Charles Trenet
kiejtese
ⓘ
(
Narbonne
,
1913
.
majus 18.
?
Creteil
,
2001
.
februar 19.
), francia
sanzonenekes
, dalszerz?.
[1]
Gyermekkoratol kezdve erdekl?dott a zene irant. Amikor 1930-ban Parizsba erkezett, eleinte a
Joinville-le-Pont
filmstudioban dolgozott.
Jean Cocteau
,
Max Jacob
es mas m?veszek kornyezeteben a
Montparnasse
-on elt. Ekkor adta ki els? dalszovegeit.
Leghiresebb dalai az 1930-as evek veget?l az 1950-es evek kozepeig szulettek, karrierje az 1990-es evekig tartott. Akkoriban meg szokatlan volt, hogy az enekesek sajat dalokat irnak, am Trenet sok dalt maga irt.
1933-36 kozott a
Charles and Johnny
duettben lepett fel
Johnny Hess
svajci
zongoristaval. Tizennyolc lemezuk jelent meg a
Pathenal
. 1936-ban behivtak katonanak. Ezutan mar onalloan szerepelt a szinpadokon (1937).
Nemcsak enekes volt, hanem dalszovegiro es zeneszerz? is; csak a sajat szamait enekelte.
Le Fou chantant
(az enekl? bolond) becenevvel illettek grimaszokkal teli el?adasmodja es vicces kalapja miatt.
Szamos film zenejet is ? irta.
A
La mer
cim? dalt 1943-ban a
Perpignan
es
Montpellier
kozott egy vonaton irta, zeneszerz?je:
Leo Chauliac
volt. El?szor masoknak ajanlotta fel, igy els?kent
Roland Gerbeaud
enekelte el.
A masodik vilaghaboru alatt a nemet megszallo er?ket szorakoztatta. Franciaorszag felszabadulasat kovet?en kollaborans tevekegyseget kivizsgaltak. A vizsgalat pusztan megrovast eredmenyezett, tovabbi kovetkezmenyek nelkul.
A masodik vilaghaboru utan az Egyesult Allamokba koltozott, es nehany evig ott elt. Talalkozott
Louis Armstronggal
es megbaratkozott
Charlie Chaplinnel
. 1951-be Trenet visszatert Parizsba.
Legismertebb (orokzold) dalai:
Boum!, La Mer, Y'a d'la joie, Que reste-t-il de nos amours?
Szul?haza; ma: Musee Charles-Trenet
La Mer
- La Mer
- Y'a d'la joie
- L'Ame des poetes
- Je chante
- Douce France
- La Romance de Paris
- Le Soleil et la Lune
- Fleur bleue
- Le Jardin extraordinaire
- Que reste-t-il de nos amours?
- Boum!
- Nationale 7
- 1938: Je chante
- 1938: La Route enchantee
- 1941: Romance de Paris
- 1942: Frederica
- 1943: Adieu Leonard (La bourse ou la vie)
- 1943: La Cavalcade des heures (Love Around the Clock)
- 1952: Bouquet de joie
- 1953: Les chansons ont leur destin
- 1954: An jedem Finger zehn (Ten on Every Finger)
- 1954: Boum sur Paris
- 1957: C'est arrive a 36 chandelles (It Happened on the 36 Candles)
- 1957: Printemps a Paris (Springtime in Paris)
Dijak, elismeresek
[
szerkesztes
]
- Commandeur de l'ordre des Arts et des Lettres (1982)
- Officier de l'ordre des Palmes academiques (1989)
- Commandeur de l'ordre national du Merite (1995)
- Commandeur de la Legion d'honneur (A Francia Koztarsasag Becsuletrendje, 1998)
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
- ↑
Vicces el?adasmodja miatt
Le Fou Chantant
? enekl? bohocnak neveztek.