Feny? Miksa

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Feny? Miksa
A Gyariparosok Orszagos Szovetsegenek vezerigazgatoja
Hivatali id?
1917  ? 1938
A Gyariparosok Orszagos Szovetsegenek elnoke
El?d Gratz Gusztav
Utod Knob Sandor
A Gyariparosok Orszagos Szovetsegenek 5. elnoke
Hivatali id?
1945  ? 1947
El?d Haggenmacher Henrik
Utod Fellner Pal

Szuletesi nev Fleischmann Miksa
Szuletett 1877 . december 8. [1]
Melykut
Elhunyt 1972 . aprilis 4. (94 evesen) [1]
Becs
Sirhely Farkasreti temet?
Part fuggetlen politikus

Gyermekei
  • Feny? Mario
  • Feny? Ivan
  • Foglalkozas
    Iskolai
    A Wikimedia Commons tartalmaz Feny? Miksa temaju mediaallomanyokat.

    Feny? Miksa , szul. Fleischmann Miksa , iroi alnevein: Dallos Ferenc , Kuthy Mihaly , Balassi Menyhert, Hungaricus Viator ( Melykut , 1877 . december 8. ? Becs , 1972 . aprilis 4. ) iro, a Nyugat alapito f?szerkeszt?je, a GYOSZ igazgatoja, mecenas, orszaggy?lesi kepvisel?.

    Elete [ szerkesztes ]

    Melykuti evek (1877?1883) [ szerkesztes ]

    Bacs-Bodrog varmegyeben Melykuton szuletett (ma Bacs-Kiskun megye ), a zsido szarmazasu Fleischmann Fulop es Melczer Lujza gyermekekent. Het gyermekuk kozul a legifjabbkent a Fleischmann Miksa nevet kapta.

    Oneletrajzaban leirja, milyen csodalatos egy olyan kisvarosban szuletni, melynek neve ?Mely kut”, egy f?kent katolikus kozossegbe, melynek jelent?s kisebbseget 25 zsido csalad adja. Visszaemlekezese szerint apja nem volt vallasos ember, igy ?t nem befolyasolta ?sei zsido vallasi oroksegenek kovetesere.

    Feny? Miksa kiskoraban vonzonak talalta a vasarnaponkent templomba jaro katolikus lanyok sokreteg? szines szoknyait. Mindamellett edesanyja komoly erdekl?dessel viseltetett a peszah es annak bojti szokasai, valamint a jom kippur tradicioi irant.

    Feny? vegul attert a katolikus hitre, inkabb a tarsadalmi el?nyokert, semmint vallasi meggy?z?desb?l, mivel abban az id?ben inkabb agnosztikus volt. Mindazonaltal ez egyaltalan nem segitett rajta, amikor a haboru utolso honapjaiban a nacik kerestek. 1883 -ban Miksa felolvasta nagyanyjanak Pet?fi Sandor Janos vitez et.

    Budapesti evek (1887?1948) [ szerkesztes ]

    Tizeves koraban edesapja beiratta a budapesti evangelikus gimnaziumba (Sut? utca 22.). Itt a diakok fele jomodu zsido csaladokbol kerult ki. Feny? magyarbol es foldrajzbol jeleskedett. Weil bacsikaja, apai nagybatyja, szallast es ellatast biztositott szamara csaladja ketszobas Kiraly u. 15. alatti lakasaban. Ezt az epuletet, Splenyi baroe leven, Splenyi Haznak neveztek. Splenyi baro volt Blaha Lujza ferje. Utcai szintjen ez a haz adott otthont egy ejszakai lokalnak, a ?Kek macskanak” is, melyet gazdag uzletemberek es nemesek latogattak. 1891 -ben Miksat tanara, Lehr Albert az iskola hires Dobrentei-dijaval tuntette ki a magyar nyelv mesteri m?veleseert. 1892 -ben elindult a Magyar Geniusz kiadasa.

    1895 -ben leerettsegizett a kozponti evangelikus gimnaziumban es megkezdte tanulmanyait az ELTE jogi karan. Bar viszonylag szegeny volt, baratai szinhazi el?adasokra es mas kulturalis esemenyekre hivtak meg, ahol els? benyomasait szerezte a kulturalis eletr?l. Megjelent els? irasa a Magyar Geniuszban. Ett?l kezdve cikkei, szinikritikai, versei jelentek meg a Magyar Szalon -ban, a Magyar Geniusz -ban es a Budapesti Szemle -ben. 1899 -ben jogi diplomat szerzett a Budapesti Egyetem jogi karan.

    1900 -ban el?szor talalkozott Chorin Ferenccel , aki kes?bb meghatarozo szerepet tolt be eleteben es karrierjeben a Gyariparosok Orszagos Szovetsegenel . 1901 -ben doktori diplomat szerzett az Budapesti Egyetem jogi karan es ugyvedkent vegzett. 1902 -ben megalakult a Gyariparosok Orszagos Szovetsege. Osvat Ern? a Magyar Geniusz szerkeszt?je lett. 1903 -ban, 26 evesen elvette els? feleseget, Schoffer Aureliat (Rellat). Els? kulfoldi utjan Becsbe , Pragaba es Berlinbe vitte feleseget naszutra. Feny? Miksa azon probalkozasa, hogy onallo gyakorlo ugyvedkent keresse kenyeret, kudarcot vallott. Kis irodajat be kellett zarnia, es mas ugyvedi irodaknak dolgozott. Megsz?nt a Magyar Geniusz . 1904 -ben szuletett els? fia, Feny? Gyorgy, aki kes?bb ismert fest? lett. Titkari munkat vallalt a Gyariparosok Orszagos Szovetsegenel (GYOSZ-nal). 1905 -ben megszuletett masodik fia, Feny? Ivan, aki majd a Szepm?veszeti Muzeum egyik fontos munkatarsa lett.

    Elindult a Figyel? , a Nyugat el?futara. Feny? Miksa reszt vett a Galilei Kor megalakitasaban, mely a keresztenyek es zsidok bekes egyutteleset es egymas megismereset, megerteset volt hivatott el?segiteni, elmelyiteni. 1907 utani tiz evben sokat utazott Olaszorszagba , f?kent Velencebe es Romaba, valamint Ausztriaba, Svajcba , Nemetorszagba es mas szomszedos orszagokba, szinte mindenhova uti okmanyok (utlevel) nelkul. 1908 -ban Feny? Miksa a Bristol Kavehazban megalapitotta a Nyugat irodalmi es kulturalis folyoiratot Ignotus Hugoval , aki 1929 -ig a lap f?szerkeszt?je volt, es Osvat Ern?vel, aki Feny? Miksaval egyutt a lap tarsszerkeszt?je volt 1929 -ben bekovetkezett ongyilkossagaig. Januar 1-jen megjelent a Nyugat folyoirat els? szama. A Nyugattal kapcsolatos munka oroszlan resze a Szabadsag Kavehazban es a New York Kavehazban zajlott. A Nyugaton keresztul a legnagyobb korabeli irok, ertelmisegiek kozul sokakkal megismerkedett es baratsagot kotott, tobbek kozott Kaffka Margittal , Babits Mihallyal (aki kes?bb legkisebb fia, Mario keresztapja lett). Ismeretseget kotott nagy zeneszerz?kkel (Bartokkal, Kodallyal) es a kor mas fontos tarsadalmi es politikai szemelyisegeivel.

    Barati ismeretsegbe kerult Thomas Mann-nal es Sigmund Freuddal is osszefutott. 1909 -ben Feny? Miksa kulcsszerepet jatszott a Nyugat Kiado alapitasaban, mely negyveneves tortenete alatt vegul mintegy 412 kotetet jelentetett meg, mindet a kor legismertebb magyar es kulfoldi szerz?inek tollaibol. 1910 -ben megszuletett lanya, Feny? Anna (Panni). 1911 -ben a Magyar Gyaripar letrehozoja/alapitoja, mely el?dje a GYOSZ hivatalos lapjanak. 1912 -ben hires Casanova tanulmanyat kiadta a Nyugat Kiado, melynek Feny? Miksa alapitoja, reszvenyese es szerkeszt?je volt. Amikor 1914 -ben kitort az els? vilaghaboru , a Margit hidon lovas kocsin utazo Feny? Miksat majdnem megtamadta a haboru mellett tuntet?k felb?szult tomege, amiert ? nem volt hajlando csatlakozni hozzajuk. Egy ismer?se felismerte, es megmentette a veszelyt?l.

    1915 -ben kiadott egy rovid kotetet a magyar?nemet vamugyekr?l. 1917 -ben az oktoberi orosz forradalom megrengette a vilagot. Ady Endre , aki mar akkor nagyon rossz egeszsegi allapotban volt, megkerte Miksat, hogy nevezze el els? unokajat rola. Els? harom gyermeket?l nem szuletett unokaja (csak kes?bb, 1964 -ben tudta bevaltani igeretet). Tavasszal a GYOSZ vezerigazgatojava neveztek ki. Most mar kepes volt beutazni Kozep-Europat, neha a GYOSZ-nal betoltott tisztsegeb?l kifolyolag, neha kizarolag maganemberkent, szabadsagat toltve. 1918 -ban veget ert az els? vilaghaboru. Felbomlott az Osztrak?Magyar Monarchia , es a tortenelmi Magyarorszag nagyobbik reszet szomszedos orszagokhoz csatoltak. Ady buskomorra valt amiatt, hogy szul?foldjet es Erdelyt elvalasztottak Magyarorszagtol . Feny? Miksat kereskedelmi miniszterre neveztek ki a tiszavirag-elet? Hadik-kormanyban , mely osszesen 17 oran at allt fenn.

    Magyarorszagon kitort az ?szirozsas forradalom , melyet nemsokara a terror uralma kovetett. [2]

    1919 -ben Ady Endre halala felzaklatta Feny? Miksat, aki nemcsak rajongoja es bizalmas baratja volt a kolt?nek, hanem Hatvany barohoz hasonloan a mecenasa is. Az 1920 -as evekben a GYOSZ-ban vegzett munkaja, a Nyugatnak szolo cikkek irasa es gyermekei nevelese kototte le. 1921 -ben Feny? Miksa rangid?s munkatarskent utoljara jutott kulcsszerephez a Nyugatnal, de ekkor mar nem szerkeszt?kent. 1925 -ben a Nyugat tarskiadojakent jatszott szerepe megsz?nt. 1927 -ben a volt magyar igazsagugyi miniszterrel, Nagy Emillel egyutt ?, mint a Gyariparosok Orszagos Szovetsegenek vezerigazgatoja, kritikat irt Magyarorszag tulzott megbuntetese ellen az els? vilaghaboruban jatszott szerepe miatt, melynek cime ? Trianon es annak hatasa” (franciaul es olaszul), mellyel Feny? egyertelm?en azon magyar zsido ertelmisegiek taborahoz csatlakozott, akik ellenzik azt az eljarast, ahogyan nagy Magyarorszagot feldaraboltak.

    1929 oktobereben ongyilkossagot kovetett el Osvat Ern? , lanya ifjukori halala miatt erzett fajdalmaban. Osvat korai halala annyira megrazta mind Feny? Miksat, mind Ignotus Hugot, hogy attol kezdve kozvetlenul nem vettek reszt a Nyugat eleteben es iranyitasaban. A kolt?, Babits Mihaly vette at a f?szerkeszt?i posztot, a tarsszerkeszt?k pedig Gellert Oszkar es Moricz Zsigmond lettek. Miksa irasai olyan lapokban t?ntek fel, mint peldaul az Esti Kurir .

    1930 -ban az Amerikabol indulo nagy gazdasagi vilagvalsag hatasa kiterjedt Magyarorszagra is, csakugy mint a vilag tobbi reszere. A GYOSZ pedig, amely a magyar irok, ertelmisegiek odaado tamogatasaval mar akkor nagy tiszteletet vivott ki, viszonylag hatekonyan segitette Magyarorszagot, hogy megkuzdjon a nehez gazdasagi helyzettel. A kovetkez? evben Miksat fuggetlen jeloltkent orszaggy?lesi kepvisel?ve valasztottak, amit a ciklus vegeig (1935) toltott be. [3] Rella, Miksa els? felesege, autobalesetet szenvedett, es ett?l kezdve allando heves fajdalmak kozt kellett elnie. 1933-ban meg is halt. Sirjan angyalszobor all, melyet Beck O. Fulop megbizasra keszitett. A szobrasz egyike volt a Nyugathoz legkozelebb allo m?veszeknek. A Gyariparosok Orszagos Szovetsege jelent?s szerepet jatszott egy meg szels?segesebb jobboldali kormany hatalomra jutasanak meghiusitasaban Magyarorszagon, es ennek kovetkezmenyekent a GYOSZ-t a szels?jobb marginalizalja es folyamatosan tamadta.

    1934 ?szen felesegul vette Seyringer Mariat, akinek edesanyja a GYOSZ-nal volt vezet? titkarn?. Mint a magyar Parlament fuggetlen kepvisel?je, egy tanulmanyt fogalmazott meg es irt Hitler veszelyes europai terveir?l. Az Orszaggy?lesben csaknem egyedul ? merte kritizalni a naci birodalmat. A Hitler -tanulmany a Nyugat Kiadonal jelent meg, es minden kepvisel?hoz eljuttattak. Ezert Feny? Raoul Wallenberg utan masodikkent szerepelt Hitler feketelistajan az elve vagy halva, de els?kent kezre keritend?k kozott. 1935 -ben megszuletett harmadik fia, Mario. Masodik hazassagabol ? volt az els? es egyetlen gyermeke. Mario szeptember 19-en a budapesti Janos Korhazban jott a vilagra. Parlamenti kepvisel?kent Feny? Miksanak ez volt az utolso eve. Ebben az evben bekerul a hires londoni kiadvanyba, a Who’s Who -ba (Ki kicsoda).

    1937 -ben Miksa 60. evebe lepett. Bethlen Istvanrol szolo jelent?s tanulmanyat kozreadta a Nyugat. A becsi kozpontu Central European Times cim? napilap Feny? Miksat feltuntette evkonyveben. A terjedelmes kiadvany cime Who’s Who In Central And East Europe (Ki kicsoda Kozep- es Kelet-Europaban). Feny? Miksa hivatali cime a Budapest V., Akademia ut. 1. szam alatt volt talalhato. A Parlament zsidoellenes torvenyeket fogadott el, melyek Miksa es csaladja eletet nagyban megnehezitettek, es 1943 -tol mar veszelyeztettek is. 1938 -ban Feny? Miksa egy ujabb magyarorszagi zsidotorveny bevezetese miatt lemondasra kenyszerult a Gyariparosok Szovetsegenel betoltott vezerigazgatoi tisztjer?l. Feny? Miksa es uj csaladja a XII. kerulet, Kutvolgyi ut 43. szam alatt talalhato uj rezidenciajukba koltozott, mely egy haromszintes villa volt a budai hegyek oldalaban, ahonnan be lehetett latni az egesz varost. A villa Barat Bela epitesz munkaja.

    1939 kitort a masodik vilaghaboru . 1941 -ben volt a Nyugat utolso eve. Ujabb zsidotorvenyek leptek eletbe ebben es az elkovetkez? evben. 1943 -ban legkisebb fiat Rasko Editnel, felesege feltestverenel es annak ferjenel helyeztek el. A fiunak ett?l kezdve masodik keresztnevet, a Denest kellett hasznalnia. Ekozben Feny? Miksa harom els? gyermekevel es mas rokonaival egyutt a nacik es nyilasok el?l bujkalni kenyszerult.

    1944 -ben, amig eletben maradasaert rejt?zkodott, junius 22-en irni kezdte masodik vilaghaborus naplojat, Az elsodort orszag -ot. A nacik es nyilasok eltulajdonitottak Feny? Miksa villajat, mas ingatlanait es minden ingosagat is. A GYOSZ-ban es a Nyugat -ban tevekenyked? sok ertelmisegi es vezet? kenyszerult bujdokolni, szam?zetesbe menekulni, vagy gyilkossag aldozata lett. 1945 . januar 19-en befejezte naploja irasat. Mikor veget ert a masodik vilaghaboru , megprobalta feleleszteni a GYOSZ-t (a Magyar Gyariparosok Orszagos Szovetseget), mint a szovetseg elnoke es kereskedelmi igazgatoja, de a kovetkez? harom ev alatt a szovetseget er? antikapitalista tamadasok 1948 -ra annak feloszlasahoz vezettek. Feny? Miksa a Singer es Wolfner ugyvezet? igazgatoja is volt ebben az id?ben, es irt a Haladas cim? folyoiratba. 1946 -ban masodik vilaghaborus naplojat, Az elsodort orszag ot els? izben adtak ki. Miksa az osszes kozul ezt tartotta legjobb irasanak. 1948 -ban menekulni kenyszerult Magyarorszagrol , miutan hiret vette, hogy valamit terveznek ellene a Gyariparosok Orszagos Szovetsegenel betoltott szerepe miatt. Az ev vegere ? mintegy 412 kotet kiadasa utan ? megsz?nt a Nyugat Kiado.

    Romai es parizsi evek (1948?1952) [ szerkesztes ]

    1949 -ben kedvenc varosaba, Romaba koltozott, es rengeteg id?t toltott kutatassal es olvasassal az Olasz Nemzeti Konyvtarban. Ben Guriontol meghivast kapott az uj zsido Izrael Allam egyik miniszteri posztjara, de elutasitotta az uj allam megteremteset kovet? er?szak folotti aggodalma es szemelyes erzesei miatt, amiert 30 evvel azel?tt attert a katolikus hitre. Ezzel egyutt tovabbra is kozeli baratsagot apolt nehany kortarsaval, akik szerepet vallaltak az uj nemzet felepiteseben. 1951 -ben romai tartozkodasa alatt befejezte els? regenyet, Jezus is DP volt (DP = displaced person, hontalan szemely). A regenyt 2006 -ban adta ki az Argumentum kiado. Halaltanc cim? regenye maig nem kerult kiadasra. Feny? Miksa Parizsba koltozott.

    New Yorkban toltott evek (1953?1969) [ szerkesztes ]

    1953 -ban ? es csaladja megerkezett New York varosaba, es itt elete hatralev? reszet leginkabb multidezessel es fia, Mario karrierjenek es csaladi elete kibontakozasanak szemlelesevel toltotte. New York-i lakohelye az East 93rd Street 26 alatt volt. Rendszeresen reszt vesz az ottani Feszek Klub osszejovetelein. Oda jartak baratai is, mint peldaul Chorin Ferenc es Chorin Daisy, Weiss Manfred csaladja, Szabo Gusztav es a Soros csalad. 1956 -ban Miksat melyen elszomoritotta az 1956-os forradalom tragediaja es a sok artatlan ember halala. 1960 -ban Miksa konyvet a Nyugat torteneter?l kiadta a Patria Press Niagara Falls (Ontario, Kanada). 1963 -ban 86 evesen kezdte irni oneletrajzat. Olaszorszagi uti emlekeit What Was Left Out of the Odyssey (Ami kimaradt az Odysseabol) cimen kozzetette a muncheni Ujvary Griff Kiado. Fia, Mario 1963 . majus 28-an elvette Ileana Lavinia Viscal y Garrigat, a Port of San Juan kapitanyanak az unokajat. Ileana egy nemes katalan es egy mallorcai zsido szarmazasu csalad leszarmazottja volt.

    1964 -ben kituntettek Olaszorszag legmagasabb es legrangosabb irodalmi dijaval, az Irodalmi Roma Irodalmi Dijjal olaszorszagi emlekeir?l szolo utikonyveert, az Ami kimaradt Az Odysseabol -ert. 1964 . julius 23-an Washingtonban megszuletett Miksa els? unokaja, Feny? Jean-Pierre Ady (az Ady nevet Ady Endre kivansaga szerint kapta). Legjobb baratja, Chorin Ferenc (1879?1964) New Yorkban meghalt. Miksa hosszu emlekbeszedet irt Chorin Ferenc eleter?l. 1966 nyaran Kadar Janos kulturalis es oktatasi minisztere, Keresztury Dezs?, hivatalosan budapesti latogatasra hivta Miksat. Rovid latogatasa alatt a media es a kozvelemeny erdekl?desenek kozeppontjaba kerult. Vezer Erzsebet, a 20. szazadi magyar irodalom egyik jelent?s kutatoja interjut keszitett vele. Miksa fia, Mario tortenelemb?l doktori cimet (PhD) szerzett a washingtoni American Universityn.

    A becsi evek (1969?1972) [ szerkesztes ]

    1969 -ben Becsbe koltozott, reszben a vietnami haboru elleni tiltakozaskent, reszben azert, hogy oreg eveire kozel legyen szul?foldjehez, Magyarorszaghoz . Utolso rezidenciaja a Seilerstatte 10-ben talalhato, Becs sziveben, ugyanabban az epuletben, ahol regi baratja, Litvan Jozsef lakott. Az ? felesege Feny? Agi, Feny? Bella lanya volt. Feny? Bella Miksa harom n?verenek egyike volt. 1970 . oktober 21-en megszuletett Miksa masodik, egyben utolso unokaja, Feny? Gian-Carlo Babits. Augusztusban Miksa a Pet?fi Irodalmi Muzeumnak ajandekozta Ady levelezeseb?l es (kezzel irt) verseib?l allo felbecsulhetetlen ertek? gy?jtemenyet, egy gyonyor? pasztellkepet Ady feleseger?l, Csinszkarol , es mas, erteken feluli mementokat, melyeket ma a muzeum nagyra becsult targyai koze tartoznak.

    1971 nyaran Feny? Miksa utoljara talalkozott fiaval, Marioval, menyevel, Ileanaval es ket unokajaval. Egy fenykep, mely a nagyapjanak hegedul? kis Jean-Pierre-t abrazolja, megjelent egy, az emigrans magyaroknak szolo ujsagban. 1972 . aprilis 4-en, 95 eves koraban, Becsben halt meg, utolso Seilerstatte Strasse-i rezidenciajan. Tulelte ?t masodik felesege, Feny? Ria (Seyringer Maria), aki ekkor 65 eves, kozos fiuk, Feny? Mario Denes (37), ket unokaja, Feny? Jean-Pierre Ady (8) es Feny? Gian-Carlo Babits (2), valamint els? harom gyermeke, Feny? Ivan, Feny? Gyorgy es Feny? Anna (Panni). A Yale University Press kiadta Prof. Feny? Mario Denes Hitler, Horthy and Hungary cim? munkajat, melynek recenziojat halala el?tt Feny? Miksa vegezte.

    M?vei [ szerkesztes ]

    • Casanova. Tanulmany ; Nyugat, Bp., 1912
    • A vamszovetseg formai ; Magyar Gyaripar, Bp., 1915
    • Adatok a vampolitikai vitahoz ; Magyar Gyariparosok Orszagos Szovetsege, Bp., 1924
    • Emlekbeszed Chorin Ferencr?l ; Ujsaguzem Ny., Bp., 1925
    • Nagy Emil?Feny? Miksa: Le traite de Trianon et ses consequences ; Athenaeum, Bp., 1927
    • Hungaricus Viator: The Trianon treaty and its consequences ; Athenaeum, Bp., 1929
    • A gyaripar a magyar termelesben. Vitairat a gyaripar vedelmer?l es kozterheir?l ; Globus Ny., Bp., 1931
    • Hitler ; Nyugat, Bp., 1934
    • Bethlen Istvan. El?adas a Cobden Szovetseg Szeminariumaban 1936. februar 18-an ; Magyar Cobden Szovetseg, Bp., 1937
    • Az elsodort orszag. Naplojegyzetek 1944?1945-b?l ; Revai, Bp., 1946
    • Foljegyzesek a "Nyugat" folyoiratrol es kornyeker?l ; Patria, Niagara Falls, 1960
    • Ami kimaradt az Odysseabol. Utiemlekek, oneletrajz, regeny ; Griff, Munchen, 1963
    • Chorin Ferenc emlekezete. 1879?1964 ; General Print, New York, 1964
    • Feljegyzesek es levelek a Nyugatrol ; sajto ala rend., bev., jegyz. Vezer Erzsebet / Feny? Miksa: Foljegyzesek a Nyugat folyoiratrol es kornyeker?l. Levelek ; Akademiai, Bp., 1975
    • Az elsodort orszag ; 2. jav. kiad.; Magvet?, Bp., 1986 (Tenyek es tanuk)
    • Oneletrajzom ; szoveggond. Bodri Ferenc; Argumentum, Bp., 1994 (Uj magyar muzeum. Irodalmi dokumentumok gy?jtemenye)
    • Jezus is D. P. volt ; Argumentum, Bp., 2006
    • Az elsodort orszag. Naplojegyzetek 1944?1945-b?l ; sajto ala rend., jegyz. Schiller Erzsebet; Park, Bp., 2014

    Jegyzetek [ szerkesztes ]

    1. a b BnF forrasok (francia nyelven)
    2. A terror bukasat kovet?en keletkezett irasa: Az ipar szocializalasa . In: A voros remuralom Magyarorszagon. Szerk. Huszar Karoly. New York, 1920. (112-119. old.)
    3. Lengyel Laszlo (szerk.) – Vidor Gyula (szerk.): Magyar orszaggyulesi almanach: 1931-1936. Budapest: (kiado nelkul). 1933. 96?97. o.  

    Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

    • Eletrajza a Magyar Orszaggy?lesi Almanach 1931?1936-ban
    • A Hivatalos Feny? Miksa Emlek Web-Site.
    • Magyar Eletrajzi Index
    • A teljes Nyugat archivum
    • Kepek Feny? Miksarol ? Hozzaferes ideje: 2012. december 2. 22:00.
    • Berenyi Zsuzsanna Agnes: Budapest es a szabadk?m?vesseg. Bp., Szerz?, 2005
    • Budapesti Ujsagirok Egyesulete Almanachja 1911. Szerk. Eotvos Leo es Szabados Sandor. Budapesti Ujsagirok Egyesulet, Bp., 1911
    • Gulyas Pal : Magyar irok elete es munkai ? uj sorozat I?XIX . Budapest: Magyar Konyvtarosok es Leveltarosok Egyesulete. 1939?1944.   , 1990?2002, a VII. kotett?l (1990?) sajto ala rendezte: Viczian Janos
    • Ki-kicsoda? Kortarsak lexikona. Bp., Beta Irodalmi Rt., 1937
    • Kortars magyar irok 1945-1997. Bibliografia es fototar. Szerk. F. Almasi Eva. Bp., Enciklopedia Kiado, 1997, 2000
    • Magyar eletrajzi lexikon. F?szerk. Kenyeres Agnes. Bp., Akademiai Kiado, 1981
    • Nagy Csaba: A magyar emigrans irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiado-Pet?fi Irodalmi Muzeum es Kortars Irodalmi Kozpont, 2000
    • Mer? Ferenc: Emigracios magyar irodalom lexikona. Koln-Detroit-Wien, Amerikai Magyar Kiado, 1966
    • Magyar irodalmi lexikon. F?szerk. Benedek Marcell. Bp., Akademiai Kiado, 1963?1965
    • A magyar legujabb kor lexikona. Szerk. Kerkapoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny.
    • Harom evtized tortenete eletrajzokban. Szerk. Gellert Imre es Madarasz Elemer. Bp., Europa Irodalmi es Nyomdai Rt., 1932
    • Magyar Nagylexikon. F?szerk. Eleszt?s Laszlo (1-5. k.), Berenyi Gabor (6. k.), Barany Laszlone (8-). Bp., Akademiai Kiado, 1993?
    • Magyar politikai lexikon. Szerk. Madarasz Elemer. Bp., Magyar Politikai Lexikon Kiadovallalat, 1935
    • Magyar zsido lexikon. Szerk. Ujvari Peter. Bp., Zsido Lexikon, 1929
    • Borbandi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon es bibliografia. Bp., Hitel, 1992
    • Palatinus Jozsef: A szabadk?m?vesseg b?nei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner Jozsef ny.
    • Revai Uj Lexikona. F?szerk. Kollega Tarsoly Istvan. Szekszard, Babits, 1996?
    • Amerikai magyarok arckepcsarnoka. F?szerk. Tanka Laszlo. Szerk. Balas Robert. Bp., Mediamix Kiado. 2003. 370 [6]o., ill.
    • Tolnai uj vilaglexikona. Bp., Tolnai, 1926?1933
    • Uj magyar eletrajzi lexikon. F?szerk. Marko Laszlo. Bp., Magyar Konyvklub
    • Uj magyar irodalmi lexikon. F?szerk. Peter Laszlo. Bp., Akademiai Kiado, 1994
    • Magyar irodalmi lexikon. Floris Miklos es Toth Andras kozrem?kodesevel szerk. Vanyi Ferenc. Atnezte Dezsi Lajos, Pinter Jen?. Bp., Studium, 1926
    • Bolony Jozsef: Magyarorszag kormanyai. Az 1987-1992 kozotti id?szakot feldolg. es sajto ala rend. Hubai Laszlo. 4. b?v., jav. kiad. Bp., Akademiai Kiado, 1992
    • Beladi Miklos-Pomogats Bela-Ronay Laszlo: A nyugati magyar irodalom 1945 utan (Bp., 1986)
    • Irodalmi Ujsag (London, Parizs); 1961/3. (Aczel T.)
    • Nepszava (London); 1961/2. (Mikes Gy.)
    • Uj Iras (Bp.); 1963/6. (Illes E.)
    • Magyar Hirlap (Bp.); 1964/20. (Fothy E.)
    • Elet es Irodalom; 1964/39. (Gellert O.)
    • Irodalomtorteneti Kozlemenyek; 1972/3. (Szabolcsi M.)
    • Irodalomtorteneti Kozlemenyek; 1972/5-6. (Ignotus P., Cs. Szabo L.)
    • Irodalomtortenet; 1974/3. (Vezer E.)
    • Irodalomtortenet; 1977/29. (Feny? M. D.)
    • Literatura (Bp., 1929-); 1980/1. (Melczer T.)