Ensenada

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Ensenada
Városkép
Varoskep
Ensenada címere
Ensenada cimere
Kozigazgatas
Orszag   Mexiko
Allam Also-Kalifornia
Kozseg Ensenada
Alapitas eve 1882
Testvervarosok
Lista
Nepesseg
Teljes nepesseg 279 765 f? (2010) [1] +/-
Foldrajzi adatok
Tszf. magassag 0?300 m
Id?zona PST ( UTC ?8)
PDT ( UTC -7)
Elhelyezkedese
Térkép
e. sz. 31° 51′ 28″ , ny. h. 116° 36′ 21″ Koordinatak : e. sz. 31° 51′ 28″ , ny. h. 116° 36′ 21″
Ensenada (Alsó-Kalifornia)
Ensenada
Ensenada
Pozicio Also-Kalifornia terkepen
Ensenada honlapja
A Wikimedia Commons tartalmaz Ensenada temaju mediaallomanyokat.

Ensenada (nevenek jelentese kis obol , beoblosodes ) egy varos Mexiko eszaknyugati csucsken, Also-Kalifornia allamban, a Csendes-ocean partjan. Tijuana kozpontjatol kozuton mintegy 100 km-re delre fekszik. Lakossaga 2010-ben kozel 280 000 f? volt, mellyel az allam 3. legnagyobb telepulese. [2]

Foldrajz [ szerkesztes ]

Fekvese [ szerkesztes ]

A varos Mexikoi eszaknyugati reszen, a Kaliforniai-felsziget es a hatalmas kiterjedes? Ensenada kozseg eszaki vegen epult fel a Mindenszentek-obol partjan. Kozvetlen kornyeken nehany szaz meteres magassagu hegyek emelkednek, a varos szels? utcai mar ezekre kapaszkodnak fel. Athalad rajta a felszigeten vegighuzodo 1-es es az ugyancsak az eszaki hatart az 5-os f?uttal osszekot? 3-as f?ut is. A varos korul (f?leg delen es keleten) mez?gazdasagi teruletek is talalhatok, de jellemz?bb a hegyeket borito bozotos. [3]

Eghajlat [ szerkesztes ]

A varos eghajlata szaraz, igen meleg, de nem rendkivul forro. Minden honapban mertek mar legalabb 30 °C-os h?seget, de a rekord nem erte el a 40 °C-ot. Az atlagos h?mersekletek a decemberi 13,3 es a augusztusi 21,9 fok kozott valtakoznak, fagy szinte soha nem fordul el?. Az evi atlagosan 247 mm csapadek id?beli eloszlasa nagyon egyenetlen: a harom teli honapban hull az eves mennyiseg tobb mint 60%-a.

Ensenada eghajlati jellemz?i
Honap Jan. Feb. Mar. Apr. Maj. Jun. Jul. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Ev
Rekord max. h?merseklet (°C) 32,0 34,0 31,0 37,0 39,0 32,0 36,0 37,0 36,0 36,0 36,5 30,0 39,0
Atlagos max. h?merseklet (°C) 20,2 19,4 20,1 21,0 21,9 23,0 25,5 26,1 25,9 23,9 22,3 19,6 22,4
Atlagh?merseklet (°C) 13,7 13,5 14,5 15,5 17,3 19,0 21,5 21,9 20,9 18,4 16,0 13,3 17,1
Atlagos min. h?merseklet (°C) 7,2 7,6 8,8 9,9 12,7 14,9 17,4 17,6 16,0 13,0 9,7 6,9 11,8
Rekord min. h?merseklet (°C) 0,0 2,5 3,0 4,5 6,0 7,0 9,0 12,0 7,0 7,0 4,0 2,0 0,0
Atl. csapadekmennyiseg (mm) 45 59 28 14 5 2 1 1 1 23 24 45 247
Forras: Servicio Meteorologico Nacional [4]


Nepesseg [ szerkesztes ]

A telepules nepessege a kozelmultban gyorsan novekedett: [2]

Ev Lakossag
1990 169 426
1995 192 550
2000 223 492
2005 260 075
2010 279 765

Tortenete [ szerkesztes ]

A Kaliforniai-felsziget ezen videken a spanyol gyarmatositok megerkezese el?tt tobb indian torzs is elt: a kukapak , a kilivak , a kumiaik , a paipaik es a kocsimik . A spanyolok 1542. szeptember 17-en fedeztek fel azt az oblot, amelynek partjan kes?bb a varos felepult: el?szor Szent Mate -obolnek neveztek el, majd 1602-ben Sebastian Vizcaino a Mindenszentek -obol elnevezest adta neki.

A part kozeleben felepult ranchot 1804-ben egy Jose Manuel Ruiz nev?, alferez rangu katona vasarolta meg, kes?bb az ? leszarmazottaitol Francisco Gastelum ?rmester vette meg. A varos hivatalos alapitasi eve 1882, ugyanis Porfirio Diaz elnok ekkor bocsatotta ki azt a rendeletet, amely kimondta, hogy Also-Kalifornia eszaki partidojanak szekhelye Real del Castillobol Ensenada de Todos Santosba kerul. 1915-ben azonban az uj szekhely Mexicali lett. 1952-ben, amikor megalakult Also-Kalifornia allam, egyuttal letrejott Ensenada kozseg is, amelynek a varos szekhelye lett. [5]

Turizmus, latnivalok [ szerkesztes ]

A varosban harom muzeum talalhato: [5]

  • Az egyik legszebb tortenelmi epuletben, a Centro Cultural Rivieraban m?kodik az Ensenadai Tortenelmi Muzeum , amelynek f? temai a kornyeken el? indianok es a spanyol katolikusok altal alapitott kaliforniai-felszigeti missziok. Kiallitasain targyi emlekek, fenykepek es festmenyek is lathatok.
  • 1990-ben alakult meg az Also-Kaliforniai Tecciztli Civil Tarsasag kezdemenyezesere egy korabbi, az obolre jo kilatassal rendelkez? lakohazban az Ensenadai Tudomanyos Muzeum , ahol 9 teremben tobbek kozott a kornyek el?vilagaval es veszelyeztetett allataival ismerkedhet meg a latogato, de az intezmeny hasonlo temak oktatasaval is foglalkozik.
  • Ugyancsak tortenelmi temakat mutat be a Regionalis Tortenelmi Muzeum , amely egy 1886-ban epult epuletben kapott helyet. Szamos regeszeti emleket allitottak itt ki, amelyek nem csak a kornyekr?l szarmaznak.
Ensenada látképe a Trinidad-csúcsról
Nagyitas
Ensenada latkepe a Trinidad-csucsrol

Oktatas [ szerkesztes ]

Ensenadaban talalhato egy hires allam egyetem, a CICESE (Centro de Investigacion Cientifica y de Educacion Superior de Ensenada - Ensenada Tudomanyos Kutatasi es Fels?oktatasi Kozpontja).

Sport [ szerkesztes ]

Evente egyszer-egyszer innen indul egy-egy Kaliforniai-felszigeti sivatagi rali : a Baja 500 juniusban es a Baja 1000 novemberben. [6] [7]

Nevezetes szulottei [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

  1. ↑ INEGI-statisztikak (spanyol nyelven). (Hozzaferes: 2013. marcius 18.)
  2. ↑ a b SEGOB-INAFED adatbazis (spanyol nyelven). (Hozzaferes: 2013. november 11.)
  3. ↑ INEGI ? Ensenada kozseg foldrajza (spanyol nyelven) (PDF). [2016. marcius 4-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2016. marcius 29.)
  4. ↑ SMN-adatbazis (spanyol nyelven). [2016. aprilis 9-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2016. marcius 29.)
  5. ↑ a b E-Local?INAFED kormanyzati oldal ? Ensenada kozseg (spanyol nyelven). [2020. julius 21-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2016. marcius 29.)
  6. ↑ A 2015-os Baja 500 terkeppel (spanyol nyelven). [2016. szeptember 24-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2016. marcius 29.)
  7. ↑ A Baja 1000 rovid leirasa (spanyol nyelven). Zona Turistica. (Hozzaferes: 2016. marcius 29.)
A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ensenada&oldid=25571067 ”