A
hidrologia
(gorog: Yδρoλoγια, Yδωρ(udro=viz)+Λoγos(logos=beszed, kifejtes, tudas),
Hydrologia,
"viztan", "a viz tudomanya") a
viz
termeszeti mozgasaval, eloszlasaval foglalkozo, a
vizforrasokat
es a
viz korforgasat
vizsgalo tudomanyterulet. A hidrologiai szakert?t
hidrologusnak
nevezik, aki
foldtudomanyi
,
kornyezetvedelmi
,
epit?mernoki
vagy
kornyezetmernoki
vegzettseg? lehet.
A
meteorologia
nem tartozik ide, mert annal a viz csak egy a sok fontos szempont kozul. A hidrologiai kutatasok szamos kornyezetmernoki, kornyezetvedelmi es kornyezettervezesi kerdesre is valaszt adnak.
A hidrologia evezredek ota megfigyeles es mernoki tervezes targya. Kr. e. 4000 evvel a
Nilust
szabalyoztak, hogy fejlesszek a mez?gazdasagi termelest az el?z?leg sivar teruleteken is. A
mezopotamiai
varosokat magas k?falakkal vedtek az aradastol. Az okori gorogok es romaiak
csatornakat
, a kinaiak ontoz?- es aradasellen?rz?-rendszereket epitettek.
Marcus Vitruvius
a Kr. e. 1. szazadban filozofiai elmeletet irt le a viz korforgasarol, amely szerint a hegyekben lees? csapadek beszivarog a foldfelszinbe, es folyokat, patakokat kepez az alacsonyabban fekv? teruleteken. Egy meg tudomanyosabb megkozelitessel
Leonardo da Vinci
es
Bernard Palissy
egymastol fuggetlenul megbizhato ertelmezest nyujtott a hidrologiai korforgasrol. A hidrologiai valtozokat azonban csak a
17. szazadban
kezdtek kiszamitani.
A hidrologia modern tudomanyanak uttor?i
Pierre Perrault
,
Edme Mariotte
, es
Edmund Halley
voltak. Megmerve az es?t, a vizfolyasokat es a csatornavizeket Perrault kimutatta, hogy az es? eleg a
Szajna
taplalasahoz. Marriotte a folyo sebesseget es a keresztmetszeti tenyez?it vizsgalta ugyancsak a Szajna kiontesekor. Halley kimutatta, hogy a
Foldkozi-tenger
parolgasa megfelel a tengerbe beoml? folyok vizmennyisegenek.
A
18. szazad
felfedezesei
Daniel Bernoulli
piezometere, a
Bernoulli-egyenletek
, a
Pitot-cs?
es a
Chezy-keplet
. A
19. szazadban
a
Darcy-torveny
, a Dupuit-Thiem formula es Hagen-Poiseuille kapillaris aramlasi egyenlet hozott el?relepest els?sorban a talajviz hidrologiajaban.
A tapasztalati megfigyeleseket racionalis elemzesek valtottak fel a
20. szazadban
, a kormanyok pedig megkezdtek hidrologiai kutatoprogramjaikat. Leroy Sherman egyseg hidrografiaja, Robert E. Horton beszivargasi elmelete es C.V. Theis egyenlete a kuthidraulikarol kapott kulonos fontossagot.
Az
1950-es evekt?l
a hidrologia a hidrologiai folyamatok fizikai megertesenek fejl?desevel es a
szamitogepek
megjelenesevel az addigihoz kepest sokkal elmeletibb alapokra helyez?dott.
Hidrologiai korforgas
[
szerkesztes
]
A hidrologia kozponti elve a viz kulonboz? iranyokban es kulonboz? formakban zajlo korfogasara epul. Ennek a legismertebb folyamata az oceanok parolgasa, amelyekb?l felh?k kepz?dnek. A felh?k a szarazfoldek fole kerulnek, es?viz keletkezik bel?luk, ami a folyokon keresztul jut vissza az oceanokba, igy teve teljesse a korforgast.
Hidrologiai meresek
[
szerkesztes
]
A viz mozgasat tobbfelekeppen lehet merni. Ez az informacio fontos a vizlel?helyek feltarasahoz es a hidrologiai korforgas folyamatainak megismeresehez. A kovetkez? lista a hidrologusok altal hasznalt eszkozoket mutatja.
Hidrologiai el?rejelzes
[
szerkesztes
]
A hidrologiai folyamatok megfigyeleseit a varhato vizmozgas iranyanak es mennyisegenek
el?rejelzesere
hasznaljak.
Hidrologiai statisztika
[
szerkesztes
]
A csapadek vagy a folyo vizmennyiseger?l keszult hidrologiai adatfelvetelek statisztikai elemzeseinek segitsegevel a hidrologusok el?re tudjak jelezni a varhato hidrologiai jelensegeket. Ez a valtozatlan folyamatok jellemz?it is magaban foglalja.
Hidrologiai modellezes
[
szerkesztes
]
A viz mozgasa kornyezeti hatasvaltozasainak megertesevel a hidrologusok modelleket alkothatnak arrol, hogyan alakulnak ezek a valtozasok a jov?ben.
Hidrologiai szallitas
[
szerkesztes
]
A vizmozgas egyuttal mas anyagok, talaj es szennyez?desek szallitasat is jelenti egyik helyr?l a masikra. Ez eroziot okoz es szerepet jatszik a kornyezetszennyezes bizonyos formaiban.
Hidrologiai alkalmazasok
[
szerkesztes
]
Hidrologiai Tarsasag
[
szerkesztes
]
A Magyar Hidrologiai Tarsasag Somogy Megyei Szervezete
Az
1960-as evek
vegen, az
1970-es evek
elejen
Somogy megye
es
Kaposvar
varos - de az egesz Del-Dunantul - gazdasagi es tarsadalmi fejl?dese mind surget?bbe tette az infrastruktura, a vizgazdalkodas, ezen belul is els?sorban a vizellatas es csatornazas teren az elmaradottsag felszamolasat. Ennek megvalositasa celjabol 1970-ben Kaposvar szekhellyel regionalis hataskor? vizugyi epit? vallalatot hoztak letre, ezzel egyid?ben fejlesztettek a meglev? vizugyi szerveket is. M?kodesuk biztositasanak fontos feltetele volt a mernokok, m?szaki szakemberek szamanak novelese.
A letszamfejlesztes eredmenyekeppen tobb helyr?l alkalmazott m?szaki szakemberek vizugyi m?szaki ismereteik novelese erdekeben igenyeltek egy olyan m?szaki tarsadalmi szervezet letrehozasat, ami biztositja szamukra el?adasok, anketok, filmbemutatok, tanulmanyutak szervezeset. Az el?keszit? munkakat kovet?en 1972. szeptember 8-an megalakult a Magyar Hidrologiai Tarsasag Somogy Megyei Szervezete Kaposvaron es azota is toretlenul m?kodik.
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]