlokzaton masodik emelet magassagaban lathato mozaikfrizek a vilagtortenelem legragyogobb korszakait mutattak be.

• 
  George Recipion: A halhatatlansag gy?zedelmeskedik az id? felett
• 
  George Recipion: A harmonia gy?zedelmeskedik a viszaly felett

• 
  Emile Lafont
  Diszit? m?veszet
• 
  Alfred Boucher
  Ihlet, Festeszet
• 
  Jacques Villeneuve
  Iparm?veszet
• 
  Paul Gasq
  Szobraszat
• 
  Joseph Enderlin
  Reneszansz m?veszet
• 
  Raoul Verlet
  Minerva
• 
  Edouard Lombard
  Beke

Mozaik es keramia frizek [ szerkesztes ]

A Grand Palais k?homlokzatanak kellemes melegseget kolcsonoz szineivel az a ket nagymeret? friz , amely egyeduli polikrom eleme az epulet kuls? megjelenesenek. Az egyik keramiabol , a masik mozaikbol keszult. A keszitesuk ota eltelt tobb, mint szaz ev utan mindkett? restauralasra szorult. A szennyezes es a por altal karositott mozaikok gyakorlatilag megkulonboztethetetlenne valtak. A restauralasi munkalatok 2005 -ben kezd?dtek. A munka soran felfedtek Louis Edouard Fournier (wd) m?veszettorteneti utalasokban gazdag eredeti rajzait. A folyamat magaban foglalta a mozaikdarabok tisztitasat, ujboli osszeilleszteset, valamint a hianyzo darabok potlasat. Az eredmeny megmutatja, hogy az eredeti mozaik milyen elenk szin? volt, es betekintest enged a Grand Palais tervez?inek m?veszeti elkepzeleseibe. A k?poros friz 2008 -ban keszult el. A frizek ma mindket homlokzaton ujra eredeti szepsegukben lathatoak. ^[8]

A Winston-Churchill sugarutra nez? keleti homlokzaton, az oszlopcsarnok mogott talalhato mozaikfriz otlete Albert Thomasnak, az 1896 -os palyazaton harmadik dijat nyert epitesznek tulajdonithato. Az otlet nagyon tetszett Alfred Picardnak, az egyetemes kiallitas f?biztosanak, aki felulbiralta Deglane, a Winston-Churchill sugaruti homlokzatert felel?s epitesz, ellenallasat. A tervek elkeszitesevel Louis Edouard Fourniert biztak meg, aki fest?, mozaikm?vesz, metsz? es illusztratorkent tevekenykedett. A Fournier altal rajzolt friz a m?veszettortenet f?bb korszakainak id?vonala. ^{[9] [10] [11]}

Kisse elrejtve, a fal tetejen, az oszlopcsarnokok mogott talalhato a torteneti friz, amely 4 panelb?l all. Az egesz 75 meter hosszu es 3,20 meter magas. Terulete 240 negyzetmeter. A panelek tiz temat abrazolva a m?veszet nagy korszakait kovetik nyomon egeszen a 19. szazadig . A tortenelem nagy civilizacioinak abrazolasaival talalkozhatunk, beleertve Egyiptomot , Mezopotamiat , Augustus Romajatol Periklesz szazadanak Gorogorszagaig, az olasz es francia reneszansztol a kozepkorig , az ipari Europatol a klasszicista es barokk m?veszetig. A tavolabbi civilizaciokrol sem feledkeztek meg, a tablak a nyugati gyarmatositas soran feltart teruletek m?veszetet is dics?itik. A Foldkozi-tenger es a szubszaharai Afrika , a Kelet es az indiai szubkontinens , Delkelet-Azsia es Indokina a khmerekkel es Angkor templomaival, Kokinkina es a Hu? varosa koruli vietnami tajak, a Tavol-Kelet a titokzatos Kina es Japan abrazolasai lathatok.

Louis-Edouard Fournier-nek es csapatanak a friz megtervezese es felavatasa kozott mindossze masfel ev allt rendelkezesere, hogy elkeszitse a szines uveglapok aprolekos osszeallitasat Guilbert Martin mozaikm?helyeben Saint-Denis -ben. Ez a Saint-Denis-ben talalhato m?hely 1862 es 1960 kozott egyedulallo know-how-jarol volt hires Franciaorszagban.

A masik mozaik a Grand Palais hatso homlokzatat disziti (a Palais de la Decouverte bejarata fel?li oldalon, az avenue Franklin-Roosevelt-en). Keramiabol keszult, es a m?veszettortenetet egy masik szemszogb?l dolgozza fel. A kompoziciot Louis Blanc keszitette.

• Palais de la Decouverte friz
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Nagyhajo [ szerkesztes ]

A f?hajo csaknem 240 meter hosszu. Az impozans f?teret vas es acel tartoszerkezettel hatalmas uveg boltozat fedi. ^[12] Ennek a komplexumnak a teteje 45 meter magasan van. Az eszaki es a deli mellekhajo hordo boltozata kisse lesullyesztett. Ez az epulet volt az utolso a londoni Kristalypalota altal ihletett nagy, atlathato szerkezetek kozul, amelyeket a villamossag kora el?tt nagy embertomegek osszejoveteleihez letsitettek. A f?teret eredetileg a klasszicizmust es a szecessziot otvoz? stilusu nagy lepcs?haz kototte ossze a palota tobbi reszevel, de a bels? elrendezest azota nemileg modositottak. A bels? ter disze a funkcionalis elemeinek, a lepcs?knek es a csarnok korul az els? emelet szintjen futo galerianak a femszerkezete. ^[13]

• Grand Palais uveg boltozat a f?hajoban
• 
• 
• 
• 

Az epites idejen ezeket specialisan erre a celra keszitett zold arnyalatu festekkel vontak be. Mintegy 60 tonna festek fogyott el erre a celra. Az epulet tobbszori karbantartasa alatt az atfestesnel nem ragaszkodtak az eredeti arnyalathoz. Az legujabb renovalas soran a femszerkezet visszakapja eredeti szinet.

Eredetileg az epulet es bels? m?kodese kelet-nyugati tengely menten szervez?dott. A nagy f?hajo es a palota tobbi resze (a diszterem, a kozponti szarny es a Palais d'Antin) kozotti kapcsolatot egy szeles, szecesszioval arnyalt, klasszikus ihletes? vaslepcs? biztositotta.

• Grand Palais diszlepcs?
• 
• 
• 
• 

Palais d'Antin [ szerkesztes ]

1937 -ben a vilagkiallitas idejen a Palais d'Antin (a Grand Palais nyugati resze) Palais de la Decouverte neven ideiglenes kiallitasnak adott. ^[14] Ez a kiallitas 2 millio latogatot vonzott. Magyar vonatkozasa a kiallitasnak, hogy olyan nagyhatasu volt a tudomanyos felfedezesek bemutatasa, hogy a kalocsai szuletes? Nicolas Schoffer , sajat elbeszelese szerint, naponta meglatogatta, es ennek hatasara indult el azon az uton, amely soran a kibernetikus m?veszet megteremt?je lett. ^{[15] [16]} A nagy sikerre valo tekintettel, 1940-t?l a kiallitas vegleges helyet kapott a Grand Palais-ban. Ezutan egy ajto zarta el a nagy lepcs?haz es a Palais d'Antin kozotti atjarot, megszakitva ezzel az eredeti kelet-nyugati iranyu kozlekedest. A felujitas 2008-2010-es cselekvesi terve szerint ez a folyoso ujra megnyilik. A latogatok igy kozvetlenul a f?hajobol lephetnek be a Palais d'Antinba, melynek uj neve, Palais de la Decouvert, mar teljesen levaltotta az eredeti elnevezest. Hasonlokeppen, a VIP Lounge is felujitasra kerul, es ismet a Grand Palais sziveve valik. A Palais de la Decouvert kuls? bejarata a sarokrizalitnal talalhato. A latogato egy kisebb uveg kupola altal vilagitott csarnokba lep be. Az ellipszis alaku terem belsejet gres keramia mozaikkal burkoltak. A kozpontban, a szimmetriatengelyek metszesenel egy nagy viragmotivum lathato, amely vilagos szin? (bezs, barna es zold), de a feher hatter el?tt jol kiemelked? szin? tesszerakbol all. Ezeket a mozaikokat a Simons et Cie ceg keszitette Louis Hista (wd) rajzai alapjan. A falakat gazdag stukko diszites ekesiti.

• Palais de la Decouvert homlokzat
• 
• 
• 
• 
• 

• Palais de la Decouvert csarnok
• 
• 
• 
• 
• 

Az epulet allagromlasanak okai [ szerkesztes ]

a Nagyhajo deli reszen folyo epitkezesek kezdete ota folyamatosan tortentek rendellenessegek. Az epitkezes soran ezek az el?re nem lathato problemak annal is inkabb sulyosak voltak, mivel a Grand Palais atadasanak id?pontjat nem lehetett elhalasztani.

Az epulettel mar a befejezese el?tt problemak adodtak, melyek oka a terulet alluvialis jellege es a Szajna medre fele valo termeszetes csuszasi hajlama volt. Az epulet alapjai, amelyek reszben k?- vagy meszbeton blokkokat tarto tolgyfa colopokb?l allnak, vizszint ingadozasoknak es a talajvizszint fokozatos csokkenesenek vannak kiteve. A Szajna partjan lev? utpalya es rakpart egymast kovet? atepitesei azt eredmenyeztek, hogy a leveg? oxigenjevel erintkezve az oszlopok feje lemosodott, majd elrothadt.

Az epitkezes soran ezt a sullyedest es a talaj elmozdulasra valo hajlamat ugy probaltak kompenzalni, hogy a tartooszlopokat melyebbre, a szilardabb talajig probaltak sullyeszteni, mivel az epitkezest nem lehetett elhalasztani. A colopok sullyedese arra kenyszeritette a tervez?ket, hogy el?szor noveljek a colopok szamat, majd kisse korrigaljak a falazatot es a fundamentum profiljat, amelyben a talajmozgasok jelentkeztek. Vegul kozel haromezer-negyszaz oszlopot telepitettek, de ezek jelent?s resze messze nem jutott el a szilard talaj retegig. Ez a stabil geologiai reteg tizenot meter melysegben talalhato delre. Ezek az intezkedesek csak reszben voltak sikeresek. Alfred Picard, a kiallitas f?kuratora 1903-ban kozzetett egy jelentest, amelyben az epulet szerkezeti problemaira figyelmeztetett.

Az epulet hasznalatba vetelet kovet?en tovabbi karok keletkeztek. Egyes kiallitasok, peldaul az Exposition Internationale de la Locomotion Aerienne (Nemzetkozi Legikozlekedesi Kiallitas) rendezese soran a szerkezeti elemekre fuggesztett kiallitasi targyak tulzott mertek? er?hatasokat gyakoroltak a tartoszerkezetre, szamos fem elem id? el?tti oregedeset okozva.

A Grand Palais lovasbemutatokra valo hasznalata soran a lovak vizeletet magaba szivo talaj savassaga tobb piller talapzatanak megrongalodasat eredmenyezte. Az id? mulasaval az epulet tervezesi hibaibol adodo tovabbi problemak is megmutatkoztak. Az ontottvas es a szegecselt acelszerkezetek kozotti elter? tagulasi es osszehuzodasi sebesseg peldaul lehet?ve tette a viz bejutasat, ami korroziohoz es tovabbi gyenguleshez vezetett. Amikor vegul 1993 -ban az egyik uveg mennyezeti panel leesett, a f?teret a helyreallitasi munkalatok miatt le kellett zarni, es csak 2007 -ben nyitottak meg ujra a nagykozonseg el?tt.

A kozelmultbeli alatamasztasi munkalatokat megel?z? vizsgalatok soran a szamitasok a deli szarny alapozasi blokkjainak sullyedeset kozel 14 cm-re, a szerkezet femreszenek magassagvaltozasait pedig 7 cm-re becsultek. Ezek a latszolag elhanyagolhato ertekek elegend?ek voltak ahhoz, hogy jelent?s szerkezeti karokat okozzanak.

A Grand Palais az els? vilaghaboru alatt katonai korhazkent m?kodott, es a frontra nem kivezenyelt helyi m?veszeket foglalkoztatta a korhazi szobak diszitesere es a vegtagprotezisek formainak elkeszitesere.

A masodik vilaghaboruban , Franciaorszag megszallasa idejen, a nemetek el?szor teherauto-raktarkent hasznaltak a Grand Palais-t, majd ket naci propaganda-kiallitasnak adott otthont.

A francia ellenallok Parizs felszabaditasa soran a Grand Palais-t f?hadiszallaskent hasznaltak. 1944. augusztus 23-an a palota egyik, Avenue de Selves iranyaba nyilo, ablakabol tuzet nyitottak egy el?renyomulo nemet hadoszlopra, amire valaszkent a nemetek tankokkal vettek celba a Grand Palais-t. A tamadas meggyujtotta a cirkuszi el?adashoz felallitott szenat, es a kovetkez? 48 oraban a t?zb?l szarmazo s?r? fekete fust sulyos karokat okozott az epuletben. Augusztus 26-an mar amerikai dzsipek parkoltak a f?hajoban, majd a francia 2. pancelos hadosztaly tankjai kovetkeztek, es ezzel befejez?dott az epulet felszabaditasa.

Az 1960-as evekben Le Corbusier le akarta bontani a Grand Palais-t, hogy helyere a 20. szazadi m?veszet muzeumat epitsek, amelynek megtervezesevel Andre Malraux bizta meg. Az epitesz 1965. augusztus 27-en bekovetkezett halala veget vetett a projektnek. ^[17]

Funkcio [ szerkesztes ]

A Grand Palais epuletet nagyszabasu hivatalos m?veszeti esemenyek helyszinenek terveztek. Erre a funkciora utal a Palais d'Antin homlokzatan olvashato felirat: "Ezt az emlekm?vet a Koztarsasag a francia m?veszet dics?segenek szentelte". A Grand Palais az egyik legfontosabb szinhely volt abban a folyamatban, amelynek soran sikerult Franciaorszagot evtizedekre, mint a m?veszetek f?varosat, a vilag m?veszeti eletenek legf?bb vezet?jet megszilarditani. ^[18]

A palota m?kodesenek els? harminc eveben a kepz?m?veszeteknek szentelt szalonok fenykorukat eltek. A Front Populaire 1936 -os megjelenesevel ezek a kiallitasok, amelyeket egyesek a polgari elit szamara fenntartott m?veszeti forma kifejez?desenek tekintettek, fokozatosan elvesztettek jelent?seguket, es a kovetkez? evben a Palais de la Decouverte vegleges felallitasaval jelent?sen csokkent a teruletuk.

A haboru utan a jovedelmez?bb m?szaki es kereskedelmi kiallitasokat reszesitettek el?nyben. A m?veszeti vasarok egy ideig meg folytak, miel?tt a kiallitasi teruletuket minimalisra csokkentettek, es a Grand Palais kevesbe el?kel? es kevesbe lathato teruleteire szorultak vissza. 1947 -t?l kezdve az epulet elvesztette funkciojat, mint kepz?m?veszeti kozpont. Helyet a vadonatuj Palais du Centre des Nouvelles Industries et Technologies , illetve a Porte de Versailles-i kiallitasi kozpont vette at.

1964 -ben Andre Malraux akkori kulturalis miniszter keresere Reynold Arnould (wd) a Grand Palais eszaki szarnyanak egy reszet atalakitotta a Nemzeti Galerianak, amelyet nagyszabasu id?szaki kiallitasok megrendezesere terveztek. 1966 -ban Pablo Picasso fest?m?vesz retrospektiv kiallitasat es az afrikai m?veszetet mutattak be. Ezt kovet?en szamos klasszikus, impresszionista ( Pierre-Auguste Renoir ) es modern fest? ( Zao Wou-Ki (wd) , Mario Prassinos (wd) , Jean Rene Bazaine (wd) , Alfred Manessier (wd) ) kiallitasat rendeztek meg.

A nagy kiallitasok szervezese exponencialis koltsegekkel jar. Egy elegtelen koltsegvetessel rendelkez? muzeum nem tud gyakran nagyszabasu kiallitast rendezni. A Grand Palais a kozelmultban ket nagyszabasu kiallitas megrendezesevel szerzett maganak hirnevet: 2008 -ban Picasso es mesterei cimmel, 2010 -ben pedig Claude Monet retrospektiv kiallitast mutattak be.

A palota a kezdetekt?l fogva a tervezett m?veszeti kiallitasok mellett kulonboz? bemutatok helyszine is volt. Ezek koze tartozott egy lovasverseny is, amelyet 1901 -t?l 1957 -ig evente rendeztek. A teret f?kent az innovaciok es a modern elet vivmanyai bemutatojanak szenteltek. Rendeztek autoszalonokat, repulestechnikai bemutatot, de hetkoznapibb temak, mint a haztartasi gepek is helyet kaptak a kiallitoterben. ^[19] A m?veszeti kiallitasok aranykora alig tobb, mint harminc evig tartott, az utolsora 1947 -ben kerult sor. Henri Matisse halala utan az els? nagy retrospektiv kiallitasra a Grand Palais-ban kerult sor.

A Grand Palais alagsoraban talalhato egy rend?r?rs, amelynek rend?rei segitenek megvedeni a Galeries Nationales du Grand Palais-ban rendezett kiallitasokat, kulonosen a kepkiallitasok szalonjait: a Salon de la Societe Nationale des Beaux Arts, a Salon d’Automne es a Salon Comparaisons rendezeseben. Az epulet nyugati szarnyaban egy tudomanyos muzeum, a Palais de la Decouverte talalhato. ^[20] A Grand Palais volt a 2010-es vivo-vilagbajnoksag hazigazdaja.

A 2011-es Monumenta kiallitasra (majus 11. es junius 23. kozott) Anish Kapoor (wd) szobraszm?veszt biztak meg a Leviatan cim? ideiglenes, fedett, hely specifikus installacio megalkotasaval, amely egy hatalmas (kb. 775 000 negyzetmeteres) epitmeny volt, amely a Grand Palais f? kiallitotermenek felet toltotte ki.

2017-ben a Tour de France utolso szakasza soran, Parizs 2024. evi nyari olimpiai jatekok palyazatanak promociojakent, a versenyz?k a Champs Elysees-re vezet? uton a Grand Palais-n keresztul tekertek. Mivel Parizs egyhangulag elnyerte a 2024-es jatekok megrendezesenek jogat, a Grand Palais a vivo es taekwondo versenyek rendezesenek helyszine lesz.

• 
  Autoszalon 1935
• 
  Szobor kiallitas 1900
• 
  Autosalon 1902
• 
  Sebesultek az I. vilaghaboruban

Felujitas [ szerkesztes ]

2021 marciusaban tobb, mint egy evszazadnyi mozgalmas tortenelme utan, a Grand Palais bezarta kapuit, es nagyszabasu felujitasi munkak kezd?dtek. Ez a f?hajo es a kornyez? galeriak eseteben a 2024. evi nyari olimpiai es paraolimpiai jatekok , az epulet tobbi reszen pedig 2025 tavaszaig tart. A tortenelem es az id? viszontagsagai szuksegesse tettek a helyreallitast, a m?emlek altalanos romos allapotban volt. A helyreallitasa soran cel, a latogatok befogadasara valo kepesseg novelese, a hasznalat optimalizalasa, az epulet kulonboz? reszei kozotti osszekottetesek ujra nyitasa, es egy kozponti kozleked? terrel folyekony alaprajz kialakitasa.

Tekintettel a helyreallitas osszetettsegere es kihivasaira, a valasz nem korlatozodhat nehany terbeli atrendezesre, hanem minden szintre ki kell terjednie. A kulonboz? tudomanyagak, peldaul a restauralas, a m?veszet, a szinpadtervezes, az energiahatekonysag es a klimatechnika bevonasaval a projekt ehelyett egy koherens egeszet kepzel el, amely arra torekszik, hogy helyreallitsa a helyszin eredend?en egyseges es osszefugg? alaprajzu jelleget, amely megfelel annak, hogy eredetileg kiallitasi csarnok volt. ^{[21] [22]} A tobb, mint 400 millio Euros koltsegvetes jelent?s vitat valtott ki Parizsban. ^[23]

Jegyzetek [ szerkesztes ]