Ez a szocikk nem tunteti fel a fuggetlen forrasokat , amelyeket felhasznaltak a keszitese soran. Emiatt nem tudjuk kozvetlenul ellen?rizni, hogy a szocikkben szerepl? allitasok helytalloak-e. Segits megbizhato forrasokat talalni az allitasokhoz! Lasd meg: A Wikipedia nem az els? kozles helye .

Felszigeti haboru

A Wikimedia Commons tartalmaz Felszigeti haboru temaju mediaallomanyokat.

A felszigeti haboru (1808?1814), amelyet Spanyolorszagban fuggetlensegi haborunak, Portugaliaban francia invazionak, Franciaorszagban spanyol haborunak, Kataloniaban a franciak haborujanak neveznek, a napoleoni haboruk egyik (mellek)hadszintere volt, ahol spanyol, portugal es brit seregek kuzdottek Bonaparte Napoleon hadai ellen az Iberiai-felszigeten . ?Kalapacs es ull?”-hadjaratkent szokas jellemezni, amelyben az Arthur Wellesley , Wellington els? hercege altal vezetett 40?80 000 f?s brit?portugal seregek alkotta ?kalapacs” szetzuzta a francia hadsereget a spanyol regularis hader? es gerillak , valamint a portugal milicia alkotta ?ull?n”.

A haboru folyasat nagymertekben meghataroztak az Iberiai-felsziget termeszeti adottsagai, amelyek nem tettek lehet?ve nagy hadseregek eltartasat. Igy hiaba erte el a francia hader? letszama csucspontjan a 300 000 f?t, ezt az er?t sosem lehetett koncentraltan bevetni, s?t kisebb hadseregek is csak meglehet?sen rovid ideig tartozkodhattak egy adott teruleten. Mindezek miatt dont? eredmeny eleresere sem nyilt esely.

A haboru tonkretette Spanyolorszag es Portugalia tarsadalmi es gazdasagi szerkezetet, es a politikai instabilitas korszakanak kezdetet jelentette, amelyben a liberalis es abszolutista frakciokat a felszigeti haboruban edz?dott parancsnokok vezettek; vegul pedig elvezetett az amerikai spanyol gyarmatok es Brazilia fuggetlensegehez.

A haboru menete [ szerkesztes ]

1807 [ szerkesztes ]

A francia forradalom a Spanyol Kiralysagot is nyugtalanitotta, ahogy a legtobb szomszedos orszagot. Miutan pedig a porosz es osztrak er?k nem tudtak megtorni a forradalmat, s?t a Francia Koztarsasag vezet?i ugymond ?exportalni” kivantak a forradalmat ezert tobb orszag, igy Spanyolorszag is bekapcsolodott a franciak elleni haboruba. A francia forradalmi csapatok azonban mar igen hamar benyomultak Spanyolorszag teruletere, majd Napoleon mert tobb vereseget a spanyolokra, ami miatt Spanyolorszag egy id? utan a franciak fele kezdett huzni, igy azonban szembekerult Angliaval.

1806 -ban Berlinben Napoleon kihirdette a kontinentalis zarlatot , megtiltva a Nagy-Britanniaval valo kereskedelmet. A ket, meg semleges europai orszag, Svedorszag es Portugalia kozul az utobbi megkiserelte kijatszani a zarlatot, azonban nem jart sikerrel. A tilsiti beke ( 1807 .) utan Napoleon ? biztositva erezve magat keleten ? az iberiai kikot?k elfoglalasara indult. 1807. oktober 27-en Franciaorszag es Spanyolorszag megkototte a fontainebleau-i szerz?dest , amelyben a ket fel megegyezett Portugalia megszallasarol es harom reszre osztasarol: az orszag eszaki reszen letrejott (volna) Eszak-Luzitania kiralysaga, a deli teruleteken pedig Algarve , amelyhez hozzakapcsoltak Alentejot is. Az egyezmeny a spanyoloknak igerte a portugal hadiflottat is. A szerz?des alairasaval Spanyolorszag megszegte a portugaloknak tett igeretet, hogy segitseget nyujt a franciak tamadasa eseten. Az ev novembereben, miutan Janos portugal regens visszautasitotta a zarlathoz valo csatlakozast, a csaszar sereget kuldott Portugalia megszallasara Jean-Andoche Junot parancsnoksaga alatt. Ugyanekkor Dupont tabornokot Cadiz , Soult marsallt pedig La Coruna ellen kuldte. December 1-jen Lisszabon ellenallas nelkul megadta magat, a portugal hadsereg ugyanis ? brit tamadastol tartva ? a kikot?k es a part vedelmere rendezkedett be. A portugal kiralyn?, VI. Janos regens es 6000 embere (valamint 9000 tengeresz) azonban Braziliaba menekult, ami sulyos kudarcot jelentett Napoleonnak. Szent Ilona szigeten keszult emlekirataiban ezt irta: ?C’est ca qui m’a perdu” ( ?ez volt, ami elveszejtett engem”).

1808 [ szerkesztes ]

A Portugaliat megszallo francia?spanyol hadsereg meger?sitese urugyen Napoleon katonakat kuldott Spanyolorszag fontosabb varosaiba. 1808 februarjaban francia csapatok szalltak meg Pamplonat es Barcelonat . Az esemenyek nyoman spanyol nemesek egy csoportja megbuktatta IV. Karolyt , es fiat VII. Ferdinandot ultette a tronra. Napoleon mindkettejuket Bayonne -ba vitette, es majus 5-en lemondasra kenyszeritette sajat batyja, Joseph javara, akit egy babparlament iktatott be. Amikor azonban el akarta foglalni tronjat, Madridban felkeles tort ki ellene (1808. majus 2. ). Ezt Murat marsall katonai vertek le.

A brit hadsereg mindaddig csak felsikereket es megalazo veresegeket ?ert el” Napoleon elleni kontinentalis expedicioin, mivel onmaga nem volt eleg er?s, hogy szembeszalljon a franciakkal, a kontinensen viszont nem maradt egyetlen er?s szovetsegese sem. Ez volt a f? oka annak is, hogy Portugalia visszautasitotta a felajanlott brit segitseget.

Ezzel szemben a Brit Kiralyi Haditengereszet uralta a tengereket. Bar a tengereszetnek a haboru soran a hadsereg ellatasaban, a hajokonvojok vedelmeben es a hirszerzesben betoltott szerepe nem kell?en ismert, egyertelm?, hogy alapvet? volt a szovetsegesek vegs? gy?zelmeben, amint azt maga Wellington is elismerte.

A flotta maga is egesz evben reszt vett haborus cselekmenyekben, a legjelent?sebb tamogatast a kataloniai Roses ostromanal nyujtotta a szarazfoldi er?knek. Miutan a trafalgari csataban az egesz spanyol flotta megsemmisult, Cuthbert Collingwood altengernagy Mediterran Flottaja a touloni kikot?be zarta a francia f? flottat. A haboru kezdeti szakaszaban a brit flotta katalan partok menten vegrehajtott akcioi lelassitottak a francia hadsereg bevonulasat Del- es Kelet-Spanyolorszagba. Ez legalabb egy evvel kesleltette Napoleon terveit.

A spanyol hadsereg 1808. julius 16?19-en hatalmas gy?zelmet aratott Pierre Dupont serege felett, foglyul ejtve 15 000 francia katonat. Egy honappal kes?bb, junius 18-an kitort a portugal felkeles. Mindezen esemenyek hatasara a britek felismertek, hogy alapvet?en uj jelenseggel allnak szemben: amig korabban uralkodok lazadtak fel Napoleon rajuk kenyszeritett szovetsege ellen, ezuttal a spanyol es portugal nep kelt fel a ?Nagy Zavarkelt?” ellen.

1808 augusztusaban brit csapatok szalltak partra Sir Arthur Wellesley vezer?rnagy parancsnoksaga alatt. Wellesley augusztus 17-en Rolicanal legy?zte Delaborde -ot, amig Bernardim Freire de Andrade iranyitasaval a portugal hadsereg feltartoztatta Loison csapatait. Augusztus 21-en az egyesult brit-portugal hader? a Junot vezette franciak kemeny ellenallasaba utkozott a vimeiroi csataban . Wellesley gondos iranyitasa, kivalo parancsnoki kepessegei es megfontolt taktikaja reven visszavertek a franciakat. A gy?zelem ellenere Wellesley-t levaltottak, mondvan, meg tul alacsony rangu a (frissen meger?sitett) szovetseges hader? iranyitasahoz. Bar a francia hadsereget legy?ztek, es szinte teljesen elvagtak visszavonulasi utvonalait, a Wellesley helyere allitott id?s, csatat regen latott es tulzottan ovatos Burrard es Dalrymple a sintrai egyezmenyben lehet?ve tette, hogy Junot kivonja katonait Portugaliabol. Az egyezmeny kozfelhaborodast valtott ki Nagy-Britanniaban, es bar a hivatalos vizsgalat mindharom brit parancsnokot felmentette, Burrardot es Dalrymple-t nyugdijaztak, Wellesley-t viszont (aki feletteseinek nyomasara irta ala a szerz?dest) visszakuldtek Portugaliaba.

1809 [ szerkesztes ]

A brit-portugal es spanyol sikerek hatasara Napoleon ugy dontott, maga vezet egy 200 000 f?s sereget a felszigetre. A britek Burgosnal megtamadtak, de hamarosan hosszas visszavonulasra kenyszerultek, amely (bar kozben tobb kisebb gy?zelmet arattak) La Coruna kiuritesevel vegz?dott 1809 januarjaban. Napoleon alig tobb mint ket honapi spanyolorszagi tartozkodas utan visszaadta a parancsnoksagot tabornokainak, es visszatert Franciaorszagba.

Marciusban Soult marsall eszakrol behatolt Portugaliaba. Bar kezdetben a portugal miliciak sikerrel vettek fel ellene a kuzdelmet, kes?bb elfoglalta Chavest , Bragat es vegul, marcius 29-en Portot . Amarante es mas eszaki varosok ellenallasa azonban elszigetelte Soult-t, aki ezzel kockazatos jatekba kenyszerult a tekintetben, hogy kikialtsa magat Eszak-Portugalia kiralyava, vagy visszavonuljon.

Mindekozben Napoleon gy?zelmei megtortek a spanyol hadsereget, egyuttal azonban kikenyszeritettek a gerillaharcot, amely vegul nagymertekben hozzajarult a franciak veresegehez. Portugaliaban a hadugyminiszter, Miguel Pereira Forjaz brit penzzel es fegyverekkel ujjaszervezte a hadsereget, vegbevitte a hader? 1806-ban megakadt reformjat. Kezdetben 20 000 f?s regularis hadsereget es 30 000 f?nyi miliciat szervezett, kes?bb ezt kiegeszitette tovabbi 30 000, illetve 50 000 f?vel. Emellett onkentesek is harcoltak a franciak ellen.

Wellesley 1809 aprilisaban tert vissza az orszagba, es vette at a brit-portugal hader? iranyitasat. Az ujonnan szervezett portugal sereget Beresford tabornok kepezte ki a brit harcmodorra. Az egyesult hadsereg majus 10?11-en Grijonal es majus 12-en Portonal megverte Soult hadait, felszabaditva a megszallt eszaki varosokat.

Wellesley ? hatrahagyva a portugal hadsereget ? benyomult Spanyolorszagba, es egyesult Gregorio de la Cuesta spanyol seregevel. A szovetsegesek szamara kivalo lehet?seg nyilott arra, hogy megverjek a Talaveranal allomasozo francia hadtestet, de Cuesta ragaszkodasa ahhoz, hogy a spanyolok nem harcolnak vasarnap, eselyt adott a franciaknak a visszavonulasra. Masnap Cuesta er?ltetett menetben inditotta sereget a franciak utan, akik azonban addigra er?sitest kaptak, s igy legy?ztek a spanyolokat. A spanyolok kapkodo visszavonulasat brit zaszloaljaknak kellett fedezniuk, s ennek soran maga Wellesley is kis hijan fogsagba esett (ez a veszely egyebkent szamos mas alkalommal is fenyegette). Aznap ejjel egy francia dragonyos ?rjarat megriasztotta a spanyol gyalogsagot, akik (osszesen mintegy tizezren) egyszerre nyitottak tuzet. A napoleoni haboruk egyik legnagyobb sortuzet?l ugy megremultek a spanyolok, hogy elmenekulve szinte semmilyen szerepet nem vallaltak a masnapi csataban.

Julius 27-en a franciak harom oszlopban nyomultak el?re, am a vonalban felallt britek tobbszor visszavertek, es vegul visszavonulasra kenyszeritettek ?ket. A Talavera de la Reinanal aratott gy?zelemert draga arat fizettek a szovetsegesek: komoly vesztesegeket szenvedtek, es veszelyes mertekben fedezetlenul maradtak, igy a britek hamarosan visszavonultak nyugat fele. Tobb ezer brit sebesultet hagytak hatra, Cuesta gondjaira bizva ?ket. A spanyolok azonban hamarosan magukra hagytak a sebesulteket, s vegul a franciak gondoskodtak roluk. Bar a spanyoloknak igeretuk szerint gondoskodniuk kellett volna az orszagba behatolo brit er?k elelmezeser?l, nemcsak hogy nem teljesitettek ezt, de a spanyol katonak egyenesen megfenyegettek a telepuleseket, hogy kifosztjak azokat, amelyek elelmet adnak el ?szovetsegeseiknek”. Igy a briteknek egeszen Portugaliaig kellett visszavonulniuk. Wellesley Talaveranal aratott gy?zelmeert megkapta a Wellington hercege cimet, a spanyol seregek pedig abban az evben Ocananal es Alba de Tormesnel is nagyon sulyos vereseget szenvedtek.

A spanyolokkal valo ?egyuttm?kodes” teren szerzett kiabrandito tapasztalatai nyoman, es tartva egy ujabb francia tamadastol, Wellington Portugalia vedelmenek meger?sitese mellett dontott. Lisszabon vedelmere 162 er?db?l es egyeb vedm?vekb?l allo vedvonalat epitett ki Neves Costa ?rnagy tervei alapjan.

1810 [ szerkesztes ]

A franciak ujabb tamadasara 1810 juliusaban kerult sor egy 60 000 f?s sereggel, Massena marsall parancsnoksaga alatt. Az els? jelent?sebb osszecsapas Coanal zajlott le. Ezutan, bar Massena szeptember 27 -en egy elhamarkodott tamadas soran kisebb vereseget szenvedett, megis sikerult a szovetsegeseket a vedelmi vonalak moge szoritania. Az er?ditesek azonban olyan hatekonyak voltak, hogy egy ? Sobralnal oktober 14-en inditott ? kisebb tamadas utan patthelyzet allt el?. Mivel a portugalok a vedvonalakon kivuli teruleten a felperzselt fold taktikajat alkalmaztak, a franciaknak, megfelel? ellatas hijan, rovidesen vissza kellett vonulniuk.

1811 [ szerkesztes ]

A szovetsegesek 1811 elejen er?sitest kaptak Nagy-Britanniabol, es ujabb offenzivat inditottak. Marcius 5-en gy?zelmet arattak Barrosanal egy Cadiz felmentesere inditott (egyebkent sikertelen) hadm?velet reszekent. Massena az ugyanekkor (marcius 3?5 kozott) vivott, eldontetlenul vegz?dott Fuentes de Onoro -i utkozet nyoman kiszorult Portugaliabol. Az ottani harcokban 25 000 embert veszitett, levaltottak, es Auguste de Marmont -t neveztek ki a helyere. Soult marsall Badajoz iranyaba inditott tamadasa megakadt a William Beresford marsall vezette brit?portugal?spanyol hadsereg Albueranal majus 16-an inditott ellentamadasa kovetkezteben; veres csata utan a franciak visszavonulasra kenyszerultek.

Ezt kovet?en a haboru id?legesen elcsendesult, mivel a szambeli folenyben lev? franciak keptelenek voltak tulerejuket kezzelfoghato el?nyre valtani, es a gerillak is egyre fokoztak tevekenyseguket. A spanyolorszagi francia hader? (L’Armee de l’Espagne) 350 000 katonabol allt ugyan, am ebb?l 200 000 az utanpotlasi vonalak vedelmet latta el, s a tenyleges harcolo alakulatok letszama csak mintegy 150 000 f?t tett ki.

1812 [ szerkesztes ]

Wellington ujabb tamadasa 1812 Ujevet kovet?en indult. Januar 19-en bevette Ciudad Rodrigot , majd, komoly vesztesegekkel jaro ostrom utan, aprilis 6-an Badajozt. A bevonulo csapatok mindket varost kifosztottak. A szovetsegesek junius 17-en bevettek Salamancat , majd julius 22-en a varos alatt megutkoztek Marmont marsall csapataival. A franciak rendkivul sulyos vereseget szenvedtek. Beresford marsall sulyosan megsebesult. Mig a franciak csapataik ujjaszervezesevel voltak elfoglalva, a szovetsegesek bevonultak Madridba ( augusztus 6-an ), majd tovabb nyomultak el?re Burgos fele, amelynek ostromat azonban a felment? sereg erkezese miatt felbe kellett szakitaniuk, es visszavonulniuk Portugaliaba.

1813 [ szerkesztes ]

Sulyos csapast jelentett a franciak gy?zelmi eselyeire a katasztrofalis oroszorszagi hadjarat , amelyhez 30 000 katonat vontak el az amugy is nagy nyomas alatt allo spanyolorszagi hadseregt?l. (Az oroszok elleni haboruban kb. 6800 franciakhoz h? spanyol es portugal katona harcolt). A franciak helyzete utanpotlas hijan, es a szovetsegesek 1813 majusaban megkezdett ujabb offenzivaja nyoman egyre tarthatatlanabba valt.

Wellington haditerve szerint ellatasi bazisukat Lisszabonbol Santanderbe kellett athelyezni.

A szovetseges csapatok eszak fele nyomultak el?re, es majusban elfoglaltak Burgos-t, majd atkarolta a franciakat, a Zadorra folyo volgyebe valo visszavonulasra kenyszeritve Joseph Bonapartet . Junius 21-en , a vitoriai csataban Joseph 65 000 emberet megfutamitotta az 53 000 brit, 27 000 portugal es 19 000 spanyol katonabol allo szovetseges hader?. Wellington tovabb uldozte a franciakat, majd ki?zte ?ket San Sebastianbol , amelyet kifosztottak es felgyujtottak.

A szovetsegesek a visszavonulo franciakat kovetve julius elejen elertek a Pireneusokat . A francia csapatok parancsnoksagat atvev? Soult ellentamadasba ment at, Maya es Roncesvalles mellett sulyos veresegeket merve a szovetsegesekre, azok azonban vegul visszavertek es visszavonulasra kenyszeritettek a Sorauren mellett aratott gy?zelem utan (julius 28?30).

Az azon a heten folytatott hadm?veletek (a ?pireneusi csata”) soran nyujtotta talan Wellington katonai palyafutasanak legfenyesebb teljesitmenyet. A szemben allo er?k kiegyenlitettek voltak, a szovetsegesek utanpotlasi vonalaiktol tavol harcoltak, a franciak sajat hazajukat vedtek, megis, a man?verek, rohamok es a tuzerseg az egesz haboruban parjat ritkito kombinacioja reven megszerezte a vegs? gy?zelmet.

Oktober 7-en , ertesulve a nemet teruleteken kiujult ellensegeskedesekr?l, a Bidasoa folyon atkelve benyomult Franciaorszagba. A felszigeti haboru a Vera -hagonal, a Nivelle es a Nive folyok menten, Ortheznel es Toulouse -nal aratott szovetseges gy?zelmekkel ert veget.

A gerillahaboru [ szerkesztes ]

A haboru alatt a brit tamogatassal m?kod? portugal miliciak es spanyol gerillak francia katonak ezreit kotottek le. Ezekben a harcokban nem pusztan spanyol nemzetiseg?ek, hanem igen nagy szamban baszkok is kuzdottek a megszallo franciak ellen. Onalloan szervezett baszk csapatok segitsegevel gy?zott Wellington is Vitorianal (amelyet Ludwig van Beethoven is megorokitett egy pompas zenei m?ben). A briteknek el?nyos volt ez, hisz joval koltsegesebb lett volna ugyanerre a feladatra regularis csapatokat felszerelni. Ez volt a tortenelem egyik legsikeresebb partizanhaboruja, es az ilyen tipusu hadviseles elnevezese is ennek nyoman terjedt el a spanyol ?guerra de guerillas” (?kis haboruk haboruja”) kifejezesb?l. Minden siker ellenere azonban mindket reszr?l komoly karokkal jart a gerillahaboru: a spanyol ?hazafiak” nemcsak a franciakat felemlitettek meg, de a helyi lakossagot is, fosztogatasokkal es kenyszersorozassal. A baszkok is tobbszor tamadtak a portugalokra, angolokra es spanyolokra is, valamint a spanyol gerillak is nem egy esetben csaptak ra a portugal-brit egysegekre. Sok partizan csak meggazdagodasi lehet?segnek tekintette a haborut, bar annak kes?bbi szakaszaban a hatosagok megkisereltek regularis alakulatokba szervezni a gerillakat. Ennek azonban el?nyei mellett jelent?s hatranyai is voltak: a nagyobb katonai fegyelem csokkentette a szokesek aranyat, viszont a szervezettebb egysegek tagjai konnyebben aldozatul estek egy-egy rajtautes soran. Emiatt csak nehany partizanvezer allt be a regularis hadseregbe, ?k is f?leg azert, mert igy kegyelemben reszesultek, es mert megkaptak a tiszteknek jaro ellatmanyt (fegyver-, ruha- es kosztpenzt).

Jelleget tekintve sok parhuzam mutathato ki Franciaorszag Mexiko ellen vivott 1861-t?l 1866-ig tarto haboruja es a spanyol gerillahaboru kozott: a megszallo francia seregek szetvertek a mexikoi regularis er?ket, de helyettuk a nepi ellenallok es gerillak vettek fel a harcot a francia katonak ellen. Sok ellenallot itt sem a Mexiko iranti hazaszeretet vezerelt, hanem a fosztogatas es hatalmaskodas, illetve egykor a mexikoi hatosagok altal uldozott banditak leptek fel franciaellenes felszabadito h?skent, majd a haboru utan visszatertek regi mestersegukhoz. A vesztesegek es a karok itt is rendkivuli mereteket oltottek.

Fontos megjegyezni, hogy spanyol reszr?l a gerillak jelentettek az egyetlen hatekony eszkozt a franciak elleni kuzdelemben: lenyegeben minden alkalommal, amikor a spanyolok regularis er?kkel tamadtak a franciakra, megsemmisit? vereseget szenvedtek. Azonban amint a vesztett csata utan a katonak atvedlettek gerillakka, joval nagyobb teruleten, kisebb anyagi es emberveszteseggel joval nagyobb ellenseges er?ket kotottek le. Wellington vegs? gy?zelmet gyakran tulajdonitjak annak, hogy a gerillak teljesen demoralizaltak a francia hadsereget.

A haboru kovetkezmenyei Portugaliaban [ szerkesztes ]

A haboru fokozta a portugal tarsadalomnak az ujkorba valo atmenet okozta megrazkodtatasat. Az udvar Rio de Janeiroba menekulese megalapozta az onallo brazil allamszervezet kiepuleset, ami vegul elvezetett az orszag fuggetlensegehez. Az udvar, a kozigazgatas es a hadsereg tobb mint 15 000 tagjanak evakualasa Portugalia szamara is hordozott rejtett el?nyoket: felszabaditotta az orszag bels? energiait. Az elmenekult kiraly altal kinevezett kormanyzoknak ugyanis igen keves hatasuk volt az orszagban zajlo esemenyekre.

Miguel Pereira Forjaz hadugyminiszter szerepe egyedulallo volt. Wellington ?a felsziget egyetlen allamferfianak” tartotta. Sikerult felallitania egy 55 000 f?s regularis hadsereget es tovabbi 50 000 f?nyi miliciat, valamint egy (valtozo letszamu, talan 100 000 f?snel is nagyobb) nemzeti gardat. Stein barohoz, az orosz kulugyminiszterhez 1812 -ben irott egyik leveleben a felperzselt fold taktikajat es az ?id?t teruletert” politikajat, mint a napoleoni invazio megallitasanak egyetlen lehetseges modszeret ajanlotta. I. Sandor orosz car utasitotta tabornokait, hogy Wellington taktikajat kovetve keruljek az osszecsapast Napoleon hadaival, es torekedjenek a Grande Armee kieheztetesere.

Az, hogy az egesz orszag reszese volt a haborunak, hasonlo hatassal jart, mint Franciaorszagban a forradalom : letrejott egy uj, az orszag onallosaga irant elkotelezett tarsadalmi reteg. Mivel a kiraly 1814 utan is Braziliaban maradt, Beresford marsall kormanyzokent iranyitotta a hadsereget es az orszagot. Az addigi gazdasagi rendszer , amely a portugal keresked?kre, az Afrikabol beszerzett rabszolgakra es a braziliai iparra alapult, 1820 -ra fenntarthatatlanna valt. A haboruban edz?dott portugal tisztek elkergettek brit tarsaikat, es augusztus 24-en liberalis forradalmat inditottak. Az ennek soran letrejott intezmenyrendszer azonban csak az 1832 ? 34 -es polgarhaborut kovet?en stabilizalodott.

A haboru kovetkezmenyei Spanyolorszagban [ szerkesztes ]

A francia forradalom hivei kezdetben orommel fogadtak az uj kiralyt, Joseph Bonapartet, mivel a franciakkal valo egyuttm?kodest?l az orszag modernizaciojat es nagyobb szabadsagot remeltek. Ezen intezkedesek egyik peldaja volt az inkvizicio eltorlese. A papsag es a hazafias csoportok azonban a franciak ellen agitaltak a nepet. Ez a francia hadsereg els? kegyetlenkedesei (peldaul az 1808-as madridi lazadas leverese) utan hozott igazi eredmenyeket, egyesitve a nepet a megszallok elleneben. Azok, akik tovabbra is kitartottak a franciak mellett, a haboru vegeztevel menekulni kenyszerultek. Ezek koze tartozott a hires fest?, Francisco de Goya is.

A fuggetlensegpartiak kozott konzervativok es liberalisok egyarant megtalalhatok voltak. Ezek a fuggetlenseg visszanyerese utan egymas ellen kezdtek haborut, miutan IX. Ferdinand visszavonta az osszes, a haboru alatt Cadizban m?kodott parlament ( Cortes ) altal hozott, a tarsadalmi haladast el?segit? torvenyt, igy az 1812-ben elfogadott liberalis alkotmanyt is. Visszaallitotta az abszolut monarchiat, liberalisokat vegeztetett ki, es ? talan legsulyosabb hibajakent ? megvaltoztatta az orokles rendjet lanya, II. Izabella javara, a korabbi (torvenyes) es az uj orokosok kozotti polgarhaboruk evszazadat szabaditva az orszagra.

Az amerikai gyarmatokon a hivatalnokok juntakat alakitottak, amelyek h?seget eskudtek Ferdinandnak. Kes?bb azonban az onigazgatasban ekkor megszerzett tapasztalatok is hozzajarultak a fuggetlensegi mozgalmak kibontakozasahoz.

A francia katonak megdezsmaltak a katolikus egyhaz javait. Templomokat es kolostorokat foglaltak le a katonak es lovak elszallasolasara, es szamos m?kincset szallitottak Franciaorszagba, jelent?sen szegenyitve ezzel a spanyol kulturalis orokseget. A haboru olyan sulyos karokat okozott a gazdasagnak, hogy az az evszazad egesz hatralev? reszeben komoly zavarokkal kuszkodott.

Jelent?sebb csatak es ostromok [ szerkesztes ]

• El Bruc -i csata ( 1808 . junius 6. ): spanyol milicistak lest vetettek egy Barcelonaba tarto kisebb francia kulonitmenyen.
• Zaragoza ostroma (1808. junius 15. ): Lefebvre tabornok vezetesevel francia csapatok megtamadtak a varost, de Palafox tabornok (f?leg milicistakbol allo) alakulatai meghatralasra kenyszeritettek a ?ket.
• Medina del Rio Secoi csata (1808. julius 14. ): Az els? jelent?s francia gy?zelem a haboru soran. Stabilizalta a megszallok helyzetet a felsziget eszaknyugati reszen.
• Baileni csata (1808. julius 19. ): Castanos tabornok 30 000 katonaja csapdaba ejtette Dupont tabornok 23 000 emberet. Ot sikertelen kitoresi kiserlet utan a franciak megadtak magukat.
• Rolicai csata (1808. augusztus 17. ): Wellesley a Mondegoi-obolnel partra szallt es Lisszabon fele vonulo 15 000 katonajanak el?rehaladasat Henri Delaborde tabornok megkiserelte az er?sites megerkezeseig lelassitani. A 29. gyalogezred elsietett tamadasa azonban altalanos tamadast provokalt ki Wellesley reszer?l, ami sikerrel jart, es a franciakat visszavonulasra kenyszeritette. Bar onmagaban ez az esemeny nem volt szamottev?, jelent?s volt azonban ket szempontbol: a brit csapatok el?szor vettek reszt harci cselekmenyben a felszigeten, illetve el?szor itt hasznaltak a Henry Shrapnel ezredes altal kifejlesztett uj tipusu kartacslovedeket .
• Vimeiro -i csata (1808. augusztus 21. ): Negy nappal Rolica utan Wellesley immar 17 000 f?s brit-portugal sereget megtamadta Junot tabornok hadserege. A franciak 2000 f?t veszitve visszavonulasra kenyszerultek a kozeli Torres Vedrasba .
• Somosierrai csata (1808. november 30. ): A Napoleon vezette francia?lengyel hadsereg gy?zelme megnyitotta az utat a megszallok szamara Madrid fele, amely negy nappal kes?bb el is esett.
• A La Corunai csata.
• Medellini csata (1809. marcius 28. ): egy 17 500 f?s francia sereg megfutamitott egy, Cuesta tabornok vezette nagyobb letszamu spanyol egyseget, amely 10 000 f?s veszteseget szenvedett, szemben a franciak 1000 f?nyi vesztesegevel.
• Talavera de la Reinai csata (1809. julius 27 - julius 28. ): Wellesley 55 000 brit es spanyol katonaja a Madridtol 110 km-re delnyugatra fekv? Talavera de la Reina mellett megutkozott Joseph Bonaparte , Jourdan marsall es Victor marsall 46 000 f?s seregevel. Bar Wellesleynek komoly nehezseget okozott, hogy seregenek 35 000 spanyol katonajat az egyuttm?kodesre alig hajlando Cuesta tabornok vezette, vegul megnyerte a csatat. Vesztesegek: 5500 brit, 1000 spanyol es 7200 francia katona.
• Ocanai csata (1809. november 19. ): Soult marsall mintegy 29 000 f?nyi serege megsemmisit? vereseget mert egy 50 000 f?s spanyol hadseregre, amelyb?l mintegy 19 000 katona odaveszett. A csata nyoman Del-Spanyolorszag jelent?s resze francia kezre kerult.
• Bucaco -i csata (1810. szeptember 27. ): A fele-fele aranyban brit, illetve portugal katonakbol allo, 52 000 f?s szovetseges hader? legy?zte Massena tabornok 45 000 f?s sereget. A franciak vesztesege kb. 4500 f?, a briteke es a portugaloke (megdobbent? egybeesessel) egyarant 626?626 f? volt.
• A Torres Vedras-vonalak vedelme (1810?1811 telen): a szovetsegesek nem hagyomanyos ertelemben vett gy?zelmet arattak, mivel (egy kisebb, oktober 14-en Sobralnal lezajlott csetepatetol eltekintve) nem kerult sor utkozetre.
• Fuentes de Onoroi csata (1811. majus 3 - majus 5. )
• Albuerai csata (1811. majus 16. ): Sir William Beresford 35 000 f?nyi szovetseges hadereje del fele vonult Badajozbol, hogy utjat allja Soult marsallnak a varos felmentesere kuldott 24 000 f?s seregenek. A batran kuzd? brit es portugal katonak sikerrel szalltak szembe az el?renyomulo franciakkal.
• Badajozi csata (1812. aprilis 6. ): Wellesley marcius 16-a ota ostromolta 30 000 brit es portugal katonajaval az er?sen meger?ditett Badajozt , amelyet 5000 francia katona vedett. Aprilis 6-a ejjelen rohamok sorozataval sikerult megtorni a ved?k ellenallasat, igy a varos mintegy 5000 f?nyi szovetseges es 1500 f?nyi francia veszteseg aran a tamadok kezere jutott.
• Salamancai (avagy arapilesi ) csata (1812. julius 22. ): Marmont marsall 50 000 f?s hadseregevel megtamadta Wellesley-nek Portugalia fele visszavonulo 48 000 emberet. Bar a britek egy oranyi harc utan mar-mar gy?zni latszottak, Clausel tabornok stabilizalta a franciak helyzetet, es ismet tamadast inditott. Wellington es Beresford ellentamadast vezenyelt a portugal 3/15-os dandar vezetesevel, amely megfutamitotta a franciakat. Bar egy spanyol egyseg sikertelenul probalta megakadalyozni a francia hadsereg legnagyobb reszenek szokeset, a szovetsegesek igy is 7000 foglyot ejtettek, ami nagyjabol egyenl? a franciak csataban elszenvedett vesztesegevel.
• Vitoriai csata (1813. majus 21. ).

Jelent?sebb szerepl?k [ szerkesztes ]

Spanyolok [ szerkesztes ]

Allamferfiak [ szerkesztes ]

• Manuel de Godoy (1767?1851): korrupt spanyol miniszterelnok . Arulasa es hanyagsaga tette lehet?ve, hogy a francia csapatok 1808-ban lenyegeben ellenallas nelkul foglalhattak el az orszagot.
• IV. Karoly (1748?1819): gyenge kez? uralkodo volt, Godoy babja. 1808-ban Napoleon lemondasra kenyszeritette.
• VII. Ferdinand (1784?1833): IV. Karoly fia es torvenyes orokose. 1808-ban elfoglalta a tront, de a franciak azonnal szam?zetesbe kenyszeritettek. Miutan Napoleon batyjat, Joseph-et ultette a helyere, Madridban kitort a ?majus 2-iki felkeles”, ami a felszigeti haboru kezdetet jelentette. A haboru vegen Ferdinand visszakerult a tronra. Uralkodasanak egy evtizede alatt orszagat az evszazad vegeig tarto gazdasagi stagnalasba es anarchiahoz kozeli allapotba taszitotta.

Katonak, katonai vezet?k [ szerkesztes ]

• Miguel de Alava (1770?1843): spanyol tabornok, az egyetlen szemely, aki Trafalgarnal es Waterloonal is jelen volt.
• Joaquin Blake y Joyes (1759?1827): a Galiciai Hadsereg parancsnoka a masodik francia invazio alatt.
• Francisco Javier Castanos (1758?1852): spanyol tabornok; Bailennel aratott gy?zelme tette ismertte. ? volt az els?, aki csataban legy?zte a Grande Armee egy alakulatat.
• Gregorio Garcia de la Cuesta (1741?1811): a spanyol hadsereg egyik f?parancsnoka, kiterjedt, am gyakran katasztrofalis kovetkezmenyekkel jaro egyuttm?kodest folytatott a britekkel.
• Pedro Caro y Sureda, 3rd marques de La Romana (1761?1811): a Galiciai Hadsereg parancsnokakent felszabaditotta Galiciat es Aszturiat .
• Jose O'Donnell (1769?1834): a katalan hadseregek f?parancsnoka.
• Jose de Palafox y Melzi (1776?1847): Aragonia katonai parancsnoka, ket izben (1808-ban, ill. 1809-ben) is h?siesen vedte Zaragozat a francia tamadok ellen.
• Jose de San Martin (1778?1850): spanyol-argentin tabornok, harcolt Bailennel, Albueranal es Torres Vedras-nal. A haboru utan a del-amerikai fuggetlensegi haboruk egyik vezet?je lett.

Gerillavezerek es forradalmarok [ szerkesztes ]

• Luis Daoiz de Torres (1767?1808) es Pedro Velarde y Santillan (1779?1808): tuzertisztek, az 1808. majus 2-iki madridi felkeles vezet?i, halaluk utan nemzeti h?sokke valtak.
• Juan Martin Diez (1745?1824): ?a rettenhetetlen”; kiemelked? kepesseg? gerillavezer.
• Francisco Espoz y Mina (1781?1836): a gerillak talan legkivalobb strategaja. Hires volt arrol, hogy akadalytalanul kalandozott a franciak altal uralt teruleteken. Esetenkent egesz ezredeket semmisitett meg lesb?l inditott tamadasokkal.

Egyeb [ szerkesztes ]

• Francisco de Goya (1746?1828): spanyol fest?, kepein abrazolta a haboruban elkovetett atrocitasokat.

Franciak [ szerkesztes ]

• Joseph Bonaparte (1768?1844): Napoleon batyja, 1806?1808 kozott napolyi , 1808?1813 kozott spanyol kiraly .
• Jean-Baptiste Jourdan (1762?1833): Franciaorszag Marsallja.
• Jean-Andoche Junot (1771?1813): francia tabornok es diplomata.
• Auguste de Marmont (1774?1852): Franciaorszag Marsallja.
• Andre Massena (1758?1817): Franciaorszag Marsallja.
• Joachim Murat (1767?1815): napolyi kiraly, Franciaorszag Marsallja (Napoleon sogora). ? vezette az els? francia invaziot, remenykedve benne, hogy ove lesz a spanyol tron. Miutan azonban Napoleon azt sajat batyjanak juttatta, Murat karpotlaskent megkapta Joseph korabbi cimet, azaz Napoly kiralya lett.
• Nicolas Jean-de-Dieu Soult (1769?1851): Franciaorszag Marsallja. A felszigeti haboruban a francia csapatok f?parancsnoka. 1809-ben kiserletet tett Portugalia megszallasara, de Wellesley es Silveira egyesitett er?i visszavertek a tamadast. Waterloonal vezerkari f?nok, 1830?1840 kozott pedig hadugyminiszter volt.

Britek [ szerkesztes ]

• Sir Arthur Wellesley (1769?1852): ir szarmazasu brit katonatiszt es allamferfi. A felszigeti szovetseges csapatok iranyitasaban elert sikerei nyoman tabornaggya leptettek el?, es nemesi cimet (Wellington grofja) kapott. 1814-ben megkapta a Wellington hercege cimet.
• Sir John Moore (1761?1809): altabornagy, a sintrai egyezmenyt kovet?en, a La Corunai csataban bekovetkezett halalaig a felszigeti brit hader? parancsnoka.
• Sir William Beresford (1768?1854): tabornok, 1809-ben a portugal hadsereg tabornagyi rangjara emeltek, hogy ut?kepes er?ve szervezze azt. A bucacoi csata utan lovagga utottek.
• Sir Rowland Hill (1772?1842): azon keves tisztek egyike, akikben Wellesley annyira megbizott, hogy onallo parancsnoki feladatokkal is megbizta. Miutan szamos csataban kulcsszerepet jatszott, 1812-ben altabornaggya leptettek el?.
• Robert Craufurd (1764?1812): skot katonatiszt, a haboru kezdeten egy dandar parancsnokakent szolgalt Sir John Moore alatt. 1812-ben, Ciudad Rodrigo ostromanal esett el, roviddel vezer?rnagyi kinevezese utan.
• Sir Thomas Picton (1758?1815): vezer?rnagy, a 3. hadosztaly parancsnoka, egyike Wellesley legkivalobb f?tisztjeinek. 1813-ban lovagga utottek, es altabornaggya leptettek el?. Waterloonal esett el.

Portugalok [ szerkesztes ]

• Bernardim Freire: tabornok, a francia megszallok elleni felkeles vezet?je. Vimeiro-nal Wellington mellett teljesitett szolgalatot. 1809. marcius 27-en Braganal a tomeg meglincselte.
• Francisco da Silveira: tabornok, egy eszak-portugaliai katonai korzet parancsnoka 1808 es 1813 kozott. Vitorianal es a Pireneusoknal hadosztalyparancsnokkent szolgalt.
• Miguel Pereira Forjaz: tabornok, hadugyminiszter. 1806-tol gyokeresen megreformalta a portugal hadsereget.
• Carlos Frederico Lecor: 1808-ban portugal legiot szervezett Angliaban. Wellington hadseregenek 7. hadosztalyat vezette, egyetlen kulfoldikent, akire brit katonak vezeteset biztak.

A hirszerzes szerepe [ szerkesztes ]

1810 utan a brit hadsereg sikereiben igen jelent?s resze volt a hirszerzesnek. A spanyol es portugal gerillakat arra kertek, hogy igyekezzenek foglyul ejteni a francia futarokat. 1811-t?l a franciak gyakran (reszben vagy egeszben) rejtjeleztek az uzeneteket. George Scovell, Wellington vezerkaranak egyik tisztje kapta a feladatot, hogy megfejtse ezeket. Kezdetben a rejtjelek igen egyszer?ek voltak, es Scovell munkajat a vezerkar mas tagjai is segitettek. 1812-ben azonban lenyegesen er?sebb, a diplomaciai levelezesb?l atvett sifret vezettek be a franciak, raadasul Scovellnek egyedul kellett megbirkoznia a feladattal. Kitarto munkaval megis sikerult feltornie, es a francia csapatok elhelyezkedeser?l es mozgasarol ennek nyoman szerzett informaciok a fentebb ismertetett utkozetek tobbsegenel jelent?s segitsegere voltak a brit hadvezetesnek. A franciak sosem jottek ra, hogy a kodokat megfejtettek, es egeszen addig hasznaltak ?ket, mig kodtablaik a vitoriai csataban brit kezre nem jutottak.

A mediara gyakorolt hatas [ szerkesztes ]

• Prosper Merimee Carmen cim? m?ve, amelyen Bizet operaja alapul, a felszigeti haboru idejen jatszodik.
• A Curro Jimenez cim?, nagyon sikeres spanyol TV-filmsorozat egy, a Sierra Morena teruleten a franciak ellen harcolo nemeslelk? banditarol szol.
• Bernard Cornwell regenysorozata, illetve a bel?le keszult TV-filmsorozat egy brit katonatiszt ? reszben a haboru idejen jatszodo ? kalandjait koveti nyomon.

Tovabbi olvasnivalok [ szerkesztes ]

• Wellington jelentesei a felszigeti haborubol es Waterloobol
• ISBN 0-571-20513-5 , The Man who Broke Napoleon's Codes (Aki feltorte Napoleon kodjait), Mark Urban, Faber and Faber Ltd, London 2001.
• The History of the Peninsular War (A felszigeti haboru tortenete), Sir Charles Oman, London and Mechanicsburg 1995
• ISBN 972-8563-80-9 , Salamanca, Mendo Henriques, Lisszabon, 2002
• ISBN 0-9522930-7-2 , The Fatal Hill: The Allied Campaign under Beresford in Southern Spain in 1811 (A halalos domb: a Beresford vezette szovetseges hadjarat Del-Spanyolorszagban, 1811), Mark Sunderland, Thompson Publishing, London 2002
• ISBN 0-571-21681-1 Rifles: Six years with Wellington's legendary sharpshooters (Karabelyok: hat ev Wellington legendas loveszeivel), Mark Urban, Pub Faber & Faber, 2003

Forditas [ szerkesztes ]

• Ez a szocikk reszben vagy egeszben a Peninsular War cim? angol Wikipedia-szocikk ezen valtozatanak forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Kapcsolodo informaciok [ szerkesztes ]

• http://www.peninsularwar.org