A
King Kong
(eredeti cim:
King Kong
) 96 perces, fekete-feher
1933
-as amerikai film.
A stop motion es a kulonfele effektek (vetitett vaszon el?tti felvetel), amik ebben az 1933-as produkcioban lathatok, akkor technikai ujdonsagnak szamitottak. A cselekmeny elejen a tulmeretezett majom nagyon gonosz, am egy azota hiresse valt jelenetben a 7,3 meter magas monstrum a h?n ahitott n?vel egyetemben megmassza az
Empire State Buildinget
, mar szinte egyutt erzunk vele. Az eredeti elkepzeles szerint a tortenet meg kegyetlenebb volt, am az 1933 januarjaban megtartott tesztvetites alkalmaval az akkor meg csak burleszkekhez es revu show-khoz szokott kozonseg sikoltozott az el?adas kozben, igy finomitani kellett bizonyos reszeket. A film jeleneteiben Kong embereket eszik, embereken tapos stb. Az egyik ilyen cenzurazott jelenetben Kong a melybe taszittat nehany feher embert, ahol mar egy rakas ehes oriaspok varakozik rajuk. Azonban a leglatvanyosabb jelenet, nevezetesen Kong csataja a
Tyrannosaurus rexszel
benne maradt, igy tisztelettel figyelhetjuk a ket, 45,72 cm nagysagu bab csatajat. A filmtortenet els? nagy szornyetegenek uvoltesekor egy
oroszlan
bombolt. Nehol a hangmernok morajlasat, tigrisbombolest es hasonlo zorejeket velhetunk felfedezni a film soran. A hang mellett erdemes figyelemmel lenni ket diszletre is: a gatra es a dzsungelre, ahol h?seink az ?skorbol visszamaradt lenyek el?l menekulnek. Az el?bbi diszlet, mely arra szolgalt, hogy kordaban tartsa az emberev? fenevadat, szamos produkcioban bukkant fel: a nagy kaput eredetileg
Cecil B. DeMille
epitette a
Kiralyok kiralya
cim? filmjehez
1927
-ben. Ott a templom bejaratakent m?kodott, es a Kongot kovet?en nem sokkal, pontosabban
1938
.
december 10-en
az
Elfujta a szelben
vegleg fustte valt az atlantai jelenet forgatasakor. Az ?serd? pedig egy kes?bbi, szinten Selznick-produkcioban, a
The Most Dangerous Game
-ben (1932) latott el fontos feladatot.
A King Kong munkacimei kozott megtalalhatoak voltak : A Szornyeteg, Kong, A Majom, Kiraly Majom, A vilag nyolcadik csodaja (mely a vegs? cim alatt alcimkent meg is jelenik). Vegul a film producerenek otlete volt a brilians megoldas, miszerint
?Kiraly ez a Kong!”
(ez a mondat kes?bb a filmben is elhangzik), s csakhamar mar azt a leny?goz?, es hatasos nevet lathattak nez?k millioi a mozi bejaratanal, hogy ?King Kong”. A produkcio hatalmas sikert aratott a penztarakban is, hiszen az els? hetvegen 90 000 dollart termelt, ami abban az id?ben (egeszen az
Elfujta a szel
bemutatojaig) a legnagyobb nyitobevetel egyiket erte el, igy a nagymeret? majom nem kevesebbet tett halalaval, minthogy egy id?re kihuzta az RKO-t a cs?db?l. Ez a sz?ros latvanyossag
1933
es
1952
kozott szam szerint negy remake-et elt meg kulonboz? hianyossagokkal, potlasokkal, s az evtizedek soran meg vagy egy tucat verzioban felemlitette a mozinez?ket. Legutolso feldolgozasa
Peter Jackson
King Kong
adaptacioja volt
2005
-ben.
- Fay Wray (Ann Darrow)
- Frank Reicher (Englehorn kapitany)
- Robert Armstrong (Carl Denham)
- Bruce Cabot (Jack Driscoll)
- Noble Johnson
Dijak es jelolesek
[
szerkesztes
]
Szaturnusz-dij
(2006)
[1]
- Jeloles: legjobb klasszikus film DVD (ketlemezes, specialis kiadas)
Satellite Award
(2005)
[1]
- Jeloles: legjobb klasszikus film DVD (A
The Son of Kong
(1933) es a
Joe, az oriasgorilla
(1949) cim? filmekkel kozos kiadvany)
- Jeloles: legjobb DVD-extrak (A
The Son of Kong
(1933) es a
Joe, az oriasgorilla
(1949) cim? filmekkel kozos kiadvany)
TV Land Award
(2008)
[1]
- Dij
: legjobb valasztas az autosmoziban
A
King Kong
egyetlen
Oscar-jelolest
sem kapott. Akkoriban meg nem letezett
vizualis effektusokat
honoralo kategoria, es bar Ernest B. Schoedsack producer megkerte az akademiat, hogy egy kulondijat adjanak csapatanak az effektusok elkeszitese miatt, kerese suket fulekre talalt.
[2]