Encke-ustokos

Az Encke-ustokos a leggyakrabban megfigyelt ustokos, 1998 -ig csaknem 50 megjeleneset eszleltek. Palyaja er?sen elnyult ellipszis, nagytengelye 2,2 CsE (csillagaszati egyseg), excentricitasa 0,85. A Napot 4,1 CsE-re kozeliti meg. Keringesi periodusa 3,3 ev, vagyis az Encke-ustokos egyike a legrovidebb periodusu ismert ustokosoknek. A periodus keringesenkent kb. 2,7 oraval csokken, amit a magbol kiaramlo gazsugarak okoznak. Ezzel osszefuggesben fenyessege az elmult evszazad alatt er?sen lecsokkent, magja egyre kisebbe es s?r?bbe valt. Az Encke-ustokosb?l kiaramlo anyaghoz kot?dik a Tauridak meteorraj.

Sokszor 1818 -ra teszik a felfedezeset, Jean-Louis Pons francia csillagasz nevehez kotve. A felfedezest azonban Pierre Mechain tette meg 1786 -ban. Meg sokaig 1786 I Mechain volt a neve. Az Encke nevet joval kes?bb kapta Johann Franz Encker?l , aki a rovid periodusu ustokosok palyajanak kiszamitasaval ma is ismeretes a csillagaszok kozott.

Forrasok [ szerkesztes ]

• Magyar Nagylexikon (Ed-Fe) ? 1998. Magyar Nagylexikon Kiado ISBN 963-85773-5-5 (7. kotet)
• Mallas, John H. ? Kreimer, Evered. A Messier-album . Gondolat Kiado (1985). ISBN 963-281-572-6  
• Charles Allen Whitney: A Tejutrendszer felfedezese , Gondolat Kiado, 1979.

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• [1]