Clunyi Szent Odilo
(
franciaul:
Odilon de Cluny
;
Auvergne
,
962
. ?
Souvigny
,
1049
.
januar 1.
) a
clunyi apatsag
otodik apatja, a
clunyi reformok
elharcosa.
Nemesi csaladban szuletett, ennek ellenere klerikus lett, majd szerzetesi ruhat oltott magara a clunyi apatsagban, amelynek apatja akkoriban
Szent Majolus
volt. Az apat
991
-ben helyetteseve nevezte ki, majd halala utan,
994
-ben Odilo lett az apat.
A kortars irasok szerint Odilo nagyon vallasos, bolcs ember volt, kivalo szervez? kepesseggel megaldva. A szerzetesekkel szemben elnez? volt, amit egyszer a szemere is vetettek, amire ? igy valaszolt: "
Ha el kell karhoznom, akkor ez tortenjek inkabb az elnezesem, mint a kemenysegem es kegyetlensegem miatt.
"
Odilo
1030
korul bevezette kolostoraban a halottakrol valo megemlekezes napjat. Ezt vette at az Egyhaz kes?bb mint a
Halottak napjat
.
Az apat igyekezett jo viszonyban lenni kora fejedelmeivel.
II. Henrik nemet-romai csaszar
tisztelete jeleul nagy ertek? csaszari jelvenyeket adomanyozott neki, amelyet ?
1033
korul, egy nagy ehinseg idejen eladott es az arat az ehez?knek osztotta ki.
1002
-t?l a csaszar tanacsadoja volt. II. Henrik halala utan is igyekezett folytatni diplomaciai munkajat. Igy tobbek kozott kozvetit?kent m?kodott
II. Konrad nemet-romai csaszar
es
II. Robert francia kiraly
nezeteltereseiben.
1041
-t?l csatlakozott a
Treuga Dei
(Isten bekeje) mozgalomhoz.
Apatsaga a clunyi apatsag fenykorat jelentette. Tobb mint felszazados apatsaga alatt nagy mertekben gyarapodtak az apatsag filiai es birtokai. Odilo nagy meret? epitkezeseket is folytatott, eletrajziroja,
Jotsaud
szerint: "
Clunyben a templomon es a falakon kivul mindent megujitott.
"
IX. Benedek papa
1033
-ban felajanlotta neki a
lyoni
puspokseget, de Odilo nem fogadta el a megtiszteltetest. Teljes erejet a clunyi apatsag bels? szervezetenek megreformalasara forditotta. Ennek erdekeben ket gy?jtemenyt is keszitett: a
Consuetudines Antiquiores
t es a
Consuetudines Farfenses
t. Ezenkivul nehany predikacioja, egy levele, valamint egy himnusz maradt t?le az utokorra, amelyet
Majolus apat
tiszteletere irt. Szent Majolus apatnak az eletrajzat is megirta.
1043
-tol egyre tobbet betegeskedett. Halala kozelseget erezve elhatarozta, hogy vegiglatogatja kolostorait. Egyik ilyen latogatasa soran
Souvigny
-ben
1049
.
januar 1
-en ejjel meghalt. A nagy tiszteletnek orvend? apatot
II. Sandor papa
1063
-ban szentte avatta.
Eletrajzat
1052
-ben
Jotsaud
clunyi szerzetes irta meg.
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]