Georg Friedrich Handel
Balthasar Denner festmenye (1733)
Eletrajzi adatok
Szuletett	1685 . februar 23. Halle an der Saale
Szarmazas	szasz
Elhunyt	1759 . aprilis 14. (74 evesen) London
Sirhely	Poets' Corner
Szulei	Dorothea Handel Georg Handel
Iskolai	Luther Marton Tudomanyegyetem (1702?1703)
Palyafutas
M?fajok	opera oratorium versenym? anthem komolyzene coronation anthem
Hangszer	orgona csembalo oboa
Tevekenyseg	zeneszerz? csembalom?vesz orgonam?vesz heged?s operaszerz? zeneszerz? impresszario egyetemi oktato
IPI-nevazonosito	00013146331 00239948320 00122507119 00122507217 00342862460
Hangminta
Halleluja a Messias bol
Georg Friedrich Handel alairasa
Georg Friedrich Handel weboldala
A Wikimedia Commons tartalmaz Georg Friedrich Handel temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Georg Friedrich Handel ( angolosan : George Frederick Handel) ( Halle , 1685 . februar 23. ? London , 1759 . aprilis 14. ) nemet ( szasz ) szarmazasu barokk zeneszerz? , hangszeres el?ado. Mivel elete nagy reszet Angliaban toltotte, az angolok nemzeti zeneszerz?juknek tartjak. Nagy hatassal volt a becsi klasszikusokra, nevezetesen Haydnra , Mozartra es Beethovenre .

A kezdeti evek [ szerkesztes ]

Handel apja a szasz-weissenfelsi udvar alkalmazottja (borbely-seborvos), es Georg Friedrich szuletesekor mar meglehet?sen id?s, 63 eves volt. Jogi palyara szanta, de a fiu a zene irant erdekl?dott, es a tiltas ellenere a padlasukra meg egy kis klavikordot is felcsempeszett, hogy gyakorolhasson. Egy alkalommal a herceg hallotta orgonalni a gyereket, es ez eldontotte a sorsat: apja beleegyezett, hogy egyszerre mindket iranyban kepezze magat. 1702-ben felvettek a hallei egyetemre, es egy honap mulva mar az 1680 ota reformatussa lett templom orgonista-allasat is megkapta. Handelt erdekelte az opera m?faja, ezert alig egy ev mulva Hamburgba koltozott, ahol az egyetlen varosi operahaz m?kodott (a f?uri udvarok kivetelevel). 1704 -ben egy hirtelen tamadt veszekedes kovetkezteben kard parbaj ^[1] alakult ki kozte es baratja, Johann Mattheson kozott. Handel eletet csak egy nagymeret? gomb mentette meg. Heged?skent es csembalistakent alkalmaztak, es 1705-ben mar be is mutattak els? operajat, az Almira t. Egy ev mulva meghivasra Firenzebe utazott. Roma es Napoly is vendegul latta, es mind a kozonseg, mind a muzsikusok lelkesen fogadtak. Megismerkedett Alessandro es Domenico Scarlattival , Corellivel es Vivaldival , valamint mas zeneszekkel, tanulmanyozta a napolyi es a velencei operat. Maga is irt operakat, oratoriumokat es kantatakat. Diadalmenet volt bemutatoinak sora: Firenzeben a Rodrigo , Velenceben az Agrippina , Romaban az Il trionfo del tempo e del disinganno cim? oratorium, Napolyban pedig az Aci, Galatea e Polifemo aratott sikert. 1710-ben Londonba utazott, ahol a kovetkez? evben bemutattak Rinaldo cim? operajat a Haymarketen lev? szinhazban.

Angliaban [ szerkesztes ]

1711-ben a hannoveri valasztofejedelem udvari karmestere lett, innen azonban gyakorlatilag megszokott, es 1712-ben Londonban telepedett le. Anna kiralyn? evi 200 fontos jaradekot biztositott szamara. Mar itt irta Utrechti Te Deum at, amit 1713-ban mutattak be. A kiralyn? azonban roviddel ezutan, 1714-ben utod nelkul meghalt, es a tronon I. Gyorgy neven az a hannoveri valasztofejedelem kovette, akit?l Handel engedely nelkul tavozott. A kiraly termeszetesen h?vosen viselkedett a zeneszerz?vel szemben, de egy tortenet szerint Handel egy 1717-es temzei kirandulas alkalmaval el?adott, erre az alkalomra irt zenem?vel engesztelte ki. Ez volt a Vizizene . Meg kell jegyezni, hogy a tortenet hitelesseget a zenetortenet er?sen ketsegbe vonja, mert amikor I. Gyorgy 1716-ban Hannoverbe utazott, Handelt is magaval vitte. A kiraly rovid ideig tarto elhidegulesere azonban vannak adatok, de ennek oka talan politikai termeszet? lehetett.

Handel 1718-tol 1720-ig Chandos herceg zeneigazgatoja volt. Ekkor irta Chandos Anthem jeit es az Acis es Galatea cim? dramai oratoriumot. 1720-ban a Royal Academy of Music (Kiralyi Zenei Akademia) zenei vezet?je lett, feladata az olasz (tipusu) operak nepszer?sitese volt. Termeszetesen sajat operai is m?sorra kerultek, a sikerek sorat a Giulio Cesare in Egitto nyitotta meg 1724-ben. Nagy diadalok femjeleztek ezt az id?szakot, London az europai operaelet kozpontja lett. Handel elvonalbeli enekeseket (Francesca Cuzzoni, Faustina Bordoni) es zeneszeket (Giovanni Bononcini, Attilio Ariosti) szerz?dtetett, de a vegig anyagi gondokkal kuszkod? szinhaz 1728-ban tonkrement. Handel nepszer?sege egyre emelkedett, Europaban is ismertte valt. Kervenyezte az angol allampolgarsagot, amit 1726 . februar 13-an meg is kapott. Kozben kineveztek a Royal Chapel zeneszerz?jeve. 1729-ben osszefogott Johann Jacob Heidegger intendanssal egy uj olasz tarsulat letrehozasara. A szinhazba ismet Italiaban keresett uj enekeseket (peldaul Antonio Bernacchi kasztralt enekest ), es visszautazasakor rovid kiter?t tett Nemetorszagba (Halle, Hannover, Hamburg). Az operahazat a Lotario cim? operaval nyitottak meg. 1734-ben a Covent Garden elere kerult. Ebb?l a korszakbol szarmaznak az Orlando , az Ariodante es az Alcina cim? operai. 1732-ben nagy sikerrel mutattak be az Esther oratoriumat (allitolag egy kocsmaban), de Anna hercegn? kivansagara atvittek a darabot a King’s Theatre-be, ahol ujabb hat el?adast ert meg.

Erre az id?szakra esik Bononcinivel, Arragonival es masokkal, de a londoni kozonseg kozonyevel is folytatott hosszas kuzdelme, ami a komponistat teljes anyagi cs?ddel es testi megrendulessel fenyegette. Bononcini ugyan megnyerte maganak Marlborough herceget, de Handel a kiralyi udvar teljes tamogatasat harcolta ki. Raadasul egy plagiumugy teljesen alaasta Bononcini tekintelyet, igy tavoznia kellett Londonbol. A tobbi vetelytars (f?leg Porpora es Hasse Opera of the Nobility szinhaza) meg tovabbra is megkeseritette Handel eletet, de alkotoerejet nem vette el, csak az operatol tavolodott el kisse (operat ezutan inkabb csak anyagi okok miatt irt). Ekkoriban keletkeztek a nagy mitologiai es bibliai targyu oratoriumok: Deborah , Athalia , Sandor unnepe , Saul es Izrael Egyiptomban , Cecilia-oda stb. Az 1737-es ev melypont volt Handel eleteben: cs?dbe jutott a szinhaz, majd nem sokkal kes?bb agyverzest kapott, er?s benulasi tunetekkel. Aachenben kuraltatta magat, es felepulese utan a munkakedve es munkabirasa ismet a regi volt. 1740-ben irta meg zenetorteneti jelent?seg?, tizenket darabbol allo Op.6-os concerto grossojat vonosokra. A sorozatot Bach hat Brandenburgi versenyevel egyutt a barokk zenekari darabok csucspontjanak tekintik.

1742-ben mutattak be Dublinban ? egy arvahaz javara ? nagyszabasu oratoriumat, a Messiast . A hatalmas siker ellenere Handel folyamatosan javitgatta a hangszerelest, es eleteben a m?nek nem is alakult ki vegleges valtozata. A hires ?Halleluja-korusrol” azt mondta: Azt hittem a mennyorszagot latom, es benn magat a nagy Istent. ^[2] A Halleluja tetelt Angliaban azota is hagyomanyosan felallva hallgatja a kozonseg, illetve a korussal egyutt eneklik. 1744-ben a Covent Gardenben, majd a King’s Theatre-ben mutatta be a Belsazar es Heraklesz oratoriumot, amit tovabbi bemutatok sora kovetett, a legjelent?sebbek kozott peldaul a Judas Makkabeus , 1747, a Salamon es Zsuzsanna , 1749, a Jephta , 1752.

1749-ben a kiraly nagyszabasu unnepseget szandekozott rendezni az aacheni beke megunneplesere, t?zijatekkal, zenevel. Erre az alkalomra olyan zenet rendelt Handelt?l, amelyben a vezet? szerepet a fuvos hangszerek viszik. Mar a T?zijatek-zene Vauxhall Gardensben rendezett f?probajat is hatalmas erdekl?des ovezte: tizenketezer ember volt jelen, teljes kozlekedesi kaoszt okozva Londonban. A m? es a t?zijatekos unnepseg oriasi sikert aratott, a kiraly is elegedett volt.

Utolso evei [ szerkesztes ]

Handel elete vege fele szembaj hatalmasodott el rajta, szurkehalyog-m?tetjei sikertelenek voltak (ugyanaz az orvos m?totte, aki Johann Sebastian Bachot is), ezutan (mar a Jephta irasa idejen) gyakorlatilag megvakult. A legenda szerint a How dark, oh Lord, are thy decrees cim? korus irasa kozben vesztette el veglegesen a latasat. Robusztus testi-lelki tulajdonsagai reven meg?rizte eletkedvet, noha a zeneszerzessel ezutan kevesebbet tudott foglalkozni, viszont elete vegeig hangversenyezett, orgonadarabjait adta el? Londonban. A Westminsteri apatsagban , Anglia nemzeti panteonjaban temettek el. Handel sirjara egy Messias beli szopranariabol szarmazo reszletet irtak a Bibliabol (Job 19:25): ?I know that my Redeemer liveth” , azaz: ?Tudom, hogy az en megvaltom el” .

Jelent?sege [ szerkesztes ]

Handel ? tobb kortarsaval ellentetben ? nem merult a feledes homalyaba halala utan. Meg eleteben, 1738-ban viaszszobor keszult rola. 1760-ban, halala utan egy evvel megjelent az els?, eletet osszegz? m? John Mainwaring tollabol, a Memoirs of the Life of the Late George Frederic Handel . Az angolok annyira tiszteltek, hogy szuletese ?szazeves” evfordulojara, 1784-ben (egy evet tevedtek) centenariumi unnepseget rendeztek emlekere. Ett?l kezdve, de igazan rendszeresen csak 1859 ota hatalmas Handel-unnepsegeket szentelnek emlekenek. Angliaban es Nemetorszagban tobb Handel-tarsasag is m?kodik; szul?varosaban, Halleban szul?haza ma muzeum, es a varosban evente Handel unnepi jatekokat rendeznek. Romain Rolland Handel cimmel irodalmi ertek? monografikus eletrajzot irt rola, amely 1962-ben magyarul is megjelent. ^[3] Amerikaban a bostoni Handel and Haydn Society oratoriumai f? propagaloja.

A kontinensen is gyorsan terjedt a hirneve. 1772-ben Michael Arne, majd harom evvel kes?bb Carl Philipp Emanuel Bach vezenyletevel volt hallhato a Messias Hamburgban . Wolfgang Amadeus Mozart tobb Handel-m?vet atdolgozott es hangszerelt. Joseph Haydn , aki londoni tartozkodasa soran ismerte meg a zenejet, az ? oratoriumainak hatasara irta meg Die Schopfung (A Teremtes) cim? oratoriumat. Ludwig van Beethoven valamennyi zeneszerz? kozul Handelt becsulte a legjobban, s?t csodalta, es variaciokat irt a See the Conqu’ring Hero Comes temajara csellora es zongorara (1796), a Die Weihe des Hauses (Hazszenteles) nyitanyanak fugaja is Handel-mintara keszult.

Zenei magara talalasa, sajatos dramaisaganak kialakulasa ketsegkivul Italiahoz kothet?. Az olasz zenei hagyomanyok elete vegeig elkiserik, de mindezek a nemet zeneben gyokerez? sajatos kifejezest er?sitik, ami vegul a handeli stilust eredmenyezi. M?veiben, f?leg operaiban es oratoriumaiban rendkivuli dramai er?t erezni. Ebb?l a szempontbol sokan szembeallitjak a dramai geniusz t Bachhal, a lirai geniusszal . Ez termeszetesen elnagyolt osszehasonlitas, de Handel valoban olyan er?teljesen alkalmazza a dramaisagot m?veiben, hogy hasonlo csak a kes?i velencei operakban figyelhet? meg. Operai az opera seria jellegzetessegeit tartalmazzak, es italiai tanulmanyaibol n?ttek ki. A dramai jelleg oratoriumaiban meg er?teljesebb, ami eszkozvalasztasaban is megnyilvanul. Er?teljesen alkalmazza a korusokat, mintegy szerepet, f?szerepet ad szamukra. Sokan nepdramaknak tartottak oratoriumait, Abert pedig talaloan ?szinpad nelkuli zenedramaknak” nevezte (sok oratoriumat valoban szinpadon adtak el?). Ahhoz, hogy ezek a m?vek ilyen modon letrejohettek, a korabeli Anglia m?velt es szeles kor? zenei kozonsege is kellett. Ugyanakkor nemzetkozisege is nyilvanvalo, amit sajatos univerzalizmus, vilagpolgari attit?d er?sit. Hangszeres m?veiben is a kulonboz? zenei kulturak egybeforrasztasa nyilvanul meg. A concerto grossok kulonlegesen ?rzik az olasz jelleget, Corelli hangszer-osszeallitasat, a zenekarra koncertalo kis vonosegyuttest. A zongoram?vekben meg tobb hatas fedezhet? fel: francia, nemet es olasz elemek keverednek, orgonaversenyeiben Vivaldi hatasa ismerhet? fel. ^[4]

M?vei [ szerkesztes ]

Handel m?veit a jelenleg is fejlesztes alatt allo HWV ( Handel Werke Verzeichnis ? Handel m?jegyzekszam) katalogus dolgozza fel.

A m?vek alabbi listaja az 1965-os kiadasu Zenei lexikon alapjan keszult. ^[5]

Operak [ szerkesztes ]

(Zarojelben a szovegiro neve)

• Almira (Feustking), 1705
• Nero (Feustking; zeneje elt?nt), 1705
• Florindo es Daphne (Hinsch; zeneje elt?nt), 1708
• Rodrigo (?), 1708
• Agrippina (Grimani), 1709
• Rinaldo ( Tasso nyoman Giacomo Rossi), 1711
• Il pastor fido (Guarini nyoman Giacomo Rossi; 3. valtozat: 1734), 1712
• Teseo (Haym), 1713
• Silla (?), 1714
• Amadigi di Gaula (Heidegger?), 1715
• Radamisto (Haym), 1720
• Muzio Scevola (Rolli; zene: 1. felv.: Amadel, 2. felv.: Bononcini , 3. felv.: Handel), 1721
• Floridante (Rolli), 1721
• Ottone (Haym), 1723.
• Flavio ( Corneille nyoman Haym), 1723
• Giulio Cesare in Egitto (Haym), 1724
• Tamerlano (Piovene nyoman Haym), 1724
• Rodelinda, a longobardok kiralyn?je (Salvi nyoman Haym), 1725
• Scipione (Zeno nyoman Rolli), 1726
• Alessandro (Mauro nyoman Rolli; kes?bb Rossane cimmel), 1726
• Admeto (Haym vagy Rolli), 1727
• Riccardo primo (Rolli), 1727
• Siroe (Metastasio nyoman Haym), 1728
• Tolomeo (Haym), 1728
• Lotario (Salvi nyoman Rossi?), 1729
• Partenope (Stampiglia) 1730
• Poro (Metastasio, ang. Humphreys), 1731
• Ezio (Metastasio, ang. Humphreys), 1732
• Sosarme (Nori, ang. Humphreys), 1732
• Orlando ( Ariosto nyoman Braccioli, ang. Humphreys), 1733
• Arianna (Pariati), 1734
• Ariodante (Ariosto nyoman Salvi), 1735
• Alcina (Ariosto nyoman Marchi), 1735
• Atalanta (Valeriani nyoman), 1736
• Arminio (Salvi), 1737
• Giustino (Beregani), 1737
• Berenice (Salvi), 1737
• Faramondo (Zeno), 1738
• Serse (Xerxes) (Minato), 1738
• Jupiter in Argos (Lucchini), 1739
• Imeneo (?), 1740
• Deidamia (Rolli), 1741

Pasticciok [ szerkesztes ]

(Egyveleg-operak, csak a legfontosabbak)

• Oreste (?), 1734.
• Alessandro Severo (Zeno?), 1738.
• Lucio Vero (Zeno), 1747.

Oratoriumok, odak, passiok, vilagi korusm?vek [ szerkesztes ]

B?vebben: Handel oratoriumai

(Zarojelben a m?faj es a szovegiro neve)

• Janos passio (aria-szovegek: Postel), 1704.
• La Resurrezione (oratorium; Capece), 1708.
• Il trionfo del tempo e del disinganno (oratorium; Panfili), 1708.
• Aci, Galatea e Polifemo (serenata; ?), 1708.
• Ode for the birthday of Queen Anne ( Anna-oda ; ?), 1713.
• Brockes-passio (Brockes), 1716.
• Haman and Mordecai (masque; Racine nyoman Pope; ebb?l kes?bb az Esther oratorium ), 1720.
• Acis and Galatea (masque; Gay stb.), 1720.
• Esther (oratorium; Humphreys kiegesziteseivel a Haman masque -bol), 1732.
• Deborah (oratorium; Humphreys), 1733.
• Athalia (oratorium; Racine nyoman Humphreys), 1733.
• Il Parnasso in festa (serenata; ?), 1734.
• Alexander's Feast ( Sandor unnepe , oda; Dryden nyoman Hamilton), 1736.
• II trionfo del tempo e della verita (oratorium; az 1708-as Il trionfo bol), 1737.
• Saul (oratorium; Jennens), 1739.
• Israel in Egypt ( Izrael Egyiptomban , oratorium; a bibliabol es a Prayer Book zsoltaraibol), 1739.
• Ode for St. Cecilia's Day ( Cecilia-oda ; Dryden), 1739.
• L'Allegro, il Penseroso ed il Moderato (oratorium; John Milton es Jennens), 1740.
• Messiah ( Messias , oratorium; a Bibliabol es a Prayer Book-bol, Jennens), 1742.
• Samson (oratorium; Milton nyoman Hamilton), 1743.
• Semele (oratorium; Congreve), 1744.
• Joseph and his Brethren ( Jozsef , oratorium; Miller), 1744.
• Belshazzar ( Belsazar , oratorium; Jennens), 1745.
• Hercules (oratorium; Szophoklesz es Ovidius nyoman Broughton), 1745.
• Occasional Oratorio ( Alkalmi oratorium ; Morell), 1746.
• Judas Maccabeus (oratorium; Morell), 1747.
• Joshua ( Jozsua , oratorium; Morell), 1748.
• Alexander Balus (oratorium; Morell), 1748.
• Susanna ( Zsuzsanna , oratorium; ?), 1749.
• Solomon ( Salamon , oratorium; Jennens), 1749.
• Theodora (oratorium; Morell), 1750.
• Alceste (dramahoz zene; Spencer nyoman Morell v. Smollett), 1749.
• The Choice of Hercules ( Herkules valasztasa , oratorium; ?), 1751.
• Jephtha (oratorium; Morell), 1752.
• The Triumph of Time and Truth ( Az id? es igazsag diadala , oratorium; a korabbi Il trionfo bol atdolgozta Morell), 1757.

Egyhazi m?vek [ szerkesztes ]

(Zarojelben nagybet?vel a dur, kisbet?vel a moll hangnem)

• Laudate pueri (F; 112. zsoltar), ~1702.
• Dixit Dominus (109. zsoltar), 1707.
• Laudate pueri (D; a fenti Laudate atdolgozasa), 1707.
• Nisi Dominus (127. zsoltar), 1707.
• Gloria Patri (2 korus, 2 zkar), 1707.
• Salve Regina , ~1707?1712.
• Silete venti (motetta), ~1707.
• Utrechti Te Deum es Jubilate , 1713.
• Te Deum (D), ~1714.
• Te Deum (B), ~1719.
• Te Deum (A; az el?bbi rov. valtozata), 1727.
• Chandos Anthems (11 anthem zsoltar szovegekre), 1717?1720.
• O praise the Lord ye angels (anthem; 103., 115., 145. zsoltar), 1724.
• Coronation Anthems (II. Gyorgy koronazasara; 3 anthem zsoltar es mas szovegekre), 1727.
• Wedding Anthem (Eskuv?i anthem Anna hercegn?nek; 45., 118. zsoltar), 1734.
• Wedding Anthem (a walesi hercegnek; 68., 106., 128., zsoltar), 1736.
• Funeral Anthem (Gyasz-anthem Caroline kiralyn? temetesere; 15., 61. zsoltar), 1737.
• Dettingeni Anthem (20., 21. zsoltar), 1743.
• Dettingeni Te Deum , 1743.
• 6 Alleluja (szopranra), 1735?1745.
• Foundling Hospital Anthem ( Lelenchazi anthem ; 41., 72., 112. zsoltar), 1749.
• 3 himnusz (Wesley szovegere), ~1750.

Triok, duettek, kantatak, dalok [ szerkesztes ]

• 20 olasz duett (continuoval), No.1-2: ~1707; 3-14: ~1710?1712; 15-20: 1741?1745).
• 2 olasz trio (continuoval), ~1708.
• 63 olasz szolo kantata (1 enekhangra continuoval), 1707?1709.
• 28 olasz kantata , No.1-4, 9-28: 1708?1709; No.5: 1713; No.8: 1734; No.6-7: 1736.
• 3 nemet dal , ~1696.
• 7 Airs frangois , 1708.
• Venus and Adonis kantata (1 hangra), 1711.
• 9 deutsche Arien (Brockes szovegeire), 1729.
• A Collection of (24) English Songs , 1731.

Zenekari m?vek [ szerkesztes ]

(Zarojelben nagybet?vel a dur, kisbet?vel a moll hangnem. A hangszerek kozt mindig szerepel continuo is.)

• Concerto (g), oboa, vonosok, ~1703.
• Sonata a 5 (Concerto; B), heged?, 2 oboa, vonosok, 1710.
• Concerto (D), 2 kurt, vonosok, 2 csembalo, ~1710?1715.
• Concerto (F; a Vizi zene ben), 2-2 oboa, fagott, kurt, vonosok, 1716.
• Water Music (Vizi zene) , 2-2 oboa, fagott, kurt, vonosok, ~1717.
• 6 Concerti grossi , Op.3. (B-g, B, G, F, d, D-d), 2-2 fuvola, oboa, fagott, vonosok, ~1734.
• Concerto grosso (C; el?jatek a Sandor unnepe 2. felvonasahoz), 2 oboa, vonosok, 1736.
• Concerto (B), oboa, vonosok, 1740 el?tt.
• Concerto (B), oboa, vonosok, 1740 el?tt.
• 12 Concerti grossi , Op.6 (G, F, e, a, D, g, B, c, F, d, A, h), vonosok, 1739.
• Concerto (B), 2-2 oboa, fagott, vonosok, ~1740?1750.
• Concerto (F), 2-2 oboa, fagott, kurt, vonosok, ~1740?1750.
• Concerto (F; 2 zkar; az el?z? concerto es az onallo F orgv. anyagabol), 2-2 oboa, fagott, kurt, vonosok, ~1740?1750.
• Concerto (F; a T?zijatek-zene ben felhasznalva), 2 oboa, fagott, 4 kurt, vonosok, ~1748.
• Concerto (D; a T?zijatek-zene ben felhasznalva), 2 oboa, fagott, 4 kurt, 2 trombita, dobok, vonosok, ~1748.
• Fireworks Music (T?zijatek-zene) , 2 oboa, 2 fagott, 4 kurt, 2 trombita, dobok, vonosok, 1749.

Orgonaversenyek [ szerkesztes ]

(Zarojelben nagybet?vel a dur, kisbet?vel a moll hangnem)

• Hat concerto , Op.4. (g, B, g, F, F, B; az utolso a Sandor unnepe 1. felvonasaban harfaversenykent is), + 2 oboa, vonosok, ~1735?1736.
• Hat concerto (Set II: F, A, d, G, D, g; No.3-6=Op.6, No.10,1,5,6) + 2 oboa, vonosok, ~1739.
• Hat concerto , Op.7 (Set III: B, A, B, d, g, B), 2 oboa, vonosok, 1740?1751.
• Concerto (d) 2 orgonara, (=Op.7. No.4, 1. tetel), + vonosok
• Concerto (d), vonosok
• Concerto (F; rokon az egyik 2 zkaros F koncerttel), 2-2 oboa, fagott, kurt, vonosok, ~1740?1750.

Hangszeres kamarazene [ szerkesztes ]

(Zarojelben nagybet?vel a dur, kisbet?vel a moll hangnem)

• Hat szonata (vagy trio: B, d, Esz, F, G, D) 2 oboa, continuo, ~1696.
• Szonata (C), 3 ?solo” harantfuvola, oboa v. heged?, , continuo, ~1730.
• 15 ?solo” (szonata) Op.1., harantfuvola, oboa v. heged?, continuo, ~1731.
• Hat szonata , Op.2 (c, g, B, F, g, g), 2 heged?, 2 oboa v. 2 harantfuvola, continuo, ~1731.
• Harom szonata (d, g, E), 2 heged?, 2 oboa v. 2 harantfuvola, continuo
• Het szonata , Op.5 (vagy trio; A, D, e, G, g, F, B), 2 heged? v. 2 harantfuvola, continuo, 1739.

Csembalom?vek (zongoram?vek) [ szerkesztes ]

(Zarojelben nagybet?vel a dur, kisbet?vel a moll hangnem)

• Suites de Pieces (A, F, d, e, E, fisz, g, f; No.5 vege: A vidam kovacs ), 1720.
• Suites de pieces, II. kot. (B, G, d, d, e, g, B, G, G; No. 9: Chaconne), 1733.
• Hat fuga (g, G, B, h, a, c), 1735.
• Suite (g), ~1736.
• Chaconne (F)
• Szonata (C), ~1750.
• 6 Fugues faciles (C, C, D, C, D, F), ~1776.

Hanganyagok [ szerkesztes ]

Handel: Halleluja a Messias bol Handel: 8. es 12. fantazia es Carillon Handel: Orgonaverseny, Op.7 No.1, 1. tetel (Andante) Handel: Saba kiralyn?jenek belep?je a Salamonbol

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Szabolcsi Bence ? Toth Aladar :  Zenei lexikon   II. (G?N). F?szerk. Bartha Denes. Atd. kiadas. Budapest: Zenem?kiado. 1965.
• John Stanley: Klasszikus zene. Kossuth Kiado, Budapest, 2006.
• Matthew Boyden: Az opera kezikonyve . Park Konyvkiado, Budapest, 2009. ISBN 978-963-530-854-5 .

Forditas [ szerkesztes ]

• Ez a szocikk reszben vagy egeszben a Johann Mattheson cim? angol Wikipedia-szocikk forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Handel a fidelio.hu-n
• gfhandel.org
• Handel Haus Halle
• Handel House London
• Classical Music Pages ? George Frideric Handel