David H. Hubel
Szuletett	1926 . februar 27. Windsor , Ontario , Kanada
Elhunyt	2013 . szeptember 22. 87 evesen Lincoln , Massachusetts , Amerikai Egyesult Allamok
Allampolgarsaga	kanadai amerikai
Foglalkozasa	neurofiziologus
Iskolai	McGill University Faculty of Medicine and Health Sciences
Kituntetesei	a McGill Egyetem diszdoktora honorary doctorate of the Autonomous University of Madrid az oxfordi egyetem diszdoktora honorary doctor of the Ohio State University Rosenstiel-dij (1971) [1] Karl Spencer Lashley Award (1977) [2] Louisa Gross Horwitz-dij (1978) [3] Dickson Prize in Medicine (1980) fiziologiai es orvostudomanyi Nobel-dij (1981) [4] [5] Foreign Member of the Royal Society (1982. junius 24.) [6] Charles F. Prentice Medal (1993) [7] Ralph W. Gerard Prize (1993) [8] Canadian Medical Hall of Fame (2006) [9]
Halal oka	veseelegtelenseg
Sirhelye	Mount Royal Cemetery [10]
A Wikimedia Commons tartalmaz David H. Hubel temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

David Hunter Hubel ( Windsor , Ontario , 1926 . februar 27. ? Lincoln , Massachusetts , 2013 . szeptember 22. ) kanadai-amerikai neurofiziologus . A latokereg kutatasert 1981-ben orvostudomanyi Nobel-dijban reszesult.

Tanulmanyai [ szerkesztes ]

David H. Hubel a kozvetlenul az amerikai hatar menten, Detroittal szemben fekv? kanadai Windsorban szuletett 1926. februar 27. Szulei, Jesse H. Hubel vegyeszmernok es Elsie M. Hunter mindketten amerikai allampolgarok voltak, akik munkajuk es csaladjuk kotott a kanadai varoshoz: Hubel harom nagyszul?je Kanadaban szuletett, a negyedik a bajororszagi Nordlingenb?l vandorolt ki Detroitba es gyogyszereszkent jelent?s vagyonra tett szert a zselatinkapszulak tomeggyartasanak kifejleszteseert. 1929-ben csaladja elkoltozott Montrealba . Hattol tizennyolc eves koraig a Strathcona Academyre jart a varos Outremont keruleteben. Gyerekkent az elektronika es a kemia erdekelte; volt hogy a rend?rseg is ellatogatott hozzajuk, amikor a kalium-klorat es cukor keverekeb?l keszitett robbanoanyaga a szomszedos hazakat is megrazta.

A kozepiskola utan a montreali McGill Egyetemen tanult matematikat es fizikat, majd az alapkepzes elvegzesevel, 1947-t?l az orvosi szakon folytatta tanulmanyait. Az orvoskepzesb?l leginkabb a biokemia erdekelte es Herbert Jasper neurofiziologus laboratoriumaban kutatomunkat is vegzett. 1951-ben megkapta orvosi diplomajat, elvegezte korhazi gyakorlatat es rezidenturajat egy neurologiai klinikan. Ekozben ket nyaron Jasper laboratoriumaban az elektroenkefalogramok (EEG-k) ertelmezesevel foglalkozott.

Munkassaga [ szerkesztes ]

1954-ben a Johns Hopkins Egyetem korhazaban akarta folytatni rezidenturajat, de mivel szulei reven amerikai allampolgar is volt, azonmod behivtak a hadseregbe. Vegzettsege miatt a sereg kutatokorhazaba, a Walter Reed Intezetbe osztottak be. Hubel Michelangelo Fuortes neurofiziologiai laboratoriumaba kerult, aki a gerincvel? reflexeit vizsgalta. Hubel a kiserleti allatok (macskak) agykergebe ultetett wolframelektrodokat es az agy teruleteinek elektromos aktivitasat figyelte a szabadon mozgo allatok kulonboz? tevekenysegei es alvasa alatt. A nemet Richard Jung kiserleteit megismetelve felfedezte, hogy az altatasban lev? macskak latokergenek egyes neuronjai csak akkor lepnek m?kodesbe ha kezet elmozgatta nyitott szemuk el?tt, s?t voltak olyanok, amelyek csak bizonyos iranyu mozgasra reagaltak.

1958-tol Hubel a Johns Hopkins Egyetem Wilmer Intezeteben kezdett dolgozni, ahol Stephen Kuffler retinakutato laboratoriumaban ideiglenesen (amig az elettani reszleget renovaltak) a sved Torsten Wiesel melle osztottak be. A ket kutato egyuttm?kodese aztan huszonot even at tartott. Kuffler egy evvel kes?bb atment a Harvard Egyetem orvosi szakara, Hubel es Wiesel pedig kovette ?t. Laboratoriumuk nehany evvel kes?bb a Harvard neurobiologiai tanszekeve n?tte ki magat.

Hubel es Wiesel azt vizsgalta, hogyan bontja le a retina a kepet elektromos jelekre es az agy latokerge (vizualis kortexe) hogyan reagal ezekre es hogyan ertelmezi ezeket kepkent. Felfedeztek, hogy bizonyos latokergi neuronok a fenyfoltokra alig reagaltak, ha azonban a dia szele belelogott a macskanak mutatott kepbe, azonnal er?sen tuzelni kezdtek; kiderult hogy ezek feladata a fugg?leges vonalak azonositasa. Egy 1962-es kozlemenyukben osszegeztek addigi eredmenyeiket es megallapitottak, hogy a latokereg idegsejtjei oszlopokba rendez?dnek es az ezekben lev? idegsejtek hasonlo orientacioju vonalakat erzekelnek. Azt is felfedeztek, hogy az idegsejtek hajlamosak inkabb az egyik szemt?l kapni stimulust (bar valamilyen szinten mindket szemt?l kapnak). Felteteleztek, hogy a kortex neuronjai hierarchiaba rendez?dnek es az egyes jeleket fogo "egyszer?" idegsejtek erzekeleset "komplex" sejtek osszegzik.

Az 1960-as evek kozepen elkezdtek a latokereg egyedfejl?des kozben mutatott valtozasanak vizsgalatat. Korabban is tudtak, hogy a halyoggal szuletett csecsem?k latasa soha nem lesz tokeletes, akkor sem, ha a halyogot kes?bb m?tetileg eltavolitjak. Amikor ujszulott kismacskak egyik szemet hosszabb id?re lefedtek, arra a szemukre feln?ttkent rosszabbul lattak es anatomiai valtozasokat is megfigyeltek a latokeregben. A latasvesztes kevesbe volt sulyos, ha nehany honapos macskakkal vegeztek a kiserletet, feln?tt allatokkal pedig nem sikerult hasonlo hatast elerni. Megallapitottak, hogy a latokereg normalis fejl?desehez feltetlenul szukseges, hogy szuletes utan megfelel? ingerek erjek az agyat. Kes?bb az emberhez jobban hasonlito majmok vizsgalatabol kiderult, hogy a kritikus periodus az els? 4-6 het, kevesbe fontos az ezutan kovetkez? nehany honap, egyeves majmok latasat pedig mar nem lehet ezzel a modszerrel befolyasolni.

Hubel egesz aktiv eleteben a Harvardon maradt, ahol 1965-t?l az elettan, 1968-tol pedig a neurobiologia professzorakent alkalmaztak.

1981-ben Hubel, Wiesel es a szinten amerikai agykutato Roger Sperry kapta az orvostudomanyi Nobel-dijat "a vizualis rendszer informaciofeldolgozasanak kutatasaert". Valoszin?leg Kuffler is megkapta volna a legnivosabb tudomanyos elismerest, de ? egy evvel korabban, 1980-ban meghalt.

Elismeresei [ szerkesztes ]

• 1978 Louisa Gross Horwitz-dij
• 1980 Dickson-dij
• 1981 Fiziologiai es orvostudomanyi Nobel-dij

Tagja volt az amerikai Nemzeti Tudomanyos Akademianak (1971-t?l), az Amerikai M?veszeti es Tudomanyos Akademianak (1965), az Amerikai Filozofiai Tarsasagnak (1982) es a brit Royal Societynek (1982). Osszesen tizenharom egyetem valasztotta diszdoktorava.

Csaladja [ szerkesztes ]

David Hubel 1954-ben felesegul vette Ruth Izzardot, aki szinten a McGill Egyetemen tanult pszichologiat. Harom fiuk szuletett, Carl, Eric es Paul. Munkajan kivul szamos hobbinak hodolt: jol zongorazott es furulyazott, asztaloskodott es lakatoskodott (a haza legtobb butorat, lampajat es kepkeretet sajat kez?leg keszitette); sz?nyeget sz?tt es radioamat?r volt. Az angol mellett franciaul, nemetul es japanul tudott. A sportokat illet?en kerekparozott, vitorlazott, sielt es teniszezett.

David Hubel 2013. szeptember 22-en halt meg a massachusettsi Lincolnban, veseelegtelenseg kovetkezteben.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• David H. Hubel ? Biographical Nobelprize.org
• David H. Hubel (1926-2013) National Academy of Sciences
• David H. Hubel Biography The Famous People
• David H. Hubel, Nobel Prize-winning neuroscientist, dies at 87 The Washington Post