Francois Couperin
Eletrajzi adatok
Szuletett	1668 . november 10. Parizs
Elhunyt	1733 . szeptember 11. (64 evesen) Parizs
Gyermekei	Marie-Madeleine Couperin Francois-Laurent Couperin Marguerite-Antoinette Couperin
Szulei	Charles Couperin le jeune
Palyafutas
M?fajok	barokk zene
Hangszer	orgona heged?
Tevekenyseg	zeneszerz?
A Wikimedia Commons tartalmaz Francois Couperin temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Francois Couperin ( Parizs , 1668 . november 10. ? Parizs, 1733 . szeptember 11. ) francia barokk zeneszerz? , a ?nagy Couperin”.

Elete, munkassaga [ szerkesztes ]

Sok nemzedekre visszanyulo, kiemelked? zenesz csaladban szuletett. Szuletesekor a St. Gervais-templomban mar 175 eve a Couperinek toltottek be az orgonistai posztot. A csalad legnevesebb kepvisel?i (rajta kivul):

• Louis (1626?1661): a zongoraszvit tovabbfejleszt?je, a dur?moll hangnemek kovetkezetes alkalmazoja;
• Francois (1630 k.?1701): kivalo orgonista, remek orgonam?vei maradtak fenn;
• Charles (1638?1679): jonev? orgonista, ?a nagy Couperin” apja;
• Nicolas (1680?1745): neves orgonista, ?a nagy Couperin” unokatestvere;
• Armand Louis (1725?1789): hires orgonista, Nicolas fia.

Francois Couperin zenei tehetsege mar gyermekkoraban annyira nyilvanvalo volt, hogy apja halala utan ? ekkor tizeves volt ? felajanlottak neki a St. Gervais-templom orgonista-allasat. Ez azonban csak eszmei jelent?seg? megbizas volt, az allast hivatalosan csak 18 eves koraban foglalhatta el. Persze azert mar el?tte is zenelt a templomban, es fizetest is kapott erte. Fiatalon n?sult, felesege Marie-Anne Ansault volt (Couperin lanyai, Marianne es Marguerite is kivalo zeneszek lettek).

1693-ban XIV. Lajos , ?a Napkiraly” orgonistaja, csembalistaja es a kiralyi gyermekek tanara lett. 1696-ban sajat cimert , 1702-ben pedig lovagi cimet adomanyoztak neki. Allasaban az uj kiraly, XV. Lajos is meger?sitette 1715-ben, s?t ujabb el?kel? tanitvanyok zeneoktatasat is rabiztak.

Couperin egyik peldakepe Arcangelo Corelli volt, es az olasz zene szeretete elete vegeig elkiserte. Ennek egyik els? megnyilvanulasa az 1692-es szonatasorozata . Vallasos m?veket is irt, peldaul a Lecons de tenebres cim?, bibliai szovegeket feldolgozo darabot. Legfontosabb munkainak a tobb konyvnyi csembalodarabja szamitanak, amiket f?leg 1713 es 1730 kozott irt. Rendkivul erdekes felepites? m?vek, amelyek szvitszer?en (? ordre-nak, sornak nevezte) kapcsolodnak egymashoz. Mindegyik darabnak kulon cime van, mint peldaul Pillangok , Koborlo arnyak , Az almodozo . M?faji palettaja ett?l termeszetesen szelesebb; dalokat, tanczeneket es pedagogiai jelleg? m?veket is irt. Zsenialisan kezelte a szonata- es rondoformat, csodasan egyesitette a kor zenei stilusait. Az ? (es Lully ) m?kodese reven valt a francia zene az udvar el?tt is elfogadotta, es hoditotta meg Europat is. M?veit Bach is elismeressel tanulmanyozta.

Forrasok [ szerkesztes ]

• Szabolcsi Bence ? Toth Aladar :  Zenei lexikon   I. (A?F). F?szerk. Bartha Denes. Atd. kiadas. Budapest: Zenem?kiado. 1965.
• John Stanley: Klasszikus zene . Kossuth Kiado , Budapest, 2006