Ez a szocikk nem tunteti fel a fuggetlen forrasokat , amelyeket felhasznaltak a keszitese soran. Emiatt nem tudjuk kozvetlenul ellen?rizni, hogy a szocikkben szerepl? allitasok helytalloak-e. Segits megbizhato forrasokat talalni az allitasokhoz! Lasd meg: A Wikipedia nem az els? kozles helye .

Dagaly es apaly

Az arapaly jelensege a kozeli egitestek egymasra gyakorolt tomegvonzasa altal egymason letrehozott alakvaltozasok. Foldi ertelemben az arapaly vagy regies neven tengerjaras a tenger szintjenek periodikus emelkedese ( aradat vagy dagaly ) es sullyedese (apaly) , melyet a Hold es a Nap vonzasanak befolyasa okoz. A dagaly es az apaly kozott atlagosan 6 ora 12 perc telik el. ^[1] Egy evben 705 dagaly van. ^[2] A tengerparti siksag apaly idejen szarazra, dagalykor pedig viz ala kerul? resze az arapalysiksag . Az arapaly energiajat arapalyer?m?vek hasznosithatjak.

Mechanizmusa [ szerkesztes ]

Az arapalyjelensegben ^[3] a kozelsege miatt a Hold kapja a legnagyobb szerepet. ^[4] A Hold vonzasa a Fold felszine fele forditott reszere er?sebben hat, mint annak a kozeppontjara, leggyengebb pedig a felszinnek az egitesttel ellentetes oldalara; igy a gravitacios er?k ered?je a Hold fel?li, es a tuloldali oldalon az atlagosnal magasabb vizszintet eredmenyez. A kozephelyzethez kepesti relativ valtozas a negyzetesen csokken? gravitacios potencial miatt a Hold fel?li oldalon a legnagyobb.

Szinten jelent?s szerepet jatszik az apaly es dagaly kialakulasaban a Fold-Hold rendszer, kozos tomegkozeppontjuk koruli keringese, a NASA videoja jol szemlelteti ezt a jelenseget. Mint lathato, ez a kozos tomegkozeppont (baricenter) a Fold belsejeben van es a Hold, de a Fold is, pontosan ekorul a pont korul kering. ^[5] A Fold tehat gyakorlatilag forog a baricenter korul es mint minden forgo test eseten, itt is fellep a centrifugalis er? ami a forgaskozeppontol tavolitva, a Holddal atellenes oldalara mozgatja a vizet, kialakitva az abran lathato also dagalyt. A Nap is hasonlo hatassal van a bolygonkra, de kisebb mertekben, a Nap-Hold egyuttallasai generaljak a legszels?segesebb arapalyjelensegeket. Az arapaly er?k a Fold minden tomeggel rendelkez? reszere hatnak, nemcsak a vizre, de a talajra es a legkorre ^[6] is, ami az id?jarasra van hatassal.

Ciklikus jelensegek a tengerjarasban [ szerkesztes ]

Felhavi egyenl?tlenseg [ szerkesztes ]

Kulonlegesen magas dagaly ? szok?ar ? kovetkezik be, ha a Hold es a Nap egy iranyban (ujhold) foglal helyet. Ilyenkor a Nap tomegvonzasa er?siti a Holdnak a vizszintre gyakorolt hatasat. Ez a "szok?ar" termeszetesen nem azonos a cunamival, az angol elnevezes kifejez?bb: "spring tide". Teliholdkor es ujholdkor figyelhet? meg.

Csokken a vizszintek kozotti kulonbseg, amikor a ket egitest iranya nagyjabol derekszoget zar be, ilyenkor a Nap tomegvonzasa gyengiti a Holdnak a vizszintre gyakorolt hatasat: alacsonyabb a dagalyszint es magasabb az apalyszint. A jelenseg neve vakar, angolul "neap tide". Vakar Hold els? es harmadik negyedeben figyelhet? meg.

Havi egyenl?tlenseg [ szerkesztes ]

A Hold foldkozelsege idejen joval nagyobb vonzast fejt ki a foldi viztomegekre. A legnagyobb dagalyszintek akkor fordulnak el?, amikor a Fold napkozelsege idejen (december) az ujhold, illetve a holdtolte a Hold foldkozelsegevel esik egybe.

Deklinacios egyenl?tlenseg [ szerkesztes ]

A dagalymagassagokat a Hold es a Nap pillanatnyi deklinacioja is befolyasolja.

Napi egyenl?tlenseg [ szerkesztes ]

Az elmeleti dagalymagassag ott a legnagyobb, ahol a Hold a zenitben delel, vagyis az eszaki es a deli szelesseg 28,5º kozotti teruleten fordulhat el?.

Az arapallyal osszefugg? jelensegek [ szerkesztes ]

A talajviz arapalya [ szerkesztes ]

Nemcsak a tengereknel es oceanoknal, hanem a foldkereg k?zetenel is megfigyelhet? arapalyjelenseg. Ezt az els?k kozott bizonyitottak a Aggteleki-karsztban talalhato Vass Imre-barlang kutatasakor. A kornyek karsztforrasainak vizhozamat folyamatosan regisztraltak, a barlang f?agaban az egymassal szemkozti falakba furt vasrudakkal mertek a k?zet mozgasat, majd az adatokat egybevetettek az arapalyciklusokkal. Eredmenyul azt kaptak, hogy az arapaly miatt a k?zetb?l viz szorul ki, amely megnoveli a karsztforrasok vizhozamat. A valtozas akar tobb szaz liter/perc is lehet.

Torloar [ szerkesztes ]

B?vebben: Torloar (hidrologia)

A torloar a hidrologiaban az a jelenseg, amikor a dagaly altal kivaltott hullam felhatol egy folyo medrebe. Az emelked? dagaly a vizet benyomja a folyotorkolatba , es az osszesz?kul? mederbe egy vagy tobb hullam hatol be a folyasirannyal szemben. Toloar csak nehany helyen keletkezik a vilagon, ahol kulonosen magas a dagaly, es egy szeles obolb?l egy sz?k folyomederbe nyomul be a viz. Egy nagyobb toloar a hajoforgalmat is veszelyeztetheti, a szorfosoknek azonban kihivast jelent.

Vihardagaly [ szerkesztes ]

B?vebben: Vihardagaly

A vihardagaly a tenger fel?l erkez? er?s szel es a dagaly egybeesese idejen jon letre, ilyenkor a vizszint tobb meterrel haladhatja meg a maximalis dagalyszintet.

Az apaly- es dagalyszintek kozotti kulonbseg helyi elteresei [ szerkesztes ]

Az amplitudo (szintemelkedes) osszeadodasanak hatasara a szok?ar vegig szalad az oceanok felszinen. Az Atlanti-oceanon az arhullam mint egyetlen hullamtaraj halad eszaki iranyba.

Ez az atlanti arhullam nagyjabol egy nap alatt eri el Europa es Anglia partjait. Tovabbi egy napra van szuksege, hogy megkerulje a Brit szigeteket . Ennek eredmenyekent a La Manche csatorna arhullama es az Eszaki-tenger arhullama nagyjabol egy id?ben, a normandiai partoknal talalkozik. Ekkor a dagaly magassaga gyakran eleri a 10, kulonleges esetekben a 14 metert is.

Nagyon alacsony ellenben az arapalyvaltozas a Foldkozi-tengeren es annak mellektengerein, peldaul az Adriai-tengeren valamint a Balti-tengeren , mivel ezek a tengerek csak sz?k szorosokon keresztul erintkeznek az Atlanti-oceannal.

Az Adriai-tengeren ? a hozzank legkozelebb allo tengeren ? hasznos lehet ismernunk az arapaly hozzavet?leges nagysagat: a kulonbseg delr?l eszak fele haladva n?, pl. Zadarnal nagyjabol 40?60 cm kozotti apaly es dagalyszint kozotti kulonbseg figyelhet? meg, mig Velenceben 120?140 cm is lehet ez a kulonbseg. Az Adria olasz partjan, ahol jellemz?en homokkal boritott strandok talalhatok (Jesolo, Bibione) jol megfigyelhet?, ahogy a tenger visszahuzodik apalykor es ujra visszater dagalykor.

A legnagyobb helyi kulonbsegek [ szerkesztes ]

• Fundy-obol, Uj-Skocia ( Kanada ): 21,3 m ^[10]
• Severn-torkolat ( Nagy-Britannia ): 15 m
• Magellan-szoros : 13 m
• St. Malo ( Franciaorszag ): 13 m
• Amazonas -torkolat: 9 m
• Le Havre ( Franciaorszag ): 8,3 m
• Liverpool ( Nagy-Britannia ): 8,2 m
• Hamburg ,( Nemetorszag ): 3,5 m
• Brema , ( Nemetorszag ): 0,45 m (1890); A Weser szabalyozasa ota: 4,54 m (2005)
• Bremerhaven , ( Nemetorszag ): 4 m
• Fiume : 0,8 m
• Szentpetervar : 0,5 m

Jegyzetek [ szerkesztes ]

1. ↑ Glenn D. Considine (f?szerk.): Van Nostrand's Scientific Encyclopedia , 2008, John Wiley & Sons, Inc., ISBN 978-0-471-74338-5 , p. 1150.
2. ↑ Glenn D. Considine (f?szerk.): Van Nostrand's Scientific Encyclopedia , 2008, John Wiley & Sons, Inc., ISBN 978-0-471-74338-5 , p. 5445.
3. ↑ A Pallas nagy lexikona - Arapaly . (Hozzaferes: 1989. januar 1.)
4. ↑ Budo Agoston. A nehezsegi er? es a gravitacios ter., Kiserleti Fizika-I , 9. kiadas, p. 195-197. o. (1986). ISBN 963-17-8773-7  
5. ↑ A Hold nem a Fold kozeppontja korul kering . (Hozzaferes: 2021. aprilis 2.)
6. ↑ A tomegvonzas legtomegeket mozgato hatasa - legdagaly . (Hozzaferes: 1999. januar 1.)
7. ↑ Biarritz Grande Plage Tide Tables , magicseaweed.com/
8. ↑ Biarritz : maree basse / maree haute (High tide / low tide) , youtube.com
9. ↑ Galway Tide Times , tidetimes.org.uk
10. ↑ 20 meteres dagalymagassag is lehet a Fundy-obolben (Origo.hu)

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Akit maga ala temetett a dagaly , index.hu