Fontainebleau-i kastely
Vilagorokseg
Adatok
Orszag	Franciaorszag
Vilagorokseg-azonosito	160
Tipus	Kulturalis helyszin
Kriteriumok	II, VI
Felvetel eve	1981
Elhelyezkedese
Fontainebleau-i kastely Pozicio Ile-de-France terkepen
e. sz. 48° 24′ 08″ , k. h. 2° 42′ 02″ 48.402222222222 , 2.7005555555556 48.402222°N 2.700556°E Koordinatak : e. sz. 48° 24′ 08″ , k. h. 2° 42′ 02″ 48.402222222222 , 2.7005555555556 48.402222°N 2.700556°E
A Wikimedia Commons tartalmaz Fontainebleau-i kastely temaju mediaallomanyokat.

A fontainebleau-i kastely (kiejtese f??t?nblo ; franciaul Chateau de Fontainebleau ) mintegy 55 km-re delkeletre talalhato Parizs kozpontjatol es egyike a legnagyobb francia kiralyi kastelyoknak. Az epulet uralkodoi rezidenciaul szolgalt VII. Lajostol kezdve egeszen III. Napoleonig . I. Napoleon itt mondott le a tronrol elbai szam?zetese el?tt. A Fontainebleau varosa melletti kastely ma muzeum es a vilagorokseg resze.

Tortenete [ szerkesztes ]

Fontainebleau-ben mar 1137-ben allt egy var, ^[1] amely id?vel az erd? vadb?sege es a kornyez? szamos forras miatt a francia kiralyok egyik kedvenc vadaszkastelyava valt. A hely is a Bliaud-forrasrol kapta a nevet, amely ma XV. Lajos-szarny melletti angolkertben talalhato. Egyarant hasznalta VII. Lajos (az ? szamara szentelte fel a kapolnat 1169-ben Becket Tamas ), II. Fulop , IX. Lajos (aki a kastely melle rendhazat ? Couvent des Trinitaires ? es korhazat epittetett) es Szep Fulop aki az epuletben szuletett es halt is meg. ^[1]

I. Ferenc reneszansz kastelya (1528?1547) [ szerkesztes ]

A 15. szazadban VI. Karoly felesege, Bajor Izabella nemi modositasokat eszkozolt, de a kozepkori epulet alapvet?en nem valtozott egeszen I. Ferencig (1494?1547), aki megbizast adott Gilles le Breton epitesznek, hogy emeljen egy kastelyt az ujdonsagnak szamito olasz reneszansz stilusban. Le Breton meghagyta a kiralyi lakosztalynak helyet ado regi donjont ; pontosabban belefoglalta a reneszansz Ovalis udvarba. ? keszittette a monumentalis deli kaput, a Porte Doree -t es a kiralyi lakosztaly eszaki bejaratahoz emelt latvanyos reneszansz lepcs?sort, a portique de Serlio t.

1528 korul Ferenc megepittette a rola elnevezett galeriat, amelyen keresztul lakosztalyabol kozvetlenul elerhette a Trinitaires kapolnajat. Elkeszitesehez es kidekoralasahoz az olasz Sebastiano Serlio epiteszt es Rosso Fiorentino fest?m?veszt berelte fel. Rosso Fiorentino 1533?1539 kozott festette meg a kiralyt dics?it? falfestmenyeit. A kepeket keretez? stukkok Francesco Scibec da Carpi butorkeszit? mester m?vei. Valamivel kes?bb a szinten olasz Francesco Primaticcio is segitett festmenyeivel kidekoralni az epuletbels?t. Egyuttes stilusuk kes?bb els? fontainebleau-i iskola neven valt ismertte. Ez volt az els? jelent?s, festmenyekkel dekoralt francia galeria es nagyjabol innen szamithato a reneszansz m?veszet megjelenese az orszagban. ^[2]

Ferenc 1540 korul ujabb jelent?s b?vitesbe kezdett. A meglev? epulett?l keletre megvasarolta a szerzetesrend altal birtokolt foldet es egy nagy negyszogudvar korul epuletegyuttest letesitett. Ennek eszaki oldala volt Miniszterek szarnya, a keleti a Ferrare-szarny, a deliben pedig a Ulysees-galeria (Primaticcio falfestmenyeivel) kapott helyet. A kastely korul olasz reneszansz kertet hoztak letre, benne kis pavilonokkal es Franciaorszag els? grottojaval . ^[2]

II. Henrik es Medici Katalin (1547?1570) [ szerkesztes ]

I. Ferenc halala utan utodja, II. Henrik tovabb b?vitette az epuletet. A kiraly es felesege Philibert de l'Orme es Jean Bullant epiteszeket biztak meg az also udvar keleti szarnyanak megnagyobbitasaval es a hires patko formaju kett?s lepcs?sor elkeszitesevel. Az ovalis udvarban a Ferenc altal tervezett loggiat kazettas mennyezet? balteremme (Salle des Fetes) alakitottak at. A kiralyi lakosztaly szamara uj epuletet, a Pavillon des Poeles -t huztak fel. A baltermet es a Ulysees-galeria tovabbi reszeit a manierista Primaticcio es Niccolo dell'Abbate diszitette festmenyekkel es stukkokkal. ^[3] Emellett Henrik elhelyeztette a Jean Goujon altal keszitett "fontainebleau-i nimfat" szeret?je, Diane de Poitiers kastelyanak bejaratanal (az eredeti bronzszobor ma a Louvre -ban talalhato, a Chateau d'Anet kapujanal masolatot helyeztek el).

Miutan Henrik belehalt egy lovagi tornan szerzett sebesulesebe, ozvegye, Medici Katalin folytatta a kastely b?viteset-szepiteset. Az epitkezes szuperintendansava kinevezett Primaticcio tervezte a diszes kemenyeir?l es szembenallo lepcs?ir?l ismert Belle Cheminee -szarnyat. 1565-ben a francia vallashaboru fellangolasa miatt vizesarokkal vettek korbe az epuletegyuttest.

IV. Henrik (1570?1610) [ szerkesztes ]

IV. Henrik joval tobbel jarult hozza a kastelyhoz, mint Henrik vagy Katalin. Ket ujabb pavilonnal (Tiber es Luxembourg) nyugati iranyban kib?vitette az Ovalis udvart. 1601?1606 kozott az udvar osszes homlokzatat atepittette, hogy jobban harmonizaljanak egymassal, a keleti oldalon pedig egy monumentalis kupolas-boltives kapuzatot (porte du Baptistere) huzatott fel. 1606?1609 kozott egy uj udvar, a Cour des Offices (vagy IV. Henrik-negyed) letesult, amelynek epuleteiben a konyhak es a szolgak, udvari tisztsegvisel?k lakhelyei kaptak elhelyezest. A regi Diana-kert menten felepult a Diane de Poitiers- es a Szarvas-galeria. A kiraly egy belteri teniszpalyat (Jeu de paume) is letesitett, amely akkor a legnagyobb volt az egesz vilagon. ^{[4] [5] [6]} Ekkor epult a nagy halasto mellett a legnagyobb epuleter?l elnevezett La Belle Cheminee-szarny.

A bels? tereket a "masodik fontainebleau-i iskola" m?veszei dekoraltak. A Szentharomsag-kapolna diszes bels? tere Martin Freminet erdeme, mig a szalonok falaira Ambroise Dubois es Toussaint Dubreuil h?soket abrazolo festmenyei kerultek.

IV. Henrik sok gondot forditott a kastely parkjara es kertjeire is. Meg Medici Katalin letesitette az eszaki oldal menten a Kiralyne- vagy Diana-kertet, kozepen a Tommaso Francini altal keszitett Diana-szok?kuttal. IV. Henrik kertesze, Claude Mollet ezt hatalmas viragagyasokkal, regi szobrokkal ekesitette es setaloosvenyekkel jokora negyszogekre osztotta fel. A kastely deli oldalan a kiraly ujabb, feny?kkel, szilfakkal, gyumolcsfakkal beultetett parkot hozatott letre, valamint asatott egy 1200 meter hosszu csatornat. ^[6]

XIII. Lajostol XVI. Lajosig [ szerkesztes ]

XIII. Lajos a fontainebleau-i kastelyban szuletett es itt is kereszteltek meg. ? fejeztette be a Szentharomsag-kapolna dekoraciojat es Jean Androuet du Cerceau -val atepittette a Feher Lo-udvar (Cour de Cheval Blanc) hires patkolepcs?jet. A kiraly halala utan ozvegye, Ausztriai Anna atdekoraltatta az Anyakiralyn?-szarny (Aile des Reines Meres) lakosztalyait, amelyeket eredetileg meg Primaticcio tervezett. ^[7]

XIV. Lajos tobb id?t toltott a kastelyban mint barmelyik el?dje; minden evben nyar vegen-?sz elejen itt vadaszott. Az epuletegyuttes kulsejen nem sokat valtoztatott, de szeret?je (majd felesege), Maintenon markine szamara uj lakosztaly letesitett; az I. Ferenc-galeria menten lebontatta a helyisegeket, hogy a kiralyi hercegek uj lakhelyet kaphassanak es a kiralyi lakosztalyon is vegeztetett kisebb valtoztatasokat. Epitesze, Jules Hardouin-Mansard a Szarvas- es a Diana-galeria menten ujabb szarnyat adott az egyutteshez. A parkokat es kerteket az uj francia stilus szerint atterveztek. A IV. Henrik altal a nagy halasto melletti epittetett fugg?kertet lebontottak es helyette a to szigeten kis pavilon epult.

1685. oktober 22-en XIV. Lajos a kastelyban irta ala a fontainebleau-i ediktumot , amelyben visszavonta IV. Henrik hugenottaknak kedvez? turelmi rendeleteit. A kiraly az epuletben fogadta szamos vendeget, mint peldaul Krisztina sved kiralyn?t, aki lemondasa utan latogatta meg. A kiralyn? itt gyanusitotta meg f?lovaszmesteret (es feltehet?en szeret?jet), Gian Rinaldo Monaldeschi markit, hogy allamtitkokat ad at az ellensegeinek. Szolgai vegigkergettek a markit a kastely termein, majd leszurtak. XIV. Lajos udvariasan nem rotta fel Krisztinanak a gyilkossagot, aki folytathatta utjat.

1717. majus 19-20-an a nyugat-europai koruton lev? Nagy Peter orosz car vendegeskedett a kastelyban. A car reszt vett egy szarvasvadaszaton es egy banketten, de mint emlekirataibol kiderult nem tetszett neki a francia vadaszati stilus es a kastelyt is tul sz?kosnek itelte meg a tobbi francia palotahoz kepest. Panaszkodott a borra (inkabb a sort szerette) es hogy hozza kepest a francia udvaroncok tul kes?n kelnek fel. ^{[8] [9]}

XV. Lajos el?djenel lelkesebben fogott a kastely renovalasahoz. 1737-38-ban a Szarvas-galeriatol keletre uj udvart ( Cour de la Conciergerie vagy Cour des Princes ) hozott letre nagyszamu udvaronca elszallasolasara. A Feher Lo-udvaron az Ulysees-galeria szarnyat lebontottak es ket reszletben (1738?1741 es 1773?74) uj epuleteket huztak fel a helyen.

1750-ben a kiraly megbizta Ange-Jacques Gabrielt egy uj szarny epitesevel Cour de la Fontaine es a halasto menten. A regi Pavilion des Poeles -t lebontottak es helyere felhuztak a latvanyos Gros Pavilion -t, amelyben a kiraly es a kiralyne pazar diszites? lakosztalyai kaptak helyet. Uj tanacstermet kapott a kiralyi tanacs, amelyet Francois Boucher , Carle Vanloo , Jean-Baptiste Marie Pierre es Alexis Peyrotte festmenyei ekesitettek. A Belle Cheminee -szarny foldszintjen egy kicsiny, de pompasan feldiszitett szinhazat rendeztek be.

XVI. Lajos tovabbi lakhelyet letesitett udvaroncai szamara. Az I. Ferenc-galeria menten uj, lakosztalyokat tartalmazo epuletet emeltek, amely azonban elzarta a galeria eszaki ablakaibol a kilatast. A kiralyne ( Marie-Antoinette ) szamara 1777-ben torok stilusu szalont, 1786?1787-ben jatekszobat es arabeszk stilusu budoart rendeztek be. Lajos es Marie-Antoinette 1786-ban, harom evvel a forradalom kitorese el?tt jart utoljara Fontainebleau-ban. ^[10]

A forradalom es I. Napoleon [ szerkesztes ]

A francia forradalom soran a kastely nem szenvedett komolyabb karokat, de valamennyi butort elarvereztek. Az epuletbe Seine-et-Marne megye kozponti iskolaja koltozott, majd 1803-ban Napoleon egy katonaiskolat szallasolt el benne. Mikor felmerult csaszarra koronazasa, Napoleon kezdet gondot forditani a regi rezsim palotainak es egyeb, presztizst emel? epuleteinek es szokasainak meg?rzesere. 1804-ben Fontainebleau-ban fogadta VII. Piusz papat, aki a koronazasara utazott Franciaorszagba. Erre az alkalomra a kastelyt ismet rendbehoztak es empire stilusban bebutoroztak, a papa szamara kulon lakosztalyt letesitettek. A kiralyi haloszobat ekkor alakitottak at csaszari tronteremme. Napoleon a Feher Lo-udvart (Cour du Cheval Blanc) atnevezte Becsulet-udvarra ( Cour d'Honneur ). Az udvarban fekv? Ferrare-szarnyat lebontottak es helyere diszes vaskeritest es kaput allitottak; igy a kastely homlokzata latvanyosabba valt. A Diana- es Feny?kertet ujratelepitettek es az akkor divatos angol stilusban ujitottak meg.

Napoleon el volt foglalva hadjarataival, igy a kastelyban csak szorvanyosan fordult meg. 1812 es 1814 kozott Fontainebleau-ban tartottak ?rizetben VII. Piusz papat. 1810. november 5-en a kapolnaban kereszteltek meg a csaszar unokaoccset, a leend? uralkodot, III. Napoleont . Keresztapja a csaszar, keresztanyja Maria Lujza csaszarne volt. ^[11]

Napoleon uralkodasa utolso napjait a kastelyban toltotte es 1814. aprilis 4-en itt irta ala lemondasat. Miutan ongyilkossagi kiserlete nem sikerult, a Becsulet-udvaron erzelmes bucsut vett regi gardaja katonaitol. Szaznapos visszaterese soran 1815. marcius 20-an allt meg Fontainebleau-ben. Szent Ilona szigeten irt emlekirataiban igy emlekezett vissza a kastelyra: "… a kiralyok valodi lakhelye, az evszazadok haza. Epiteszeti szempontbol talan nem volt a legszigorubban (egyseges), de bizonyosan jol atgondolt es minden szempontbol megfelel? lakhelynek bizonyult. Minden bizonnyal ez volt Europa legkenyelmesebb es legkellemesebb fekves? palotaja."

A restauracio es a masodik csaszarsag [ szerkesztes ]

A monarchia restauracioja utan XVIII. Lajos es X. Karoly Fontainebleau-ban lakott, de jelent?s valtozast nem eszkozoltek rajta. Lajos Fulop helyreallittatott nehany szobat, masokat pedig a kor stilusaban ujra berendeztetett. A Test?rterem es a Tanyergaleria neoreneszansz stilusu uj kuls?t kapott; a balterem alatti Oszloptermet pedig neoklasszicista stilusban epitettek at.

III. Napoleon a regi id?k kiralyaihoz hasonloan sok id?t toltott a kastelyban, els?sorban nyaranta. A regi helyisegek egy reszet, mint pl. a Szarvas-galeriat feltetelezett eredeti kulsejuk alapjan restauralni akartak, de a csaszar es a csaszarne inkabb eredeti pompajaban hagyta. A nem hasznalt helyisegekben szamos vendegszobat rendeztek be. 1856-ban egy t?zvesz soran elpusztult a Belle Cheminee -szarny 18. szazadi szinhazterme. 1854?1857 kozott Hector Lefuel tervei alapjan uj, XVI. Lajos-stilusu szinhaz letesult.

Eugenie csaszarne a Gros Pavilion foldszintjen letrehozott egy kis muzeumot, ahol Sziam kiralyanak 1861-ben atadott ajandekait es a pekingi Nyari Palota kifosztasa soran zsakmanyolt m?targyakat allitottak ki. Itt mutattak be olyan kortars m?veszek alkotasait is, mint a fest? Franz Xaver Winterhalter vagy a szobrasz Charles Henri Joseph Cordier . A csaszar a XV. Lajos-szarnyban rendeztette be dolgozoszobajat, a csaszarne pedig letrehozatott egy szalont: ezek voltak az utolso helyisegek, amiket uralkodok rendeztek be. 1870-ben a francia-porosz haboru utan a csaszarsag megbukott, a kastelyt pedig bezartak. ^[12]

A Harmadik Koztarsasagtol napjainkig [ szerkesztes ]

A porosz?francia haboruban a poroszok 1870. szeptember 17-en megszalltak az epuletegyuttest es rovid id?re itt rendeztek be Frigyes Karoly herceg f?hadiszallasat. A haboru utan ide koltoztettek az Elzaszbol kimenekitett tuzersegi es hadmernoki f?iskolat. ^[13] A Harmadik koztarsasag egyes allamf?it is itt szallasoltak el, es olyan illusztris vendegek fogadasara is hasznaltak, mint I. Sandor szerb (1891), I. Gyorgy gorog (1892), II. Lipot belga (1895) es XIII. Alfonz spanyol uralkodo (1913).

A jelent?sebb epuletek homlokzatai mar 1913-ban m?emleki vedettseget kaptak. 1923-ban, az els? vilaghaboru utan ide koltoztettek a zenet es m?veszetet oktato Ecoles d'Art Americaines -t. 1927-ben nemzeti jelent?seg? muzeumma nyilvanitottak a kastelyt. Az 1856-os t?z soran megegett Belle Cheminee -szarny fels? emeletet a Rockefeller Alapitvany tamogatasaval helyreallitottak.

A masodik vilaghaboruban a nemetek 1940. junius 16-an megszalltak az epuletet. A haboru utan a kastely egy reszeben rendeztek be a NATO kozep-europai f?parancsnoksagat, egeszen 1966-ig.

1964?1968 kozott Charles de Gaulle es kultuszminisztere, Andre Malraux teljesen felujittatta a kastelyt. 1981-ben felkerult az UNESCO vilagorokseg -listajara. A kulturalis miniszterium 2006-ban megkezdte a kiralyi istallok restauralasat, 2007-ben pedig megkezd?dott a 19. szazadi szinhazterem restauralasa is. Az utobbi m?veletet Adu-Dhabi kormanya finanszirozta, ezert a szinhazat Halifa bin Zajed Al Nahjan emirr?l neveztek el. ^[14]

2015 marcius 1-enek reggelen betortek a kastely kinai muzeumaba es elvittek kb. tizenotot a legertekesebb m?targyak kozul, tobbek kozott a sziami kiraly koronajanak masolatat, amelyet III. Napoleonnak kuldtek. ^[15]

A kastely reszei [ szerkesztes ]

I. Ferenc-galeria [ szerkesztes ]

A 60 m hosszu es 6 m szeles I. Ferenc-galeria (Galerie Francois-I ^er ) az egyik legels? es legszebb peldaja a franciaorszagi reneszansz bels?epiteszetnek. Eredetileg 1528-ban epult az Ovalis udvar kiralyi lakosztalya es a Szentharomsag-kapolna osszekotese celjabol, de a kiraly mar 1531-ben a lakosztalyhoz csatolta. 1533 es 1539 kozott kivalo olasz fest?k (Rosso Fiorentino es Francesco Primaticcio) vezetesevel kapta meg stukkok keretezte reneszansz freskoit, amelyek a kiraly erenyeit megjelenit? mitologiai jeleneteket abrazolnak. A szinten olasz Francesco Scibec da Carpi butorkeszit? a fal also felenek dekoraciojat vegezte el: a francia cimer es a kiraly jelkepe, a szalamandra lathato rajtuk.

Az ablakos oldal freskoi: "A tudatlansag ki?zese", "Az allam egysege", "Cleobis es Biton", " Danae ", " Adonisz halala", "Az orok ifjusag elvesztese", "Kentaurok es lapithak harca".

Az ablaktalan oldal freskoi: "Aldozat", "A kiraly elefantja", "A cataniai ikrek", "Fontainebleau nimfaja" (ezt J. Alaux festette 1861-ben a regi bejarat helyere), "Akhillesz nevelese", "A csalodott Venusz". ^[16]

Balterem [ szerkesztes ]

A balterem (Salle de bal) helyen eredetileg I. Ferenc oldalt nyitott oszlopcsarnoka, loggiaja volt. 1552 korul II. Henrik utasitasara magas ablakos falakkal korbevettek, fent kazettas mennyezetet kapott es berendeztek balteremnek. Diszitesei kozott prominens helyet kapott a kiraly nevenek kezd?bet?je, a H.

Nyugati vegeben monumentalis kandallo talalhato amelyet okori romai szobrok bronzutanzatai ekesitenek. A helyiseg keleti vegeben van az az erkely, amelyen a zeneszek jatszottak a balok alatt. A terem dekoracioja sokszor valtozott az evszazadok soran. A mai, mennyezethez ill? padlo a 19. szazad els? feleb?l, Lajos Fulop idejeb?l szarmazik.

A falak freskoit Nicolo dell'Abate kezdte el festeni 1552-ben Primaticcio vazlatai alapjan. A kert fel?li oldalan talalhato az "Aratas"; " Vulcanus Venusz keresere fegyvert kovacsol Amornak", " Phaeton kerleli Apollot , hogy vezethesse a Nap kocsijat", " Jupiter es Mercurius Philemon es Baucis otthonaban".

Az Ovalis udvar oldalan lathatoak a kovetkez? freskok: " Bacchus lakomaja", "Apollo es a muzsak a Parnasszuson ", "A harom gracia tanca az istenek el?tt", " Thetis es Peleus eskuv?je es a viszaly almaja".

A zeneszek erkelye mogotti fresko zeneszeket abrazol.

A Szt. Szaturninusz-kapolna [ szerkesztes ]

A balterem mogott talalhato Szt. Szaturninusz kapolnaja (Chapelle Saint-Saturnin) . Also resze meg a 12. szazadban epult , de I. Ferenc idejen teljesen lebontottak es ujjaepitettek. A sevres-i uvegb?l keszult ablakok Lajos Fulop idejeben kerultek a helyukre; s?t a kiraly lanya, a m?veszi baberokra tor? Orleans-i Maria hercegn? tervezte ?ket. ^[17] A fels?, kiralyi kapolnat Philibert de l’Orme dekoralta. ^[18] A helyiseg mennyezete a balterem stilusat koveti, a vegen kupolaval.

A Test?rterem [ szerkesztes ]

A test?rok szobaja mindig is a kiralyi haloszoba mellett kapott helyet. A Salle des Gardes IX. Karoly uralkodasa alatt keszult el. Eredeti, 1570-s evekbeli dekoraciojanak mar csak reszletei talalhatok; ilyen a kazettas mennyezet es a Ruggiero d'Ruggierinek tulajdonitott, hadi trofeakat abrazolo friz. 1836-ban Lajos Fulop szalonna rendezte at es padloja a mennyezet stilusanak megfelel?, tropusi fabol keszult parkettat kapott; egyuttal hatalmas kandallo is epult. A kandallo folott lathato IV. Henrik mellszobra, ket oldalalak kisereteben (feltehet?en Pierre Bontemps alkotasa); ezek eredetileg a II. Henrik-fele haloszobaban voltak elhelyezve. Lajos Fulop idejeb?l szarmazik a reneszansz diszites? jokora porcelanvaza is. III. Napoleon uralkodasa alatt a helyiseget ebedl?nek hasznaltak. ^{[19] [20]}

A kiraly lepcs?je [ szerkesztes ]

A kiraly lepcs?jet (Escalier du roi) 1748-49-ben epitettek Anne de Pisseleu (I. Ferenc szeret?je) haloszobajanak helyere. Tervez?je, Ange-Jacques Gabriel az el?z? helyiseg sok dekoracios elemet felhasznalta, amelyeket eredetileg meg Primaticcio keszitett. A falak fels? resze ovalis es szogletes panelekre van osztva, rajtuk jelenetek lathatoak Nagy Sandor szerelmi eleteb?l. A festmenyeket n?i alakokbol, puttokbol, szatirokbol allo szoborcsoportok valasztjak el egymastol, amelyek Primaticcio m?vei. A keleti falat a rekonstrukcio soran lebontottak; ezt Lajos Fulop idejeben potoltak, festmenyei Abel de Pujol kezet?l szarmaznak. ^[21]

A kiralyne haloszobaja [ szerkesztes ]

IV. Henrik feleseget?l, Medici Mariatol kezdve egeszen Eugenie csaszarn?ig Franciaorszag valamennyi kiraly- es csaszarneja ebben a haloszobaban volt elszallasolva. Az agy folotti baldachint 1644-ben faragta Guillaume Noyers butorkeszit? mester XIV. Lajos anyja, Ausztriai Anna szamara. XV. Lajos felesege, Marie Leszczynska 1746?1747-ben ujrarendeztette a szobat: az alkov mennyezetet, az ablakok koruli dekoraciot es a paneleket az akkor divatos rokoko srilusban Jacques Vererckt es Antoine Magnonais keszitettek. A kandallo dekoracioja is ebb?l a korbol valo.

Az ajtokat es a folottuk lev? faragott paneleket Marie-Antoinette szamara keszitettek arabeszkes diszitesekkel 1787-ben. Az agyat szinten az ? szamara rendeltek, de mar csak 1797, a forradalom kitorese es a kiralyne kivegzese utan erkezett meg; igy Napoleon felesegei, Josephine es Maria Lujza aludtak benne.

A falak madaras-viragos tapetaja 1805-ben kerult a helyere. 1968 es 1986 kozott az eredeti szovetet modellul hasznalva restauraltak. A butorok I. Napoleon idejeb?l valok. Az agy koruli korlatot eredetileg a Tuileriak palotajanak trontermebe keszitettek 1804-ben. A szfinxes karosszekek, a ket fiokos szekreny es a tobbi butordarab 1806-ban kerult a szobaba. ^[22]

Marie-Antoinette budoarja [ szerkesztes ]

A kiralynei haloszoba mellett Marie-Antoinette szamara 1786-ban berendeztek egy kis privat szalont, egy budoart. A helyiseg a legjobb, maig fennmaradt peldaja a francia forradalmat kozvetlenul megel?z? bels?epiteszeti stilusnak. Jellemz?i az okori Romaba visszanyulo motivumok, arabeszkek, kameak , szobrok, feher paneleken abrazolt vazak es viragfuzerek, amelyeket aranyozott, faragott fakeretek vesznek korbe. ^[23]

A szoba berendezeset ugyanaz a Pierre Rousseau altal vezetett csapat keszitette, amelyik a jatekszobat is berendezte. A fapaneleket Laplace faragta, Michel-Hubert Bourgeois es Louis-Francois Touze festette. A nyolc muzsaszobrot Roland keszitette gipszb?l, a diszes kandallo Jacques-Francois Dropsy, mig a aranyozott bronzdiszek Claude-Jean Pitoin munkai. A kiralyne emblemajaval ekesitett mahagoni parkettat Bernard Molitor 1787-ben fejezte be. A Jean-Simon Berthelemy festette mennyezeten Aurora es egy csapatnyi angyal lathato. ^[24]

A butorokat Jean-Henri Riesener tervezte kulon a szalon szamara es a legfinomabb, legdragabb anyagokbol, gyongyhazbol, aranyozott bronzbol, szatenbol, ebenfabol keszitette el. Az eredetiek kozul mar csak nehany maradt meg, kozte egy asztal, egy zsamoly es egy hengerformaju pult. A ket karosszek masolat, eredetijuk a lisszaboni Gulbelkian Muzeumban tekinthet? meg. ^[24]

Napoleon tronterme (korabban kiralyi haloszoba) [ szerkesztes ]

Napoleon 1808-ban dontott ugy, hogy a francia kiralyok (IV. Henrikt?l egeszen XVI. Lajosig) haloszobajat tronteremnek rendezi be es a tron pontosan az agy helyere kerult. Az ancien regime idejen a kiraly agya a hatalom szimboluma volt es az udvaroncok kulon udvozoltek, amikor elhaladtak mellette. A csaszar azt akarta, hogy lathato legyen uralmanak kapcsolodasa a korabbi allamberendezkedeshez. ^[25] A faragott famennyezet nagyobbik resze, a falak also fapaneljei es az ajtok XIII. Lajos-korabeliek. A tron folotti mennyezetresz XIV. Lajos uralkodasanak vegen keszult. XV. Lajos alatt kerult helyere a tron folotti mennyezet egy resze, egy uj kemeny, a kandallo melletti fafaragvanyok, az ajtok folotti motivumok a tronnal szemkozti faragvanyok (1752?54-ben). Ekkor festettek feherre a mennyezetet es diszitettek aranyozassal es mozaikokkal, a kiralyne haloszobaja mennyezetenek megfelel?en. ^[26]

Napoleontol szarmaznak a neve kezd?bet?jevel ellatott cimerek es a csaszari sas. A tronkoruli dekoraciot eredetileg 1804-ben tervezte Jacob-Desmalter a Saint-Cloud plaota szamara, a tron pedig a Tuileriak palotabol kerult at Fontainebleau-be.

A kemenyen eredetileg XIII. Lajos Philippe de Champaigne festette portreja volt lathato, de az a forradalom alatt megsemmisult. Helyere Napoleon sajat kepmasat helyeztette, amelyet Lajos Fulop 1834-ben levetetett es ismet XIII. Lajos kepet tette a helyere. ^[27]

Tanacsterem [ szerkesztes ]

A tronterem kozeleben talalhato a tanacsterem (Salle du conseil) ahol az uralkodok a minisztereket es legkozelebbi tanacsadoikat fogadtak. A helyiseg eredetileg I. Ferenc dolgozoszobaja volt es Primaticcio tervezte az okori mitikus h?soket es kulonboz? erenyek megtestesuleseit abrazolo fapaneljeit a falakon. XIV. Lajos megnagyobbittatta a szobat es a dekorator, Claude Audran ugyanebben a stilusban egeszitette ki az uj falak disziteset. 1751?1754 kozott Ange-Jacques Gabriel vezetesevel teljesen felujitottak, a panelekre az erenyek, az elemek es az evszakok allegoriai kerultek Jean-Baptiste Marie Pierre es Carle van Loo ecsetjeb?l. ^[28] A falak fels? reszere Alexis Peyrotte festett viragokat, tudomanyos es m?veszeti temaju medallionokat. A mennyezet ot festmenye Francois Boucher m?ve, temaik az evszakok, valamint az ejszakat el?z? felkel? Nap. A kert fel?li oldalra XV. Lajos epittetett be egy felrotundat 1773-ban; ennek mennyezetere Lagrenee festette "Gyermekeivel korulvett Dics?seg" c. kepet. ^[29]

I. Napoleon tanacsteremnek hasznalta a helyiseget; a butorok ebb?l a korszakbol valok. A miniszterek karosszekei Marcion (1806), a tanacsadok tamlatlan szekei pedig Jacob-Desmalter (1808) m?vei. ^[28]

A papa es az anyakiralyn?k lakosztalya [ szerkesztes ]

Az un. Anyakiralyn?k es a papa lakosztalyainak szarnyaban talalhato papai lakosztaly onnan kapta a nevet, hogy 1807-ben, Napoleon koronazasakor itt lakott VII. Piusz papa. 1812?14 kozott szinten itt lakott, amikor a csaszar akarata ellenere hazi ?rizetben tartotta.

Korabban, a 17. szazad elejen itt eltek Medici Maria es Ausztriai Anna kiralynek. Ez volt az otthona XIV. Lajos legid?sebb fianak , a Grand Dauphinnak is. A 18. szazadban XV. Lajos lanyait szallasoltak el benne, majd Lajos unokajat, Provence grofjat (a leend? XVIII. Lajost ). Az els? csaszarsag idejen Napoleon occse, Lajos es az ? felesege, Hortense (Josephine csaszarne els? hazassagabol szarmazo lanya) eltek a lakosztalyban. Lajos Fulop uralkodasa alatt az ? legid?sebb fia , Orleans hercege volt ide elszallasolva. A masodik csaszarsag soran Stephanie de Bade, I. Napoleon fogadott unokahuga koltozott be. 1859?1861 kozott restauraltak, utana pedig magas rangu vendegek elszallasolasara hasznaltak. ^[25] Eredetileg ket reszb?l allt (XIII. Lajos es XV. Lajos-lakosztalyok), amelyeket az id?k soran hol egybenyitottak, hol kulonvalasztottak.

A fogadoszalon (Salon de reception) Ausztriai Anna haloszobajanak el?szobaja volt. Aranyozott es faragott mennyezete het reszre oszlik, rajta a nappal es az akkor ismert planetakkal, a kisebb reszek pedig hadi trofeakat abrazolnak. Ezeket meg 1558-ban keszitette Ambroise Perret II. Henrik Poeles pavilonbeli haloszobaja szamara (a pavilont kes?bb lebontottak). A diszitmenyeket Anna kiralyne vitette at a sajat lakosztalyaba, de ellattatta azokat a sajat jelkepeivel, tobbek kozott pelikanokkal. A falak fapaneljei feltehet?en ugyanebb?l az id?szakbol szarmaznak. ^[25]

Maganak a haloszobanak a dekoracioja joreszt az 1650-es evekben keszult. A mennyezet het reszb?l allo festmenyeit Charles Errard -nak tulajdonitjak; a falak dusan faragott fapaneljeit tolgy- es indiai fugelevelek diszitik; az ajtok folotti kepek pedig Annat abrazoljak Minervakent , Ausztriai Maria Tereziat (XIV. Lajos feleseget) pedig a B?segkent. 1700 korul egy uj kandallot kapott a lakosztaly, 1784-ben pedig a tukrok kaptak viragos kereteket. A Masodik Csaszarsag idejen 17. szazadi stilusu festett paneleket helyeztek el a tukrok koze es fole, valamint az ajtok koze. ^[30]

Diana-galeria [ szerkesztes ]

A Diana-galeria (Galerie de Diane) 80 m hosszu, ma konyvespolcokkal szegelyezett folyosojat IV. Henrik epittette felesege setai szamara. A boltives mennyezetet Ambroise Dubois kezdte el ellatni Dianat abrazolo festmenyekkel 1605-ben. ^[31] A 19. szazad elejere romossa valt es 1810-ben Napoleon atalakittatta, hogy tetteinek dics?seget hirdesse. A jo allapotban megmaradt festmenyeket atvittek a Tanyergaleriaba. Az atalakitassal megbizott epitesz, Hurtault a Louvre nagy galeriat vette alapul es a mennyezeten Napoleon uralkodasainak nagy pillanatait akarta megorokittetni. 1814-re az epitkezes befejez?dott, de mire a festmenyeken is meg akartak kezdeni a munkat, a csaszar elveszitette hatalmat. ^[32]

A monarchia restauracioja utan XVIII. Lajos neoklasszicista stilusban fejeztette be az atalakitast. A Napoleon-festmenyek mar kesz kereteibe Merry-Joseph Blondel es Abel de Pujol keszitett uj Diana-kepeket. ^[31] A folyoso falaira az 1820-as evek Trubadur stilusaban keszult, a monarchia tortenelmet bemutato festmenyek kerultek. III. Napoleon idejen, 1853-tol a galeriat konyvtarra alakitottak at es a festmenyek tobbseget eltavolitottak (kiveve IV. Henrik nagy lovas kepet). A bejarat kozeleben talalhato globusz 1861-ben kerult oda Napoleon Tuileriak palotajabeli dolgozoszobajabol. ^[32]

Napoleon lakosztalyai [ szerkesztes ]

Napoleon 1804-ben dontott ugy, hogy kulon lakosztalyt rendeztet be a maga szamara a kastelyban. Erre a celra az I. Ferenc-galeria mellett, az 1786-ban XVI. Lajos szamara berendezett hat szobat kulonitettek el es empire stilusu dekoraciot es butorzatot kaptak. A regi lakosztaly egy oltoz?szobabol, dolgozoszobabol, konyvtarbol es furd?szobabol allt. ^[33]

1808-ban a korabbi kiralyi oltoz?szobat atalakitottak Napoleon haloszobajava. A csaszar az agy jobb oldalan egy draperia moge rejtett titkos ajton juthatott kozvetlenul a magankonyvtaraba vagy a foldszintre.

A dekoracion keveset valtoztattak, alapvet?en XVI. Lajos-korabeli maradtak a kandallok, a Pierre-Joseph LaPlace-faragta fapanelek a falakon es az ajto folotti domborm?vek. A falakra Frederic-Simon Moench festett arany csaszari jelkepeket. A kulon Napoleon szamara keszitett empire stilusu csaszari sassal, valamint a Dics?seg, Igazsag es B?seg allegoriaival van ekesitve. A sz?nyeget kulon erre a celra, a csaszar altal alapitott Becsuletrend keresztje alakjaban sz?ttek; a kereszt again valtakozva katonai es polgari szimbolumok lathatoak. ^[34] A kandallo melletti karosszekeket ugy terveztek, hogy a t?zhely fel?li oldaluk magasabb legyen es a benne uldogel? a t?z hevet?l vedve csodalhassa a dekoraciokat. A mennyezeti festmeny kes?bbi, Napoleon bukasa es a monarchia restauracioja utan festette Jean-Baptiste Regnault , cime "A kiraly irgalmassaga megallitja utjan az igazsagszolgaltatast. ^[33]

A dolgozoszoba egy kis helyiseg volt, ahol a csaszar dolgozhatott. 1811-ben beallittatott egy tabori agyat, hasonlot a hadjaratokon hasznalthoz, hogy ejjelekbe nyulo munkaja soran pihenhessen rovid ideig.

Az egyszer? berendezes? szalonban talalhato asztalon irta ala a csaszar a lemondasat 1814-ben.

A szinhazterem [ szerkesztes ]

Az udvar eletenek mindennapi esemenyei voltak a sziniel?adasok, koncertek es egyeb el?adasok. XV. Lajos el?tt ezeket kulonboz? helyisegekben rendeztek, de a kiraly kulon erre a celra berendeztetett egy szinhaztermet a Belle-Cheminee szarnyban. Ez 1856-ban leegett, de ekkor mar tervben volt lecserelese, mert III. Napoleon udvartartasa szamara tulsagosan sz?knek bizonyult. Az uj szinhazat a XIV. Lajos-szarny keleti vegen kezdtek el epiteni 1854-ben. Tervez?je, Hector Lefuel a versailles-i kastely operajat es Marie-Antoinette Trianon-palotabeli szinhazat tekintette peldajanak. Az 1856-ban elkeszult szinhaz f? nez?teren negyszazan fertek el. Szinpadi gepeinek es diszleteinek nagy resze a korabbi szinhazbol szarmazott; ezeket meg a t?zvesz el?tt szallitottak at. ^{[35] [21]}

A szinhaztermet ritkan hasznaltak es a csaszarsag bukasa utan bezartak. 2007-ben megindult restauralasa; ennek tizmillio euros koltseget Abu-Dhabi kormanya allta. Viszonzasul a termet Halifa bin Zajed Al Nahjan emirr?l neveztek el. A szinhaz latogathato, de sziniel?adasra nem alkalmas, mert a szinpad gepeit nem ujitottak fel. ^[14]

A kinai muzeum [ szerkesztes ]

A Gros Pavillon foldszintjen talalhato kinai muzeum volt az egyik utolso helyiseg, amelyet akkor rendeztek be, amikor meg uralkodoi csalad elt a kastelyban. Eugenie csaszarne gy?jtotte az azsiai m?targyakat es 1867-ben itt helyezte el gy?jtemenyet, amely f?leg Sziam kiralyanak 1861-es ajandekaibol es a masodik opiumhaboru soran kifosztott pekingi Nyari Palotabol szarmazo m?kincsekb?l allt. ^{[36] [37]}

Az el?szobaban megtekinthet? ket sziami gyaloghinto; egyik a kiralye volt, a masik (a fuggonyos) pedig a kiralynee. A muzeum bels? ket szalonjaban egyes falak fekete-arany lakkozott fapanelekkel vannak boritva, amelyek 17. szazadi kinai spanyolfalakbol szarmaznak. Lathato egy Pekingb?l szarmazo Buddha-szobor es Sziam koronajanak ajandekba kuldott masolata. A kelet-azsiai m?kincseken kivul korabeli europai butorok, valamint Charles Cordier es Pierre-Alexandre Schoenewerk szobrai is megtalalhatoak. A helyiseg jatekszobakent is funkcionalt; err?l arulkodik a korabeli bagatelle-jatek es egy mechanikus zongora. ^[38]

A csaszarne a muzeumon kivul a XV. Lajos-szarny foldszintjen 1868-ban berendezett egy kis lakkszalont (Cabinet de laque) , ahol szinten kelet-azsiai lakkm?targyakat helyeztek el. Ez volt a kastely utolsokent berendezett helyisege a csaszarsag bukasa es a muzeumma valo atalakitas el?tt. ^[38]

I. Napoleon muzeuma [ szerkesztes ]

A Napoleon-muzeumot 1986-ban hoztak letre a Becsulet-udvar jobb oldalan lev? szarnyban, ahol az Els? csaszarsag hercegeinek lakosztalyai talalhatoak. Megtekinthet?ek Napoleon es csaladtagjainak portrei, a csaszar kituntetesei, a koronazasan viselt ruhaja, az ekkor viselt aranykoszoru egy levele, valamint a csaszar etkezeseinel hasznalt porcelan etkeszletek es disztargyak; fianak bolcs?je es jatekai. Kiallitottak nehany, a hadjaratok soran gy?jtott emlektargyat, tabori satra es berendezesenek masolatat is. ^[21]

A Szentharomsag-kapolna [ szerkesztes ]

A Szentharomsag-kapolna epiteset I. Ferenc uralkodasanak vege fele kezdtek el a regi kolostori kapolna helyen. Mar csak II. Henrik idejeben fejeztek be, de dekoraciojara csak 1608-ban kerult sor, amikor Martin Freminet -t megbiztak a falak es a mennyezet freskoinak elkeszitesevel. A mennyezet stukkoboltiveit Barthelemy Tremblay tervezte. ^[39] A Freminet-fele freskok az ember megvaltasanak tortenetet mondjak el onnan, hogy az Ur megjelenik Noenak , egeszen az Angyali udvozletig. A kisebb kepek Sz?z Maria ?seit, Judea kiralyait, az erenyek allegoriait abrazoljak. Freminet es Tremblay 1613?19 kozott stukkokeretes festmenyeket helyezett el az ablakok kozott is Jezus eleter?l. ^[40] Miutan Freminet 1619-ben meghalt, a munka 1628-ig felbemaradt. ^[41]

A tobbi kiralyi kapolnahoz hasonloan a kiraly es csaladja szamara fels? ul?helyeket letesitettek, kulon bejarattal; az udvar tobbi resze az also padokban foglalt helyet. 1628-ban az oldalkapolnak diszes vasracsozatot es faragott fapaneleket kaptak, a firenzei Francesco Bordoni pedig megkezdte a marvanyoltar kifaragasat. A oltar bal oldalan talalhato Nagy Karoly szobra II. Henrik arcvonasaival; Szent Lajos XIII. Lajos arcaval. Szinten Bordoni tervezte az oltar el?tti sokszin? marvanyboritast is. ^[41] Az oltar folotti Szentharomsag-festmenyt az id?sebb Jean Dubois keszitette 1642-ben. ^[40] A f?hajo ajtoi Anthony Girault, a kiralyi tribun ajtoja pedig Jean Gobert munkaja es a 17. szazad kozeper?l szarmaznak. ^[42]

A kiralyi tribunt 1741-ben megnagyobbitottak, es kisebb kovacsoltvas korlatu balkonokat helyeztek el a zeneszek es az enekesek szamara. 1779-ben, XVI. Lajos idejen a Jezus eletet abrazolo rossz allapotu freskokat hasonlo temaju festmenyekkel csereltek le. Ezeket a kiralyi fest?- es szobraszakademia m?veszei keszitettek az eredetihez hasonlo stilusban. ^[42] 1774-ben egy kis orgonat allitottak be a oltar bal oldalara. ^[43]

A forradalom idejen elt?nt tabernakulumot Napoleon idejen egy ujjal potoltak. 1824-ben elkezdtek egy hat evig tarto felujitasi programot. A Jezus eletet bemutato tizenket festmenyt es az oldalkapolnak racsait eltavolitottak. A Masodik csaszarsag idejen kicsereltek az oldalkapolnak fapaneljeit. A 20. szazad masodik feleben a kulonboz? muzeumokba szetszort tizenket festmenyt ismet osszegy?jtottek es visszakerultek eredeti helyukre. ^[44]

1725. szeptember 5-en a kapolnaban kerult sor XV. Lajos es Marie Leszczynska hazassagkotesere. 1810. november 4-en itt kereszteltek meg III. Napoleont . 1837. majus 30-an itt vette felesegul Lajos Fulop fia, Ferdinand Fulop Ilona mecklenburg?schwerini hercegn?t . ^[43]

Kertek es parkok [ szerkesztes ]

A kastelyt I. Ferenc kora ota a kornak megfelel? formalis kertek vettek korul: olasz mintara letesitett francia reneszansz kertek, a XIV. Lajos koraban kedvelt mertani franciakertek, a 18. szazad vegen es a 19. szazadban pedig az angol tajkerteszet francia megfelel?i.

A Diana-kert [ szerkesztes ]

A Diana-kert IV. Henrik idejen letesult, ez volt a kiraly es felesege privat kis birodalma, szobaik ablakai is ide neztek. Ekkor meg kozpontja a Diana -kut volt es egy masik epuletszarny is kozrefogta, amelyben dolgozoszobak, XIV Lajos koraban pedig egy telikert kapott helyet. A szarnyat a 19. szazadban lebontottak es a kert terulete megduplazodott. A 17. szazadtol a 18. szazad vegeig a kert el?bb az olasz, majd francia formalis stilust kepviselte: egyenes osvenyek szabdaltak negyszogletes viragagyasokra, szobrok es edenybe ultetett egzotikus novenyek diszitettek. Napoleon idejen az angoloknal divatos tajkerteszet alapjan atalakitottak, osvenyei kanyargossa valtak, fait ugy csoportositottak, hogy fest?i tajakat formazzanak. III. Napoleon bukasa utan megnyitottak a nagykozonseg szamara. ^[35]

A kozponti szok?kutat a hires Tommaso Francini epitette, az ? munkai koze tartozik a parizsi Luxembourg-kert Medici-kutja is. A vadaszat istenn?jenek, Diananak es az ?znek bronzszobrat eredetileg 1602-ben ontottek: ez ma a Szarvas-szarnyban lathato. A kerti peldany 1684-ben keszult a marlyi kastely szamara. A szobrok a Louvre-ban talalhato okori romai Versailles-i Diana masolatai. A kut szarvas- es vadaszkutya-szobrai Pierre Biard munkai. ^[21]

Halasto, angolkert, grotto es forras [ szerkesztes ]

A kastely melletti negy hektaros halastavat IV. Henrik asatta es amellett, hogy a konyha szamara halat tenyesztettek benne, az udvaroncok is csonakaztak rajta. Egy 17. szazadi leiras szerint a to pontyai oriasira n?ttek es volt kozottuk szazeves is. A to kozepen lev? kis szigetre XIV Lajos epittette a nyolcszoglet? Topavilont ( Pavillon de l'Etang ), amelyet Napoleon atepittetett; nevenek kezd?bet?i ma is megtalalhatoak rajta. ^[45]

Az angolkertet is IV. Henrik uralkodasa alatt letesitettek. A XV. Lajos-szarny menti reszeben, az un. feny?kertben talalhato az I. Ferenc korabol szarmazo grotto , az els? hasonlo reneszansz epitmeny Franciaorszagban. A k?szerkezetet negy Atlasz -szobor disziti. Napoleon epitesze, Maximilien-Joseph Hurtault, angolparkka valtoztatta a kertet: kanyargos osvenyeket letesitett, egzotikus fakat ( szivarfat , tulipanfat , pagodafat , amerikai ciprust) ultetett, fest?i patakot es sziklakat helyezett el. A kertben lathato ket okori romai gladiatorszobor 17. szazadi bronzmasolata. A kertb?l egy osveny vezet ahhoz a forrashoz, amelyr?l a kastely a nevet kapta; mellette egy Apollo-szobor is talalhato. ^{[45] [21]}

A parterre es a csatorna [ szerkesztes ]

A kastely tuloldalan, I. Ferenc egyik kertje helyen IV. Henrik jokora mertani kertet , parterre-t letesitett. Ennek hosszaban hatalmas, 1200 meter hosszu csatornat is asatott, hasonlot, mint amilyet a kozeli Fleury-en-Biere-i kastely mellett is talalhatunk. XIV. Lajos f?kerteszei, Andre Le Notre es Louis Le Vau 1660?64 kozott tovabb b?vitettek, mertani alakzatokba rendezett sovenyeket es szines viragagyasokat ultettek bele. ?k letesitettek a csatorna vegenel a szok?kutakkal ekesitett Les Cascades medencet is. LeNotre hosszu, fakkal bearnyekolt setautat is letrehozott a csatorna menten. ^[45]

XIV. Lajos halala utan a szok?kutakat eltavolitottak. Ma a medence kozepen egy zsakmanyara lecsapo sast abrazolo 1866-os bronzszobor lathato.

A fontainebleau-i m?veszeti iskolak [ szerkesztes ]

• 
  Rosso Fiorentino kepe az I. Ferenc-galeriaban (1533?1539)
• 
  Francesco Scibec da Carpi stukkodomborm?ve az. I. Ferenc-galeriaban
• 
  A vadasz Diana (a fontainebleau-i iskola egyik m?veszenek kepe, 1550?1560)

A francia kiralyok a legjobb reneszansz kori olasz es francia m?veszeket bereltek fel a kastely dekoraciojahoz. Az altaluk kepviselt stilust neveztek fontainebleau-i iskolanak es kb. az 1530?1610 kozotti id?szakot fogja at. Az iskola nagy hatassal volt az eszaki manierizmus elterjedesere is. ^[46]

I. Ferenc 1531-ben meghivta a firenzei Rosso Fiorentinot a kastely bels? tereinek diszitesere. A fest?, aki vagyona nagy reszet elvesztette Roma 1527-es kifosztasakor, orommel elfogadta az ajanlatot. 1532-ben csatlakozott hozza a bolognai Francesco Primaticcio . Rosso 1540-ben meghalt. Ferenc fia, II. Henrik 1552-ben Primaticcio javaslatara felfogadta a modenai Niccolo dell'Abbatet . Az iskola egyeb jelent?s m?veszei voltak:

• Juste de Juste (kb. 1505?1559) francia-olasz szobrasz es rezmetsz?
• Luca Penni (kb. 1500/1504?1556) olasz fest?
• Francesco Scibec da Carpi († kb. 1557) olasz butorkeszit? mester
• Benvenuto Cellini (1500?1570) olasz szobrasz, aranym?ves

Az els? fontainebleau-i iskola jellemz?i a stukkodiszitesek b?seges alkalmazasa a kepkereteken es parkanyokon, valamint a mitologiai alakok es erenyek allegoriainak bonyolult (es nem minden esetben felismert) rendszere. Gyakran hasznaltak olyan reneszansz diszit?elemeket, mint a puttok, szalagdiszek vagy groteszkek es m?veikb?l nem hianyzik az erotika sem. Elegans alakjaik az olasz manierizmus ( Michelangelo , Rafaello , de f?leg Parmigianino ) hatasat mutatjak. Primaticcio szamos antik szobor masolatat is elkeszitette a kiraly szamara, igy a klasszikus m?veszet is kifejtette hatasat az iskolara. Rosso, Primaticcio es dell'Abate sok m?ve elpusztult, amikor a kastely szarnyait lebontottak. Egyes m?veik reprodukciok vagy rezmetszetek formajaban maradtak fenn. Ezeket kezdetben Fontainebleau-ban, kes?bb Parizsban keszitettek es orszag-, s?t Europa-szerte terjesztettek.

1584 es 1594 kozott a francia vallashaboru miatt allt a m?veszeti munka a kastelyban. IV. Hnerik tronra lepese utan elrendelte a kastely renovalasat es felfogadta az antwerpeni Ambroise Dubois -t, valamint a parizsi Toussaint Dubreuil -t es Martin Freminet -t. ?ket nevezik neha a masodik fontainebleau-i iskolanak. Kesei manierista m?veik jellemz?i a hullamzo alakok es a zsufolt kompoziciok. Temaikat f?leg a gorog-romai mitologiabol, az olasz Torquato Tasso koltemenyeib?l es az okori Heliodorosz m?veib?l meritettek.

A fontainebleau-i iskola kulfoldi tagjai nagy hatassal voltak az olyan francia m?veszete, mint a fest? id?sebb Jean Cousin, a szobrasz Jean Goujon es Germain Pilon , valamint kisebb mertekben a portrefest? Jean Clouet -re es fiara, Francois Clouet -re. Ez az iskola is kedvelte az allegoriakat, a kepek keretezeseben pedig gipsszel utanozta a felhasado es betekered? b?r- vagy papirlapokat. A n?i szepsegideal kovette a manierista hagyomanyokat: kicsiny fej, hosszu nyak, megnyujtott torzs es vegtagok es kicsiny, magas keblek ? mindezekben a kes? gotikara hasonlitott. Ezeket a festmenyeket is szeles korben terjesztettet metszetek formajaban, igy a stilus ismertte valhatott Antwerpenben, Nemetorszagban, s?t Londonban is.

XIV. Lajos sok id?t toltott a kastelyban, de ? inkabb a kertekben vegeztetett valtoztatasokat, a bels? terek a regiek maradtak. A 18. szazadban jelent?sen megvaltozott a bels?epiteszeti divat es ezt Fontainebleau is kovette. 1750 es 1754 kozott Ange-Jacques Gabriel uj lakoszarnyat es a kiraly es kiralyne szamara uj lakosztalyt epitett. A tanacsterem dekoralasara a kor leghiresebb m?veszeit ( Francois Boucher , Carle Vanloo , Alexis Peyrotte , Jean-Baptiste Marie Pierre ) kertek fel. XVI Lajos idejeben a torok szalon, a jatekszoba es a kiralyne budoarja arabeszk stilusu berendezesevel folytatodott az a munka, amely az ancien regime egyik legszebb bels?epiteszeti kepvisel?jeve avatja a kastelyt.

I. Napoleon a kuls?segekben is meg akarta mutatni, hogy rendszere feler a regi Franciaorszag dics?segevel es jelent?s valtoztatasokat hajtatott vegre Fontainebleau-ban. A szobakat uj stilusban rendeztek be es a regi kiralyi haloszobat tronteremme alakitottak at. Ez az egyetlen olyan tronterem az orszagban, amelyben meg mindig eredeti allapotaban talalhato meg. Napoleon szobai az empire stilus legszebb kepvisel?i koze tartoznak. ^[21]

• 
  Rosso Fiorentino kepe az I. Ferenc-galeriaban (1533?1539)
• 
  16.kozeper?l szarmazo festmeny az I. Ferenc-galeriaban
• 
  A fontainebleau-i nimfa (Benevenuto Cellini szobra, Louvre)
• 
  A festeszet es szobraszat allegoriaja (Ambroise Dubois, 1543?1614)
• 
  Gabrielle d'Estrees es Villars hercegn?jenek portreja (kb. 1594)
• 
  Oltozkod? n? (a fontainebleau-i iskola egyik fest?jet?l, 1585?1595)
• 
  A balterem mennyezete II. Henrik es szeret?je, Diane de Poitiers jelkepeivel
• 
  Faragott fapanel I. Ferenc jelkepevel, a szalamandraval (I. Ferenc-galeria)
• 
  Napoleon trontermenek mennyezete
• 
  A Szt. Lajos-terem mennyezete (18. szazad)
• 
  Ajto feletti dekoracio Marie-Antoinette budoarjaban
• 
  Marie-Antoinette szamara rendelt agy, amely csak a kivegzese utan keszult el

Forrasok [ szerkesztes ]

Forditas [ szerkesztes ]

• Ez a szocikk reszben vagy egeszben a Palace of Fontainebleau cim? angol Wikipedia-szocikk ezen valtozatanak forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.

Irodalom [ szerkesztes ]

• Carlier, Yves. Histoire du chateau de Fontainebleau . Paris: Editions Jean-Paul Gisserot (2010)  
• Dan, Pierre (1642). Le Tresor des merveilles de la Maison Royale de Fontainebleau . Paris: S. Cramoisy. OCLC 457360433 ; copy at INHA.
• Morel, Pierre. Aspects de la France - Fontainebleau . Artaud (1967)  
• Salmon, Xavier. Fontainebleau- Vrai demeure des rois, maison des siecles . Versailles: Artlys (2011)  
• Seguin, Philippe. Louis Napoleon Le Grand . Paris: Bernard Grasset (1990)  
• Allain, Yves-Marie. L'art des jardins en Europe . Paris: Citadelles & Mazenod (2006)  

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Chateau de Fontainebleau
• Hivatalos honlap
• Vilagoroksegi leiras
• Fontainebleau Castle
• Fontainebleau: A Rendezvous at the Castle
• Discover the Palace of Fontainebleau on Eurochannel