Beck O. Fulop
Sugar Kata felvetele (1940)
Szuletett	Beck Fulop 1873 . junius 23. [1] [2] [3] Papa
Elhunyt	1945 . januar 31. (71 evesen) [1] [2] Budapest [4]
Allampolgarsaga	magyar [5]
Gyermekei	Beck Andras Beck Judit
Foglalkozasa	szobrasz eremm?vesz fest?m?vesz
Iskolai	Ecole des Beaux-Arts Orszagos Magyar Kiralyi Iparm?veszeti Tanoda (1888?1893)
A Wikimedia Commons tartalmaz Beck O. Fulop temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Beck O. Fulop (teljes neven Beck Otvos Fulop , illetve Beck Odon Fulop ^{[6] [7]} ) ( Papa , 1873 . junius 23. ? Budapest , 1945 . januar 31. ) magyar szobrasz , eremm?vesz , Femes Beck Vilmos eremm?vesz , szobrasz batyja, Beck Andras szobrasz es Beck Judit fest? apja.

Eletpalyaja [ szerkesztes ]

Tizgyermekes csaladban szuletett Papan, Beck Pal es Gold Ernesztin fiakent. 1888 es 1893 kozott a budapesti Iparm?veszeti Iskola otvos szakan tanult mintazast Loranfi Antalnal es Schickedanz Albertnel . 1892 -ben tett velencei tanulmanyutja soran raebred sajat m?veszi ambicioinak bels? forrasara. Innent?l fogva tartja sajat munkassaganak indulasat. Nehany honapra Becsbe utazott. 1894 -ben osztondijjal Parizsba kerult, majd 1895 -ben az ?Ecole des Beaux-Arts”-on Hubert Ponscarme (1827?1903) mester novendeke, s megnyeri a Prix d’ateliert. Az Osztrak?Magyar Monarchia egykoronasanak ver?t?-mintajat elkeszitette, s ez utan forditott figyelmet a millennium erem formai megjelenitesere.

Parizsbol palyazott a millenniumi kiallitasi emlekerem megalkotasara, amit meg is nyert. 1897 -ben Munchenben a Glaspalastban rendezett kiallitast. Az Iparm?veszeti Muzeumban 1898 -ban bemutatott els? gy?jtemenyes eremkiallitasan el?szor szerepelt nalunk az erem onallo m?fajkent. 1900 -ban ezustermet nyert a parizsi vilagkiallitason, majd Olaszorszagban es Nemetorszagban jart tanulmanyuton. 1906 -ban Milanoban nagydijat nyert. Ekkoriban figyelme egyre inkabb a szobraszat fele fordult. 1907. januar 31-en Budapesten, a Terezvarosban hazassagot kotott a nala 12 evvel fiatalabb Bardos Lauraval, Bardos Karoly es Brachfeld Vilma lanyaval. ^[8]

1907 tajan szorosabb kapcsolatba kerul a Nyugat iroinak korevel, olyannyira, hogy az ev vegen (hivatalosan 1908-ban) indulo folyoirat emblemajat is ? tervezi. Pontosabban Mikes Kelement formazo emlekermet valasztjak a Nyugat emblemajaul (id?kozben reszlegesen ujratervezte). ^[9]

1910 -t?l Godon epitett m?termeben maga faragta robusztus erej?, zart tomeg? szobrait 1914 -ben mutatta be az Ernst Muzeumban , els? onallo kiallitasan. 1915 -ben keszult el elete egyik f?m?ve, az Aphrodite .

1917. junius 30-an felesegevel az izraelitarol a reformatus vallasra tertek at, Beck Fulop a keresztsegben az Odon utonevet nyerte. ^[10]

1919 -ben a Tanacskoztarsasag megbizasabol penzmintakat keszitett es kineveztek a f?iskola tanarava. A rovid f?iskolai m?kodese miatt, a tanacskormany leverese utan tobbe allami intezmenyekben nem tanithatott. 1922 -ben ismet gy?jtemenyes anyaggal jelentkezett az Ernst Muzeumban . 1926 -ban szobrasz maganiskolat nyitott az akkori Vilma kiralyn? uton. 1927 -ben neki iteltek a Szinyei Merse Pal Tarsasag nagydijat. Epuletplasztikaval is foglalkozott ( Corvin Aruhaz reliefjei, 1926 ). Az 1930-as evekben tobb siremleket mintazott (pl. Fellner-emlek, 1932 ).

1944-ben, az orszag nemet megszallasa utan sarga-csillagos hazba koltoztettek, ahonnan megszokott. A nyilas uralom idejen felesegevel egyutt bujkalni kenyszerult, ^[11] egy baratja hazanak pincejeben huzodott meg. 1945. januar 31-en onnan t?nt el, nyomtalanul.

M?veib?l 1946 -ban a Szepm?veszeti Muzeum , kes?bb 1970 -ben a Magyar Nemzeti Galeria emlekkiallitast rendezett. Emlekiratait Rippl-Ronai Jozsefevel egyutt jelentettek meg (Budapest, 1957). 1947-ben m?veszi hagyatekat allami gondozasba vettek.

Stilusa a posztimpresszionizmushoz kapcsolodott, de hatott ra a szecesszio is.

?Uttor? volt, stilusteremt? ereje felmerhetetlen jelent?seg? a szazadfordulo utani id?szakban. S bar a harmincas evekben jelentkez? uj generacio tagjai mas iranyba vittek a szobraszat fejl?deset, alkotasaikban magukban rejtik Beck O. Fulop m?veszetenek legfontosabb tanulsagait…” ^[12]

M?vei [ szerkesztes ]

Felallitasra kerult legjelent?sebb m?vei:

• Allatreliefek (kakas es nyul) (1911) - Szentendrei uti iskola
• Szent Sebestyen (1914)
• Kiraly Gyorgy-siremlek
• A papai kollegium haborus halottainak emleke (1922) - Felallitva 1931, bronz szobor
• Tancolo legeny , m?veszet , kereskedelem (1926) - Corvin aruhaz. k?szobor
• Ul? n? (1927) - Budapest, V. Kerulet, Kossuth Lajos ter, k?szobor
• Baumgarten Ferenc siremlek (1928)
• Banyasz (1930) elhelyezve: Budapest, XIII. Pozsonyi ut 44-46.
• Papai h?si emlekm? (1931)
• Liszt Ferenc-emlektabla (1935)
• Ifjusag kutja (1938)
• Kolcsey-emlektabla
• Vasont? munkasok (1943)
• Katona Jozsef (Szentendre, befejezetlen)

Ermei [ szerkesztes ]

• II. Rakoczi Ferenc ( 1903 , Magyar Nemzeti Galeria )

Ismertebb mellszobrai [ szerkesztes ]

• Moricz Zsigmond , Babits Mihaly es Kodaly Zoltan . Mintegy 500 erme kozul legismertebbek: Pet?fi Sandor , Liszt Ferenc , Ady Endre , Babits Mihaly , Mikes Kelemen .

Tarsasagi tagsagai [ szerkesztes ]

• Szinyei Merse Pal Tarsasag
• Kepz?m?veszek Uj Tarsasaga (?KUT”)

Kotete [ szerkesztes ]

• Rippl-Ronai Jozsef emlekezesei / Beck O. Fulop emlekezesei ; bev., jegyz., sajto ala rend. Farkas Zoltan; Szepirodalmi, Budapest, 1957 (Magyar szazadok)

Irodalom [ szerkesztes ]

• Heitler Laszlo: Beck O. Fulop - Corvina, (Budapest, 1969)
• Mikes Ildiko: Beck O. Fulop iparm?veszeti munkassaga IM evkonyve (Budapest, 1967)
• Csengeryne Nagy Zsuzsa: Magyar Nemzeti Galeria Ermeallagjegyzek II/a (Budapest, 1963)
• Csengeryne Nagy Zsuzsa: Magyar eremm?veszet a XIX. es XX. szazadban - cim? kiallitas katalogusanak el?szava, Magyar Nemzeti Galeria, 1959.
• Csap Erzsebet - Kontha Sandor: Magyar Nemzeti Galeria Szoborallagjegyzek I/a (Budapest, 1959)
• Zador Anna: Beck O. Fulop Emlekezesei - M?veszettorteneti ertesit? (Budapest, 1958)
• Vayer Lajos: Beck O. Fulop emlekezesei - Kortars, (Budapest, 1958)
• Rippl-Ronai es Beck O. Fulop emlekezesei (Budapest, 1957)
• Kallay Ern?: Beck O. Fulop Emlekkiallitas katalogusanak el?szava Szepm?veszeti Muzeum (Budapest, 1947)
• Karpati Aurel: Beck O. Fulop - Szabad M?veszet (Budapest, 1947. 9-10. sz.)
• Bolonyi Gyorgy: Egy nagy szobrasz Tovabb. (Budapest, 1947. oktober 17.)
• Pogany O. Gabor - Gombosi Gyorgy: Beck O. Fulop Magyar Konyvbaratok Diariuma 1939. I-II.
• Gombosi Gyorgy: Beck O. Fulop - Ars Hungarica sorozat, (Budapest, 1938)
• Genthon Istvan: Az uj magyar szobraszat - Magyar Szemle 1934. XX. 2.
• Farkas Zoltan: der Bildhauer O. F. Beck - Forum 1934. 2. sz.
• Procopius Bela: Huszar, procopius, medaillen und Plakatenkunst in Ungarn (Budapest, 1932)
• Lengyel Geza: Beck O. Fulop - Magyar M?veszet IV. evfolyam, 1928. 2. szam
• Lyka Karoly: Beck O. Fulop uj szobrai - M?veszet 1914. 3. sz.
• Elek Artur: Beck O. Fulop - Nyugat, 1914. 3. szam
• Karl Domanig: Der Medallieur Ph. O. Beck. Mittelungen det Osterr. Ges fur Munz u. Medallienkunde. Jan. 1911. Bd. VII. nr1.
• Lyka Karoly: Az erem es plakettm?veszet stilusa - M?veszet 9. evfolyam, 1910.
• Dr. Siklossy Laszlo: A modern magyar eremm?veszet es m?vel?i - Kulonlenyomat a Numizmatikai Kozlony IX. koteteb?l, 1910.
• Elek Artur: A magyar eremszobraszat oregei es ifjai - M?veszet, 7. evfolyam 1908.
• Illes Endre : Filippo. In: Mestereim, barataim, szerelmeim 1. kotet - Magvet? Kiado (Budapest, 1983)

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Magyar eletrajzi lexikon I. (A?K). F?szerk. Kenyeres Agnes . Budapest: Akademiai. 1967.  
• Beck O. Fulop, M?veszeti lexikon (1. kotet), Akademiai Kiado, Budapest, 1965, 187. o.

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

A Wikimedia Commons tartalmaz Beck O. Fulop temaju mediaallomanyokat.

• A szegedi JATE konyvtaranak honlapja
• Beck O. Fulop m?vei , Kepz?m?veszet Magyarorszagon
• Magyar zsido lexikon . Szerk. Ujvari Peter . Budapest: Magyar Zsido Lexikon. 1929.
• artportal