La Paz
La Paz latkepe
La Paz cimere La Paz zaszlaja
Kozigazgatas
Orszag	Bolivia
Kozigazgatasi terulet	La Paz
Jogallas	varos
Alapitas eve	1548
Polgarmester	Luis Revilla
Iranyitoszam	0201?0220
Korzethivoszam	2
Testvervarosok	Lista Caracas Merida Sao Paulo (1999?) Arica Calama Hannover Zagrab Washington Bonn Moszkva Talien Bolzano Ensenada Denver Cuzco (1984. januar 3. ? ) Coro Vaduz Tajpej (1997?) Zaragoza Madrid Puno Mexikovaros Santiago de Chile Rio de Janeiro Santo Domingo Arequipa Armenia Asuncion Bogota Canelones Buenos Aires Stockholm kozseg Iquique Havanna London Montevideo Moquegua New York Quito Quetzaltenango (2018?)
Nepesseg
Teljes nepesseg	2 867 504 f? (2017)
Neps?r?seg	6275 f?/km²
Foldrajzi adatok
Tszf. magassag	3 600 m
Terulet	470 km²
Id?zona	UTC?4
Elhelyezkedese
d. sz. 16° 29′ 45″ , ny. h. 68° 08′ 00″ -16.495833333333 , -68.133333333333 16.495833°S 68.133333°W Koordinatak : d. sz. 16° 29′ 45″ , ny. h. 68° 08′ 00″ -16.495833333333 , -68.133333333333 16.495833°S 68.133333°W
La Paz weboldala
A Wikimedia Commons tartalmaz La Paz temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

La Paz (eredeti teljes neven Nuestra Senora de La Paz , a Miaszonyunknak a Beke Urn?jenek varosa, ajmara nyelven Chuquiyapu ). La Paz megye szekhelye, Bolivia adminisztrativ f?varosa . A 2001 -es nepszamlalas szerint La Paz lakossaga mintegy egymillio f? volt; agglomeracio nelkul az orszag 3. legnagyobb varosa.

1548-ban Alonso de Mendoza spanyol konkvisztador alapitotta egy inka telepules helyen.

Fekvese [ szerkesztes ]

La Paz a Titicaca-totol kb. 68 km-re delkeletre talalhato, egy szeles kanyonban epult, amelyet a Choqueyapu folyo hozott letre (ma tobbnyire at van szabalyozva), amely eszaknyugatrol delkeletre huzodik. A varos f?utvonala nagyjabol koveti a folyot.

Maga a varos 3500-4000 meter tengerszint feletti magassagban, az Altiplanon fekszik. Atlagos magassaga 3650 meter, amellyel a vilag legmagasabban fekv? f?varosa. ^{[1] [2]}

Tortenete [ szerkesztes ]

La Paz varosat 1548 -ban Alonso de Mendoza alapitotta azon a helyen, ahol az indian bennszulottek Chuquiago nev? telepulese allt. A varos neve arra a bekere emlekeztet, amely azt a ket evvel korabban kitort lazadast kovette, melyben Gonzalo Pizzaro es tarsai fellazadtak Peru spanyol alkiralya Blasco Nunez Vela ellen. 1825 -ben a del-amerikai fuggetlensegi haboru soran az ayacuchoi csataban a koztarsasagi er?k dont? gy?zelmet arattak a spanyol sereg felett. Ennek emlekere a varos teljes nevet La Paz de Ayacucho ra azaz ayacuchoi bekere valtoztattak. 1898 -ban La Paz lett az orszag tenyleges kormanyzati szekhelye, mig az addigi f?varos Sucre csak nevleges f?varos maradt. Ez a valtozas annak kovetkezteben allt be, hogy Potosi ezustbanyai nagyreszt kimerultek es Bolivia gazdasaga egyre inkabb az Oruro melletti onbanyak termelesere alapult. Ennek eredmenyekeppen megvaltoztak a vezet? politikai es gazdasagi elitek kozotti hatalmi viszonyok.

Eghajlata [ szerkesztes ]

Szubtropusi magashegysegi eghajlata van ( a Koppen eghajlati osztalyozasa szerint Cwc ). Csapadekos nyarak (nov-mar.) es szaraz telek jellemzik. Az ejszakai h?merseklet hideg, telen fagyok is megjelennek.

Kepgaleria [ szerkesztes ]

• 
  A katedralis
• 
  Plaza Murillo
• 
  A Regeszeti Muzeum
• 
  Villaverde marki palotaja - Neprajzi Muzeum
• 
  Barrio San Jorge
• 
  Sopopachi
• 
  Fieszta
• 
  La Paz-i felvono
• 
  A felvono varoskeppel
• 
  La Paz ejjel

Varoskep [ szerkesztes ]

Nagyitas

La Paz

Kuls? hivatkozasok [ szerkesztes ]

• / La Paz honlapja Archivalva 2011. februar 21-i datummal a Wayback Machine -ben
• La Paz muzeumai
• La Paz utikalauz Archivalva 2006. junius 28-i datummal a Wayback Machine -ben
• Kirandulasok La Paz kornyeken
• Google Map of La Paz with marks
• Vogel David., Bolivia: az indianok es a koka foldje

Jegyzetek [ szerkesztes ]