 | Ez a szocikk a bolygo torteneter?l szol. Az emberiseg tortenelmehez lasd a
Vilagtortenelem
szocikket.
|
A Fold bolygo az ?rb?l (
Apollo?17
,
1972
)
A
Fold tortenete
hozzavet?legesen 4,6 milliard evre (4 567 000 000 ev) nyulik vissza, a
protoplanetaris kodb?l
kialakulo
Foldt?l
napjainkig. Ez a szocikk egy terjedelmes attekintest ad, osszefoglalva a f?bb tudomanyos elmeleteket. Hogy el tudjunk igazodni az id?skalan, egy 24 oras orat fogunk hasznalni, amit beosztunk a Fold eletkorara, kezdve 4,567 milliard evvel ezel?tt?l egeszen napjainkig. Minden masodperce ennek az oranak kb. 53 000 evet jelent. A "
Nagy Bumm
" es az
univerzum
keletkezese kb. 13,8 milliard evvel ezel?ttre tehet?, ez egyenertek? majdnem 3 nappal ? tehat ket teljes nappal azel?tt tortent, hogy a mi beosztott orank elkezdett ketyegni.
A Fold keletkezese
[
szerkesztes
]
A
Vilagegyetem
valoszin?leg korulbelul 13,8 milliard eve
keletkezett
. A
Naprendszer
mintegy 4,6 milliard eve alakult ki; a Fold szuleteset is ez id?re teszik. Kb. 4,6 milliard evesek a
Hold
legid?sebb k?zetei es a legid?sebb, a Foldre hullott
meteoritok
is. A legid?sebb foldi k?zetek kora korulbelul 4 milliard ev.
A Fold a keletkezese utan forro, olvadt allapotban volt, es anyagai s?r?seguknek megfelel?en gombhejakba rendez?dtek. A Fold
magjaban
foltehet?leg a viszonylag s?r?
vas
es
nikkel
halmozodott fel, kivul pedig a ritka, gazokbol allo
legkort
talaljuk.
4567,17 ? 4000 millio evvel ezel?tt. A
hadaikum
a foldtortenet sorrendben legels?
eonja
. A kulonboz? forrasok elter?en hatarozzak meg hosszat, de hozzavet?leg a 4,6 milliard
evvel
ezel?tt?l a 3,8 milliard evvel ezel?ttig terjed? id?szakot ertik alatta. Ezen intervallum esemenyei a bolygoanyag osszeallasatol, a Hold letrejottet?l, az
?soceanok
kialakulasan at az
elet
megjeleneseig terjednek, ketsegkivul a Fold legmozgalmasabb es legvaltozatosabb id?szakava teve az eont.
4000 ? 2600 millio evvel ezel?tt.
- Eghajlat:
- A felszini h?merseklet csokkent.
- A foldfelszin alakulasa:
- A foldkereg, az ?socean es az ?slegkor kialakulasa. A h?merseklet csokkenesevel megszilardult a foldfelszin. Amikor a h?merseklet 100 °C ala sullyedt, a vizg?z lecsapodasaval kialakult az ?socean. Az ?slegkor un. redukalo legkor volt: oxigent nem tartalmazott, f? osszetev?i:
ammonia
,
metan
, vizg?z,
szen-dioxid
.
- Az els?, meg felismerhet? hegysegkepz?desi id?szak (Katarchai).
- Az elet fejl?dese:
- Kemiai evolucio: Az ?slegkorben a szervetlen anyagokbol
ultraibolya sugarzas
es elektromos kisulesek (pl:
villamlas
) hatasara szerves molekulak jottek letre (pl: cukrok, aminosavak), melyek aztan bemosodtak az ?soceanba;
- Biologiai evolucio ? Az ?soceanban a szerves molekulakbol el? rendszerek jottek letre kb. 3,5 milliard eve. Az ?si fotoszintetizalo kekbakteriumok a vizben oldott CO
2
felvetelevel meszet valasztottak ki, ezekb?l epultek fel a
sztromatolitok
(gombhejas szerkezet? k?zetgumok). A legregibb sztromatolitok Ausztraliabol, az Apex T?zk?b?l kerultek el? (3,5 milliard evesek).
2600-542 millio evvel ezel?tt.
A hadaikumot, az archaikumot es a proterozoikumot egyutt
prekambriumnak
(azaz kambrium el?tti kornak) nevezzuk.
- Eghajlat:
- Altalaban meleg, de legalabb negy
jegkorszak
nyomai fedezhet?k fel: 2300, 1200, 900 es 700 millio evvel ezel?tt.
- Foldfelszin alakulasa:
- Tobb
hegysegkepz?des
is lezajlott, az ekkor keletkezett ?shegysegek lepusztult maradvanyaibol jottek letre a
kontinensek
magjat kepez? ?smasszivumok (pajzsok).
- Az el?id? vegere negy ?skontinens alakult ki:
- 1. Eszak-amerikai tabla (Laurencia) ? Kanadai pajzs es Gronland, kozottuk a Japetus-ocean
- 2. Kelet-europai tabla (Fennoszarmacia) ? Balti pajzs es Ukran pajzs, kozottuk az Urali-ocean
- 3. Sziberiai tabla ? Angara pajzs
- 4.
Gondwana
? az ?si
Del-Amerika
,
Afrika
,
Arabia
,
India
,
Ausztralia
es
Antarktisz
.
- Az el?vilag fejl?dese:
- Eukariotak
megjelenese az
oceanokban
kb. 2,2-2,0 milliard evvel ezel?tt (endoszimbionta elmelet). A mitokondrium kb. 2 mrd., az ostor kb. 1,5 mrd., a plasztisz kb. 1 mrd. eve jelent meg. Nem sokkal kes?bb a tobbsejt?ek is megjelentek. A proterozoikum leggazdagabb el?vilag-maradvanya az Ediacara-fauna. Kora feltehet?leg 680-543 millio ev, bar egyes kepvisel?ik szivacsokkal (Porifera) egyutt is el?fordulnak. A biota rendszertani helye bizonytalan, egyes feltevesek szerint f?kent
csalanozok
,
gy?r?sfergek
es
izeltlabuak
?sei alkotjak.
542-251,9 millio evvel ezel?tt.
Tagolasa:
6 id?szak:
kambrium
,
ordovicium
,
szilur
,
devon
,
karbon
,
perm
.
- Eghajlat:
- Az el?vilag hatasara gyorsan n? a legkori
oxigen
mennyisege es kialakul az
ozonreteg
. Az eghajlat valtozatos, az eszaki felgombon meleg, viszonylag kiegyenlitett, a deli felgombon ket jegkorszak is elkulonithet? (az ordoviciumi 450, a permokarbon pedig 250 millio evvel ezel?tt).
- A karbonban a Variszcidak menten a tropusi eghajlat kedvezett a k?szenkepz?desnek.
- A foldfelszin alakulasa:
- A
paleozoikumban
ket jelent?s hegysegkepz?des zajlott.
- 1. Kaledoniai-hegysegkepz?des (ordovicium ? szilur ? devon id?szakban, kb. 500-350 millio eve)
Laurencia
es
Fennoszarmacia
utkozese soran egyseges kontinensse forrt ossze: Euramerika vagy Old Red kontinens. Az utkozes vonalaban huzodott a
Kaledoniai-hegysegrendszer
, amelynek tagjai a kaledonidak. Maradvanyaik ma
Skandinavia
nyugati reszen,
Skociaban
,
Eszak-Irorszagban
, Kelet-
Gronlandon
es az
Appalache-hegyseg
eszaki reszen figyelhet?k meg.
- 2. Variszkuszi- (Herziniai) hegysegkepz?des (karbon ?
perm
id?szakban, kb. 400-230 millio eve)
A variszkuszi hegysegkepz?des soran ket utkozes zajlott le, kozel egyid?ben:
a. Euramerika es
Angara
utkozesevel kialakult
Laurazsia
.
b.
Laurazsia
es
Gondwana
utkozesevel pedig kialakult az egyseges szuperkontinens, a
Pangea
, korulotte az egyseges ocean, a
Panthalassza
, Pangea "obleben" pedig a Tethys.
- Az utkozesek soran alakult ki a
Variszkuszi-hegysegrendszer
, amelynek tagjai a Variszcidak. Maradvanyaik: az Appalache deli resze, Del-
Anglia
es
Franciaorszag
hegysegei, a Nemet-kozephegyseg, a Cseh-medence peremhegysegei, a Lengyel-kozephegyseg, a Rodope es az Ural. (A variszkuszi hegysegkepz?des kimutathato meg
Ausztraliaban
:
Nagy-Vizvalaszto-hegyseg
, Eszak-Afrikaban es Kozep-Azsiaban is.)
- Az el?vilag fejl?dese:
- kambrium: a gerinctelen allatoknal megjelent a szilard vaz, a kambrium vegere kialakultak a moszattorzsek es a gerinctelen allatok torzsei. Jellegzetes
fossziliak
ebb?l az id?szakbol a
trilobitak
(haromkareju ?srakok).
- ordovicium: a zatonykepz? korallok elterjedese;
- szilur: megjelentek az els? szarazfoldi novenyek;
- devon: a szarazfold meghoditasa a
novenyek
(?sharasztok) es az
allatok
(
izeltlabuak
) altal. Megjelentek a
halak
.
- karbon: az eszaki felgombon mocsarerd?k f?leg fatermet?
harasztokbol
(maradvanyaikbol keletkezett a foldi k?szenkeszlet jelent?s resze). A
ketelt?ek
elterjedese.
- perm
: a
nyitvaterm?k
es a
hull?k
elterjedese.
- A
paleozoikum
vegen az allatvilag kb. 50%-a kihalt (
perm?triasz kihalasi esemeny
).
251,9-66 millio evvel ezel?tt.
Tagolasa:
3 id?szak:
triasz
,
jura
,
kreta
.
- Eghajlat:
- Meleg, jegkorszak nem volt.
- A foldfelszin alakulasa:
- A triasz elejen meg egyseges Pangea elkezd feldarabolodni, a szetvalas a jura es a kreta id?szakban a legintenzivebb. A folyamat soran megkezd?dik a ma ismert kontinensek elkulonulese.
- triasz: nyugodt id?szak, tengeri uledekkepz?des;
- jura: a Pacifikus-hegysegrendszer kialakulasanak kezdete (a Csendes-oceani ? Pacifikus ? lemez utkozese Amerikaval es Azsiaval);
- kreta: az Eurazsiai-hegysegrendszer kialakulasanak kezdete (Eurazsia utkozese Afrikaval, a koztuk huzodo
Tethys-ocean
bezarodasa es uledekenek felgy?r?dese).
- A Pacifikus- es Eurazsiai-hegysegrendszer kialakulasanak folyamata maig tart.
- Az el?vilag fejl?dese:
- novenyek: a nyitvaterm?k (feny?k) viragkora (jura id?szak), a zarvaterm?k megjelenese es elterjedesenek kezdete (kreta id?szak);
- allatok: a gerinctelenek kozul jellemz?ek az egysejt? foraminiferak ("likacsoshejuak"), a puhatest?ek (csigak, kagylok, ammoniteszek), izeltlabuak (rakok, rovarok). A gerincesek kozul a ketelt?ek viragkora a triaszban, a hull?ke pedig a jura es kreta id?szakban volt. A madarak (Archeopterix=?smadar) a jura id?szakban, az eml?sok a triasz es jura id?szak hataran jelentek meg.
- A kozepid? vegen az allatvilag jelent?s resze kihalt (
kreta-paleogen kihalasi esemeny
).
66 millio evvel ezel?tt?l maig.
a)
Tercier
(harmadid?szak) 66-2,5 millio evvel ezel?tt:
A
tercier
elnevezes ma hivatalosan nem szerepel a geokronologiaban, sem a kronosztratigrafiaban, de informalisan hasznaljak. Helyette paleogenre (
paleocen
,
eocen
,
oligocen
) es neogenre (
miocen
,
pliocen
) osztjuk a korabbi terciert.
- Eghajlat:
- Leh?les es felmelegedes valtakozasa.
- A foldfelszin alakulasa:
- A lemezmozgasok folytatodtak, a tercier vegere a kontinensek nagyjabol mai helyukre kerultek. A mezozoos hegysegkepz?desek folytatodtak, ekkor volt a Pacifikus- es Eurazsiai-hegysegrendszer kialakulasanak f? id?szaka.
- A Pacifikus-hegysegrendszer tagjai: Kamcsatka, Kuril-szigetek, Japan hegysegei, Kordillerak, Andok.
- Az Eurazsiai hegysegrendszer tagjai: Atlasz, Pireneusok, Alpok, Appenninek, Karpatok, Dinari-hegyseg, Balkan-hegyseg, Pontus (Eszak-anatoliai-hegyseg), Toros, Kaukazus, Elburz, Zagrosz, Himalaja.
- Az el?vilag fejl?dese:
- zarvaterm?k elterjedese;
- eml?sok elterjedese (adaptiv radiacioja).
b) Kvarter (
negyedid?szak
) 2,5 millio evvel ezel?tt?l maig
Tagolasa:
2 kor:
pleisztocen
,
holocen
- Eghajlat:
- A pleisztocen korban eljegesedes az eszaki felgombon. Okai els?sorban Foldon kivuli, csillagaszati eredet?ek: peldaul a Fold palyajanak modosulasa ? az ekliptika es a Fold forgastengelye altal bezart szog valtozasa.
- A sarkvideki jegtakaro del fele huzodott, legnagyobb kiterjedese 47 millio km², atlagos vastagsaga 2000-3000 meter. A jegtakaro Europaban a London ? Koln ? Krakko ? Kijev vonalig (Alpok ? Karpatok vonalaig), Eszak-Amerikaban pedig kb. az eszaki szelesseg
40°-aig huzodott.
- A pleisztocen korban tobb hidegebb (glacialis=jegkorszak) es enyhebb (interglacialis=jegkorszakkoz) id?szak kulonboztethet? meg. Az Alpokban 6 eljegesedest (glacialist) mutattak ki: Biber, Duna, Gunz, Mindel, Riss, Wurm. Eszak-Amerikaban 4 eljegesedest (glacialist) mutattak ki: Nebraska, Kansas, Illinois, Wisconsin. (Kozottuk interglacialisok voltak.)
- A jegtakaroval hataros, de jeggel nem boritott tersegek eghajlatat, felszinformalo er?it es el?vilagat a jegtakaro er?sen befolyasolta, ezek a jegkornyeki=periglacialis teruletek (peldaul Magyarorszag).
- A jegkorszak idejen csokkent a tengerek vizszintje, mert a viz jelent?s resze fagyott allapotban volt.
- A legutobbi glacialis kb. 10 ezer eve ert veget, azota a jegtakaro visszahuzodott a mai helyere.
- A holocen korban altalanos felmelegedes tapasztalhato (interglacialisnak tekinthet?).
- A foldfelszin alakulasa:
- A pleisztocenben a legfontosabb felszinformalo er? a jegtakaro es a gleccserek pusztito es epit? munkaja. A periglacialis teruleteken losz kepz?dott.
- A holocen legfontosabb felszinformalo er?i a folyovizek.
- Az el?vilag fejl?dese:
- A glacialisok soran a melegkedvel? el?lenyek jelent?s resze kipusztult vagy del fele vandorolt, a tobbi alkalmazkodott a hidegebb eghajlathoz (peldaul
mamut
,
gyapjas orrszarvu
,
barlangi medve
).
- Az ember evolucioja: Neander-volgyi ember ? jegkorszaki ember (pleisztocenben).
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]