Golden Gate hid

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Ez a szocikk nem tunteti fel a fuggetlen forrasokat , amelyeket felhasznaltak a keszitese soran. Emiatt nem tudjuk kozvetlenul ellen?rizni, hogy a szocikkben szerepl? allitasok helytalloak-e. Segits megbizhato forrasokat talalni az allitasokhoz! Lasd meg: A Wikipedia nem az els? kozles helye .
Golden Gate hid
Elhelyezkedese USA San Francisco , Kalifornia , Egyesult Allamok
Athidalt akadaly Golden Gate-szoros
Nevado Golden Gate
Szerkezettipus fugg?hid
Funkcio kozuti hid
Anyag acel
Legnagyobb tamaszkoz 1280 m
Nyilasok szama 3
Teljes hosszusaga 2737 m
Szelesseg 27,43 m
Magassag (vizt?l a pilon tetejeig) 227 m
Savok szama 6 + gyalogos
Tervez? Joseph Strauss , Charles Alton Ellis , Irvin Morrow es Leon Moissieff
Atadas ideje 1937 . majus 27.
Elhelyezkedese
Golden Gate híd (Kalifornia)
Golden Gate híd
Golden Gate hid
Pozicio Kalifornia terkepen
e. sz. 37° 49′ 11″ , ny. h. 122° 28′ 43″ Koordinatak : e. sz. 37° 49′ 11″ , ny. h. 122° 28′ 43″
Térkép
A Wikimedia Commons tartalmaz Golden Gate hid temaju mediaallomanyokat.

A Golden Gate hid ( IPA : [?g??ld?n ?ge?t] , magyarul am. Aranykapu ) az Amerikai Egyesult Allamok masodik leghosszabb fugg?hidja , amely a Csendes-oceant es a San Francisco-oblot elvalaszto szorost iveli at. A San Francisco-felsziget eszaki csucsan elterul? San Franciscot koti ossze Marin megyevel. A Golden Gate hid epiteset 1933 . januar 5-en kezdtek el, es 1937 . majus 27-en adtak at a gyalogos forgalomnak, ezt kovet?en 27 evig, a New York -i Verrazano-Narrows hid elkeszulteig; a vilag leghosszabb fugg?hidja volt.

A hid azota San Francisco szimboluma lett. Az Amerikai Epiteszek Intezete 1999-ben listat allitott ossze az USA legnepszer?bb epitmenyeir?l, a Golden Gate hid az 5. helyen szerepelt. A hatsavos ut mellett a hidon gyalogosan es kerekparral is lehet kozlekedni. A hid alatt nagy a hajoforgalom.

El?zmenyek [ szerkesztes ]

A hid megepitese el?tt hajon, csonakon lehetett atkelni a San Francisco-i oblon, a rendszeres komphajojaratok az 1840-es evekben indultak meg. Az atkeles 20-25 percet vett igenybe. San Francisco volt a legnagyobb amerikai varos, amelynek ellatasat kizarolag komphajok biztositottak. Mivel a varosnak nem volt allando osszekottetese az obol mas helysegeivel, lassabban fejl?dott. A szakemberek egy resze azt allitotta, hogy lehetetlen hidat epiteni a 2042 meter hosszu tengerszoros felett, ahol a rendkivul er?s dagalykor orvenylik a tengerviz, es a szoros kozepen a 150 m melyseget is eleri, a gyakori viharos szelek es a kod pedig meghiusitanak az epitkezest. A hid epitesenek otlete mar regen felmerult, 1916-ban James Wilkins egykori mernokhallgato javasolta a San Francisco Bulletin ben egy hid megepiteset. A varos mernoki testulete 100 millio dollarra becsulte az epites koltsegeit, es kerdest intezett a hidepit? mernokokhoz, hogy vajon olcsobban is kivitelezhet? lenne-e a hid. Joseph Strauss rendkivul ambiciozus, de fellegekben jaro mernok es kolt? valaszolt egyedul. Diplomamunkaja egy 89 km hosszu, a Bering-szoroson ativel? vasuti hid terve volt. Strauss mintegy 400 szarazfoldi felvonohidat epitett mar, de a szoban forgo tervhez hasonlo, monumentalis epitmenyt meg nem valositott meg soha. A tervrajzon ket massziv konzolt gondolt el a tengerszoros ket partjara, melyeket kozepen egy felfuggesztett szegmens kot ossze. Strauss azt allitotta, hogy 17 millio dollarbol meg tudja epiteni a hidat. A legkezenfekv?bbnek t?nt egy fugg?hid tipusu epitmeny, amelynek megvalositasat segitenek a kohaszat legujabb el?relepesei.

Strauss tobb mint tiz evig kilincselt penzugyi tamogatasert Eszak-Kaliforniaban. Nagy ellenallasba utkozott, s?t birosagi perrel is fenyegettek. Az USA Hadugyminiszteriuma attol tartott, hogy a hid esetleges szabotazsa akadalyozza a hadihajokat a kikot?k elereseben. A szakszervezetek garanciakat kertek, hogy a helyi munkasokat fogjak el?nyben reszesiteni. A Southern Pacific Railroad vasuttarsasag, Kalifornia egyik legnagyobb uzleti vallalkozasa ellenezte a hid epiteset, mivel konkurenciat jelentett volna komphajo flottajanak. Pert inditott a projekt ellen, de ezzel azt valtotta ki, hogy tomegesen bojkottaltak a komphajokat. Az autoipar ellenben tamogatta a hid tervet.

Tervezes [ szerkesztes ]

Strauss lett a tervezesert es epitesert felel?s f?mernok. Mivel alig ertett a kabel fugg?hidakhoz, szakert?ket rendeltek melle. Irving Morrow, viszonylag ismeretlen epitesz tervezte a hidtornyokat, a vilagitasi rendszert, az Art deco elemeket (lampak, hidkorlat, gyalogjardak). A hidszerkezet szinet (nemzetkozi narancsszin) Morrow valasztotta a szokasos szurke es ezust helyett, mert illett a tajhoz, es igy kodben is jobban lathato a hid.

Charles Alton Ellis rangid?s mernok volt a projekt f? felel?se, es allando kapcsolatban allt Leon Moisseiff hires hidtervez?vel. Moisseiff munkaja volt a hidszerkezet alapterve, amelyben sajat ?kilengesi elmeletet” is alkalmazta. Bar a Golden Gate hid tervezese jol sikerult, a Moisseiff altal tervezett els? Tacoma Narrows hid egy er?s szelviharban a rezonancia miatt leszakadt.

Ellis tulajdonkeppen nem rendelkezett mernoki kepesitessel, gorog?matematika szakos egyetemi tanar volt, es a szerkezettervezes szakert?je. A Golden Gate hid tervezeset nagyreszt ? vegezte, de alig kapott elismerest eleteben. Strauss 1931 novembereben allitolag azert bocsatotta el, mert tul sokba kerultek a Moisseiff-fel valtott taviratok. Ellis, aki a hid megszallottja volt, es a nagy gazdasagi vilagvalsag miatt nem talalt munkat, tovabb dolgozott fizetes nelkul 9 honapon at heti 70 oraban, es kezzel vegzett szamitasai vegul tiz kotetet toltottek meg.

Strauss csak sajat el?menetelet tartotta fontosnak, es azt, hogy neve fennmaradjon az utokor szamara. Kollegainak munkajat sem anyagilag, sem erkolcsileg nem ertekelte. Sikerult elhitetnie, hogy ? dolgozott legtobbet a projekten. Csak joval kes?bb ismertek el a tobbi mernok munkajat. A Golden Gate Bridge and Highway District jelentest tett kozze 2007-ben az elmult 70 ev felugyeleti gondnoksagarol, amelyben a hid tervezeset, hivatalosan is nagyreszt Ellisnek tulajdonitotta.

Finanszirozas [ szerkesztes ]

Kalifornia allam torvenyhozo testulete 1929-ben hivatalosan megbizta a Golden Gate Bridge and Highway District korlatolt felel?sseg? tarsasagot a Golden Gate hid tervezesevel, finanszirozasaval es kivitelezesevel. A New York-i t?zsde osszeomlasa utan lehetetlen volt penzt szerezni, igy a tarsasag kotvenykibocsatasra torekedett. 1930 novembereben a hid epiteseben erdekelt megyek megszavaztak a kotvenyek kibocsatasat, de ket ev eltelte utan sem sikerult eladni az osszeset. 1932-ben a Bank of America, San Francisco alapitoja, Amadeo Giannini a bank neveben megvasarolta a kotvenyeket, hogy el?segitse a helyi gazdasag fejl?deset.

Epites [ szerkesztes ]

A kabel keresztmetszete

Az epitkezes 1933. januar 5-en kezd?dott. Strauss, a projekt vezet?je naponta ellen?rizte a munkalatokat. A deli hidf? alapozasanal egy teglat helyezett el, amely egykori alma matereb?l, a Cincinnati Egyetem egyik lebontott epuleteb?l szarmazott. Strauss mozgathato ved?halot szereltetett fel az epitkezes ala, ami akkoriban ujdonsagnak szamitott.

A hid egy feszitett vazas szerkezet? fugg?hid, melynek ket hatalmas acelkonzolja kozott 1280 meter viz huzodik. A ket oriasi torony kozott feszul? ket f? kabele amellett, hogy megtartja a hidpalyat, a nyomast es a feszit?er?t a tornyokon at a hid ket vegen lev? horgonyokhoz tovabbitja. [ vitatott! ]

Elkeszulte utan igen sikeres vallalkozasnak bizonyult: 1971 -re megterult az epitkezes 75 millio dollaros koltsege, pedig csak a del fele, San Franciscoba tarto utasok fizetnek rajta dijat. Az elmult het evtizedben szamtalan foldrengest is kiallt, koztuk az 1989-es 7,1-es fokozatu rengest. Fennallasa ota csak haromszor kellett lezarni ? er?s szel miatt.

A hid ? atadasa idejen a vilag legmagasabb fugg?hidja ? az ongyilkosok kedvelt helye lett: becslesek szerint eddig tobb mint 1600-an ugrottak at a hid gyalogos jardajanak korlatjan, es zuhantak a melybe. [1] A hid kozlekedesi es biztonsagi hatosaga ketmillio dollaros palyazatot irt ki a ved?korlat tanulmanyara, amelyet negy palyazo keszitett el 2006 augusztusara. A hatosag ezek kozul valasztja majd ki a nyertes elkepzelest annak erdekeben, hogy lezarhassak a mindeddig megoldhatatlannak t?n? problemat. Az ongyilkosok elriasztasara mar tobb terv is szuletett az utobbi evtizedekben, azonban eddig egyik sem valosult meg.

Erdekesseg [ szerkesztes ]

A hid epit?i kozul utolsokent Jack Balestrei halt meg 95 eves koraban, 2012 . aprilis 21-en San Francisco-i otthonaban. A ferfi 17 evesen kapott munkat az epitkezesen. [2]

Kulturalis hatas [ szerkesztes ]

A Golden Gate hid szamos San Franciscoban jatszodo filmben felbukkant, igy peldaul a Piszkos Harry -filmekben, Alfred Hitchcock filmjeiben, a Star Trek tobb mozifilmjeben, vagy James Bond Halalvagta cim? kalandjaban.

Irodalom [ szerkesztes ]

  • Joseph B. Strauss: The Golden Gate Bridge, Golden Gate Bridge and Highway District, San Francisco, 1937
  • Donald MacDonald ? Ira Nadel: Golden Gate Bridge Chronicle Books, San Francisco, 2008 ISBN 0-8118-6337-9
  • Donald C. Jackson: Great American Bridges and Dams, John Wiley & Sons, New York, 1984. 278?280. o. ISBN 0-471-14385-5

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ Funding for Golden Gate Bridge suicide barrier approved . CNN. (Hozzaferes: 2014. november 13.)
  2. ↑ Jack Balestreri, Last Surviving Golden Gate Bridge Worker, Passes Away . Huffington Post. [2014. november 13-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2014. november 13.)

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Golden_Gate_hid&oldid=26205125 ”