Dian Fossey
(
Kalifornia
,
San Francisco
,
1932
.
januar 16.
?
Ruanda
,
Virunga-hegyseg
,
1985
.
december 26.
) amerikai
etologus
. Fossey 18 even keresztul tanulmanyozta a
gorillak
viselkedeset. Munkajat, melyet az ismert
paleontologus
,
Louis Leakey
biztatasara kezdett el, a ruandai hegyi erd?kben vegezte a
hegyi gorillak
kozott.
Munkaja sokban hasonlit
Jane Goodallnak
a
csimpanzok
es
Birut? Galdikasnak
az
orangutanok
koreben vegzett kutatasaihoz.
Dian, mostohaapja tanacsa ellenere, aki azt akarta, hogy uzleti palyat valasszon, a
San Francisco-i
Lowell Gimnazium elvegzese utan a
davisi
Kaliforniai Egyetemen
kezdett biologiai, allatorvosi tanulmanyokba. Egyetemi evei alatt aruhazi eladokent, laboratoriumi dolgozokent es gyari munkaskent tartotta el magat. Miutan nehezsegei tamadtak a kemia es a fizika tanulasaval, a San Jose Allami Egyetemre ment at foglalkozasterapiat tanulni. Diplomajat
1954
-ben szerezte meg.
Az egyetem elvegzese utan, f? szaktargyanak megfelel?en foglalkozasterapiai teruleten kezdett dolgozni. A Kentucky allambeli Louisville Kosair gyermekkorhazaban lett a foglalkozasterapiai osztaly igazgatoja.
[1]
Ebben az id?szakban vett reszt Louis Leakey el?adasan is. Ezt kovet?en szerezte meg PhD fokozatat a Cambridge-i Egyetemen
?A hegyi gorillak viselkedese”
cim?,
1976
-ban irt szakdolgozataval.
1981
es
1983
kozott professzorkent a
New York allambeli
Ithaca varos
Cornell Egyetemen
adott el?.
Erdekl?dese Afrika irant
[
szerkesztes
]
A Kahuzi-Biega park bejarata
Egy baratn?jenek afrikai beszamoloja es fenykepei felkeltettek a fekete kontinens iranti erdekl?deset.
1963
-ban kolcsont vett fel, es utnak eredt
Afrikaba
. A
tanzaniai
Olduvai-szurdoknal
talalkozott Dr. Louis Leakeyvel es felesegevel, akik a kornyeken ?skori emberi maradvanyok utan kutattak. Leakey beszelt el?szor Diannek Jane Goodall munkajarol es az emberszabasu majmok hosszu tavu kutatasanak fontossagarol, melynek uttor?je
George Schaller
volt. Dian innen
Ugandaba
utazott, ahol el?szor pillantotta meg a hegyi gorillakat.
1966
-ra Fossey megszerezte Dr. Leakey tamogatasat, es rajta keresztul a hegyi gorillak hosszu tavu kutatasahoz szukseges forrasokat. Terepen folytatott megfigyeleseit a
Kongoi Demokratikus Koztarsasagban
(akkori neven Zaire), a
Kahuzi-Biega Nemzeti Parkban
fekv? Kabaraban kezdte, de
1967
-re a politikai bizonytalansag hatasara kutatasait at kellett helyeznie
Ruandaba
.
[2]
A Karisoke Kutatoallomas
[
szerkesztes
]
1967
-ben a ruandai
Ruhengeri
tartomanyban, a
Virunga-hegyseg
egy eldugott, es?erd? boritotta zugaban letrehozta a
Karisoke Kutatoallomast
. Amikor
1970
januarjaban a
Bob Campbell
altal keszitett fotoja megjelent a
National Geographic Magazine
cimlapjan, Fossey egy csapasra vilaghir? lett. Ismertsege nagy nyilvanossagot hozott a vegveszelyben lev? hegyi gorillak megmentese ugyenek, valamint annak, hogy meggy?zze a nyilvanossagot arrol, hogy a gorillak nem olyan veszelyes teremtmenyek, mint ahogy azt a filmek es konyvek lefestik. A fenykepek, melyeken a
Peanuts
nev? gorilla megerinti Fossey kezet, az ember es a vad gorillak kozti els? bekes kapcsolatot orokitik meg. Az allatokkal valo rendkivuli kapcsolata, valamint foglalkozasterapiai szakmai hattere megszuntette az agressziv vadallat hollywoodi
King Kong
- mitoszat.
Fossey er?sen tamogatta az ?aktiv termeszetvedelmet” ? peldaul az orvvadaszok elleni fellepest es a termeszetes el?hely meg?rzeset ? az ?elmeleti termeszetvedelemmel” szemben, mely a turizmus el?segiteset is tartalmazta. Ellenezte az
allatkerteket
is, mivel az egyes allatok befogasa gyakran a csapat vagy csalad mas tagjainak megoleset is eredmenyezte. Nagyon sok allat nem elte tul a szallitast, az allatkertekben a szaporodasi es a tulelesi arany gyakorta alacsonyabb volt a termeszetben megfigyeltnel.
1978
-ban, egy alkalommal Fossey megprobalta megakadalyozni ket fiatal gorilla,
Coco
es
Pucker
elszallitasat Ruandabol a
Kolni Allatkertbe
. Ugy ertesult ugyanis, hogy elfogasukkor 20 feln?tt gorillat oltek meg.
[1]
Archivalva
2007. oktober 14-i
datummal a
Wayback Machine
-ben A ket fogoly gorillat elfogoik Fossey gondjaira biztak, hogy elfogasukkor szerzett seruleseiket kezelje. Nagy nehezsegek aran sikerult viszonylag jo egeszsegi allapotra hoznia ?ket. Ezutan Kolnbe szallitottak a gorillakat, ahol kilenc evig eltek fogsagban, majd mindketten, ugyanabban a honapban elpusztultak.
[3]
Fossey velemenye szerint az allatoknak emberek szorakoztatasa celjabol torten?, ?bortonben” (allatkertben) tartasa etikatlan.
[4]
Fosseynak koszonhet?, hogy az
Europai Kozosseg
felulvizsgalta egy tervet, mely a gorillak termeszetes el?helyenek egy reszet mez?gazdasagi teruletekke alakitotta volna at, melyeken
pyrethrum
novenyeket termesztettek volna. Er?fesziteseinek eredmenyekeppen a park tervezett hatarait a 3000 m-es magassagrol a 2500 m-es magassagra vittek le.
Amikor 1978-ban az orvvadaszok kedvenc gorillajat, Digitet 20 dollarert lefejeztek, letrehozta a
Digit alapitvanyt
, melynek celja forrasok el?teremtese volt az
orvvadaszok
elleni ?rjaratok megszervezesere.
[4]
Fosseynak a
Gorillak a kodben
cim? konyvet nagyra ertekelte
Nikolaas Tinbergen
holland
etologus
es
ornitologus
,
1973
-as orvosi
Nobel-dijas
. Konyve a gorillakrol irt, minden id?k legnagyobb peldanyszamu konyve.
[3]
Fossey-t
1985
. december 26-an fahazanak haloszobajaban brutalisan meggyilkoltak. Koponyajat egy ? a haloszobajaval szomszedos nappali falat diszit?, orvvadaszok altal rendszeresen hasznalt ? pangaval (machete) hasitottak kette. Fossey-t agya mellett, a fahazban frissen asott godort?l 2 m-re talaltak meg.
[3]
A seb jellege ellenere viszonylag keves ver volt a fahazban, mely arra utalhat, hogy halala mar a fejen ejtett seb el?tt bekovetkezett, mivel a fejsebek altalaban er?sen vereznek.
Farley Mowat
Fosseyrol irt,
Asszony a kodben
cim? eletrajzaban azt allitja, hogy nagyon valoszin?tlen, hogy gyilkosai orvvadaszok voltak. Mowat ugy veli, hogy azok oltek meg, akik akadalynak tekintettek ?t a gorillak turisztikai kihasznalasanak utjaban. Az eletrajz szerint, mely Fossey maganlevelei kozul is sokat bemutat, az orvvadaszok inkabb az erd?ben oltek volna meg, ahol szamukra kisebb lett volna a kockazat.
Fossey halalanak ejszakajan a haloszoba femboritasanak egy darabjat elmozditottak azon az egyetlen helyen, ahol nem allt butor, mindez alatamasztja azt az elkepzelest, hogy a gyilkossagot olyan valaki kovette el, aki ismerte a fahazat es Fossey napi tenykedeset. A femboritast, mely ejszakara altalaban zarva volt, a gyilkossag utan is eltavolithattak, azert, hogy ugy t?njon, a gyilkossagot orvvadaszok kovettek el. Mowat szerint azonban valoszin?tlen, hogy egy idegen godrot asva hatol be a hazba, majd atmegy a nappaliba a pangaert, mikozben Fosseynek elegend? ideje lett volna elmenekulni. A hazban nagy rendetlenseget talaltak, a butorokat elmozditottak helyukr?l. Fossey mellett megtalaltak fegyveret, de a mellette talalt l?szer mas tipusu fegyverbe valo volt. Fossey osszes erteke ? tobb ezer dollar, utazasi csekkek, a fenykepez?-felszereles ? mind erintetlen maradt, mikozben egy szegeny orvvadasz valoszin?leg magaval vitte volna ?ket.
Fossey halala utan a tabor egesz szemelyzetet, Rwelekannaval, az altala nehany honappal korabban elbocsatott nyomkeres?vel egyutt letartoztattak. Rwelekana kivetelevel, akit kes?bb cellajaban holtan talaltak, mivel allitolag felakasztotta magat, mindenkit szabadon engedtek. Mowat ugy veli, hogy Fossey-t egy afrikai olte meg, akit a n? beengedett a hazaba. Mowat szerint az afrikai ember olyanok szamara dolgozott, akik Fossey-t el akartak tavolitani, hogy a gorillakat turistalatvanyossagkent mutogathassak.
[3]
Linda Melvern
Conspiracy to Murder
cim? konyveben azt irja, hogy
Protais Zigiranyirazo
,
Ruhengeri
tartomany prefektusa, allatkeresked? es Ruanda korabbi elnokenek sogora szinten erintett lehet a gyilkossagban. Nick Gordon szerint, aki Fossey halalarol irt konyvet, egy masik ok, amiert megolhettek az, hogy Fossey tul sokat tudott
Ruanda
vezet? elitjenek illegalis allatkereskedelmi ugyeir?l. Protais Zigiranyirazonak er?s anyagi erdeke f?z?dott a gorilla-turizmushoz.
Ellenlabasai hobortos es megszallott n?kent jellemeztek, szamos tortenet keringett rola. Levelei szerint azaltal, hogy ingatag szemelyisegnek probaltak beallitani, a Ruandai Idegenforgalmi Hivatal (ORTPN), a
Termeszetvedelmi Vilagalap
(WWF), az Afrikai Termeszetvedelmi Alap (AWF), az Allatvedelmi Szovetseg (FPS), a Hegyi Gorilla Projekt, valamint nehany korabbi diakja megprobalta elragadni kezeb?l a Karisoke Kutatokozpont iranyitasat, hogy az idegenforgalmat fellenditsek. Allitasa szerint elete utolso ket eveben egyetlen gorilla sem esett az orvvadaszok aldozataul. Ugyanakkor a Hegyi Gorilla Projekt, melynek a
Sabyinyo
-hegy ellen?rzese lett volna a feladata, megprobalta leplezni az orvvadaszat es a turistak altal behurcolt betegsegek okozta halaleseteket. Mindamellett ezek a szervezetek jutottak a legtobb adomanyhoz.
[3]
A nyilvanossag azt hitte, hogy adomanyai Fosseyhoz jutnak el, aki erejet megfeszitve probalta finanszirozni az orvvadaszok elleni jar?rszolgalatot, mikozben egyes szervezetek az ? neveben gy?jtott adomanyokat koltseges turisztikai celokra forditottak, ahogy Fossey fogalmazott: ?azoknak az ugynevezett termeszetved?knek a repul?jegyet veszik meg, akik soha eletukben nem fognak orvvadaszok elleni ?rjaratban reszt venni".
Szamos, Fosseyval korabban szemben allo szervezet - koztuk a Ruandai idegenforgalmi Hivatal
(ORTPN)
es mas termeszetvedelmi szervezetek ? korabban is hasznalta es jelenleg is hasznalja nevet sajat maga penzugyi gyarapodasara.
[3]
Hetekkel halala el?tt az ORTPN elutasitotta vizumanak meghosszabbitasat. Ennek ellenere sikerult egy joindulatu bevandorlasi allamtitkar segitsegevel specialis, keteves vizumot szereznie.
[3]
Mowat ugy veli, hogy vizumanak meghosszabbitasa volt a tenyleges
halalos itelete
.
Nehany honappal halala el?tt egy 1 millio dollaros szerz?dest kotott a
Universal Studios
filmstudioval a
Gorillak a kodben
cim? konyve alapjan keszul? filmre. Az a lehet?seg, hogy ezaltal munkaja finanszirozasa a tavoli jov?be nyuloan megoldodik, szinten hozzajarulhatott halalahoz. Fossey vegrendelete szerint osszes penze, beleertve a filmert kapott jovedelmet is, a Digit Alapitvanyt illeti. Anyja, Kitty Price azonban megtamadta a vegrendeletet es keresetet meg is nyerte.
[3]
Az ORTPN igazgatoja, Habirameye, aki elutasitotta Fossey legutolso vizumigenyet, ragaszkodott hozza, hogy a film a lehet? legkevesebbet mutasson be halalanak helyszineb?l.
Dian Fossey-t a ruandai Karisoke Kutatokozpont teruleten temettek el,
[5]
[6]
azon a helyen, melyet ? maga alakitott ki elpusztult gorilla baratainak sirhelyeul. A gorillatemet?ben Digit, az 1978-ban megolt him gorilla mellett helyeztek orok nyugalomra.
Halala utan az
Amerikai Egyesult Allamokban
bejegyzett Digit Alapitvany uj neve
Dian Fossey Nemzetkozi Gorilla Alapitvany
lett.
Egyesult Kiralysagbeli
alapitvanyat, melyet az Allatvedelmi Szovetseg (FPS) korabban megszerzett t?le, szinten atneveztek "Dian Fossey Gorilla Alapitvany, UK"
(DFGF-UK)
nevre. ? maga soha nem reszesult azokbol a forrasokbol, melyeket az FPS az ? neveben gy?jtott; es bar egyes, az FPS-hez kothet? termeszetved?k el akartak tavolitani Ruandabol, az FPS es a DFDG-UK (melyet 2006 ota Gorilla Szervezetnek neveznek) ma is az ? nevet hasznalja fel penzugyi celjai elerese erdekeben (beleertve a Fossey altal hevesen ellenzett turizmust, valamint a helyi politikusok tamogatasat is).
[3]
Dian Fossey egyik baratja, Shirley McGreal az Emberszabasuakat Ved? Nemzetkozi Szovetseg keretein belul folytatja Fossey munkajat. A szovetseg azon kevesek egyike, melyeket Fossey aktiv termeszetved?knek tartott.
"The Dark Romance" cim? konyveben H. Hayes megemliti, hogy Dian Fossey halala utan egyetlen orvvadasz sem mereszkedett be az erd?be, abbeli felelmeben, hogy gyanusitottkent letartoztatjak, tovabba, hogy miutan Fossey egyik tanitvanyat eliteltek, az orvvadaszat ismet hatalmas meretet oltott, kiirtva a kornyek meg megmaradt
elefantjait
es
leopardjait
.
Halalatol az 1994-es
ruandai nepirtasig
a Karisoke Kutatokozpontot vele szembehelyezked? korabbi tanitvanyai vezettek.
[3]
A nepirtas soran a tabort teljesen kifosztottak es tonkretettek. Ma mar csak egykori fahazanak maradvanyai lathatok, ahogy egykor emlekere muzeumma alakitottak. A polgarhaboru alatt a
Virunga-hegyseg
erdeit menekultek tomegei toltottek meg, az illegalis fakitermeles hatalmas teruleteket tett koparra.
Mowat
Virunga
cim? konyve, melynek brit es Amerikai Egyesult Allamokbeli kiadasait
Asszony a kodben
cimmel jelentettek meg, volt a Fosseyrol irt els?, konyvterjedelm? eletrajzi m?. A konyv eles meglatasai a film dramai valamint kitalalt jeleneteinek jo ellenpontjat jelentik. A konyv Fossey szamos levelet es naploreszletet is bemutatja.
2005
-ben uj konyv jelent meg
Camilla de la Bedoyere
tollabol, ?Senki sem szerette jobban a gorillakat”
(No One Loved Gorillas More)
cimmel. A konyv el?szor mutatja be Fossey tortenetet csaladjahoz es barataihoz irt levelei alapjan. A konyv halalanak 20. evfordulojara jelent meg, Bob Campbell szamos, meg kozze nem tett fotojaval.
2006
-ban jelent meg a tenyfeltaro ujsagiro, Georgianne Nienaber konyve, ?Gorilla almok: Dian Fossey oroksege” cimmel
(Gorilla Dreams: The Legacy of Dian Fossey).
Bar Fossey halalanak korulmenyei hivatalosan nem ismertek, az utobbi id?ben nyilvanossagra kerult dokumentumok, valamint tanuvallomasok alapjan uj gyanusitottak neve, uj inditekok es lehet?segek merultek fel.
Harold Hayes
Dark Romance of Dian Fossey
cim? konyve
1989
-ben jelent meg. A konyv Dian Fossey tortenetet hasonlitja ossze Fossey szemszogeb?l es masok szemszogeb?l.
A Fossey altal 1985-ben irt
Gorillak a kodben
cim? konyv megfilmesitesi jogait a
Universal Studios
vette meg, a
Warner Bros.
studio pedig a Hayes altal irt m? megfilmesitesi jogat. A ket studio kozt ezt kovet?en letrejott jogi csata eredmenyekeppen koprodukcios megallapodas szuletett. A konyv bizonyos reszei valamint a Hayes cikk adta az 1988-ban bemutatott
Gorillak a kodben
cim? film alapjat. A film f?szerepl?je
Sigourney Weaver
volt. Maga a konyv nagy reszletesseggel ir Fossey tudomanyos munkassagarol es kihagyja maganeletenek reszleteit, peldaul Bob Campbell fenykepesszel folytatott viszonyat. Ez a szerelmi viszony a filmben a tortenet fontos mellekszalakent jelenik meg (Bob Campbellt
Bryan Brown
alakitja). A film forgatasa utan Sigourney Weaver Dian Fossey Gorilla Alapitvany tamogatojava valt, jelenleg az alapitvany tiszteletbeli elnoke.
[7]
- Dian Fossey:
Gorillas in the mist
, Houghton Mifflin Company, 1983 (
Gorillak a kodben
)
- "An amiable giant: Fuertes's gorilla",
Living Bird Quarterly
1(summer): 21-22, 1982
(Egy szeretetremelto orias, a Fuertes-gorilla)
- "Mountain gorilla research, 1974",
Nat. Geogr. Soc. Res. Reps.
14: 243-258, 1982 (
A hegyi gorillak kutatasa)
- "The imperiled mountain gorilla",
National Geographic
159: 501-523, 1981 (
A veszelyeztetett hegyi gorilla)
- "Mountain gorilla research, 1971-1972",
Nat. Geogr. Soc. Res. Reps.
1971 Projects, 12: 237-255, 1980 (
A hegyi gorillak kutatasa)
- "Development of the mountain gorilla
(Gorilla gorilla beringei)
through the first thirty-six months", in
The Great Apes
139-186 (D.A. Hamburg & E.R. McCown eds., Benjamin-Cummings), 1979 (
A hegyi gorilla ? G
orilla gorilla beringei
? fejl?dese az els? 36 honapban)
- "Mountain gorilla research, 1969-1970",
Nat. Geogr. Soc. Res. Reps.
1969 Projects, 11: 173-176, 1978 (
A hegyi gorillak kutatasa)
- "His name was Digit", Int. Primate Protection League (IPPL) 5(2): 1-7, 1978 (
Digitnek hivtak)
- The behaviour of the mountain gorilla
, Ph.D. diss. Cambridge University, 1976 (
A hegyi gorilla viselkedese)
- "Observations on the home range of one group of mountain gorillas
(Gorilla gorilla beringei)
",
Anim. Behav.
22: 568-581, 1974
Megfigyelesek a hegyi gorillak
(Gorilla gorilla beringei)
egy csoportjanak elterjedesi korzeteben
- "Vocalizations of the mountain gorilla
(Gorilla gorilla beringei)
",
Anim. Behav.
20: 36-53, 1972 (
A hegyi gorillak hangadasa)
- "Living with mountain gorillas", in
The Marvels of Animal Behavior
208-229 (T.B. Allen ed., National Geographic Society), 1972 (
Elet a hegyi gorillakkal)
- "More years with mountain gorillas",
Nat. Geogr.
140: 574-585, 1971 (
Tovabbi evek a hegyi gorillakkal)
- "Making friends with mountain gorillas",
Nat. Geogr.
137: 48-67, 1970 (
Barataim, a hegyi gorillak)
- D. Fossey & A.H. Harcourt: "Feeding ecology of free-ranging mountain gorilla
(Gorilla gorilla beringei)
", in
Primate Ecology: Studies of Feeding and Ranging Behaviour in Lemurs, Monkeys and Apes
415-447 (
T.H. Clutton-Brock
ed., Academic Press), 1977 (
A szabadon el? hegyi gorilla taplalkozasokologiaja)
- Dian Fossey:
Gorillak a kodben
; foto Bob Campbell, ford. ifj. Vitray Tamas; Park, Bp., 1990
- Camilla de la Bedoyere:
Dian Fossey harca a gorillakert
; foto Bob Campbell, ford. Galvolgyi Judit; Geographia, Bp., 2005
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]