한국   대만   중국   일본 
Daniel Kahneman ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

Daniel Kahneman

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Daniel Kahneman
Szuletett Daniel Kahneman
1934 . marcius 5. [1] [2] [3]
Tel-Aviv
Elhunyt 2024 . marcius 27. (90 evesen) [4]
Manhattan [5]
Allampolgarsaga
Nemzetisege izraeli - amerikai
Hazastarsa Anne Treisman (1978 ? 2018. februar 9.) [6]
Elettarsa Barbara Tversky (2020?2024)
Foglalkozasa pszichologus
egyetemi tanar
gazdasagpszichologus
Iskolai
  • Hebrew University Secondary School
  • Jeruzsalemi Heber Egyetem (1950-es evek ? 1954, BA, lelektan)
  • Kaliforniai Egyetem (1958?1961, MA, PhD)
Kituntetesei Kozgazdasagi Nobel-emlekdij megosztva (2002)
A Wikimedia Commons tartalmaz Daniel Kahneman temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Daniel Kahneman ( Tel-Aviv , 1934 . marcius 5. ? 2024 . marcius 27. ) izraeli-amerikai pszichologus , aki 2002-ben kozgazdasagi Nobel-emlekdijat kapott az Amos Nathan Tverskyvel kozosen kidolgozott kilataselmeletert . A Princetoni Egyetem Woodrow Wilson Iskolajanak professzor emeritusa volt.

Munkassaga f?bb teruletei [ szerkesztes ]

Amos Tverskyvel egyutt letrehozta az emberi hibak es el?iteletek kognitiv szemleletmodjat, feltarva a heurisztikak m?kodeset (Kahneman & Tversky, 1973; Kahneman, Slovic & Tversky, 1982; Tversky & Kahneman, 1974), tovabba szinten Amos Tverskyvel kifejlesztette a kilataselmeletet (Kahneman & Tversky, 1979), e munkassagaert Nobel-dijat kapott 2002-ben (Vernon L. Smith-szel megosztva). Emellett kutatasai jelent?sek a kognitiv pszichologia, ezen belul els?sorban a vizualis percepcio teruleten, valamint tevekenysege meghatarozo a szubjektiv jollet kutatasaban.

Eletrajz [ szerkesztes ]

Korai evek [ szerkesztes ]

A csalad eredeti lakohelye Parizsban volt, szuletesekor edesanyja epp meglatogatta Tel-Avivban el? rokonait. Gyermekeveit Parizsban toltotte, ahova a szulei Litvaniabol emigraltak az 1920-as evek elejen. Kahneman es csaladja Parizsban elt 1940-ben is, amikor a nacik elfoglaltak Parizst. Edesapja internalo taborba kerult, ahonnan 6 het utan szabadon bocsatottak. A haborut azonban nem elte tul, 1944-ben cukorbetegsegben vesztette eletet. Ezt kovet?en Daniel Kahneman, n?vere es edesanyja Palesztinaba koltozott ottani rokonaikhoz (Kahneman, 2002).

Kahneman igy ir a nacik altal megszallt Franciaorszagban szerzett tapasztalatairol, mellyel megindokolja, miert valasztotta a pszichologusi palyat: ?1941 vege vagy 1942 eleje lehetett. A zsidokat koteleztek a David-csillag viselesere es a 6 ora utani kijarasi tilalom betartasara. Egy katolikus baratommal jatszottam es tul sokaig maradtam. Kiforditottam a barna puloveremet es elindultam a nehany haztombbel arrebb lev? otthonom fele. Amint az ures utcan setaltam, felbukkant egy nemet katona. Fekete egyenruha volt rajta, amit?l azt mondtak, jobban kell felnem, mint a tobbit?l ? ezt az SS katonak viseltek. Ahogy kozelebb ertem hozza, es probaltam gyorsan elsetalni, eszrevettem, hogy er?teljesen bamul. Aztan odahivott magahoz, felemelt es megolelt. Rettegtem, hogy eszreveszi a csillagot a puloverem belsejeben. Hevesen gesztikulalva elkezdett hozzam nemetul beszelni. Amikor letett, kinyitotta a tarcajat, mutatott egy kepet egy fiurol, es adott egy kis penzt. Biztosabb voltam benne, mint valaha, hogy az edesanyamnak igaza volt: az emberek vegtelenul osszetettek es erdekesek” (Kahneman, 2003, 417. o.).

Korai egyetemi tanulmanyok es katonai szolgalat [ szerkesztes ]

Kahneman pszichologiabol es matematikabol szerzett diplomat a jeruzsalemi Heber Egyetemen, 1954-ben. Miutan megszerezte diplomajat, tagja lett az Izraeli Vedelmi Er?k pszichologiai reszlegenek. Feladatai koze tartozott tobbek kozott, hogy ertekelje a tiszti kepzesbe jelentkez? katonakat, tovabba erre a celra teszteket es mer?eljarasokat dolgozzon ki. Ebben az id?ben kezdtek el foglalkoztatni olyan pszichologiai kerdesek, amelyek megvalaszolasan kes?bb Amos Tverskyvel dolgozott.

1958-ban az Egyesult Allamokban , a kaliforniai Berkeley Egyetemen kezdte el a doktorandusz kepzest. Disszertaciojat 1961-ben irta meg, amelyben a szemantikus differencial mellekneveinek statisztikai es kiserletes elemzeset vegezte el.

Pszichologusbol kutato [ szerkesztes ]

Kahneman tudomanyos palyajat a Jeruzsalemi Heber Egyetemen kezdte meg, mint el?ado, 1961-ben. 1966-ban egyetemi docensse neveztek ki. Korai munkaiban a vizualis percepcio es figyelem kerdeseivel foglalkozott. Ehhez kapcsolodik els? publikacioja a jelent?s ?Science” cim? tudomanyos folyoiratban: "Pupil diameter and load on memory" (1966). Ebben az id?szakban Kahneman vendeg tudosa volt a Michigan egyetemnek (1965-66), az Alkalmazott Pszichologiai Kutatointezetnek Cambridge -ben (1968 es 1969 nyara), tovabba kutato osztondijas volt a ?Center for Cognitive Studies”-ban es el?ado a Harvard Egyetemen (1966/1967).

Hosszu tavu egyuttm?kodes Amos Tverskyvel [ szerkesztes ]

Az 1960-as evek vegen kezdte meg hosszu tavu egyuttm?kodeset Amos Tverskyvel. Kahneman meghivta Tverskyt a Jeruzsalemi Heber Egyetemre, mint vendegel?adot, ezt kovet?en kezdtek el egyutt dolgozni. Kahneman es Tversky szamos nagy hatasu cikket publikalt egyutt az itelet es donteshozatal altalanos teruleten, munkajuk tet?pontjat a kilataselmelet kidolgozasa jelentette 1979-ben. Kahneman ezen elmeleti munkassagaert 2002-ben elnyerte a kozgazdasagi Nobel-emlekdijat. Altalanossagban a kozvelemeny es maga Kahneman is kettejuk kozos munkajanak elismeresekent tekint a dijra. Tversky 1996-ban hunyt el b?rrakban, igy munkajuk ezen elismereset mar nem erhette meg. Kahneman eletrajzaban hosszasan megemlekezik gyumolcsoz? egyuttm?kodesukr?l.

Kahneman es Tversky els? kozos publikacioja (?Belief in the Law of Small Numbers”) 1971-ben jelent meg. Lektoralt folyoiratokban osszesen 7 cikket publikaltak 1971 es 1979 kozott. Eltekintve a kilatas-elmelett?l, legfontosabb munkajuknak a Sience-ben megjelent, 1974-es cikkuk tekinthet?: Judgment Under Uncertainty: Heuristics and Biases. E cikkuk heves vitakat kavart: az iteletalkotasi heurisztikakat leiro elmeletuket nehanyan a ?butak pszichologiajanak” neveztek.

Kahneman 1978-ban elhagyta a Jeruzsalemi Heber Egyetemet, es a kanadai British Columbia Egyetemen vallalt allast. Tversky ugyanebben az evben a Stanford Egyetemen folytatta munkassagat, am egyuttm?kodesuk tovabbra is folytatodott.

Kozgazdasagtan es pszichologia [ szerkesztes ]

Kahneman es Tversky az 1977-1978-as tanevben a Stanford Egyetem Magatartastudomanyi Intezetenek munkatarsai voltak. Ebben az id?ben ismerkedik meg Richard Thaler kozgazdasszal , akit visszaemlekezeseiben ugy emleget, mint a masodik legfontosabb szakmai baratsagot az eleteben. Epitve a kilataselmeletre, valamint Kahneman es Tversky egyeb munkaira, Thaler 1980-ban kiadta a Toward a Positive Theory of Consumer Choice cim? munkajat, melyet Kahneman a viselkedesi kozgazdasagtan alapito okiratanak nevezett.

Kahneman es Tversky is komolyan reszt vett ennek az uj kozgazdasagi megkozelitesnek a kidolgozasaban, mely csokkentette egyuttm?kodesuk korabbi intenzitasat es kizarolagossagat. Bar Tversky halalanak bekovetkezteig kozosen is publikalnak, majdhogynem kizarolagos egyuttm?kodesuk veget ert, miutan 1983-ban ket cikket is kiadott felesegevel, Anne Treismannal.

Kozos munka Anna Treismannal: targy-fajl [ szerkesztes ]

Felesegevel, Anna Treismannal 1992-ben a vizualis rendszer tanulmanyozasaval kapcsolatosan kidolgoztak a targyfajl fogalmat. Ez a vizualis index fogalmahoz nagymertekben hasonlit, olyan mutato, amely a mar megtalalt, de meg nem azonositott targyakra mutat, es lehet?ve teszi, hogy a vizualis feldolgozas tovabbi lepesei erre epitve allapithassak meg a targy tulajdonsagait, tehat a targyfajlok egyfajta mutatok a vizualis rendszer szamara. A targyfajlok tartalmaznak tulajdonsagokat is. [7] Olyan ideiglenes epizodikus reprezentaciok, amelyeken belul egy targy egymast kovet? helyzetei osszekapcsoltak es integraltak. [8] Bar a targyfajl elkepzeles alapvet?en a vizualis rendszer m?kodesevel kapcsolatos, alkalmas arra is, hogy nehany, szamokkal kapcsolatos jelenseget (igy peldaul a szubitizacio ) is megmagyarazzon, az analog mennyiseg rendszert helyettesit? alternativ elkepzeleskent.

Jollet pszichologia [ szerkesztes ]

Publikacioinak szama meglehet?sen lecsokkent az 1980-as evek vegen (1987 es 1989 kozott egyetlen fejezetet publikalt). Ezt kovet?en a hasznossagot, es a hasznossag pszichologiajat targyalo cikkei jelentek meg (peldaul: Kahneman es Shnell, 1990; Kahneman es Thaler , 1991; Kahneman es Varey, 1991).

Mikozben Kahneman a donteshozatalt kutatta (e.g. Kahneman, 1992, 1994; Kahneman & Lovallo, 1993), novekv? szamu publikacioinak fokuszaba a szubjektiv jollet pszichologiaja kerult (e.g. Fredrickson & Kahneman, 1993; Kahneman, Fredrickson, Schreiber & Redelemeier, 1993; Kahneman, Wakker & Sarin, 1997; Redelmeier & Kahneman, 1996). Ez a terulet szorosan kapcsolodik a pozitiv pszichologiai iranyzathoz, amely ebben az id?szakban novekv? nepszer?segnek orvendett. Kahneman es munkatarsai szerint:

?a pszichologiai jollet…annak tanulmanyozasa, hogy mi teszi az elettapasztalatokat kellemesse es kellemetlenne. A kellemes es fajdalmas erzesekkel, a kivancsisag, az unalom, az elvezet, a szomorusag, az elegedettseg es az elegedetlenseg elmenyevel foglalkozik. Azon korulmenyek egesz sorat is gorcs? ala veszi, a biologiaitol kezdve a szocialis tenyez?kig, amelyek a fajdalom vagy az elvezet mogott allhatnak” (Kahneman, Diener & Schwarz, 1999, 9. o.). Mig Kahneman tovabbra is vegzett a donteshozassal kapcsolatosan kutatasokat (pl. Kahneman, 1992, 1994; Kahneman & Lovallo, 1993), addig a jollet pszichologiaja is egyre tobb publikaciojanak kerult a fokuszpontjaba (pl. Fredrickson & Kahneman, 1993; Kahneman, Fredrickson, Schreiber & Redelmeier, 1993; Kahneman, Wakker & Sarin, 1997; Redelmeier & Kahneman, 1996), es ezt annak a kotetnek a megjelenese tet?zte be, melynek tarsszerkeszt?je volt Ed Diener es Norbert Schwarz mellett (mindketten az erzelmek es a pszichologiai jollet kivalo es nagyra becsult tudosai).

E temakorhoz kapcsolodoan David Schkade-el kozosen megalkotta a fokuszalasi illuzio fogalmat (Kahneman & Schkade, 1998; Kahneman, Krueger, Schkade, Schwarz & Stone, 2006), mely azon hibakat magyarazza, melyeket az emberek kulonboz? forgatokonyvek jov?beli boldogsagukra valo hatasanak becslese soran elkovetnek. Az illuzio akkor bukkan fel, amikor az emberek egy-egy specialis tenyez? altalanos boldogsagukra gyakorolt hatasat merik fel, ilyenkor hajlamosak jelent?sen eltulozni az adott tenyez? fontossagat, mikozben figyelmen kivul hagynak egyeb faktorokat, amelyeknek esetenkent a valosagban sokkal nagyobb a jelent?seguk. Egy jo pelda erre Kahneman es Schkade 1998-as tanulmanya, melynek cime: ?A kaliforniai elet boldogga teszi az embereket? Egy fokuszalasi illuzio az elettel valo elegedettseg megiteleseben.” Ebben a tanulmanyban kozepnyugati es kaliforniai diakok hasonlo mertek? elegedettsegr?l szamoltak be, de a kozepnyugatiak ugy gondoltak, hogy kaliforniai tarsaik boldogabbak. Amikor a kozepnyugatiak ezeket az iteleteket hoztak, a kontrasztra fokuszaltak, igy peldaul az ohioiak az id?jarast , mint az elegedettseguk egyik fontos tenyez?jet tulbecsultek a kaliforniaiak eseteben, ennek a tenyez?nek a hatasat sokkal fontosabbnak iteltek az ott lakok elegedettsegere nezve (Kahneman, 2010).

Maganelete [ szerkesztes ]

Kahneman jelenleg a Princetoni Egyetem Pszichologiai Karanak es a Woodrow Wilson School of Public and International Affairs-nek vezet? kutatoja es emeritusa. Ezen kivul a Heber Egyetem munkatarsa es a Gallup [9] f?munkatarsa. Daniel Kahneman hazastarsa Anne Treisman, aki szinten a Princeton Egyetem Pszichologiai karan tanit. Tobb tanulmanyt is kozosen publikaltak, els?sorban a vizualis percepcio teruleten.

Dijak es elismeresek [ szerkesztes ]

2002-ben Kahneman elnyerte a kozgazdasagi Nobel-emlekdijat ? dacara kutatopszichologusi fokuszanak ? a kilataselmelet temakoreben vegzett munkajaert.

Valojaban Kahneman ? sajat bevallasa szerint ? soha nem vett reszt egyetlen kozgazdasagi kurzuson sem, minden, amit a temarol tud, Tverskyvel munkatarsaiktol, Richard Thalert?l es Jack Knetscht?l tanultak.

Kahneman Amos Tverskyvel megosztva 2003-ban elnyerte a Louisville Egyetem pszichologiai Grawemeyer dijat. 2007-ben kituntettek az Amerikai Pszichologus Szovetseg eletm?dijaval (American Psychological Association's Award for Outstanding Lifetime Contributions to Psychology).

2006. november 6-an a rotterdami Erasmus Egyetem kozgazdasagi karanak diszdoktorava avattak

Szekfoglalojaban Kahneman a kovetkez?t mondta: ?Ha eleg sokaig elsz, lathatod, ahogy a lehetetlen valosagga valik”. E mondataval arra a furcsa fordulatra utalt, hogy pszichologuskent kapta meg a kozgazdasagi Nobel-dijat, es hogy ?t tekintik a pszichologiai szempontu kozgazdasagtani megkozelites atyjanak.

Publikaciok [ szerkesztes ]

Figyelmeztetes: Ez Kahneman publikacioinak csupan reszleges listaja. Az itt szerepl? publikaciok fontossaguk es/vagy reprezentativitasuk miatt kerultek a listaba.

Magyarul megjelent m?vei [ szerkesztes ]

  • Gyors es lassu gondolkodas ; [10] ford. Banyasz Reka; HVG Konyvek, Bp., 2013
  • Daniel Kahneman?Olivier Sibony?Cass R. Sunstein: Zaj. Az emberi donteshozatalt zavaro tenyez?k ; ford. Garai Attila; HVG Konyvek, Budapest, 2021

Irodalom magyar nyelven [ szerkesztes ]

  • Kiserleti kozgazdasagtan / [szerz?k Dobricza Aniko et al.] ; [fel.szerk. Solt Katalin]. Daniel Kahneman hasznossagelmeleti munkassaga. Dontesi-cselekvesi attit?dok a gazdasagban... Gy?r  : SZIE Gazdasagi es Tarsadalomtudomanyi Intezet, 2005
  • Tversky, Amos ? Kahneman, Daniel: Kilataselmelet: kockazat melletti dontesek. In: Szanto Richard ? Wimmer Agnes ? Zoltayne Paprika Zita (szerk.): Donteseink csapdajaban ? Viselkedestudomanyi megkozelites a donteselmeletben. Alinea Kiado , 2011, Budapest. 91-143. oldal

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzaferes: 2017. oktober 9.)
  2. ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzaferes: 2017. oktober 9.)
  3. ↑ Munzinger Personen (nemet nyelven). (Hozzaferes: 2017. oktober 9.)
  4. ↑ Daniel Kahneman, Nobel laureate who upended economics, dies at 90 . The Washington Post . (Hozzaferes: 2024. marcius 27.)
  5. ↑ https://www.timesofisrael.com/nobel-prize-winning-economist-daniel-kahneman-who-upended-field-dies-at-90
  6. ↑ Who's who (brit angol es angol nyelven). A & C Black
  7. ↑ Krajcsi Attila (2003). Numerikus kepessegek, Erdelyi Pszichologiai Szemle, 4 (4), 331-382.
  8. ↑ Kahneman, D., Treisman, A., Gibbs, B. J. (1992). The reviewing of object files: Object-specific integration of information. Cognitive Psychology. 24 (2), 175-219.
  9. ↑ Angol nyelven: The Gallup Organization
  10. ↑ (2019. december 11.) ? Szerkeszt?:Jozsat11/probalap ” (magyar nyelven). Wikipedia .  

Forditas [ szerkesztes ]

  • Ez a szocikk reszben vagy egeszben a Daniel Kahneman cim? angol Wikipedia-szocikk forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.

Forrasok [ szerkesztes ]

A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Daniel_Kahneman&oldid=27015952 ”