Az
Institut de France
epulete, a Francia Akademia kozponti szekhaza
A
Francia Akademiat
(Academie francaise)
1635
-ben alapitotta
Richelieu biboros
,
XIII. Lajos
kiraly
f?minisztere.
40 tagja van, a negyven ?halhatatlan” (ami nem a francia akademikusok halhatatlan dics?segere utal, hanem arra, hogy akademiai tisztseguk halalukig tart). A Francia Akademianak szigoruan csak negyven tagja lehet, ha egy tag meghal, akkor a tobbiek eldontik, hogy a palyazok kozul ki a legerdemesebb a meguresedett szekre (fauteuil). Az uj akademiai tag mindig szekfoglalo beszedet (discours de reception) tart, amelyet a kovetkez? napon teljes terjedelmeben kozol a
Le Monde
cim? napilap.
Tagjainak feladatai
[
szerkesztes
]
A Francia Akademia tagjainak feladata a
francia nyelv
vedelme es a francia kultura kulfoldi nepszer?sitese es emellett els?dleges feladatuk, hogy dolgozzanak a francia akademia
ertelmez? szotaran
(Dictionnaire de l'Academie francaise), ujabb es ujabb kiadasokat kozreadva. Az intezmeny
1635
-os statutuma mar megjeloli ezt a feladatot. Az akademia ertelmez? szotaranak jelolnie kell a mindenkori nyelvhasznalatot, s azt, hogy a szo melyik nyelvi reteghez tartozik, s el kell donteniuk az akademikusoknak azt is, hogy a szo hasznalata javasolt vagy sem.
A Francia Akademia tagjai szorgalmasan eleget tettek feladatuknak, folyamatosan kiadtak az ertelmez? szotarakat, amelyekb?l az els? kiadas
1694
-ben jelent meg. (Masodik kiadas
1718
, harmadik
1740
, negyedik
1762
, otodik
1798
, hatodik
1835
, hetedik
1878
, nyolcadik
1932
-
1935
). Jelenleg a 9. kiadason dolgoznak, tobb kotetben jelenik meg
1992
ota.
Charles de Gaulle
hatalma megingasaig (
1968
) oriasi tekintelye volt a Francia Akademianak es a
Sorbonne
-nak, azonban az id?k mulasaval ezen intezmenyek tulsagosan merevek es konzervativak lettek, de az eredeti celt, a francia nyelv apolasat es a francia kultura terjeszteset kulfoldon betoltottek termeszetesen sok mas intezmennyel egyutt (pl. az
1886
-ban alapitott
Alliance Francaise
tarsasaggal, amely a francia nyelv es kultura terjeszteset szolgalja mind a mai napig Parizsbol kiindulva a vilag szamos orszagaban, koztuk
Magyarorszagon
is, francia m?veszek kulfoldi orszagokban valo fellepeset is tamogatja).
Unnepi egyenruhajuk
[
szerkesztes
]
A tagok unnepi egyenruhaja a
zold
-
arany
himzes?
fekete
frakk
(habit vert),
David
1802
-ben tervezte. Egyedileg csinaltatjak, legalabb fel evre van szukseg az elkeszitesehez, sokba kerul az uj akademiai tagnak, e miatt hosszabb id? is eltelik az akademiai szekfoglalo es a beiktatasi ceremonia kozt. A beiktatashoz disz
kard
is szukseges, amelyet az akademikus baratai vesznek meg.
Akik nem jutottak be
[
szerkesztes
]
A Francia Akademianak folyamatosan tagjai a francia szellemi es kozelet kivalosagai, koztuk
Francois Sulpice Beudant
(1787-1850)
geologus
, aki
1818
-ban tobb mint fel even keresztul Magyarorszag foldtani felepiteset tanulmanyozta es elkeszitette orszagunk egyes videkeinek foldtani terkepet. Tagja volt az akademianak
Paul Valery
szimbolista kolt?,
Mallarme
nagy csodaloja es kovet?je. Azonban nagyon sokan nem jutottak be, koztuk
Moliere
,
Stendhal
,
Balzac
,
Gustave Flaubert
,
Maupassant
,
Baudelaire
,
Verlaine
,
Zola
,
Albert Camus
es masok, erdekes, hogy
Jean-Paul Sartre
felvetelt nyert az akademiai tagok koze, de nem fogadta el. Mondhatjuk, Moliere nemileg karpotolva lett, hiszen az ulestermet az ? mellszobra disziti.
Az akademikusok cime
[
szerkesztes
]
Az akademikusoknak a
maitre
cim jar, de csak megszolitaskor, folyamatos tarsalgasban nem illik ujra es ujra ezt a cimet emlegetni.
A Francia Akademia tagjaibol
[
szerkesztes
]
- Auge, Claude - Larousse, Pierre: Petit Larousse. Paris : Libraire Larousse, 1959. Academie l. p. 1123.
- Adam Peter:
Francia-magyar kulturalis szotar,
Budapest : Corvina, 2004.
ISBN 963-13-5237-4
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]