Erzelmek
Aggodalom · Banat · Batorsag · Bizalmatlansag · Boldogsag · Bosszusag · Buszkeseg · Csalodas · Depresszio · Duh · Egyutterzes · Elegedettseg · Ellensegesseg · Eksztazis · Erdekl?des · Euforia · Fajdalom · Felelem · Felenkseg · Feltekenyseg · Frusztracio · Gy?lolet · Hala · Harag · Hiszteria · Irigyseg · Izgalom · Karorom · Kivancsisag · Komperzio · Kozony · Lelkesedes · Lelkiismeret-furdalas · Maganyossag · Megbanas · Meglep?des · Megvetes · Nosztalgia · Onbizalom · Orom · Panik · Remeny · Retteges · Sajnalat · Szegyen · Szenvedely · Szenvedes · Szerelem · Szeretet · Szorongas · Unalom · Undor · Vagy
Sablon:Erzelmek m v sz

Ez a szocikk a betegsegr?l szol. Hasonlo cimmel lasd meg: Depresszio (egyertelm?sit? lap) .

A depresszio , hivatalosan sulyos depresszios zavar ( major depressive disorder, MDD ) egy zavaro erzelem , amit tobb mint ket hetig tarto, a legtobb szituacioban fennallo lehangoltsag jellemez. ^[1] Tobbnyire tarsul hozza az onbizalom hianya, lelkesedes elvesztese a betegseg el?tt oromot nyujtott tevekenysegekben, keves lelkesedes es egyertelm? ok nelkuli fajdalom. Mig nehanyan periodusokban elik meg a tuneteket, amik kozott akar evek is eltelhetnek, addig masokra altalaban jellemz?ek azok. ^[2] A betegseg negativan befolyasolja a beteg szemelyes eletet, munkajat, oktatasat, alvasat, etkezesi szokasait es altalanos egeszseget, valamint a kornyezetet. A depresszioban szenved?k 2-8%-a ongyilkossag altal hal meg, az ongyilkossagot elkovet?k fele pedig depresszio, vagy egyeb hangulatzavarban szenvedett elete soran.

A betegseg oka genetikai, kornyezeti es pszichologiai tenyez?k kombinacioja. Rizikofaktorok koze tartozik, ha csaladban volt mar valaki depresszios, jelent?s eletesemenyeken esik tul, bizonyos gyogyszereket szed, kronikus egeszsegi problemai vannak vagy kabitoszert fogyaszt. A rizikok nagyjabol 40%-a a genetikahoz kot?dik. A betegseg diagnozisa a beteg panaszain es mentalis allapot vizsgalatan alapul. ^[3] A depresszio mindig er?sebb es veszelyesebb a szomorusagnal, amely az elet normalis velejaroja. A United States Preventive Services Task Force ajanlja a depresszio 12 eves kortol valo vizsgalatat.

Altalaban pszichoterapiaval es antidepresszanssal kezelik. A gyogyszeres kezeles hatasos, am gyakran csak a leginkabb szenved?k eseteben jelent?s. ^{[4] [5]} Az tisztazatlan, hogy a gyogyszerek hatassal vannak-e az ongyilkossag kockazatara. Az effektiv pszichoterapiak koze tartozik a Kognitiv Viselkedes Terapia ( Cognitive Behavioral Therapy, CBT ), Interperszonalis Pszichoterapia ( IPT )

A betegseg nagyjabol 216 millio embert erint vilagszinten (az emberiseg 3%-a) 2015-ben. ^[6] A szazalekos eloszlas azok kozott, akik legalabb egyszer ateltek a depressziot valtozo, mig Japanban 7%, addig Franciaorszagban 21%. ^[7] Leggyakrabban a beteg 20-as 30-as eveiben jon el?. A n?ket ketszeres gyakorisaggal erinti, mint a ferfiakat. ^{[1] [7]}

Diagnosztikus kriteriumai [ szerkesztes ]

A DSM-IV. szerint a depressziv epizod diagnosztikus kriteriumai a kovetkez?k:

• A : A kovetkez? tunetekb?l ot (vagy tobb) all fenn egy kethetes periodus alatt, es ezek a korabbi tevekenyseg megvaltozasakent jelennek meg. Az els? ket tunetb?l legalabb egy: vagy (1) depressziv hangulat, vagy (2) az erdekl?des vagy orom elvesztese szukseges a diagnozishoz . Figyelem! Nem szamitjuk a tunetek koze azokat, amelyek egyertelm?en az altalanos egeszsegi allapot kovetkezmenyei, illetve a hangulathoz nem ill? hallucinaciokat es teveszmeket .

1. A nap legnagyobb reszeben, es csaknem minden nap, levert hangulat, amelyet az egyeni beszamolo (peldaul szomorusag vagy uresseg erzese), vagy masok megfigyelesei (peldaul konnyezni latjak) jelez. Figyelem! Gyerekeknel vagy serdul?knel eleg az ingerult hangulat jelzese.
2. Az erdekl?des es orom jelent?s csokkenese minden, vagy majdnem minden tevekenyseg soran a nap tulnyomo reszeben, es majdnem minden nap (akar szubjektiv beszamolo, akar masok megfigyelese alapjan).
3. Jelent?s sulycsokkenes vagy -gyarapodas (havonta a testsuly 5%-at eler? valtozas) dietazas nelkul, vagy az etvagy jelent?s csokkenese/novekedese csaknem minden nap (gyermekekben a sulygyarapodas elmaradasa).
4. Insomnia vagy hypersomnia csaknem minden nap.
5. Motoros agitacio vagy gatoltsag csaknem minden nap (masok megfigyelese alapjan, nem elegend? csupan a nyugtalansag vagy lelassultsag szubjektiv erzete).
6. Faradtsag vagy anergia csaknem minden nap.
7. Ertektelenseg erzete, vagy kifejezett, illetve inadekvat onvadlas/ b?ntudat , akar teveszmes mertekben is, szinte minden nap (nem pusztan a beteglet miatti lelkiismeret-furdalas vagy b?ntudat).
8. Csokkent gondolkodasi, osszpontositasi, vagy dontesi kepesseg szinte minden nap (akar szubjektiv elmeny , akar masok megfigyelese alapjan).
9. A halal gondolataval valo gyakori foglalkozas (nem csak halalfelelem ), visszater? ongyilkossagi gondolatok konkret terv nelkul, vagy ongyilkossagi kiserlet, vagy konkret ongyilkossagi terv.

• B : A tunetek nem elegitik ki a bipolaris, kevert epizod ismerveit.
• C : A tunetek klinikailag jelent?s szenvedest, vagy a szocialis, foglalkozasi vagy egyeb fontos m?kodesek romlasat okozzak.
• D : A tunetek nem kemiai anyag (peldaul visszaelesre alkalmas szer, gyogyszer ) vagy altalanos egeszsegi allapot (peldaul hipotireozis ) kozvetlen elettani hatasanak tulajdonithatok.
• E : A tunetek nem magyarazhatok gyaszreakciokent (azaz egy szeretett szemely halalat kovet? ket honapot meghaladoan is fennallnak), vagy eszrevehet? funkcionalis karosodast jeleznek (beteges ertektelenseg-tudat, ongyilkossagi gondolatok, pszichotikus tunetek , vagy pszichomotoros retardacio ).

Megnyilvanulasi formai [ szerkesztes ]

A depresszionak kulonboz? megnyilvanulasi formai vannak, amelyek kulonboz? okokra vezethet?k vissza. Tobbfele osztalyozas van. Ezek szerint, letezik akut es kronikus, endogen es exogen, unipolaris es bipolaris depresszio stb. A bipolaris depresszio eseteben a depresszios es manias szakaszok valtakozva kovetik egymast. Lehetseges meg skizoaffektiv pszichozisos depresszio (F25.1) es pszichotikus szint? depresszio (F32.3, illetve F33.3).

A depresszios szemelyek jellemz?en magukba fordulnak ( introverzio ), kerulik a tarsasagot, es vegul altalaban elmaganyosodnak . Enyhebb esetekben a depresszio spontan gyogyul, de sulyos esetekben mar szakemberre is szukseg van.

Okok [ szerkesztes ]

A depresszio oka ismeretlen. A biopszichoszocialis elkepzeles szerint biologiai, pszichologiai es szocialis faktorai vannak. ^[8] A diatezis ? stressz modell ugy hatarozza meg, hogy a depresszio akkor fordul el?, ha egy mar letez? sebezhet?seget vagy diatezist stresszes eletesemenyek aktivalnak. A mar letez? sebezhet?seg lehet genetikai vagy sematikus, vagyis gyerekkorbol ered? hozzaallas a vilaghoz.

A gyerekkori bantalmazas, akar fizikai, szexualis vagy pszichologiai, mind novelik a depresszio, illetve mas vele jaro pszichologiai problemak, peldaul szorongas vagy drog hasznalat valoszin?seget. A gyerekkori trauma szinten osszefuggesben van a depresszio sulyossagaval, a kezelesre valo reakcio hianyaval es a betegseg hosszaval is. Sokan hajlamosabbak a hangulatzavarra egy trauma elszenvedese utan, de tobb gent is osszefuggesbe hoztak a hajlamossaggal. ^[9]

Genetika [ szerkesztes ]

Kutatasok bebizonyitottak, hogy az egyeni kockazat 40%-os aranyban megmagyarazhato a genetikai erintettseggel. Mint a legtobb pszichologiai betegseg, a depressziot is komolyan meghatarozza az egyen genetikai allomanya. 2018-ban egy, a genomokkal foglalkozo kutatas 44 kulonboz? varianst azonositott, ami kockazatot jelent a depresszio kialakulasa szempontjabol. ^[10] Ezt kovette egy 2019-es kutatas, ami mar 102-t allapitott meg. ^[11]

Kezelese [ szerkesztes ]

A depresszio kezelesenek hosszu hagyomanya van. Regen f?leg tanccal , zenevel , raolvasassal , gyogynovenyekkel kezeltek, tobb-kevesebb sikerrel.

A gyogynovenyeket mar evezredek ota alkalmazzak e betegseg kezelesere. A legnepszer?bbek az orbancf? , a citromf? , es alvaszavarral kombinalt esetben a macskagyoker es a komlo , valamint a kava . Az orbancf? jotekony hatasat klinikai kiserletek is igazoltak. Ujabban egyre nepszer?bb egy del-afrikai gyogynoveny, a sceletium tortuosum hasznalata antidepresszanskent.

A hivatalos gyogyaszatban ket f? terapias iranyzat kulonboztethet? meg:

• A pszichologiai megkozelites es a pszichoterapia kulonboz? modszerei: kognitiv terapia , munkaterapia (siker, vagy feladatterapia), pszichoanalizis , kommunikacios terapia ( csoportfoglalkozasok , tarsas kapcsolatok rehabilitacioja, pszichodrama , tranzakcio-analizis ) stb.
• Gyogyszeres kezeles . Az antidepresszansokat f?leg a depresszio sulyos (kronikus, illetve visszaes?) eseteiben alkalmazzak. A legujabb gyogyszereszeti kutatasoknak es klinikai kiserleteknek koszonhet?en a pszichiater ma mar az antidepresszansok szeles koreb?l tud valogatni, es egyenre szabott terapiat tud kialakitani. A legkorszer?bb antidepresszansok kifejlesztesenel a legf?bb szempont nemcsak a tuneti kezeles, hanem elfogadhato eletmin?seg kialakitasa, a fokozatos rehabilitacio, es a mellekhatasok csokkentese. Ha a depresszio pszichotikus szint?, antipszichotikumos kezelesre is sor kerul(het). ^{[ forras? ]}

A gyogyszeres kezelest ellenz?k ervei [ szerkesztes ]

A depresszio gyogyszeres kezeleset kategorikusan ellenz?k a kovetkez?ket allitjak, leginkabb alaptalanul:

• Az antidepresszansok addikciot ( fugg?seget ) okoznak. ^{[ forras? ]} Az elvonaskor jelentkez? tunetegyuttest a szakirodalomban antidepresszans visszavonasi tunetegyuttesnek (angolul Antidepressant withdrawal syndrome) nevezik. A tunetek, melyek az antidepresszans elvonast kovethetik: Influenza-szer? tunetek, gasztrointesztinalis tunetek, szivritmuszavarok, szorongas, alvaszavarok, mozgasi rendellenessegek, mania vagy hipomania, panikrohamok es delirium . ^[12]
• Az antidepresszanst fogyaszto betegeknel az ongyilkossag aranya magasabb lehet, mint a gyogyszert nem hasznalo betegeknel (ez azokra vonatkozik, akiknel eleve ongyilkossagi gondolatok vannak, akkor is csak a kezeles elejen, ezert kell orvosi felugyelet). ^{[ forras? ]}
• A gyogyszeripar egyik legnagyobb bevetelt hozo es folyamatosan novekv? agazata az antidepresszansoke es a koleszterinszint-csokkent? keszitmenyeke. ^{[ forras? ]}
• Az antidepresszansok nem magat a problemat kezelik, hanem csupan a tuneteket: ez sem igaz igy, fugg attol, hogy endogen v. exogen depressziorol van-e szo. Sokszor a pszichoterapia eleg lenne, de Magyarorszagon OEP finanszirozottan igen-igen korlatozottan erhet? el. ^{[ forras? ]} A gyogyszeres kezeles olcsobb es gyorsabb, ami a munkakepesseg, tarsas kapcsolatok, valamint a szenvedesnyomas miatt nem mindegy!
• Hosszabb antidepresszans kura gyakorlatilag megszunteti az ember erzelemvilagat. Noha a rossz erzesek elmulnak, de pozitiv erzesek sem foglaljak el helyuket, egyfajta sztoikus, erzelmileg kozombos allapot alakul ki.

A bipolaris depresszio nem gyogyithato, de kezelhet?. Folyamatos kezelessel (peldaul litiummal) a hangulat egyenletesen tarthato. Fontos a betegek felvilagositasa a betegseg termeszeter?l. ^{[ forras? ]}

A depresszio el?nyos oldalai [ szerkesztes ]

A Journal of Abnormal Psychology cim? szaklapban kozolt vizsgalatban Bettina von Helversen (Baseli Egyetem, Svajc ) es munkatarsai azt talaltak, hogy a depresszioban szenved? emberek jobban teljesitenek a tobblepcs?s dontesi folyamatokban, mint nem depresszios tarsaik. A depresszio javithatja a helyzetelemz? keszseget es a kitartast, vagyis olyan tulajdonsagokat, amelyek komplex feladatok eseten hasznosak lehetnek.

Mar korabbi kutatasok is meger?sitettek ezt az elmeletet, am ez az els? vizsgalat, amelyben a depresszio sulyos formaja eseten is kimutattak kedvez? mellekhatast. ^[13]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Purebl Gyorgy: Depresszio es szorongas a magyar lakossag koreben ? A Hungarostudy 2002 orszagos reprezentativ felmerese (magyar nyelven). Semmelweis Egyetem Magatartastudomanyi Intezet. [2007. aprilis 30-i datummal az eredetib?l archivalva].
• A manias depresszio kezelese

Tovabbi irodalom [ szerkesztes ]

• Joseph Becker: Depresszio - Elmelet es kutatas . 1974. ford. Komlosi Annamaria, 1989. ISBN 963 282 165 3
• Dr. Virginia Edwards: A depresszio es a bipolaris betegsegek , 2002. ford. dr. Szakszon Katalin, 2004. ISBN 963 9329 84 3
• James Strohecker: A depresszio termeszetes gyogymodjai , 1999. ford. Magyar Laszlo Andras, 2003. ISBN 963 528 722 4 /8. Ajurveda es joga dr. Shri Kant Mishra; /9. Csi kung dr. R.C.Hirsh (akupunktura is)

Az itt talalhato informaciok kizarolag tajekoztato jelleg?ek, nem min?sulnek orvosi szakvelemenynek , nem potoljak az orvosi kivizsgalast es kezelest. A cikk tartalmat a Wikipedia onkentes szerkeszt?i alakitjak ki, es barmikor modosulhat.