Sir
Charles Lyell
(
Skocia
, Kinnordy,
1797
.
november 14.
?
London
,
1875
.
februar 22.
) a
19. szazadi
geologia
legnagyobb alakja, a
darwini
evolucioelmelet
inspiratora.
Korszakalkoto m?ve a
Principles of Geology
(1830?1833), amely az els? valoban modern geologiai munka. Ebben Lyell vilagosan kimutatja, hogy a
Fold
tobb szazmillio eves (ma a Fold korat 4,5?5 milliard evre becsulik, de Lyell csak a szilard kereggel foglalkozott, es ezt figyelembe veve mar joval kisebb a tevedese).
Lyell nevehez f?z?dik az
uniformizmus
(uniformitas) elve. 1841 es 1842 kozott, majd 1845 es 1846 kozott beutazta Eszak-Amerikat, mely utazasainak eredmenyeir?l
Travels in North America
(London, 1855) es a
Second visit to the United States
(London, 1855) cim? m?veiben ad szamot. Nagy felt?nest keltett az emberi nem eredeter?l es korarol irt konyve:
Geological evidences of the antiquity of man
(London, 1873).
Fiatalkora, tanulmanyai
[
szerkesztes
]
Charles Lyell jomodu csaladbol szarmazott, bar a csalad gazdagsaga alig ket generacionyi multra tekinthetett vissza. Nagyapja a brit haditengereszetnel szolgalt, John Byron admiralis titkara, emellett az admiralis zaszloshajoja, a
HMS Princess Royal
ellatasi tisztje volt. Az
amerikai fuggetlensegi haboru
idejen a franciak ellen vegrehajtott hadm?veletek nyoman jelent?s reszesedest kapott a hadizsakmanybol. Ennek koszonhet?en, amikor
1782
-ben haromevi szolgalat utan nyugdijba ment a Haditengereszett?l, megvehetett egy jelent?sebb (kb. 2000 hektaros) foldbirtokot
Skociaban
es egy szep hazat Kinnordyban. Fia (Charles Lyell apja) szinvonalas oktatasban reszesult, egy evig a St. Andrews Egyetem hallgatoja volt, majd 1787-ben a
Cambridge
-i Peterhouse-ban folytatta tanulmanyait. 1791-ben vegzett, ezutan
Londonban
jogot tanult, am nem szorult ra arra, hogy ugyvedkent praktizaljon. Felesegul vette Frances Smitht, es Kinnordyba koltoztek. Itt szuletett a geologus Charles Lyell, 1797. november 14-en.
Szulei azonban nem telepedtek le veglegesen Skociaban, meg gyermekuk els? szuletesnapja el?tt Del-Angliaba koltoztek, es nem messze
Southamptontol
, New Forestben hazat es foldet bereltek. Itt n?tt fel ? fiatalabb testvereivel (ket occsevel es het hugaval) egyutt ? Charles. A fiu a
botanika
es a
rovarok
irant kezdett erdekl?dni, mikozben a helyi iskolaba jart. 1810-ben a midhursti nyilvanos iskolaba kerult. Mint a legid?sebb fiutol, azt vartak t?le, hogy apja nyomdokaiban haladjon.
1815-ben szuleivel es egyik hugaval egyutt nagyobb utazast tett Skociaban. 1816-ban
Oxfordban
az Exceter College hallgatojanak iratkozott be. Lyell varatlanul felismerte matematikai tehetseget, majd miutan 1816-17 telen elolvasta
Robert Blackwell
Introduction to Geology (Bevezetes a geologiaba) cim? m?vet, a
geologia
irant kezdett erdekl?dni. E konyv reven ismerkedett meg Lyell
James Hutton
gondolataival. Ezt kovet?en Oxfordban, az 1817-es nyari szemeszterben meghallgatta William Buckland (1784?1856) nehany
asvanytani
el?adasat. Bucklandet viszont William Smith (1769?1839) uttor? munkaja inspiralta. Smith foldmer?kent a XVIII. szazad vegen es a XIX. szazad elejen ismerkedett meg Anglia k?zetretegeivel, egyuttal annak szakert?jeve valt, mikent lehet a fossziliak alapjan meghatarozni a kulonboz? retegek relativ korat.
Apja nem tulsagosan orult Lyell geologia iranti erdekl?desenek. Mindamellett,
1818
-ban nagyobb europai korutazasra vitte egesz csaladjat, felkerestek
Parizst
,
Svajcot
es Eszak-Italiat, igy az ottani geologiai kepz?dmenyeket is megismerte. Lyell 21 eves koraban, 1819-ben,
Oxfordban
megszerezte a diplomajat, ugyanakkor a Londoni Geologiai Tarsasag tagjai soraba is folvettek. Ezutan, 1820 februarjaban
Londonban
megkezdte ugyan jogi tanulmanyait, de szinte azonnal jelentkeztek a latasaval kapcsolatos problemak, ami ketsegesse tette, hogy helyt tudna-e allni a jogi palyan. Ekkor apja
Belgiumon
,
Nemetorszagon
es
Ausztrian
keresztul magaval vitte ?t
Romaba
. A tobb honapos pihenes jo hatassal volt egeszsegere, amikor azonban visszatert tanulmanyaihoz, de szembantalmai ismet jelentkeztek.
1822
-ben vegleg eldontotte, hogy nem lesz jogasz. Ehelyett hozzafogott
Anglia
delkeleti reszenek alapos geologiai vizsgalatahoz. Kozben azert folytatta jogi tanulmanyait is, s?t, 1822-ben meghivtak az ugyvedi kamara tagjai soraba.
1823
-ban azonban ismet ellatogatott
Parizsba
, ahol bekapcsolodhatott a Geologiai Tarsasag munkajaba is, amelynek el?bb titkara, majd joval kes?bb ket cikluson keresztul a tarsasag elnoke is volt.
Lyell
1825
-ben megkezdte ugyvedi palyafutasat, ugyanakkor azonban felkertek, hogy irjon kisebb esszeket es konyvismerteteseket a
Quarterly Review
cim? magazinba. Miutan felfedezte, hogy tehetsege van az irashoz,
1827
elejen elhatarozta, hogy konyvet ir a geologiarol, amihez el is kezdte az anyagot gy?jteni. El?bb azonban,
1828
-ban, elindult hires es fontos geologiai expediciojara.
Utazasai es geologiai kutatasai
[
szerkesztes
]
1828
majusaban Lyell el?szor
Parizsba
utazott, ahol talalkozott
Roderick Murchinson
(1792?1871) geologussal, es egyutt mentek tovabb a Francia-kozephegysegen es
Franciaorszag
Foldkozi-tengeri
partvideken keresztul
Eszak-Italiaba
, mikozben Lyell reszletes geologiai feljegyzeseket keszitett a latottakrol. Murchinson hamarosan visszafordult Angliaba, Lyell viszont eltokelten folytatja utjat
Szicilia
fele, mert ott talalt
Europaban
legkozelebb
vulkanos
es
foldrengeses
teruletet. A Sziciliaban latottak gy?ztek meg vegervenyesen Lyellt arrol, hogy a
Fold
felszinet valoban a ma is megfigyelhet? geologiai folyamatok formaltak rendkivul hosszu id? alatt olyanna, amilyennek ma latjuk. Az
Etna
oldalaban, magasan a tenger szintje folott a magasba tolult tengerfenek jelenletere utalo nyomokat talalt, amelyeket lavafolyasok valasztottak el egymastol. Lyell felismerte, hogy mivel az Etna viszonylag fiatal kepz?dmeny, az ott megtalalhato allatoknak es novenyeknek olyan fajoknak kell lenniuk, amelyek
Afrikabol
vagy Europabol vandoroltak at a szigetre, majd ott alkalmazkodtak az ott talalt korulmenyekhez. Retegtani (sztratigrafiai) vizsgalatai eredmenyekeppen a foldtorteneti
harmadkort
harom korra osztotta:
pliocenre
,
miocenre
es
eocenre
.
Lyell 1829 februarjara visszaerkezett
Londonba
es azonnal hozzafogott konyve megirasahoz. Sajat terepi megfigyelesei mellett Lyell a szerte az europai kontinensen dolgozo geologusok munkajara is jocskan tamaszkodott, ezert a targykor olyan szeles es atfogo leirasat adta, amilyent addig meg senki.
Lyell 1831-ben eljegyezte, majd 1832-ben felesegul vette Mary Hornert, Leonard Horner (1786?1864) geologus lanyat, aki osztozott geologia iranti erdekl?deseben. Gyermekuk nem szuletett.
Kozben a londoni
King’s College
1831-ben geologiai tanszeket letesitett, amelynek vezeteset Lyell sikerrel palyazta meg. 1833-ban azonban lemondott, mert egesz eletet az irasnak akarta szentelni. Ezzel ? lett az els? iro, aki a tudomany nepszer?sitesevel kereste meg a kenyeret. Bar 1833 utan sem hagyta abba az aktiv terepi munkat, akkor a harmincas evei kozepen jart, de
Principles
es
Elements
cim? m?veivel mar beirta a nevet a tudomany tortenetebe.
Lyell 1841 nyaran egy evre
Eszak-Amerikaba
latogatott, ahol nemcsak a foldtorteneti regmult geologiai bizonyitekaival talalkozott, hanem m?kodes kozben is megfigyelhette a termeszet er?it, peldaul a
Niagara-vizesesnel
. Nepszer? el?adasokat is tartott, emellett fellenditette konyve forgalmat az Ujvilagban. Kes?bb tovabbi harom latogatast tett az
Egyesult Allamokban
.
Lyell
1848
-ban lovagi, majd
1864
-ben baroneti (egyfajta orokl?d? lovagi) cimet kapott.
1858
-ban a
Royal Society
Copley-ermevel
,
1866
-ban pedig a Kiralyi Geologiai Tarsasag
Wollaston-ermevel
tuntettek ki.
1875
. februar 22-en Londonban halt meg, mikozben konyve utolsonak bizonyulo, javitott kiadasan dolgozott. Nevet tobbek kozott a
Holdon
es a
Marson
egy-egy
becsapodasi krater
, valamint
Tasmaniaban
,
Kaliforniaban
es
Kanadaban
a Mount Lyell nev? hegycsucsok,
Gronlandon
pedig a Lyell-fold ?rzi.
A
Principles of Geology
[
szerkesztes
]
A
Principles of Geology
(A geologia alapelvei)
els? kotete
1830
juliusaban jelent meg (cimet szandekosan valasztotta meg ugy a szerz?je, hogy az
Newton
Principiajat
idezze fel az olvasoban). A kotet cimoldalan is feltuntetett alcime igy hangzik:
?Kiserlet a Fold felszinen korabban bekovetkezett valtozasok magyarazatara, figyelembe veve a ma is m?kod? okokat”
, ami egyertelm?ve tette Lyell allaspontjat. Tovabbi terepi munkat kovet?en (ezuttal els?sorban
Spanyolorszagban
) a
Principles
masodik kotete 1832 januarjaban jelent meg. Ebben vilagossa valt, hogy Lyell figyelme a fajok kerdese fele fordult. Nyiltan kimondja azt az
?smaradvanyok
tanulmanyozasa alapjan az 1830-as evekre mar nyilvanvalo elgondolast, hogy a Foldon valaha elt
fajok
kozul mar sok kihalt es mas fajok leptek a helyukre. A kor szellemevel osszhangban azonban Lyell kulonleges helyet tartott fenn elmeleteben az emberiseg szamara, mert fajunkat egyedinek, es az allatvilagtol kulonboz?nek tartotta. Azt viszont felvetette, hogy a fajok kihalasanak a mas fajokkal az er?forrasokert, peldaul a taplalekert folytatott harc lehet az oka.
A kotetek tanusaga szerint Lyell erdekl?dese a
vulkanoktol
es a
geologia
mas, dinamikus jelensegeit?l a
retegtanon
(sztratigrafian), az
?slenytanon
(paleontologian) es a glaciologian at a tortenelem el?tti korok
regeszeteig
es a
paleoantropologiaig
terjedt. A
Principles
egyik f? kovetkeztetese, hogy a foldtorteneti mult emlekei a jelen geologiai folyamataival ertelmezhet?ek. A hosszu id? alatt felhalmozodo apro valtozasok a foldtorteneti id?skalan nezve jelent?s valtozasokat eredmenyeznek. Ez az
uniformizmus
tananak lenyege (szemben a
katasztrofizmussal
, amely allaspont hivei szerint a Fold mai geologiai arculata katasztrofak sorozata reven alakult ki).
Munkassaganak tudomanytorteneti jelent?seget noveli
Charles Darwinra
gyakorolt hatasuk. Lyell megkerte a
Beagle
kapitanyat, hogy kutatoutjukon figyeljek meg a rendellenesnek t?n? sziklakepz?dmenyeket. A kapitany indulas el?tt atadta Darwinnak a
Principles
els? kotetet. A masodik kotetet Darwin utkozben,
Del-Amerikaban
kapta meg. Tobb megfigyelesevel sikerult alatamasztania Lyell elkepzeleseit. Darwin hazaerkezese (
1836
. oktober) utan szoros baratsag es szakmai kapcsolat alakult ki a ket tudos kozott. Mindamellett, Lyell a
Principles
els? kilenc kiadasaban tagadta az evolucio m?kodeset, csak a tizedik kiadasban (amely
1866
-ban, vagyis nyolc evvel
A fajok eredete
utan jelent meg) irt arrol enyhen tamogato hangnemben.
A
Principles
harmadik kotete
1833
aprilisaban jelent meg. Lyell ezt kovet?en elete hatralev? reszeben els?sorban terjedelmes m?ve naprakeszen tartasaval foglalkozott, rendszeresen atirta es egyik uj kiadast a masik utan jelentette meg. A
Principles
tizenkettedik es egyben utolso kiadasa halala utan,
1875
-ben jelent meg.
Az
Elements of Geology
(A geologia elemei)
cim?, 1838-ban megjelent konyve az els? korszer? geologiai kezikonyv. A
Principles
tartalman alapul, de ezt is tobbszor finomitotta.
Megemlekezes Lyellr?l a Mars felszini sztratigrafiaban
[
szerkesztes
]
A nagy tudosokrol valo megemlekezesnek sokfele formaja van. A modern, ?rkutatasi korban az egyik megemlekezesi forma az, ha egitestfelszini alakzatokat neveznek el a kutatorol. A Mars felszinen kutato egyik MER rover, az Opportunity, hosszabb ideig vizsgalta a Victoria-krater falan megfigyelhet? k?zetretegeket. Amikor sztratigrafiai leiras keszult a retegsorrol, az egyik reteget Lyellr?l neveztek el.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]